Arany – Szilágyi Istvánnak
Szalonta, január 27.
1848.
Az igaz, rettenetes dolog hogy 133 napja mióta nem irtam önnek, de annak oka azonnal igazolva
van, mihelyt kisül hogy
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
száznegyven nap ótaSzerkesztői feloldás: barátom
n
nem irt nekem
levelet, legalább én nem kaptam annyit se, mint egy birópecsét, a mit pedig Szabó Mihály főbiró uram olly apróra nyirbál mint egy krajczáros kovának ¼
része. Nem irtam tehát azért, hogy érdeket gerjeszszek magam iránt, s meg charessiroztassam –
vagy caressiroztassamJegyzet
száznegyven nap óta
Arany János
Arany János
Szilágyi
jan. 17-i levelének tréfás szemrehányására hasonlóval
válaszol; Szilágyi István
Szilágyi
1847. aug. 30-i levelére céloz.Szilágyi István
n
annak rendi szerént. És ez meg is történt, elegiám, a mi ugyan inkább
Juvenal-satiraJegyzet
meg charessiroztassam – vagy caressiroztassama szó utóbbi írásmódja a helyes; a francia ’caresser’ szó értelme: ’hízeleg’, ’cirógat’.
n
mint elegia szőrü épitmény, három, részint értelmet is csavaró,
nyomtatási baklövésJegyzet
elegiám, a mi ugyan inkább Juvenal-satiraCzakó sirján című verse Juvenalis, a szatíraköltő módjára, nem célzásszerűen, hanem egyenes nyíltsággal ítélkezik. (Lásd AJ. kk. I. k. 15–16. l., jegyz. 413. l.)
n
daczára
(pl: Ifjú édes romja Ifju élet romja
Jegyzet
három … nyomtatási baklövéslásd AJ. kk. I. k. 413. l.
h
stb.) feldicsértetik: ergó
satisfekcziótSzerkesztői feloldás: helyett
n
nyertem, ergó le vagyok kenyerezve, ergó válaszolok. Mellőzve a
tréfát, én se nem meghaltam, sem az Életképek sorsa valami tulságosan el nem
foglalt, miután csak havonkint irok belé: inkább mondhatom hogy Toldi estéje foglal
el, mit ohajtanék becsűlettel bevégzeni: de ez az én életköröm olly prózai valami, hogy
sokszor hét számra sem tudok kibontakozni a prózai hangulatból. Hiába! költőnek szabadnak,
függetlennek kell lenni: köszönöm én a vers irást, a mit ottan-ottan sertés passus
irásJegyzet
satisfekczióthelyesen: satisfactiot; elégtételt.
n
és a Liptákné
tyúkpanasza szakaszt félbe. Azonban ezen nem segít sem a jó isten, sem a jó emberek: hát
huzzuk az igát és nézzünk a föld, nem az ég felé.
Jegyzet
sertéspassus iráslásd AJ.kk. XIII. k. 1.
„Murány ostromát” én is irtam, az igaz, de pályamű nem lehetett 1-mo: mert csak
decz. 11-én, anni currentis lettem kész vele, holott a
beküldési határidő nov. 20. Ha ez nem elég ok 2-do: mert
belészeretvén a tárgyba, ötszáz s egy néhány négy soros strophában absolváltam azt; tehát nem
volt kedvem 12 aranyért bizonytalanra odavetni, annál kevésbbé, mert, ha
valami ármánytól, példaul universalis nyerőtárstól nem volt is okom tartani 3-io: a mű nem az
ugy nevezhető hoch-magyar nyelven van irva, hanem ollyanon, melly a mivelt irói s erőteljes
népi nyelv közt
n
középuton jár, tehát, mint népiest, könnyen odább
lökhették volna. Hogy Jegyzet
a mivelt irói s erőteljes népi nyelv közt
Arany János
1847. szept. 6-án Arany János
Szilágyi
nak írt levelében a Toldival
kapcsolatban már érintette e kérdést, osztva a Szépirodakni Szemle véleményét,
hogy „legyen a költészet sem uri, sem népi, hanem érthető és élvezhető közös jó, mindennek”.
A Murány ostroma ebből az elvből kiindulva további haladást
jelent költői gyakorlatában.Szilágyi István
Petőfi
,
Petőfi Sándor
Tompa
is irtak, azt én csak
később tudtam meg, valamint azt is hogy az én alapeszmém: isten a némbert szerelemre
teremté
Tompa Mihály
Petőfi
praeripiálta, melly
eszmét ugyan nem hiszem hogy kegyednek már nálam létekor ne említettem legyen, tehát tanum
lehet, ha plagium per keletkeznék. Egyéb iránt nálam a kivitel annyira különböző, miszerint
nemhiszem Petőfi Sándor
[!]
hogy valaki az eredetiséget tőlem elvítassa. De [sic!]
Petőfi
sem fogja azt tenni mert midőn nálam létekor,
oktober végén, én az ő Szécsi Máriáját kéziratban olvastam, ő is olvasta az én
Murányomnak már készen volt felét, miből az alap-eszme már nagyon tisztán
kitünvén, bámulva tekintettünk egymásra s Petőfi Sándor
Petőfi
lélekrokonságot vélt fölfedezni ebben is, mint ujabb bizonyságát
máskori mondásának: „te, ebadta, te sokszor ollyat gondolsz és mondasz, hogy nekem ugy
tetszik, mintha én mondtam, vagy gondoltam volna;” én pedig azt válaszoltam: mindketten
megleltük az egyetlen archimedesi pontot,Petőfi Sándor
n
mellyből Jegyzet
archimedesi pontot,Archimedes az anekdota szerint a róla elnevezett csigasor feltalálását követően mondotta volna: „Adjatok nekem egy szilárd pontot és kiforditom sarkaiból a világot.” Ennek megfelelően használja
Arany
az idézett kifejezést ,alapeszme’, ,alapgondolat’
értelemben.Arany János
Szécsi Máriá
t művészileg felfogni lehet és kell; (ha az ember ugy nem akar vele járni
mint Széchy Mária
Tompa Miska
). Tompa Mihály
Petőfi
szivesen magára vállalta, hogy
vásárt keres műveimnek; ő hozzá küldtem Murányt is deczember közepén, s ott
olvasták ő, neje és Petőfi Sándor
Jókay
; tehát
ennek mutatványt nem küldtem, sőt talán nem is tudnék azt szakasztani belőle, mert én nem
egyes helyekért, hanem compositióért dolgozok: azonban ha közöl isten neki; vásáron van, s
minél inkább kolompolnak annál jobban összecsődül a vevő és bámuló. Jókai Mór
Emich
fogja kiadni, még nincs tökéletes
alku, de folyamatban van az. Remélem József napra megjelenik, tehát nem küszködöm most vele
hogy skeletonját kiszedjemEmich Gusztáv
n
s
odaküldjem.
Jegyzet
nem küszködöm most vele hogy skeletonját kiszedjemazaz nem küldi el a Murány ostroma (csont)vázát
Szilágyi
nak.Szilágyi István
A Niebelungen dal nekem igen tetszenék, de mind e mai napiglan (a
holnapot is belészámitva) szinét sem láttam.
n
Vártam eléggé, s ez elég volt én tőlem, többet
nem tehettem. Zrinyi
ről majd
gondolkozom, vagy eredetit irok valamit, mert Zrínyi Miklós
Toldy Ferencz
által nagyon de nagyon fel vagyok levélben
szólítva.Toldy Ferenc
n
Jegyzet
Toldy Ferenczáltal… fel vagyok levélben szólítvaToldy Ferenc
Toldy
1847. okt. 1-i levelében „több társai” nevében kérte
Toldy Ferenc
Arany
t, írjon még egy Toldit. Ne forgácsolja szét erejét apróbb költeményekre, hanem
összpontosítsa „egy nagy elbeszélő költemény írására”.Arany János
Szász úr nem jár mostanság hozzám,
n
azt mondják beteges; egyébiránt
lakik Várad-Olasziban a megyei kórház körül. Kalicza Károlyt sem láttamJegyzet
Szász úr nem jár mostanság hozzám,Szász mérnök nevének utolsó említése a levelezésben, akitől
Szilágyi István
a belényesújlaki
harangfelirat pontos másolatát óhajtotta volna.Szilágyi István
n
ebben a három évben, azt sem tudom hol
lakik, mig végére nem járok.
Jegyzet
Kalicza Károlyt sem láttamválasz
Szilágyi István
1847. aug. 30-i és 1848. jan.
17-i levelében előadott kérésére.Szilágyi István
A mi pedig ezt a Szalontát illeti: igen előhaladt – az adósság
csinálásban, a költésben jövedelem nélkül, a czivódásban személyes érdekből, a sokfelé
huzásban és sokféle húzásban: szóval mindenben, a mi a közjót agyonüti, vagy lassu méreggel
elsorvasztja.
Végezetre pedig én, nőm, és kicsinyeim egésségben vagyunk:
Julcsa
a 100 mesét nem csak olvassa, de
meglehetősen el is tépte, Arany Juliska
Laczi
azonban minden lehető alkalommal generaliter reservál,Arany László
n
fenntartja a fenntartandókat,
megemlitvén hogy a „sás mese sás képpel Lafontaïne után, kiadja
Jegyzet
generaliter reservál,fenntartja minden jogát.
Heckenast Gusztáv
” övé is,
mert kettőjöknek küldte azt Heckenast Gusztáv
Szilágyi
bácsi.
Szilágyi István
Isten áldja meg édes barátom, vegye szives üdvözlésünket a távolban hol most, ugyhiszem, a
postakürt hangja is megfagy, midőn nálunk araszos jégcsapok fagynak a halandó ember bajuszára.
Éljen boldogul! kivánja
Arany János
Arany János