Arany – Szilágyi Istvánnak

Kedves barátom,

Az igaz, rettenetes dolog hogy 133 napja mióta nem irtam önnek, de annak oka azonnal igazolva van, mihelyt kisül hogy

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

száznegyven nap óta

n

Jegyzet

száznegyven nap óta

Arany János

Szilágyi

Szilágyi István

jan. 17-i levelének tréfás szemrehányására hasonlóval válaszol;

Szilágyi

Szilágyi István

1847. aug. 30-i levelére céloz.

nem irt nekem levelet, legalább én nem kaptam annyit se, mint egy birópecsét, a mit pedig Szabó Mihály főbiró uram olly apróra nyirbál mint egy krajczáros kovának ¼ része. Nem irtam tehát azért, hogy érdeket gerjeszszek magam iránt, s meg charessiroztassam – vagy caressiroztassam

n

Jegyzet

meg charessiroztassam – vagy caressiroztassam

a szó utóbbi írásmódja a helyes; a francia ’caresser’ szó értelme: ’hízeleg’, ’cirógat’.

annak rendi szerént. És ez meg is történt, elegiám, a mi ugyan inkább Juvenal-satira

n

Jegyzet

elegiám, a mi ugyan inkább Juvenal-satira

Czakó sirján című verse Juvenalis, a szatíraköltő módjára, nem célzásszerűen, hanem egyenes nyíltsággal ítélkezik. (Lásd AJ. kk. I. k. 15–16. l., jegyz. 413. l.)

mint elegia szőrü épitmény, három, részint értelmet is csavaró, nyomtatási baklövés

n

Jegyzet

három … nyomtatási baklövés

lásd AJ. kk. I. k. 413. l.

daczára (pl: Ifjú édes romja Ifju élet romja

h

Szerkesztői feloldás: helyett

stb.) feldicsértetik: ergó satisfekcziót

n

Jegyzet

satisfekcziót

helyesen: satisfactiot; elégtételt.

nyertem, ergó le vagyok kenyerezve, ergó válaszolok. Mellőzve a tréfát, én se nem meghaltam, sem az Életképek sorsa valami tulságosan el nem foglalt, miután csak havonkint irok belé: inkább mondhatom hogy Toldi estéje foglal el, mit ohajtanék becsűlettel bevégzeni: de ez az én életköröm olly prózai valami, hogy sokszor hét számra sem tudok kibontakozni a prózai hangulatból. Hiába! költőnek szabadnak, függetlennek kell lenni: köszönöm én a vers irást, a mit ottan-ottan sertés passus irás

n

Jegyzet

sertéspassus irás

lásd AJ.kk. XIII. k. 1.

és a Liptákné tyúkpanasza szakaszt félbe. Azonban ezen nem segít sem a jó isten, sem a jó emberek: hát huzzuk az igát és nézzünk a föld, nem az ég felé.

„Murány ostromát” én is irtam, az igaz, de pályamű nem lehetett 1-mo: mert csak decz. 11-én, anni currentis lettem kész vele, holott a beküldési határidő nov. 20. Ha ez nem elég ok 2-do: mert belészeretvén a tárgyba, ötszáz s egy néhány négy soros strophában absolváltam azt; tehát nem volt kedvem 12 aranyért bizonytalanra odavetni, annál kevésbbé, mert, ha valami ármánytól, példaul universalis nyerőtárstól nem volt is okom tartani 3-io: a mű nem az ugy nevezhető hoch-magyar nyelven van irva, hanem ollyanon, melly a mivelt irói s erőteljes népi nyelv közt

n

Jegyzet

a mivelt irói s erőteljes népi nyelv közt

Arany János

1847. szept. 6-án

Szilágyi

Szilágyi István

nak írt levelében a Toldival kapcsolatban már érintette e kérdést, osztva a Szépirodakni Szemle véleményét, hogy „legyen a költészet sem uri, sem népi, hanem érthető és élvezhető közös jó, mindennek”. A Murány ostroma ebből az elvből kiindulva további haladást jelent költői gyakorlatában.

középuton jár, tehát, mint népiest, könnyen odább lökhették volna. Hogy

Petőfi

Petőfi Sándor

,

Tompa

Tompa Mihály

is irtak, azt én csak később tudtam meg, valamint azt is hogy az én alapeszmém: isten a némbert szerelemre teremté

Petőfi

Petőfi Sándor

praeripiálta, melly eszmét ugyan nem hiszem hogy kegyednek már nálam létekor ne említettem legyen, tehát tanum lehet, ha plagium per keletkeznék. Egyéb iránt nálam a kivitel annyira különböző, miszerint nemhiszem

[!]

[sic!]

hogy valaki az eredetiséget tőlem elvítassa. De

Petőfi

Petőfi Sándor

sem fogja azt tenni mert midőn nálam létekor, oktober végén, én az ő Szécsi Máriáját kéziratban olvastam, ő is olvasta az én Murányomnak már készen volt felét, miből az alap-eszme már nagyon tisztán kitünvén, bámulva tekintettünk egymásra s

Petőfi

Petőfi Sándor

lélekrokonságot vélt fölfedezni ebben is, mint ujabb bizonyságát máskori mondásának: „te, ebadta, te sokszor ollyat gondolsz és mondasz, hogy nekem ugy tetszik, mintha én mondtam, vagy gondoltam volna;” én pedig azt válaszoltam: mindketten megleltük az egyetlen archimedesi pontot,

n

Jegyzet

archimedesi pontot,

Archimedes az anekdota szerint a róla elnevezett csigasor feltalálását követően mondotta volna: „Adjatok nekem egy szilárd pontot és kiforditom sarkaiból a világot.” Ennek megfelelően használja

Arany

Arany János

az idézett kifejezést ,alapeszme’, ,alapgondolat’ értelemben.

mellyből

Szécsi Máriá

Széchy Mária

t művészileg felfogni lehet és kell; (ha az ember ugy nem akar vele járni mint

Tompa Miska

Tompa Mihály

).

Petőfi

Petőfi Sándor

szivesen magára vállalta, hogy vásárt keres műveimnek; ő hozzá küldtem Murányt is deczember közepén, s ott olvasták ő, neje és

Jókay

Jókai Mór

; tehát ennek mutatványt nem küldtem, sőt talán nem is tudnék azt szakasztani belőle, mert én nem egyes helyekért, hanem compositióért dolgozok: azonban ha közöl isten neki; vásáron van, s minél inkább kolompolnak annál jobban összecsődül a vevő és bámuló.

Emich

Emich Gusztáv

fogja kiadni, még nincs tökéletes alku, de folyamatban van az. Remélem József napra megjelenik, tehát nem küszködöm most vele hogy skeletonját kiszedjem

n

Jegyzet

nem küszködöm most vele hogy skeletonját kiszedjem

azaz nem küldi el a Murány ostroma (csont)vázát

Szilágyi

Szilágyi István

nak.

s odaküldjem.

A Niebelungen dal nekem igen tetszenék, de mind e mai napiglan (a holnapot is belészámitva) szinét sem láttam.

n

Jegyzet

Niebelungen dal … szinét sem láttam

Szilágyi

Szilágyi István

1847. aug. 30-i levelében azt ígérte, a Szent Mihály napi vásárra elküldi e munkát

Arany

Arany János

nak; 1848. jan. 17-i levele óvatos fogalmazásban azt sejteti, hogy valóban elküldte Szalontára Simrock Niebelungen-fordítását.

Vártam eléggé, s ez elég volt én tőlem, többet nem tehettem.

Zrinyi

Zrínyi Miklós

ről majd gondolkozom, vagy eredetit irok valamit, mert

Toldy Ferencz

Toldy Ferenc

által nagyon de nagyon fel vagyok levélben szólítva.

n

Jegyzet

Toldy FerenczToldy Ferenc által… fel vagyok levélben szólítva

Toldy

Toldy Ferenc

1847. okt. 1-i levelében „több társai” nevében kérte

Arany

Arany János

t, írjon még egy Toldit. Ne forgácsolja szét erejét apróbb költeményekre, hanem összpontosítsa „egy nagy elbeszélő költemény írására”.

Szász úr nem jár mostanság hozzám,

n

Jegyzet

Szász úr nem jár mostanság hozzám,

Szász mérnök nevének utolsó említése a levelezésben, akitől

Szilágyi István

a belényesújlaki harangfelirat pontos másolatát óhajtotta volna.

azt mondják beteges; egyébiránt lakik Várad-Olasziban a megyei kórház körül. Kalicza Károlyt sem láttam

n

Jegyzet

Kalicza Károlyt sem láttam

válasz

Szilágyi István

1847. aug. 30-i és 1848. jan. 17-i levelében előadott kérésére.

ebben a három évben, azt sem tudom hol lakik, mig végére nem járok.

A mi pedig ezt a Szalontát illeti: igen előhaladt – az adósság csinálásban, a költésben jövedelem nélkül, a czivódásban személyes érdekből, a sokfelé huzásban és sokféle húzásban: szóval mindenben, a mi a közjót agyonüti, vagy lassu méreggel elsorvasztja.

Végezetre pedig én, nőm, és kicsinyeim egésségben vagyunk:

Julcsa

Arany Juliska

a 100 mesét nem csak olvassa, de meglehetősen el is tépte,

Laczi

Arany László

azonban minden lehető alkalommal generaliter reservál,

n

Jegyzet

generaliter reservál,

fenntartja minden jogát.

fenntartja a fenntartandókat, megemlitvén hogy a „sás mese sás képpel Lafontaïne után, kiadja

Heckenast Gusztáv

” övé is, mert kettőjöknek küldte azt

Szilágyi

Szilágyi István

bácsi.

Isten áldja meg édes barátom, vegye szives üdvözlésünket a távolban hol most, ugyhiszem, a postakürt hangja is megfagy, midőn nálunk araszos jégcsapok fagynak a halandó ember bajuszára. Éljen boldogul! kivánja

igaz barátja

Arany János

AJOM 15

Megjegyzések: