Aranysárkány fejléc kép
 
Petőfi Sándor – Aranynak Pest, februárius 10. 1848.  
  Kedves
Jankó
Arany János
m!  
  Az eső esik, a hó olvad, mind a mellett is nagy a sár. Bocsáss meg, hogy esőben sárban végeztem Murány ostoba … akarom mondani ostroma ügyében. A censor három versszakot meg akart benne gyilkolni,
n
Jegyzet
A censor három versszakot meg akart benne gyilkolni,
Arany János
Arany János
jól sejtette febr. 6-i verses levelében, hogy Mária beszédével lesz baja a cenzornak. A
Petőfi
Petőfi Sándor
megmentette három versszak: II. szakasz 177–188. sor (lásd AJ. kk. III. k. 52. l.).
ott a hol arról beszélsz, vagy beszélteted Máriát, hogy nézzünk csak a szegény romlott cseh szomszédig stb, azt fogta rá, hogy ez allusio a mostani politicai viszonyokra, de én bizonyossá tettem, hogy nem lehet az, már csak azért sem, mert szerzője ollyan szamár paraszt, a kinek fogalma sincs politicáról és viszonyokról; denique a capacitatio köszörűkövén megtompítottam gyilkos szándékú tőrét, s kedves rajkód életben és tökéletes épségben maradt, nem hogy meg nem ölték, hanem még csak zsidóvá sem lett, azaz környül sem metéltetett. És ezt nekem köszönheted, mert a censor az öreg
Rezseta
Reseta János
volt, az öreg
Rezsetá
Reseta János
val pedig csak én tudok beszélni. Tőle a nyomdába mentem, s ott is végeztem. Ollyan formában nyomják, mint János vitéz első kiadása, ivét 22 pengőért s szép velinpapiroson 1,000 példányban. A nyomatási költség és a bekötés mindössze mintegy 130 pengő, ára 40 p. xr
n
Jegyzet
p.xr.
pengő krajcár. Nevét a rápréselt kereszttől (Kreuz) kapta s a pengő forintnak hatvanad része volt.
lesz, s így levonva a nyomdai költséget és a könyvárusi procentet, tiszta hasznod lesz, ha az 1000 példány elkel, körülbelül 400 pengő. Ha akarod, e 400 pengőt a legközelebbi alkalommal saját erszényemből elküldöm, csak arról az egyetlen egyről biztosíts, hogy addig a legközelebbi alkalomig megnyerem a nagy lutrit.
n
Jegyzet
megnyerem a nagy lutrit.
Lásd
Petőfi
Petőfi Sándor
: Sorshuzás előtt című versét ( Petőfi kk. I. k. 331. l.).
Shakspeare
Shakespeare, William
t erősen fordítjuk
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
val;
n
Jegyzet
Shakspeare
Shakespeare, William
t erősen fordítjuk
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
val;
Petőfi
Petőfi Sándor
jan. 2-i levelében már jelezte, hogy fordítja a Coriolanus t.
Arany János
Arany János
az Életképek 1848. jan. 23-i számában – éppen amiben „Mutatvány” jelent meg a Toldi Estéjéből, – a következő híradást olvasta: „A könyvkiadó társulat vállalkozott
Shakespeare
Shakespeare, William
lefordítására. Előlegesen annyit említünk meg e tárgyról; hogy a két műfordító
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
és
Petőfi
Petőfi Sándor
leend.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Leart,
Petőfi
Petőfi Sándor
Coriolant fordítja.” (126. l.)
Arany
Arany János
nak ez a közlés fájt. Ápr. 22-én meg is írta
Petőfi
Petőfi Sándor
nek, hogy letett fordítási tervéről, mivel mint fordítókat csak
Petőfi
Petőfi Sándor
t és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
t hirdették a lapok. – Nyilván
Petőfi
Petőfi Sándor
is gondolhatott rá, hogy
Arany
Arany János
nak rosszul fog esni, valószínűleg ezert s az ő sugalmazására jelent meg
Egressy
Egressy Gábor
indítványa, hogy „
Shakespeare
Shakespeare, William
Arany János
Arany János
,
Petőfi
Petőfi Sándor
és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
által honosittassék” ( Életk. 1848. febr. 20. sz. 228. l.). –
Petőfi
Petőfi Sándor
hagyatékában fentmaradt az a jegyzék, amelyben megjelölte az általa, illetve
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
által fordítandó darabokat. Az
Arany János
Arany János
nak szánt darabok nincsenek megjelölve. ( Petőfi kk. V. k. 179–180., és 259. l.)
én e hónapban bevégzem Coriolanust, már a negyedik felvonás vége felé járok,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Lear-ez. Én Coriolanon kivűl még okvetetlen lefordítom Romeót, Othellót, III. Richardot, athenei Timont, Cymbelínet s talán IV. Henriket és a téli regét;
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Learon kivűl Macbethet, Hamletet, Violát, a nyáréji álmot s még nem tudom mit. Hirdették, hogy a könyvkiadó társulat megveszi fordításainkat; de nem igaz. Ugy volt, hogy megveszi, hanem megint mást gondolt, mint ollyan jóféle magyar társulat. Most azt az ajánlatot tette, hogy kinyomatja (perse a jövedelemből aztán levonja a költséget) és procent nélkül árultatja. Már most majd meglátjuk, hogy leszünk. Hát te meddig vagy a windsori víg dámákkal? ugy-e baromi veszekedett munka? Küldj legközelebb az én számomra János királyból
n
Jegyzet Ha jól emlékszem, ezt fordítottad.
egy kis mutatványt, én is küldök neked a másik lapon Coriolanból, megláthatod belőle, mennyi szabadságot veszek mind a külsejére mind a belsejére nézve; ugy hiszem, a magyar nyelvtől nem igen kívánhatni ennél többet, már ez is óriási feladat. Néhol egy-egy sorral hosszabbra jövök ki, de ezt a híres Schlegel
n
Jegyzet
a híres Schlegel
lásd ADATTÁR.
is teszi, pedig ő német, s angolból németre fordítani a magyarhoz képest valóságos gyerekjáték. – Lehellel hallgatok,
n
Jegyzet
Lehellel hallgatok,
Lehel vezér című megkezdett s utóbb is töredékben maradt költeménye. ( Petőfi kk. III. k. 298–312. l.)
míg Coriolánt el nem végzem, akkor egész erővel bele kapaszkodom; 37 strófa van meg belőle, 8 soros. – Előbbeni levelemre
n
Jegyzet
Előbbeni levelemre
1848. jan. 29-i levele, melyre
Arany János
Arany János
febr. 6-án válaszolt.
még nem feleltél; tán ez az első alkalom, hógy emberi lénynek kétszer irok egymás után. – Hogy vagytok? persze jól; mi is, rettentő dicsőséges boldog életünk van, de azért nem feledjük Szalontát, hát ti Pestet? Kész-e mán Tholdÿ, hé? iparkodj, mer a saraglyádba hányok,
n
Jegyzet
iparkodj, mer a saraglyádba hányok,
utolérlek, elhagylak (?) jelentésű szólásmondás, eredete ismeretlen.
ha Pestre jősz;
n
Jegyzet
ha Pestre jősz;
Arany János
Arany János
1848 tavaszán nem járt Pesten.
készíti már komám asszony az elemózsiát az utra? siessen, kedves komámasszony, az isten áldja meg, avval
[szerkesztői feloldás]
a
libapecsenyével, a sonkával és a pogácsával…
Laczi
Arany László
, te meg ne pityeregj aztán, ha eljön apád, lásd,
Julcsa
Arany Juliska
nem sír, hiszen nem lesz itt apátoknak semmi baja, legföllebb a pénzét lopják ki a zsebéből, ez megesik az ollyan ostoba falusi emberen. Azért, öcsém
Jankó
Arany János
, sok pénzt ne hozz magaddal, beéred egy pár száz pengővel. Isten megáldjon!  
  barátod  
 
