Tompa Mihály – Aranynak
Beje
február 7. 1848.
Jól megvárakoztattál válaszoddal az igaz, hanem még is megbékélek veled minthogy jo hosszú
levéllel örvendeztettél meg. Soraid végén lehetetlen volt fájdalmasan el nem csodálkoznom, s
engedd meg hogy most csak erre válaszoljak, máskorra hagyván a többit.
Irod: hogy Petőfit rosz embereim környezik meglehet, sőt bizonyos.
Bizonyos az alacsony rágalmakból, mellyek rám fogatnak, mellyekről lelkem és ajkam mit sem
tud; ne gondold barátom, hogy igen fogom magamat mosni, nem engedi ezt egy bizonyos fájdalmas
büszkeség: hogy én, ki
Petőfi
ről
ezerszer elmondom azt: hogy még illyen magyar költő nem született, abból mossam magamat: hogy
én biz ötet nem becsmerlem. Az élet es világ ez alacsonyságát megszoktam, százszor hallottam
már rám fogatni azt, mikor ingyen sem álmodtam. Ez nekem nem újság! Hanem hogy Petőfi Sándor
Petőfi
ezt hiszi: az már ujság!
Petőfi Sándor
Fejébe verte valaki: hogy én futtatni akarok vele.
n
Nem értem!
én futni akarok magam, futtatni senkivel. Azonban. ha azon igyekezet, hogy mindig jobbat és
tökéletesebbet akarok adni; ha azon gyönyörű dolgokhoz, miket Jegyzet
hogy én futtatni akarok vele.A versenyzést, vetélkedést jelentő „futtatni” kifejezés
Petőfi
vel kapcsolatban Petőfi Sándor
Sárosi Gyula
révén került a kor irodalmi köztudatába.Sárosi Gyula
Petőfi
irt, hasonlót igyekszem csinálni, f u t t a t á s :
ugy igen is futtatok, nem csak Petőfi Sándor
Petőfi
vel, hanem mindazokkal kiknek csak egyetlén versét is szépnek láttam
életemben. – Már magát ezen futtatás eszméjét, aljasság csinalta és
gazság ragasztotta rám. –
Petőfi Zoltán
Megmondom én mi a futtatás:
Sárossy
Két müvész czimű darabjátSárosi Gyula
n
felolvasván
valahol, ezt veté utána: ezzel majd leütünk néhány Jegyzet
SárossyKét müvész czimű darabjátSárosi Gyula
Sárosi
elbeszélő költeményén 1845–48 között dolgozott, élete főművének tekintette s ezzel akart
„futtatni” , azaz versenyezni Sárosi Gyula
Petőfi
vel. Költeménye néhány részletét felolvasta író barátainak:
Petőfi Sándor
Szemere Miklós
nak,
Szemere Miklós
Tompá
nák, Tompa Mihály
Kazinczy Gábor
nak. – A mű kézirata
1849 elején, amikor Kazinczy Gábor
Sárosi
Debrecenbe költözött, elveszett. Sárosi Gyula
Sárosi
még abban az évben emlékezetből újra fogalmazta, de
befejezni már nem tudta. Később, bujdosása idején ezt is elvesztette. Sárosi Gyula
Pompéry János
azonban már előbb
lemásolta és utóbb közzé tette. (Lásd Egyetértés, 1880. júl. 13. sz.) – A
költemény részletes magyarázatát lásd
Pompéry János
Sárosi Gyula
Kisebb Költeményei, Prózai Munkái és levelezése. Bevezetéssel
és jegyzetekkel közzéteszi: Sárosi Gyula
Bisztray Gyula
Bp. 1854. 38–39., 170–179., 486. l.
Bisztray Gyula
Petőfi
t. Ez a futtatás. Én ehhez nem
értek.
Petőfi Sándor
Aztán mi baja
Petőfi
nek
akarmiféle futtatóval? ha úgy fut hogy eléri ötet, csak nyereség az egésznek, ha háta megett
marad: csak mosolyoghat a hasztalan erőködőn.
Petőfi Sándor
Barátom! nincs az irodalomban vagy országban ember, ki a maga teljességében,
jobban méltányolja mint én, és azt ki is mondja: a gáncsnak egyetlen egy fegyvere sem húzatik
ki ellene a nélkül, hogy én csapás nélkül hagyjam; és látd, most abból kell tisztítkoznom:
hogy én öt nem becsmerlem! nyomorúlt alávaló világ!
Petőfi
érdemeit Petőfi Sándor
[törölt]
« olly »
Midőn
Petőfi
nálam volt, egy
szomszéd helyen így nyilatkozott, egy okvetlen általad is tudott dologban: tartsa
szerencséjének Petőfi Sándor
Kossúth
, ha
velem egy lapba irhat;
Kossuth Lajos
n
azóta
van harcz és háború e mondás felett; barátom, az ellentábort egyedűl képezem es 100szor
elmondom: ollyan ember, mint Jegyzet
Petőfi… egy szomszéd helyen így nyilatkozott … tartsa szerencséjénekPetőfi SándorKossúth, ha velem egy lapba irhat;Kossuth Lajos
Petőfi
e kijelentésének előzménye:
1846 őszén Petőfi Sándor
Frankenburg Adolf
, mint az Életképek
szerkesztője, Frankenburg Adolf
Kossutht
al és
híveivel támogatási szerződést kötött. Kossuth Lajos
Kossuth
írásokat ígért a lapnak. – Az Életképek
1847. I . félévi előfizetési hirdetésében az első füzet szerzői
között Kossuth Lajos
Kossuth
ot is megemlíti
Kossuth Lajos
Petőfi
, Petőfi Sándor
Eötvös
, Eötvös József
Jókai
és másokkal együtt. (Lásd
Életk. 1846/II. 24. sz. dec. 12-i szám
borítólapján.) – Jókai Mór
Frankenburg
emlékezete szerint Frankenburg Adolf
Kossuth
azt írta neki, nincs kedve „egy poéta mellett
figurálni”. E levél felbontásakor állítólag ott volt Kossuth Lajos
Petőfi
, aki ezt mondta volna: „Vagyok én is olyan ember,
mint ő, s még örülni fog, ha az én nevemmel együtt fogják említeni az övét is.”
(Lásd
Petőfi Sándor
Frankenburg Adolf
: Emlékezés Petőfi Sándorra. Főv. Lapok,
1883. márc. 3. 330. l.). – Frankenburg Adolf
Petőfi
állítólag 1847. évi felvidéki útján is
tett hasonló kijelentést. Petőfi Sándor
Szemere Miklós
írta Szemere Miklós
Erdélyi János
nak: „Gömörben több fiatal emberek beszélték, hogy nagy társaságban
mondá Erdélyi János
Petőfy
, … : Tartsa
szerencséjének Petőfi Sándor
Kossuth
, ha
neve az övével egy lapon állhat’.” (1847. júl.
ErdélyiLev. I. k. 309. l.).Kossuth Lajos
K.
minden 50 évben születhetik, de ollyan, mint Kossuth Lajos
P.
300 alatt sem. De hányszor szólok én úgy ö róla, hogy szemébe pirúlás
nélkül lehetlen volna azt elmondanom! És még is látod, mi a jutalom!
Petőfi Sándor
Fáj nekem végetlenűl, hogy murányi útunk emlékéből tudhatná
Petőfi
: hogy Sz. Máriát nem versenydühből irtam;
hiszen a várban is mondtam neki: Hallgasd. Csak mint fogtam én fel Petőfi Sándor
Máriá
t! s ő mondá:
No nekem ne mondd! Megvallom hogy itt a Széchy Mária
Sándor
igazságtalansága irányomban jobban faj, mint
rágalmazóim ugatása.
Petőfi Sándor
Jancsi
! hát nem gyönyörű helyzet-e
ez: űlök falusi magányomban, mit sem tudva a főváros zajáról, Arany János
Petőfi
nek egy hajszálát sem bántva, s egyszer csak azt kell
hallanom: hogy én ezt meg ezt teszem. Bizony gyönyörű állapot!
Petőfi Sándor
Én nem vagyok erkölcsi rabja senkinek; erre saját ösztönöm hajt, mely a szépet minden
alakban imádja. – Tehetek-e én róla ha ártatlanúl igy öszvemaratom!?
Petőfi
vel magával Muránytól majd Bejéig vitáztam János Vitéze felett, meggyözödésem
szerént; kimondtam eddig is és ki is fogom nem csak Petőfi Sándor
Petőfi
de a szűz Mária felett is véleményemet. – Kimondtam
Petőfi Sándor
Sándor
egyes helyei felett eddig is; de hozzá mint egészhez, mint Petőfi Sándor
Petőfi
hez mindég érdemei teljes
méltánylásával ragaszkodtam; és nyilatkoztam is, és teszem ezután is úgy, mint ragyogó
tehetsége érdemli, – Petőfi Sándor
[törölt]
« ezzel »
Mit mondtam, mit nem mondtam Szécsi Mariája felöl, nem tudom: oly csekélység volt,
hogy már nem is emlékezem rá; de ha nem szerettem volna is, istenem!
van-e joga azért
Petőfi
nek
neheztelni?
Petőfi Sándor
Tudom én hol fekszik a nyúl: ama gyönyörü dominussal
n
egyes dolgok felett válthattam szót, s ö átvivé beszédemet az egész
Jegyzet
ama gyönyörü dominussalállítólag
Adorján Boldizsár
mondta vissza Adorján Boldizsár
Tompa
kicsinylő véleményét Tompa Mihály
Petőfi
nek Szécsi Máriájáról, hogy tudniillik
„nagyon középszerű”. (Lásd Petőfi Sándor
Petőfi
– Petőfi Sándor
Arany János
nak, 1848. jan. 2.) – Később
Arany János
Tompa
meggyőződött, hogy
Tompa Mihály
Adorján
nak nem volt
intrikus szerepe közte és Adorján Boldizsár
Petőfi
között. (Lásd Petőfi Sándor
Tompa
– Tompa Mihály
Arany János
nak 1848. máj. 11.)Arany János
Petőfi
re; de van-e orvosság
illy nyomorú seggnyaló fráter ellen? ki Petőfi Sándor
Petőfi
nek szemébe hizeleg, háta megett pedig orrfintorgatva beszél róla. –
Petőfi Sándor
De sokat is fecsegek e tárgyról, mert fáj, hogy minden ok és alap nélkűl
húzatom e gyalázatosságba. –
[törölt]
« de »
Én alkalmasint irok
Sándor
nak,Petőfi Sándor
n
mint elötted úgy elötte is határozottan visszautasítok minden aljas rágalmat, majd meglátom
mit mond rá Jegyzet
alkalmasint irokvalóban írt, de ez a febr. 7. után kelt levele elveszett. (Lásd PetőfiLev. 255–256. l.) –Sándornak,Petőfi Sándor
Petőfi
nyers válaszát Petőfi Sándor
Tompa
idézi Tompa Mihály
Arany János
nak 1848. márc.
2-i levelében s márc. 19-én megírta Arany János
Szemere Miklós
nak is Szemere Miklós
Petőfi
szavait: „Azt gondolod, hogy én
haragszom rád. Ne ugrálj ilyen fent a levegőben, mert megfájúl a véknyad.”
(
TompaLev. I. k. 78. l.). – Petőfi Sándor
Tompa
e sérelmére visszatért Tompa Mihály
Arany János
nak írt márc. 18-i és máj. 11-i
leveleiben. – Mindennek ellenére Arany János
Petőfi
és Petőfi Sándor
Tompa
1848 áprilisában találkozott Pesten,
ahol Tompa Mihály
Tompa
Petőfiék vendége is
volt, az ellentét azonban ki-kirobbant közöttük, s viszonyuk tovább mérgesedett.Tompa Mihály
Sándor
; bizony ő
leszsz oka ha vége lessz köztünk mindennek: mert isten úgy segéljen, tökéletesen
ártatlan vagyok!
Petőfi Sándor
Mi is volna az barátom ha
Tompa
Tompa Mihály
Petőfi
t méltányolni nem tudná,
vagy róla becstelenítve szólna? Oh én egy kissé más embernek érzem és tartom magam, mint sem
illy nyomorúság lelkemhez férne. De továbba mondd meg, az is mi: midőn Petőfi Sándor
Petőfi
rólam aljas rágalmakat enged fejébe
veretni?
Petőfi Sándor
Hanem már most az isten áldjon meg, én hiszem hogy te hitelt adsz szavaimnak; a mivel
barátságunknak tartozom: azt
Petőfi
irányában is megteszem: tőle fog függni a többi
Petőfi Sándor