egy fél levéllel adósod vagyok;
n
az ugyan nálam nem ujság hogy adós legyek, mindazáltal a hol lehet
Jegyzet
fél levéllel adósod vagyok,arra céloz, hogy febr. 7-én voltaképp nem
Arany János
levelére válaszolt, hanem
csupán saját, Arany János
Petőfi
vel
kapcsolatos sérelmeit panaszolta; akkor kérte is Petőfi Sándor
Arany János
engedelmét, hogy pusztán e témával
foglalkozik.Arany János
letiztázom
tartozásomat, mint ime
irányodban is jelenleg. Nem igazság ugyan hogy kétszer fizettetem meg veled a
postabért,Szerkesztői feloldás: letisztázom
n
hanem
hiszen add vissza a kölcsönt én szívesen fogadom.
Jegyzet
kétszer fizettetem meg veled a postabért,a levelek megérkezését az biztosította a legjobban, ha a postadíjat a címzett fizette.
Midőn leveledet kaptam, és meleg ölelésedet: „hócsillagok röpkedtek a fagyos légben” most
pedig megúszhatlan sár hasal utainkra, havunk elolvadt, vizünk megjött. Nem gondolod úgye mi
az istennyila következmény sül ki ez előzményből? hát barátom csak az: hogy hó után sár, sár
után poros út lessz, a tavasz „hozzánk lengvén” (Sulyánszky:)
n
és én aprilis 10ke körül Pesten
leszek.n
Ertesz-e engem Jegyzet
én aprilis 10ke körül Pesten leszek.Szeretett volna találkozni
Arany János
sal, aki azonban ekkor nem
jöhetett fel.Arany János
János
ka? nem dicső dolog lenne akkor neked is ott lenni! hogy ha már szerető
lelkünk öleli egymást, karjaink is tegyék azt. hogy ne csak „hitünk de testünk szemeivel” is
egymásra pillanthassunk. azonban én Pesten meg nem állapodom, hova
megyek? meglátod alább.
Arany János
Igazad van édes barátom, midőn el nem tudod gondolni mit csinálok én magamban füstös
szobámban? én magam is alig tudnám ezt megmondani neked. Sötét fekete gondolatokkal vesződöm;
társalgásom
maradt meg. Nekem is ezen gyönyörű betegségre van hajlamam, köhögök vért köpök, lankadtság és
életutálat lep meg. Ne gondold hogy ez a német
„Weltschmerz” hogy én haragszom vagy csak
nehéztelek is rád? ne kapkodj illyen magasan a levegőbe mert megfájúl a vékonyod
–” nem commentálgatom e szavakat. Te se tégy erről többé előtte emlitést, hadd
aludjék el az egész nyomorúlt pletykahistoria.
[!]
ugyan lehetne a vidéken és faluban ha akarnám; de nekem nem kell; saját
tüzhelyünk boldogsága az csak mit igazán boldogságnak lehet(ne) nevezni. Amaz csak elszoródást
ad; Vedd hozzá még azt hogy szüntelen beteg, vagy legalább beteges vagyok, anyám, szegény,
nyugodjék! igen korán elhalt aszkórban,[sic!]
n
olly korán hogy én első szülötte nem ösmertem; csak homályos
álomszerű sejtelem az mit róla lelkem bir, és nem több; még azt sem tudom valóságból van-e
vagy csak a leirásokból, mellyeket gyermek-koromban hallékJegyzet
anyám, szegény, … korán elhalt aszkórban,tüdővészben.
Tompa
alig emlékezett édesanyjára. (Lásd Látogatás
urambátyámnál című memoár-szerű elbeszélését, 1844.) –
Az 1840-es években azt hitte, neki is
tüdőbaja van.Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
,n
bennem, én
utálom a nyegléskedést, de isten ugyse komolyan kezdtem már agyonlövésről
gondolkodni.Jegyzet
„Weltschmerz”világfájdalom.
n
És én ezt nem tartom semmi nagy dolognak, a mi
nem tetszik eldobjuk magunktól. Ezért nősülni nem merek; vedd hozzá még hogy az emberekben
ezerszer csalatkoztam; tiszti társaim, mivel hogy én sem tanító sem káplán nem voltam, hanem
egyszerre pappá lettem, egyűl egyig dühös ellenségeim.Jegyzet
kezdtem már agyonlövésről gondolkodni.
Tompa
, ahogy betegsége elhatalmasodott,
mind gyakrabban foglalkozott az öngyilkosság gondolatával: érfelvágás, ciánkáli stb. (Lásd
Levelezése I–II. k.)Tompa Mihály
n
Nekem van erőm ezekkel küzdeni, de még is
bántalmuk rosz vért csinál. Látd csak legközelebb is: írsz nekem hogy Jegyzet
tiszti társaim, … dühös ellenségeim.lelkész társaira
Arany János
nak többször is panaszkodott (Lásd például 1847. aug. 1-i levelét.)Arany János
Petőfi
szuszog rám; én érezvén hogy ezt ok nélkül teszi irok
nekiPetőfi Sándor
n
– mert csúszni
senki után nem szoktam, de a mit humanitás és barátság követelnek mindig meg-teszem, – irok
mondom neki, fajdalmasan emlitvén hogy illyesmit rólam fel tesz; imé itt van válasza:
„Hát te azt gondolodJegyzet
írsz nekem hogyPetőfiszuszog rám; … irok … nekiPetőfi Sándor
Tompa
Tompa Mihály
Petőfi
nek itt idézett sérelmes
szavait Petőfi Sándor
Szemere Miklós
nak is
megírta (1848. márc. 19.
TompaLev. I. k. 78. l.) – Szemere Miklós
Arany
nak írt további leveleiben is
visszatér rá, így 1848. márc. 18-i és máj 11-i frywaldaui levelében is.Arany János
[szerkesztői feloldás]
,
Úgy tehát nem állapodom meg Pesten. Gyógyúlni vagy legalább
enyhűlni, elszóródni akarok, pár hónapra elmegyek Gräfenbergbe, e
szerint édes
Jánoská
m meglehet hogy
sokáig nem írok neked, ezért is dicső dolog lenne Pesten
találkoznunk!Arany János
n
Vess számot magaddal, és
rándúlj fel ha lehet Pestre! Kedvedért mulatnék ott pár napot, és –
és bizony boldog lennék veled az alatt.
Jegyzet
dicső dolog lenne Pesten találkoznunk!Terve ezúttal sem sikerült.
Én jelenleg mint mondám a tündérekkel vesződöm, még magam sem tudom.
n
azonban
ez nem egészen népies modorban történik, inkább Jegyzet
a tündérekkel vesződöm,Tündérország címen tervezett ciklusáról lásd 1847. dec. 1-i
Arany
nak írt levelét és annak jegyzetét.Arany János
Horácz
Metamorphosisa szerént, mithologiai dolgok lesznek, néhol emelkedetten másutt
alantabb járó nyelven és modorban. Hogyan fog utóljára is kinézni az
egészHoratius, Quintus Flaccus
[szerkesztői feloldás]
:
Hanem szóljunk a nemzeti költészetről. szívesen aláirom. Azonban barátom
engem igazság szerint csak félig lehet népköltőnek mondani, átnézem példaul a mit öszvesen
irtam, sokkal több benne mind nyelvre mind eszmére tekintve a nemnepies
mint a népies; és látom hogy ez jövőre is így marad, mert belőlem azon
melancholicus gondolatok, mellyek sokszor elfoglalják lelkemet ezután is illyen nem-nepiesen
fognak kiömölni; s meglehet hogy e téren sokkal kevesebbet fogok én adhatni, mint rólam
felteszed. Legfölebb hát „Népregéim”ről lehetne így neveztetnem, de azt is ha most irnám,
bizony másképen irnám, mert annak nagy része minden inkább mint népies; Én azt igen régen
fájdalmasan érzem hogy a népnek nincs irodalma, ha csak a ponyva termékeit nem akarjuk így
nevezni, s én kimondom nyiltan hogy elved enyémmel vagy is
enyém a tieddel a mondottakra nézve rokon egészen, s minden hoszasabb
fejtegetés nélkül én is kimondom hogy illy czélből és modorban irni, a népre hatni, nem
engedni elveszni azon
n
A
zászlónak én is örömest leszek egy közlegénye, s mindazokat, mellyeket szépen és okosan
fejtegetél mult leveledbenJegyzet
a nemzeti költészetről.E kérdésben ismétli és osztja
Arany János
nézeteit. A nép
felemelésének gondolata tudatosan hatotta át szépirodalmi és lelkészi munkáját.Arany János
[szerkesztői feloldás]
,[törölt]
« népkincseket »[szerkesztői feloldás]
,[szerkesztői feloldás]
,
Nem tudom hol veszed azon gondolatot: hogy Rozsa és
ibolyá
d roszúl fogadtatott; ennek nem a Szemle lehetne mértéke kár a tintát vesztegetni. Meglehet mondom
hogy Rózsá
d is nem tetszett egykét
salondámának de a népköltőnek ezzel nem szabad gondolni; azért csak rajta, dolgozzál eredeti
népmeséket, ne félj hogy okod lesz megbánni, hogy ezt tevéd; Hogy a Rózsa
Toldinál is jobb volna, a maga nemében természetesen, ezt még sem
hiszem, én inkább szeretném Toldi alá irni a nevemet. Mit értesz az eredeti
népmesék alatt? azt-e hogy compositiója és meséje is a magadé legyen? vagy csak feldolgozd a
néptől hallottakat? Ugy gondolom az elsőt érted; lehet is ezt, mert ha irunk
népdalt, mért ne népmesét? azonban nekem itt ez a
gondolatom van: meséltetni magamnak, és kidolgozni aztán tisztán
népiesen; igaz hogy a nép nem venne újat, de más köntösben újonnan venné, és meg
lenne még is a hatás, más oldalról azok kik a néppel erintkezésbe nincsenek, azt nem ösmerik,
szájízt kapnának költészetéhez, megösmernék sajátságos gondolkozás-módját, lelkét, orömeit,
bánatát, szokásait sat sat s lenne száz meg száz ki rokonszenvet érezne iránta és megszeretné.
