Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Petőfi Sándornak Szalonta, febr. 6. 1848.  
 
Episztola Petőfihez  
  Imádott barátom, jó
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
,
n
Jegyzet Jelen költemény méltó utóda dicsekszik lenni a a „Didó panaszának”,
n
Jegyzet
Jelen költemény méltó utóda … „Didó panaszának”,
Arany János
Arany János
a mesterrímes versformát parodizálja. A fordítás, amelyet említ,
Kováts (Háló) József
Háló Kováts József
é: „Magyar Éneis, avagy P. Virgilius Maronak Éneás viselt dolgairól írt munkája. Mellyeket magyar verseibe foglalván k iadott – – ”. Komárom, 1799–1804.
mellyet még a boldog emlékü Magyar Kurir úgy dicsért fel 1790-ben, hogy annál egyenesebb magyarssággal írt verset nem igen olvasott az előtte ismeretes nyelveken. –
  Szives üdvözlését ime küldi
Jean d’Or
Arany János
.
n
Jegyzet
Jean d’Or
Arany János
János Arany
Arany János
” – tréfás francia fordításban.
  Vettem, oh nagy férfi, ostoba leveled,
  De azért nem mondom: hujj ki! vagy le veled!
  Mert nem üres hólyag és nincsen ebbe’ szél,
  Kedves ostobaság mind, a mit e beszél,
  És a sok giz-gaz közt, ha ugyan jól értek,
  Van sok szép kaláris, s több illy becses értek.
 
 
  Minden dolgok előtt: én nem irtam Toldyt,
  Hanem (ez már más szó, tehát jó rim) Toldit;
  És evvel döntődik ama szörnyü per el
  Mellyet, a mint irod, Európa perel:
  Ha tehát még most is folyna a nagy harcz ott:
  Kár egy y-ért, mondjad, víni harczot.
 
 
  Hogy Murány a censor körme között vagyon,
  Oh, ennek tudása nékem becses vagyon,
  Ámbár tartok tőle hogy dühös strich-láza
  Mária beszédét szépen ki
striclázza
Szerkesztői feloldás: strichlázza
.
n
Jegyzet
strich-láza … ki
striclázza
Szerkesztői feloldás: strichlázza
Strich = húzás, törlés. Szójáték a cenzor kihúzásaira.
  Hogy pedig ne legyen a szivem alján lom:
  Én bizony munkámat urnak nem ajánlom.
 
 
  Máskép igen jól van a te komádasszony,
  De tán nincs olly jól, mint öt hónapos asszony;
  Komámasszonyt pedig az isten éltesse.
  Annyival inkább mert ha ő nem él, te se’. –
  Mi, ámbár tudjuk hogy bőven van a csók ott,
  Küldünk e levélben egy trilió csókot.
 
 
  TE pedig, barátom, siess, irjad Lehelt,
n
Jegyzet
siess, irjad Lehelt
Petőfi
Petőfi Sándor
: Lehel vezér című költeményét, amelyről jan. 29-i levelében írt
Arany
Arany János
nak (lásd ott).
  Kit lelkedbe szárnyas géniuszod lehelt.
  Irjad, mert nem érsz rá, ha itt lesz a nagy had
  Harcz és háború és igazi hadd-el-hadd.
 
 
  Akkor látom én meg arczodat, hogy langal
  Hősi elszántságban tiszta sárga langgal;
  Vágtatsz paripádon, mint por a szélvészen;
  Mellyet szárnyaira száguldó szél vészen;
  Kedves komám asszony kezét tördelve sir:
 
Sándor
Petőfi Sándor
, ha te elmészsz, engem elnyel a sir”
  Mégis elhagyod őt s olly tüzelve mészsz el,
  Mintha tele volna szived forró mészszel.
 
 
  Tátom a derék hőst, ahol villog kardja:
  ’Ist das Schwerdt zum fechten?’
n
Jegyzet
,Ist das Schwerdt zum fechten?’
Vívásra kész e kard?
„Mellyik? ez a kard? Ja!”
  Többet nem beszélnek, hanem össze csapnak:
  Vére a németnek ugy foly, mint a csapnak;
 
Sándor
Petőfi Sándor
vitézünknek egy sem állhat ellent:
  Épen mint a semmit, ugy ontja az ellent.
 
  Dumb Show
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
Dumb Show
Némajáték.
.
 
  Sárga pitykés, zöld hajtókás
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
Sárga pitykés, zöld hajtókás
„Zöld hajtókás, sárgapitykés | Közlegény”
Petőfi
Petőfi Sándor
: Ivás közben című versének 25–26. sora (lásd Petőfi kk. I. k. 64–65. l.).
, kurta szárú fűzött csizmás magyar huszár jelenik meg egy kis ajtón a kert alatt. Kedvese addig kiséri, könyörög, sír, elájúl. A vitéz elrohan egy dombig, onnan széttekint, lát iszonyú magas kukoriczát és rettentő sok ázott kendert. Visszafut a kis ajtóhoz, hol hő karok fogadják a gyözedelmest. A hős juhászbundát terít le, borostyánai árnyékába heveredik.
 
  (Dumb show exit
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
exit
befejeződik.
.)
 
 
  És mivel nem harczolt borsóért vagy babért
  Homlokára tűzik a diadal-babért;
  Annyi érdemjellel rakva tér vissza már,
  A mennyit bizony nem mindenütt visz szamár.
  Eredj,
Sándor
Petőfi Sándor
vitéz, hadd zengjek én neked
  Viselt dolgaidról XXIV éneket!
 
  Már most beszéljünk prózában is. A lágy czipót köszönöm, de ha akkor nem adtad, most nem kell. Egyébiránt, midőn leveledet vettem, én is épen puha fejér czipót ettem, tehát, édes öcsém, quittek vagyunk ketten. Hanem annyiban fene fattyú vagy, hogy arról semmit sem irsz: quis? quid? ubi? quibus auxiliis? cur? quomodo? quando? nyomja Murány ostromát.
n
Jegyzet
quis? quid? stb … nyomja Murány ostromát?
Mit, ki, miért, hol, mint, mikor és milyen eszközökkel? … stb. Versbe foglalt latin kötőszók, valószínűleg még a középkorból (lásd
Tóth Béla
Tóth Béla
: Szájrul szájra. Bp. 1895. 258. l.). A Murány ostromára vonatkozó tudnivalókat
Petőfi
Petőfi Sándor
febr. 10-én írta meg
Arany János
Arany János
nak. Leveleik keresztezték egymást.
Értem: hány példányban akarja nyomni
Emich
Emich Gusztáv
? hány procentet kap ő, mint bizományos? Et cet. Vagy talán ez mind θεων εν γουνασι
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
θεων εν γουνασι
Helyesen: Θεῶν εν γούνασι κεῖται – az istenek akaratán múlik, vagyis egyelőre teljesen bizonytalan. nál gyakorta előforduló mondás.
κειται
az istenek térdin fekszik? Kötöttél-e szerződést
Emich
Emich Gusztáv
-chel, vagy nem is szükséges? Lásd,
Sándor
Petőfi Sándor
, ha te a portio-kivetésben
n
Jegyzet
a portio-kivetésben
az országosan kivetett adónak egy telekre eső része.
tőlem útasítást kérnél, én nem tagadnám azt meg tőled. – Nem tudom miféle paksaméta lehet ott számomra; senkivel rajtad kivül semmi közöm azon a vidéken; azt sem gondolom hogy egy ifjú rokonom mosatni való ruháit küldje Pozsonyból, sem hogy a császár fél mázsa bankjegyét küldjön számomra: tehát legfölebb könyvek lehetnek, miktől valaki szabadúlni akar; valamikép küldd le azt, mert én, ha meglátogatlak is, gyalog leszek, s batyumon felül nem birom haza emelni. Ha
Emich
Emich Gusztáv
urnak küldeni valója lenne
Hollósi Lajos
Hollósy Lajos
nagy-váradi quasi-könyvárushoz,
n
Jegyzet
quasi-könyvárushoz,
könyvárus-féléhez.
talán meg tenné a szivességet, hogy azzal leküldené; ha pedig ez mostanában nem történhetik, Biasini
n
Jegyzet
Biasini
lásd Biasini Perencnél, ADATTÁR.
gyors kocsi intézetén, melly a szolnoki vasuttal van kapcsolatban, te leküldhetnéd ugyancsak
Hollósi
Hollósy Lajos
hoz, kivel nekem viszonyom van. Majd, ha eljő az aratás, pénzemet ugyanezen könyvárushoz utalványozhatja
Emich
Emich Gusztáv
, mint hitelre tőle könyveket vásárló egyénhez; ez engem mindig kifizet, s nyugtatványommal számol.  
  Leveled végén e két betüt láttam
PS
Petőfi Sándor
azt gondolám postscriptumot jélent az, fordíték, de csak paraszt-papirt
n
Jegyzet
paraszt-papírt
az üres papír régies kifejezése. – E szót
Arany János
Arany János
is használja: „Dolmányán a szabó parasztot nem hagyott” (Toldi, XI. é. 4. vrsz. 2. s.). – A lap alján csillag alatt magyarázza is: „„’Paraszt’: puszta, csupasz.” ( AJ. kk. II. k. 144. l.).
találtam.  
  Máskor ha a P. S.-et kiteszed, ird is meg az utóirást.  
  Mindezeknek utána áldjon meg az én istenem etcet.  
  kivánja  
  tudod már ki  
  Hallom hogy Coriolánt fordítod.
n
Jegyzet
Hallom hogy Coriolánt fordítod.
Petőfi
Petőfi Sándor
jan. 2-i levelének utóiratában jelezte, hogy a napokban készen lesz az első felvonással.
Boldogtalan! elkéstél. Én már az egész
Shakespeare
Shakespeare, William
t lefordítottam,
n
Jegyzet
Én már az egész
Shakespeare
Shakespeare, William
t lefordítottam,
nyilvánvaló ugratás.
Sz. György-vásárra meg is jelenik a debreczeni nyomdában. Kiadását a gazdag
Péczeli
Péczely József
n
Jegyzet
Péczeli
Péczely József
lásd
Péczely József
Péczely József
, ADATTÁR.
vállalta magára. Ő igen szilárd ember; „Mann von Wort, über alles”.
n
Jegyzet
Mann von Wort, über alles”.
Minden körülmények között szavát tartó ember.
 
 

Megjegyzések:

Petőfi István
Petőfi István
hagyatékából (lásd MKSz. 1880. 196, 205. l., 36. sz. a.). Válasz
Petőfi
Petőfi Sándor
jan. 29-i levelére. A levél verses részét: Episztola Petőfihez az AJ. kk. kiadás nem közli. Versei között először: Arany János Összes versei.
Borsos Miklós
Borsos Miklós
rajzaival. Sajtó alá rendezte Keresztury Mária. A bevezető tanulmányt írta
Keresztury Dezső
Keresztury Dezső
.
[szerkesztői feloldás]
Bp.
1961. 77–78. l.-on jelent meg.