P. Sándor
Petőfi Sándor
 
 
[szerkesztői feloldás]
Coriolanus fordításból
:
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
A Coriolanus-forditásA
Arany János
Arany János
nak küldött részlete pontosan egyezik az utóbb nyomtatásban is megjelent szöveggel (lásd Petőfi kk. IV. k. 409. l.).
 
 
  1. Felv. 1 jelenésből.
  Első polgár.
  Te csak mindig szépen beszélsz velünk.
  Marcius.
  Ki nektek jó szót ád, utálatos
  Hizelgő. Mit vártok, kutyák, a kiknek
  Nem kell se harcz se bék? az megijeszt, s ez
  Daczossá tesz. Ki bennetek bizik,
  Oroszlán helytt nyulat lel s lúdakát
  Rókák helyett. Nem vagytok biztosabbak,
  Mint a parázs a jégen s a napon
  A hó. Erénytek, dicsőítni a
  Gonosztevőt, s a törvényt szidni, melly azt
  Megbünteté. Ki nagyságot szerez,
  Gyülöhtek; s jó indulattok ollyan,
  Mint a beteg, ki arra vágy, mi néki
  Még jobban árt. Ki kegyetekre épit,
  Ólomkarokkal úszik s tölgyeket
  Hasít sással. Bitóre
 [!]
[sic!]
véletek!
  Ti nektek hinni? egyre változik
  Elmétek; kit gyülöltetek, dicső most,
  S a kit megkoszorúztatok, silány.
  Mi baj? mit zúgtok minden piaczon
  Az érdemes tanács ellen, holott ő
  Tart rendben istenink után? különben
  Egymást falnátok föl. – Mi kell nekik? stb stb.
 
 
  III. Felv. II. jelenésből.
  Coriolanus.
  Hajadon fővel menjek hát eléjök?
  Silány nyelvem tegyen nemes szivemre
  Hazugságot, mit el kell tűrnie?
  Jó, megteszem; de hogyha egy személy
  Forogna fönn, e Marcius teste csak:
  Porrá törnék azt s a szelekbe szórnák.
  El hát! … e rám tukmált szerepben én
  Soh’sem játszom jól.
  Comínius.
  Jer, mi majd segítünk.
  Volumnia.
  Édes fiam, kérlek; mondád: az én
  Dicséretem tett hőssé; hogy megint
  Dicsérjelek, vedd át e szerepet,
  Mit még nem adtál.
  Coriolanus.
  El kell játszanom.
  Menj, meggyőződésem; szálljon belém
  Egy ringyó lelke! Torkom, melly miként a
  Dob harsogott, olly vékony síp legyen,
  Mint a herélt vagy kis lyány hangja, ki
  Pulyákat altat el! Ficzkó-mosoly
  Tanyázzon arczomon, sírjon szemem,
  Mint iskolás fiú! Koldúsi nyelv
  Mozogjon ajkaim közt s e vasas térd,
  Mellyet csupán a kengyel görbitett, mint
  Alamizsnás emberé, hajoljon! – Én nem
  Teszem; saját hitem megsemmisítsem,
  S tanítsam testem által lelkemet
  Örök alljasságra!
  Volumnia.
  Tetszésed szerint hát.
  Nagyobb szégyen, nekem koldulni tőled,
  Mint ő tőlök neked. Pusztúljon el hát
  Minden. Könnyebb éreznem gőgödet, mint
  Félnem daczod veszélyét. A halált ugy
  Vetem meg, mint te. Tégy kedved szerint.
  Enyém vitézséged, tőlem szivád azt;
  E gőg sajátod.
  Coriolanus.
  Kérlek, légy nyugott,
  Anyám, s ne dorgálj többé, elmegyek,
  Elcsempészem hajlandóságukat,
  Sziveiket elnyerem, szeretni fog
  Rómának minden czéhe. Lásd, megyek már stb stb
 
 
  III. Felv. III. jelenésböl.
  Sicínius.
  Bevádolunk, hogy tervezéd, mikép
  Rómába’ minden tisztséget kiirtasz,
  Hogy így zsarnokhatalmat vívj magadnak.
  Ezért a népnek árulója vagy.
  Coriolanus.
  Mit! áruló!
  Menenius.
  No lassan, megigérted.
  Coriolanus.
  Pokol mély lángja nyelje bé a népet!
  Én áruló! gyalázatos tribún!
  Bár űlne húsz ezer halál szemedben,
  Markod szorítna miljomot s hazug
  Szájad kétannyit, még is mondanám:
  Hazudsz! s olly nyiltan, mint ha istenimhez
  Imádkozom stb stb alább:
  Comínius.
  Könyörgök,
  Tudd meg…
  Coriolanus.
  Nem, én már semmit sem tudok.
  Mondják ki a tarpeji szirt-halált, a
  Csavargó számüzöttséget, nyuzást,
  A börtönt egy szem búzával naponként…
  Nem adnék egy jó szót kegyelmökért,
  Nem kéne, a mit adhatnak, habár
  Megkapnám azt egy „istenjónap”-ért.
  stb stb alább:
  Coriolanus.
  Hitvány kutyák! kiknek lélekzetét
  Ugy gyűlölöm, mint a büzhödt mocsárt,
  S kegyét becsűlöm, mint a temetetlen
  Halott maradványát, melly légemet
  Megrontja: én száműzlek titeket!
  Maradjatok itt ingó lelketekkel!
  Remegjen minden neszre szívetek!
  Az ellenség tollának lebbenése
  Ejtsen kétségbe! Legyen hatalmatok
  Mindig, védőtöket száműzni, s végre
  Butaságtok (melly nem lát, a míg nem érez)
  Nem tartóztatva bennetek (levén
  Ten ellenségtek) tégyen nyomorú
  Szolgáivá ollyan nemzetnek, a melly
  Egy kardcsapás nélkül hódíta meg!
  Megvetve a várost miattatok,
  Hátat fordítok … . széles a világ.
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 592. l. 13. sz. a). E levél keresztezte
Arany János
Arany János
febr. 6-i levelét.