Mert azt hiszem a népköltészetnek czélja kettős: emelni a népet fölfelé; édesgetni a
nagyobbakat hozzá lefelé. Azonban félre a theoriával, –
irjunk ez többet fog tenni; s én a
n
és valódi birálója hanem a
nép, mellytől és mellynek irtad, tehát az eredeti népmesék irásától nincs okod vissza
borzadni. Meglehet ugyan hogy úgy jártál mint én, egy derék asszonyom írta az év elején:
dolgozik ön az igaz az eletképekbe, de nincs benne köszönet, mert holmi
Pipás kántorokkalJegyzet
hol veszed … hogy Rozsa és ibolyá d roszúl fogadtatott; … nem a Szemle lehetne mértékelásd Magyar Szépirodalmi Szemlében
Henszlmann Imre
cikkét
1847. I. fé. 19. sz. máj. 9. és II. fé. 14. sz. okt. 3., – továbbá:
ADATTÁR.
Henszlmann Imre
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
holmi Pipás kántorokkallásd
Tompa
: Pipás kántor című anekdotaszerű népies
elbeszélő költeményét, 1847.
(
TMÖM. 699–702.
l.)Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
,menyit
tehetek, annak tevésére örömmel
felajánlom magamat. Aztán mit gondolsz: nem jó, volna-e az igy irott dolgokat együtt adnunk ki
először füzetenként? inkább újjal mutattatnék az irányra mellyet akarunk, mintha lapokban,
vagy munkáink közt elszórva lenne. Hisz aztán másodszor öszszes munkáink közt ott lenne
különválva.
Szerkesztői feloldás: mennyit
Igy beszélgetek én veled édes barátom a népköltészetről, s meglehet hónapokig sem fogok egy
betüt is irni, mert Priesnitz
minden idejét átkozottúl
lefoglalja az embernek vízivás, fördés, izzadás járkalás és dolgoztatással, testi phisikai
dolgozást értek. És e tárgyban jól eligazodnunk csak személyes együtt lét után lehetne; lásd
minden oda mutat hogy neked
apil
közepére Pestre kellene jönnöd; s én
várom is hogy Szerkesztői feloldás:
april
eljösz
, azonban ha nem jönnél
utasits Szerkesztői feloldás: eljössz
Petőfi
hez vagy
Petőfi Sándor
Vahot Imré
hez pár
sort,Vahot Imre
n
nekem czímezve; az az irj nekem levelet, melly magad helyett legalább
Pesten várjon, ha nem jönnél. –
Jegyzet
ha nem jönnél utasitsPetőfihez vagyPetőfi SándorVahot Imréhez pár sort,Vahot Imre
Arany János
márc. 26-án írta meg Arany János
Tompá
nak, hogy nem mehet Pestre.
Levelét Tompa Mihály
Petőfi
hez
címezte.Petőfi Sándor
A mi Szécsi Máriát illeti, én szívesen elhiszem hogy hibás az illyetén felfogás
mint én felfogtam; tudnám ugyan menteni és védelmezni a dolgot, de hogy papírt és időt ne
vesztegessek, és igen szerelmesnek se láttassam lenni
Mariskámba
n
Jegyzet
igen szerelmesnek se láttassam lenni Mariskámbatréfásan így említi Szécsi Mária című művét.
[törölt]
« csak »
Nincs biz en körülöm édes barátom sem pénzes sem nem pénzes szerelem, egyedül vagyok
tökéletesen, ezokaért nem írhatom ezt: nőm nődet üdvözli, – hanem helyette magam teszem ezt,
hozzá vévén téged is minden surculusaiddal.
n
Isten áldjon meg
mindnyajotokat! Ohajtja szivéből
Jegyzet
minden surculusaiddal.Sarjaid-, csemetéid-, gyermekeiddel.
Tompa Mihály
Tompa Mihály