AJOM 15

Megjegyzések Bibliográfiai adatok

Tompa Mihály – Aranynak Beje február 7. 1848.

Édes barátom!

Jól megvárakoztattál válaszoddal az igaz, hanem még is megbékélek veled minthogy jo hosszú levéllel örvendeztettél meg. Soraid végén lehetetlen volt fájdalmasan el nem csodálkoznom, s engedd meg hogy most csak erre válaszoljak, máskorra hagyván a többit.

Irod: hogy Petőfit rosz embereim környezik meglehet, sőt bizonyos. Bizonyos az alacsony rágalmakból, mellyek rám fogatnak, mellyekről lelkem és ajkam mit sem tud; ne gondold barátom, hogy igen fogom magamat mosni, nem engedi ezt egy bizonyos fájdalmas büszkeség: hogy én, ki

Petőfi Sándor

ről ezerszer elmondom azt: hogy még illyen magyar költő nem született, abból mossam magamat: hogy én biz ötet nem becsmerlem. Az élet es világ ez alacsonyságát megszoktam, százszor hallottam már rám fogatni azt, mikor ingyen sem álmodtam. Ez nekem nem újság! Hanem hogy

Petőfi Sándor

ezt hiszi: az már ujság!

Fejébe verte valaki: hogy én futtatni akarok vele.

n

Jegyzet

hogy én futtatni akarok vele.

A versenyzést, vetélkedést jelentő „futtatni” kifejezés

Petőfi Sándor

vel kapcsolatban

Sárosi Gyula

révén került a kor irodalmi köztudatába.

Nem értem! én futni akarok magam, futtatni senkivel. Azonban. ha azon igyekezet, hogy mindig jobbat és tökéletesebbet akarok adni; ha azon gyönyörű dolgokhoz, miket

Petőfi Sándor

irt, hasonlót igyekszem csinálni, f u t t a t á s : ugy igen is futtatok, nem csak

Petőfi Zoltán

vel, hanem mindazokkal kiknek csak egyetlén versét is szépnek láttam életemben. – Már magát ezen futtatás eszméjét, aljasság csinalta és gazság ragasztotta rám. –

Megmondom én mi a futtatás:

Sárosi Gyula

Két müvész czimű darabját

n

Jegyzet

SárossySárosi Gyula Két müvész czimű darabját

Sárosi Gyula

elbeszélő költeményén 1845–48 között dolgozott, élete főművének tekintette s ezzel akart „futtatni” , azaz versenyezni

Petőfi Sándor

vel. Költeménye néhány részletét felolvasta író barátainak:

Szemere Miklós

Szemere Miklós

nak,

Tompa Mihály

nák,

Kazinczy Gábor

Kazinczy Gábor

nak. – A mű kézirata 1849 elején, amikor

Sárosi Gyula

Debrecenbe költözött, elveszett.

Sárosi Gyula

még abban az évben emlékezetből újra fogalmazta, de befejezni már nem tudta. Később, bujdosása idején ezt is elvesztette.

Pompéry János

Pompéry János

azonban már előbb lemásolta és utóbb közzé tette. (Lásd Egyetértés, 1880. júl. 13. sz.) – A költemény részletes magyarázatát lásd

Sárosi Gyula

Kisebb Költeményei, Prózai Munkái és levelezése. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi:

Bisztray Gyula

Bp. 1854. 38–39., 170–179., 486. l.

felolvasván valahol, ezt veté utána: ezzel majd leütünk néhány

Petőfi Sándor

t. Ez a futtatás. Én ehhez nem értek.

Petőfi Sándor

nek akarmiféle futtatóval? ha úgy fut hogy eléri ötet, csak nyereség az egésznek, ha háta megett marad: csak mosolyoghat a hasztalan erőködőn.

Ismét mondom: nem magamról szólok.

Barátom! nincs az irodalomban vagy országban ember, ki

Petőfi Sándor

érdemeit [törölt]
« olly »
a maga teljességében, jobban méltányolja mint én, és azt ki is mondja: a gáncsnak egyetlen egy fegyvere sem húzatik ki ellene a nélkül, hogy én csapás nélkül hagyjam; és látd, most abból kell tisztítkoznom: hogy én öt nem becsmerlem! nyomorúlt alávaló világ!

Petőfi Sándor

nálam volt, egy szomszéd helyen így nyilatkozott, egy okvetlen általad is tudott dologban: tartsa szerencséjének

Kossuth Lajos

, ha velem egy lapba irhat;

n

Jegyzet

PetőfiPetőfi Sándor … egy szomszéd helyen így nyilatkozott … tartsa szerencséjének KossúthKossuth Lajos , ha velem egy lapba irhat;

Petőfi Sándor

e kijelentésének előzménye: 1846 őszén

Frankenburg Adolf

Frankenburg Adolf

, mint az Életképek szerkesztője,

Kossuth Lajos

al és híveivel támogatási szerződést kötött.

Kossuth Lajos

írásokat ígért a lapnak. – Az Életképek 1847. I . félévi előfizetési hirdetésében az első füzet szerzői között

Kossuth Lajos

ot is megemlíti

Petőfi Sándor

,

Eötvös József

,

Jókai Mór

és másokkal együtt. (Lásd Életk. 1846/II. 24. sz. dec. 12-i szám borítólapján.) –

Frankenburg Adolf

emlékezete szerint

Kossuth Lajos

azt írta neki, nincs kedve „egy poéta mellett figurálni”. E levél felbontásakor állítólag ott volt

Petőfi Sándor

, aki ezt mondta volna: „Vagyok én is olyan ember, mint ő, s még örülni fog, ha az én nevemmel együtt fogják említeni az övét is.” (Lásd

Frankenburg Adolf

Frankenburg Adolf

: Emlékezés Petőfi Sándorra. Főv. Lapok, 1883. márc. 3. 330. l.). –

Petőfi Sándor

állítólag 1847. évi felvidéki útján is tett hasonló kijelentést.

Szemere Miklós

Szemere Miklós

írta

Erdélyi János

Erdélyi János

nak: „Gömörben több fiatal emberek beszélték, hogy nagy társaságban mondá

Petőfi Sándor

, … : Tartsa szerencséjének

Kossuth Lajos

, ha neve az övével egy lapon állhat’.” (1847. júl. ErdélyiLev. I. k. 309. l.).

azóta van harcz és háború e mondás felett; barátom, az ellentábort egyedűl képezem es 100szor elmondom: ollyan ember, mint

Kossuth Lajos

minden 50 évben születhetik, de ollyan, mint

Petőfi Sándor

300 alatt sem. De hányszor szólok én úgy ö róla, hogy szemébe pirúlás nélkül lehetlen volna azt elmondanom! És még is látod, mi a jutalom!

Ki azt állítja, hogy én

Petőfi Sándor

t érdemén alól kisebbitem: alacsony rágalmazó.

Fáj nekem végetlenűl, hogy murányi útunk emlékéből tudhatná

Petőfi Sándor

: hogy Sz. Máriát nem versenydühből irtam; hiszen a várban is mondtam neki: Hallgasd. Csak mint fogtam én fel

Széchy Mária

t! s ő mondá: No nekem ne mondd! Megvallom hogy itt a

Petőfi Sándor

igazságtalansága irányomban jobban faj, mint rágalmazóim ugatása.

Arany János

! hát nem gyönyörű helyzet-e ez: űlök falusi magányomban, mit sem tudva a főváros zajáról,

Petőfi Sándor

nek egy hajszálát sem bántva, s egyszer csak azt kell hallanom: hogy én ezt meg ezt teszem. Bizony gyönyörű állapot!

Én nem vagyok erkölcsi rabja senkinek;

Petőfi Sándor

vel magával Muránytól majd Bejéig vitáztam János Vitéze felett, meggyözödésem szerént; kimondtam eddig is és ki is fogom nem csak

Petőfi Sándor

de a szűz Mária felett is véleményemet. – Kimondtam

Petőfi Sándor

egyes helyei felett eddig is; de hozzá mint egészhez, mint

Petőfi Sándor

hez mindég érdemei teljes méltánylásával ragaszkodtam; és nyilatkoztam is, és teszem ezután is úgy, mint ragyogó tehetsége érdemli, – [törölt]
« ezzel »
erre saját ösztönöm hajt, mely a szépet minden alakban imádja. – Tehetek-e én róla ha ártatlanúl igy öszvemaratom!?

Mit mondtam, mit nem mondtam Szécsi Mariája felöl, nem tudom: oly csekélység volt, hogy már nem is emlékezem rá; de ha nem szerettem volna is, istenem! van-e joga azért

Petőfi Sándor

nek neheztelni?

Tudom én hol fekszik a nyúl: ama gyönyörü dominussal

n

Jegyzet

ama gyönyörü dominussal

állítólag

Adorján Boldizsár

Adorján Boldizsár

mondta vissza

Tompa Mihály

kicsinylő véleményét

Petőfi Sándor

nek Szécsi Máriájáról, hogy tudniillik „nagyon középszerű”. (Lásd

Petőfi Sándor

–

Arany János

nak, 1848. jan. 2.) – Később

Tompa Mihály

meggyőződött, hogy

Adorján Boldizsár

nak nem volt intrikus szerepe közte és

Petőfi Sándor

között. (Lásd

Tompa Mihály

–

Arany János

nak 1848. máj. 11.)

egyes dolgok felett válthattam szót, s ö átvivé beszédemet az egész

Petőfi Sándor

re; de van-e orvosság illy nyomorú seggnyaló fráter ellen? ki

Petőfi Sándor

nek szemébe hizeleg, háta megett pedig orrfintorgatva beszél róla. –

De sokat is fecsegek e tárgyról, [törölt]
« de »
mert fáj, hogy minden ok és alap nélkűl húzatom e gyalázatosságba. –

Én alkalmasint irok

Petőfi Sándor

nak,

n

Jegyzet

alkalmasint irok SándorPetőfi Sándor nak,

valóban írt, de ez a febr. 7. után kelt levele elveszett. (Lásd PetőfiLev. 255–256. l.) –

Petőfi Sándor

nyers válaszát

Tompa Mihály

idézi

Arany János

nak 1848. márc. 2-i levelében s márc. 19-én megírta

Szemere Miklós

Szemere Miklós

nak is

Petőfi Sándor

szavait: „Azt gondolod, hogy én haragszom rád. Ne ugrálj ilyen fent a levegőben, mert megfájúl a véknyad.” ( TompaLev. I. k. 78. l.). –

Tompa Mihály

e sérelmére visszatért

Arany János

nak írt márc. 18-i és máj. 11-i leveleiben. – Mindennek ellenére

Petőfi Sándor

és

Tompa Mihály

1848 áprilisában találkozott Pesten, ahol

Tompa Mihály

Petőfiék vendége is volt, az ellentét azonban ki-kirobbant közöttük, s viszonyuk tovább mérgesedett.

mint elötted úgy elötte is határozottan visszautasítok minden aljas rágalmat, majd meglátom mit mond rá

Petőfi Sándor

; bizony ő leszsz oka ha vége lessz köztünk mindennek: mert isten úgy segéljen, tökéletesen ártatlan vagyok!

Mi is volna az barátom ha

Tompa Mihály

Petőfi Sándor

t méltányolni nem tudná, vagy róla becstelenítve szólna? Oh én egy kissé más embernek érzem és tartom magam, mint sem illy nyomorúság lelkemhez férne. De továbba mondd meg, az is mi: midőn

Petőfi Sándor

rólam aljas rágalmakat enged fejébe veretni?

Hanem már most az isten áldjon meg, én hiszem hogy te hitelt adsz szavaimnak; a mivel barátságunknak tartozom: azt

Petőfi Sándor

irányában is megteszem: tőle fog függni a többi

Szerető barátod

Tompa Mihály

Tompa Mihály – Aranynak

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei XV. kötet

Alcím: Levelezés 1.

Dátum: 1975

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 9630500965

Szerkesztő: Keresztury Dezső

Sajtó alá rendező: Sáfrán Györgyi , Bisztray Gyula és Sándor István

Lektor: Barta János

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország

Lelőhely: Budapest

Intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Azonosító: K. 513/907

Mennyiség: 2 folio

Magasság: 235 mm

Szélesség: 143 mm

A kézirat leírása: rózsaszínű l. papír, 23,5×14,3 cm, 2 fol., 1–4. l.: l. szöveg. Címzés, boríték itt nincs.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Beje

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: levél Kiadott. Teljes.

A levelezésről:

Küldés:

Küldő: Tompa Mihály

Átvétel:

Átvevő: Arany János

Hely: Nagyszalonta

address:

Arany János

nak barátilag. –

Hely: Debreczen

.

Hely: Nagyvárad

.

[szerkesztői feloldás]

felé

Hely: Szalontá

n.

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

AJLevIB. I. k. 208–211. l.

– Teljes szöveg.

Megjegyzések:

Arany László

hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 659. l. 907. sz. a.). Az OSzK. Kézirattárában, Petőfi Ereklyetár (PE/80. sz. a.) megvan e levélnek

Arany János

által készített másolata, melyet elküldött

Petőfi Sándor

nek, hogy kibékítse

Tompa Mihály

val. A levélpapíron fent

Arany János

írásával: „Másolat” . A levél végén itt megvan

Tompa Mihály

címzése: „

Arany János

nak barátilag Szalontán. Debreczen Nagyvárad

[szerkesztői feloldás]

felé

” – A másolaton

Arany János

hitelesítése: „Hogy ezen másolat az eredetivel szóról szóra megegyez, hitelesen bizonyitom. Szalontán, febr. 22. 1848.

Arany János

Szalonta város hites m.-jegyzője.” Válasz

Arany János

1848. január végi levelére.