Aranysárkány fejléc kép
 
Tompa Mihály – Aranynak Beje Mart. 2-án 1848.  
  Kedves
János
Arany János
om!  
  egy fél levéllel adósod vagyok;
n
Jegyzet
fél levéllel adósod vagyok,
arra céloz, hogy febr. 7-én voltaképp nem
Arany János
Arany János
levelére válaszolt, hanem csupán saját,
Petőfi
Petőfi Sándor
vel kapcsolatos sérelmeit panaszolta; akkor kérte is
Arany János
Arany János
engedelmét, hogy pusztán e témával foglalkozik.
az ugyan nálam nem ujság hogy adós legyek, mindazáltal a hol lehet
letiztázom
Szerkesztői feloldás: letisztázom
tartozásomat, mint ime irányodban is jelenleg. Nem igazság ugyan hogy kétszer fizettetem meg veled a postabért,
n
Jegyzet
kétszer fizettetem meg veled a postabért,
a levelek megérkezését az biztosította a legjobban, ha a postadíjat a címzett fizette.
hanem hiszen add vissza a kölcsönt én szívesen fogadom.  
  Midőn leveledet kaptam, és meleg ölelésedet: „hócsillagok röpkedtek a fagyos légben” most pedig megúszhatlan sár hasal utainkra, havunk elolvadt, vizünk megjött. Nem gondolod úgye mi az istennyila következmény sül ki ez előzményből? hát barátom csak az: hogy hó után sár, sár után poros út lessz, a tavasz „hozzánk lengvén” (Sulyánszky:)
n
Jegyzet
(
Sulyánszky
Sujánszky Antal
:)
lásd
Sujánszky Antal
Sujánszky Antal
, ADATTÁR.
és én aprilis 10ke körül Pesten leszek.
n
Jegyzet
én aprilis 10ke körül Pesten leszek.
Szeretett volna találkozni
Arany János
Arany János
sal, aki azonban ekkor nem jöhetett fel.
Ertesz-e engem
János
Arany János
ka? nem dicső dolog lenne akkor neked is ott lenni! hogy ha már szerető lelkünk öleli egymást, karjaink is tegyék azt. hogy ne csak „hitünk de testünk szemeivel” is egymásra pillanthassunk. azonban én Pesten meg nem állapodom, hova megyek? meglátod alább.  
  Igazad van édes barátom, midőn el nem tudod gondolni mit csinálok én magamban füstös szobámban? én magam is alig tudnám ezt megmondani neked. Sötét fekete gondolatokkal vesződöm; társalgásom
 [!]
[sic!]
ugyan lehetne a vidéken és faluban ha akarnám; de nekem nem kell; saját tüzhelyünk boldogsága az csak mit igazán boldogságnak lehet(ne) nevezni. Amaz csak elszoródást ad; Vedd hozzá még azt hogy szüntelen beteg, vagy legalább beteges vagyok, anyám, szegény, nyugodjék! igen korán elhalt aszkórban,
n
Jegyzet
anyám, szegény, … korán elhalt aszkórban,
tüdővészben.
Tompa
Tompa Mihály
alig emlékezett édesanyjára. (Lásd Látogatás urambátyámnál című memoár-szerű elbeszélését, 1844.) – Az 1840-es években azt hitte, neki is tüdőbaja van.
olly korán hogy én első szülötte nem ösmertem; csak homályos álomszerű sejtelem az mit róla lelkem bir, és nem több; még azt sem tudom valóságból van-e vagy csak a leirásokból, mellyeket gyermek-koromban hallék
[szerkesztői feloldás]
,
maradt meg. Nekem is ezen gyönyörű betegségre van hajlamam, köhögök vért köpök, lankadtság és életutálat lep meg. Ne gondold hogy ez a német „Weltschmerz”
n
Jegyzet
„Weltschmerz”
világfájdalom.
bennem, én utálom a nyegléskedést, de isten ugyse komolyan kezdtem már agyonlövésről gondolkodni.
n
Jegyzet
kezdtem már agyonlövésről gondolkodni.
Tompa
Tompa Mihály
, ahogy betegsége elhatalmasodott, mind gyakrabban foglalkozott az öngyilkosság gondolatával: érfelvágás, ciánkáli stb. (Lásd Levelezése I–II. k.)
És én ezt nem tartom semmi nagy dolognak, a mi nem tetszik eldobjuk magunktól. Ezért nősülni nem merek; vedd hozzá még hogy az emberekben ezerszer csalatkoztam; tiszti társaim, mivel hogy én sem tanító sem káplán nem voltam, hanem egyszerre pappá lettem, egyűl egyig dühös ellenségeim.
n
Jegyzet
tiszti társaim, … dühös ellenségeim.
lelkész társaira
Arany János
Arany János
nak többször is panaszkodott (Lásd például 1847. aug. 1-i levelét.)
Nekem van erőm ezekkel küzdeni, de még is bántalmuk rosz vért csinál. Látd csak legközelebb is: írsz nekem hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
szuszog rám; én érezvén hogy ezt ok nélkül teszi irok neki
n
Jegyzet
írsz nekem hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
szuszog rám; … irok … neki
Tompa
Tompa Mihály
Petőfi
Petőfi Sándor
nek itt idézett sérelmes szavait
Szemere Miklós
Szemere Miklós
nak is megírta (1848. márc. 19. TompaLev. I. k. 78. l.) –
Arany
Arany János
nak írt további leveleiben is visszatér rá, így 1848. márc. 18-i és máj 11-i frywaldaui levelében is.
– mert csúszni senki után nem szoktam, de a mit humanitás és barátság követelnek mindig meg-teszem, – irok mondom neki, fajdalmasan emlitvén hogy illyesmit rólam fel tesz; imé itt van válasza: „Hát te azt gondolod
[szerkesztői feloldás]
,
hogy én haragszom vagy csak nehéztelek is rád? ne kapkodj illyen magasan a levegőbe mert megfájúl a vékonyod –
” nem commentálgatom e szavakat. Te se tégy erről többé előtte emlitést, hadd aludjék el az egész nyomorúlt pletykahistoria.  
  Úgy tehát nem állapodom meg Pesten. Gyógyúlni vagy legalább enyhűlni, elszóródni akarok, pár hónapra elmegyek Gräfenbergbe, e szerint édes
Jánoská
Arany János
m meglehet hogy sokáig nem írok neked, ezért is dicső dolog lenne Pesten találkoznunk!
n
Jegyzet
dicső dolog lenne Pesten találkoznunk!
Terve ezúttal sem sikerült.
Vess számot magaddal, és rándúlj fel ha lehet Pestre! Kedvedért mulatnék ott pár napot, és – és bizony boldog lennék veled az alatt.  
  Én jelenleg mint mondám a tündérekkel vesződöm,
n
Jegyzet
a tündérekkel vesződöm,
Tündérország címen tervezett ciklusáról lásd 1847. dec. 1-i
Arany
Arany János
nak írt levelét és annak jegyzetét.
azonban ez nem egészen népies modorban történik, inkább
Horácz
Horatius, Quintus Flaccus
[szerkesztői feloldás]
helyesen:
Ovidius
Ovidius Naso, Publius
helyesen:
Metamorphosisa szerént, mithologiai dolgok lesznek, néhol emelkedetten másutt alantabb járó nyelven és modorban. Hogyan fog utóljára is kinézni az egész
[szerkesztői feloldás]
:
még magam sem tudom.  
  Hanem szóljunk a nemzeti költészetről.
n
Jegyzet
a nemzeti költészetről.
E kérdésben ismétli és osztja
Arany János
Arany János
nézeteit. A nép felemelésének gondolata tudatosan hatotta át szépirodalmi és lelkészi munkáját.
A zászlónak én is örömest leszek egy közlegénye, s mindazokat, mellyeket szépen és okosan fejtegetél mult leveledben
[szerkesztői feloldás]
,
szívesen aláirom. Azonban barátom engem igazság szerint csak félig lehet népköltőnek mondani, átnézem példaul a mit öszvesen irtam, sokkal több benne mind nyelvre mind eszmére tekintve a nemnepies mint a népies; és látom hogy ez jövőre is így marad, mert belőlem azon melancholicus gondolatok, mellyek sokszor elfoglalják lelkemet ezután is illyen nem-nepiesen fognak kiömölni; s meglehet hogy e téren sokkal kevesebbet fogok én adhatni, mint rólam felteszed. Legfölebb hát „Népregéim”ről lehetne így neveztetnem, de azt is ha most irnám, bizony másképen irnám, mert annak nagy része minden inkább mint népies; Én azt igen régen fájdalmasan érzem hogy a népnek nincs irodalma, ha csak a ponyva termékeit nem akarjuk így nevezni, s én kimondom nyiltan hogy elved enyémmel vagy is enyém a tieddel a mondottakra nézve rokon egészen, s minden hoszasabb fejtegetés nélkül én is kimondom hogy illy czélből és modorban irni, a népre hatni, nem engedni elveszni azon
[törölt]
« népkincseket »
nyelvkincseket, mellyet mint mondod is csak a nép nyelve tartott meg
[szerkesztői feloldás]
,
kötelességül nézem, hiszen én más tekintetben is a nép embere vagyok
[szerkesztői feloldás]
,
annak növelésére, fölvilágositasara és boldogitására esküdtem fel; csak mondom kevesebbet ne adjak, mint gondolod.  
  Nem tudom hol veszed azon gondolatot: hogy Rozsa és ibolyá d roszúl fogadtatott; ennek nem a Szemle lehetne mértéke
n
Jegyzet
hol veszed … hogy Rozsa és ibolyá d roszúl fogadtatott; … nem a Szemle lehetne mértéke
lásd Magyar Szépirodalmi Szemlében
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre
cikkét 1847. I. fé. 19. sz. máj. 9. és II. fé. 14. sz. okt. 3., – továbbá: ADATTÁR.
és valódi birálója hanem a nép, mellytől és mellynek irtad, tehát az eredeti népmesék irásától nincs okod vissza borzadni. Meglehet ugyan hogy úgy jártál mint én, egy derék asszonyom írta az év elején: dolgozik ön az igaz az eletképekbe, de nincs benne köszönet, mert holmi Pipás kántorokkal
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
holmi Pipás kántorokkal
lásd
Tompa
Tompa Mihály
: Pipás kántor című anekdotaszerű népies elbeszélő költeményét, 1847. ( TMÖM. 699–702. l.)
kár a tintát vesztegetni.
Meglehet mondom hogy Rózsá d is nem tetszett egykét salondámának de a népköltőnek ezzel nem szabad gondolni; azért csak rajta, dolgozzál eredeti népmeséket, ne félj hogy okod lesz megbánni, hogy ezt tevéd; Hogy a Rózsa Toldinál is jobb volna, a maga nemében természetesen, ezt még sem hiszem, én inkább szeretném Toldi alá irni a nevemet. Mit értesz az eredeti népmesék alatt? azt-e hogy compositiója és meséje is a magadé legyen? vagy csak feldolgozd a néptől hallottakat? Ugy gondolom az elsőt érted; lehet is ezt, mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét? azonban nekem itt ez a gondolatom van: meséltetni magamnak, és kidolgozni aztán tisztán népiesen; igaz hogy a nép nem venne újat, de más köntösben újonnan venné, és meg lenne még is a hatás, más oldalról azok kik a néppel erintkezésbe nincsenek, azt nem ösmerik, szájízt kapnának költészetéhez, megösmernék sajátságos gondolkozás-módját, lelkét, orömeit, bánatát, szokásait sat sat s lenne száz meg száz ki rokonszenvet érezne iránta és megszeretné. Mert azt hiszem a népköltészetnek czélja kettős: emelni a népet fölfelé; édesgetni a nagyobbakat hozzá lefelé. Azonban félre a theoriával, – irjunk
[szerkesztői feloldás]
,
ez többet fog tenni; s én a
menyit
Szerkesztői feloldás: mennyit
tehetek, annak tevésére örömmel felajánlom magamat. Aztán mit gondolsz: nem jó, volna-e az igy irott dolgokat együtt adnunk ki először füzetenként? inkább újjal mutattatnék az irányra mellyet akarunk, mintha lapokban, vagy munkáink közt elszórva lenne. Hisz aztán másodszor öszszes munkáink közt ott lenne különválva.  
  Igy beszélgetek én veled édes barátom a népköltészetről, s meglehet hónapokig sem fogok egy betüt is irni, mert Priesnitz
n
Jegyzet
Priesnitz
Tompa
Tompa Mihály
hozzá készült vízgyógykúrára. Lásd ADATTÁR.
minden idejét átkozottúl lefoglalja az embernek vízivás, fördés, izzadás járkalás és dolgoztatással, testi phisikai dolgozást értek. És e tárgyban jól eligazodnunk csak személyes együtt lét után lehetne; lásd minden oda mutat hogy neked
apil
Szerkesztői feloldás: april
közepére Pestre kellene jönnöd; s én várom is hogy
eljösz
Szerkesztői feloldás: eljössz
, azonban ha nem jönnél utasits
Petőfi
Petőfi Sándor
hez vagy
Vahot Imré
Vahot Imre
hez pár sort,
n
Jegyzet
ha nem jönnél utasits
Petőfi
Petőfi Sándor
hez vagy
Vahot Imré
Vahot Imre
hez pár sort,
Arany János
Arany János
márc. 26-án írta meg
Tompá
Tompa Mihály
nak, hogy nem mehet Pestre. Levelét
Petőfi
Petőfi Sándor
hez címezte.
nekem czímezve; az az irj nekem levelet, melly magad helyett legalább Pesten várjon, ha nem jönnél. –  
  A mi Szécsi Máriát illeti, én szívesen elhiszem hogy hibás az illyetén felfogás mint én felfogtam; tudnám ugyan menteni és védelmezni a dolgot, de hogy papírt és időt ne vesztegessek, és igen szerelmesnek se láttassam lenni Mariskámba
n
Jegyzet
igen szerelmesnek se láttassam lenni Mariskámba
tréfásan így említi Szécsi Mária című művét.
[törölt]
« csak »
inkább hallgatok.  
  Nincs biz en körülöm édes barátom sem pénzes sem nem pénzes szerelem, egyedül vagyok tökéletesen, ezokaért nem írhatom ezt: nőm nődet üdvözli, – hanem helyette magam teszem ezt, hozzá vévén téged is minden surculusaiddal.
n
Jegyzet
minden surculusaiddal.
Sarjaid-, csemetéid-, gyermekeiddel.
Isten áldjon meg mindnyajotokat! Ohajtja szivéből  
  igaz barátod  
 
Tompa Mihály
Tompa Mihály
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 659. l. 908. sz. a.) Válasz-folytatás
Arany János
Arany János
1848 január végi levelére.