Arany – Toldy Ferencnek

Tekintetes Igazgató Úr!

Folyó hó 15-én kelt hivatalos leveléből szerencsém volt megérteni, hogy a Magyar Szépirodalmi Intézet, februar 1-jén tartott válásztó ülésében, engemet, tetemes szótöbbséggel, tagjává választani kegyeskedett.

Addig is, míg a Társaság szabályai 16. §-a értelmében, a székfoglalás ideje és módja iránt, Tekintetes Igazgató Urat tudósíthatnám,

n

Jegyzet

Addig is, míg atársaság szabályai. 16. §-a értelmében, a székfoglaló ideje és módja iránt … tudósíthatnám, …

„A rendes tag a maga helyét a Társaság munkálkodása körébe vágó előadással foglalja el… Ha ellenben egy év alatt megválasztása után széket nem foglal, s mulasztását nem igazolja, megválasztása megsemmisül.” A Kisfaludy Társaság Alapszabályainak rendelkezésre álló 1878. júl. 29-én helyben hagyott példányában ez a 20. § (ld. 9. l.).

tehát hivatalos levelére tulajdonkép válaszolnék, nem fojthatom el panaszomat, mennyire megkeseríti nekem ez elválasztást némelly szerkesztő méltatlankodása, ki nem átallja lapjába irni, hogy a közönség kegyelete azért hül(?) a Kisfaludy-Társaság iránt, mert ez ollyanokat választ tagokul mint…

n

Jegyzet

… megkeseríti nekem ez elválasztást némelly szerkesztő méltatlankodása, ki nem átallja lapjába írni, hogy a közönség kegyelete azért hül a Kisfaludy-Társaság iránt, mert ez ollyanokat választ tagokul mint…

Az

Arany János

által nehezményezett megjegyzés

Vahot Imre

Pesti Divatlapjában jelent meg a Nemzeti Színházban a Kisfaludy Társaság javára rendezett előadás ismertetése kapcsán. A cikket író Szinéri szerint a jótékony cél ellenére a zártszékek és a páholyok üresek voltak. E megállapítás után következik az a rész, amely annyira fájt

Arany János

nak: „Hiába, a kegyeletet, ha nem él a nép szivében, nem lehet kierőszakolni. Hogy is volna a közönség részvéttel olly intézet iránt, mint a Kisfaludytársaság

[!]

[sic!]

, mellylynek kebelében a pártos czimboráskodás és a philisterismus annyira lábra kapott, s hol ollyanokat választanak tagokul, mint… No, de hagyjuk el – , a magyar mindig vak volt, s vakon hagyá magát vezettetni az ármány és pártdüh rosz szelleme által. ” (1848. I. fé. 7. sz. febr. 13. 215. l.)

Tompa

Tompa Mihály

máj. 11-én megírta

Arany János

nak, hogy a célzás

Hazucha Ferenc

Kelmenfy László

nek (

Kelmenfi

Kelmenfy László

) szólt.

kipótolom: mint az, a ki 25 forintért egy erősen tömött iv verset az ő lapjába irni megszünt! És ezt azon ember mondja, vagy mondatja, kinek oktalan dicsérései miatt taval annyiszor pirulnom kellett!

n

Jegyzet

És ezt azon ember mondja, vagy mondatja, kinek oktalan dicsérései miatt taval annyiszor pirulnom kellett!

Lásd az ADATTÁR-ban a Pesti Divatlap híradásait 1847-ben, amikor

Arany János

dolgozótársa volt.

Valóban, e méltatlanság olly igen fáj nekem, hogy talán nem annyira adott szavam szentsége, mint a Kisfaludy-Társaság iránti tisztelet tart vissza a leköszönéstől.

Hozzá járul ehhez némi megütközés, ne mondjam megbotránkozás, mellyet ha sejtelmem nem csal, elválasztatásom hire a napi irodalom emberei közt átalában okozott. Azok, kiket barátimnak hiszek, jónak látják mélyen hallgatni róla, mint olly hibáról, mellyért pirulniok kell; mások, ha megemlítik is, olly módon teszik azt, hogy én az orrfintorítást mindenüvé odaképzelem. Nem vártam én, hogy panegyricust irjanak nevem mellé, de annyit vártam, hogy melegen említse azt meg valaki;

n

Jegyzet

Nem vártam én, hogy panegyricust irjanak nevem mellé, de annyit vártam, hogy melegen említse azt meg valaki;

lásd az ADATTÁRban a Pesti Divatlap minden kommentár nélküli híradását

Arany János

Kisfaludytársasági tagságáról 1848. febr. 20-án (I. k. 254. l.). Ismeretes, hogy ekkor

Arany János

már nem volt a lap munkatársa.

mint például a

Tompa Mihály

barátomét taval. Ha a Kisfaludy-Társaság azzal követett el pártoskodást, hogy engem elválasztott, valamint előbb eszem ágában sem volt tagságra ásitozni, ugy most örömest lemondok.

n

Jegyzet

Haa Kisfaludy-Társaság azzal követett el pártoskodást, hogy engem elválasztott, . . úgy most örömest lemondok.

Toldy Ferenc

e levélre feltételezhetően válaszolt, de e válasznak nem maradt nyoma. Ha volt is, a családnál visszatartott gyűjteményben lehetett s így elpusztult. Tény azonban, hogy

Arany

Arany János

lemondását nem fogadták el. – Bár székfoglalóját a közbejött történelmi események miatt nem tarthatta meg, mégis, mint rendes tagot kezelték; ezt bizonyítja a társaság fennmaradt jegyzőkönyveinek egyik adata. A jegyzőkönyvekben, ahol az 1848. febr. 29-i üléstől a nov. 11-i utolsó ülésig már csak hevenyészett ceruzavázlatok örökítik meg a társaságban történteket,

Arany János

nevével a jún. 10-i ülés 7; pontjában találkozunk: „A Trachini hölgyek bírálójául

Székács

Székács József

kéretett meg.

Arany

Arany János

is elfogadta

[szerkesztői feloldás]

tudni illik

Székáccsal

Székács József

együtt a bírálói tisztettudni illik

.

Ki egyébiránt, a Tekintetes Urnak[törölt]
« , »
velem minden alkalommal éreztetett szivességeért ez uttal is köszönetemet nyilvánitva, teljes tisztelettel maradtam

Tekintetes Igazgató Urnak

Szalontán, februar 25. 1848.

alázatos szolgája

Arany János

AJOM 15

Megjegyzések: