Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Petőfi Sándornak Szalonta, april 22. 1848.  
  Kedves barátom,  
  Sohasem óhajtottam leveledet annyira, mint most: és mégis sohasem lepettem meg általa annyira, mint most. Nem azért, mintha filiszteri könnyenhivőséggel elhittem volna a „status költségeni tartást” s igy kétségbeestem volna hogy nem irhatsz; mert annyit, egy kis higgadt meggondolás után átláttam, hogy nincs Magyarországban jelenleg hatalom, melly azt tenni merné: de körülbelül feltettem rólad hogy nem akarsz, vagy legalább nem érsz rá irni. Pedig, talán magad nem is képzeled milyly könnyen semmivé tudnád te tenni az én jövendőbeli iróságomat. Elég erről ennyi. Ez mentse ki előtted az én „bolond fejemet” azt t. i. melly miatt te annyi bút látsz. A mi mármost Toldi uram derekát illeti: tanácsodat köszönettel veszem, s meg próbálok eszmélkedni felette. Annyi világos hogy onnan nem olly könnyü beszélymesét venni. Tudniillik, én nem tulajdon értelemben vett epost, hanem ugynevezett költői beszélyt irok, mellynek cselekvényfolyama, szerintem, drámai. Drámai a föllépés, drámai, sőt ha sokat nem mondok, tragikus a lelépés; ezekből lehetett (drámai menetű) beszélyt ütni össze: de mit vegyek az élet közepéről, hogy drámai legyen? Költsek, azt mondod. Majd meglátom. Meglátom, tudok-e repülni az
Illosvai Péter
Ilosvai Selymes Péter
diák szárnyai nélkül. Ha lehet teszem, de ha nem lehet elhagyom, mert nálam főleg a compositióban van a poesis, ha t.i. van; és ha a compositiót már előre gyöngének sejtem, sohasem vesztegetem rá a mindennapi költészet tarka szalagbokrait.  
  A néplapot illetőleg:
n
Jegyzet
A néplapot illetőleg:
Arany
Arany János
erre vonatkozó kérdéseire
Petőfi
Petőfi Sándor
máj. 5-i levelében részletesen válaszolt.
először is azt kérdem, nem kötődésből irod-e az egészet, engem, mint afféle falusi embert lúddá akarván tenni, s aztán jót nevetni a dolgon? Miután pedig e kérdésre magam illy formán megfeleltem: „ah nem!
Petőfi
Petőfi Sándor
nem szokott tréfálni az illy dolgokban, s kivált ha komolyan ir, akkor hinni lehet neki, mint a Krisztusnak;” tovább megyek. Nem ugyanazon néplapról
n
Jegyzet
Nem ugyanazon néplapról stb.
Arany János
Arany János
a Pesti Hirlap ápr. 15-i számában olvasott egy „népújság” megindításáról s szerkesztésének pályázat útján való betöltéséről. Lásd még
Petőfi
Petőfi Sándor
ápr. 18-i levelének jegyzetét „
Landerer
Landerer Lajos
néplapjáról”.
beszélsz-e, mellyről a Pesti Hirlap 15 számában említés tétetik, mellyre Tóth Gáspár
n
Jegyzet
Tóth Gáspár
pesti szabómester, aki
Petőfi
Petőfi Sándor
első verskötetére 60 pengőt előlegezett. (
Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán
: Petőfi élete. III. k. 356–357. l.) – 1848. márc. 15-én a tizenhárom főből álló középponti választmánynak is tagja volt. (Lásd Petőfi kk. V. k. 83. l.)
gyüjtött előfizetőket, s mellynek szerkesztőségére concursus határoztatott? Én ugy gondolom, hogy arról, s nem tudom összeegyeztetni leveleddel, hol csődrül semmi szó nincs.
n
Jegyzet
szerkesztőségére concursus határoztatott? … nem tudom összeegyeztetni leveleddel, hol csődrül semmi szó nincs.
A szerkesztőségre pályázatot hirdetnek? Csődrül (nyelvújítási szó), azaz pályázatról,
Petőfi
Petőfi Sándor
levelében nem esett szó.
Ha csakugyan csőd lesz, nem tudom fogok-e concurrálni vagy sem, inkább nem mint igen, kivált ha a lap tisztán politikainak van határozva, mellynek szárazságaiba mégsem szeretnék teljesen elmerűlni. De ha a szépirodalom sem lesz belőle kizárva, akkor alkalmasint concurrálok, mert régi kedvencz eszmém költői hatást gyakorolni a népre, s ezt illy úton tehetem csak legczélszerűbben és sükeresebben. S a ki a népet ismeri, tudni fogja, hogy nála a mennyit az értelemhez, megannyit az érzelemhez kell szólni, ha az ember sükert óhajt. Emelni a népet az irodalomban lassan lassan, nem olly mellékes feladat, hogy már a jelen időben tekintetet sem érdemelne. Ez úton akarnék én hatni ez lenne elemem. Hiába irunk mi népverset az Életképekbe, hiába adunk ki pengő forintos Toldikat
n
Jegyzet
hiába adunk ki pengő forintos Toldikat
Petőfi
Petőfi Sándor
szerint azért veszik kevesen a Toldi t – amely a másik két pályadíjnyertes művel jelent meg –, mert drága. (
Petőfi
Petőfi Sándor
Arany János
Arany János
nak 1848. jan. 2.)
stb, a népre nem hatnak, de ha az ő olcsó – hihetően nagyon elterjedendő – lapjába irnánk, az nem lenne sárbadobott gyöngy. Ez véleményem a néplapról. Mielőtt hát leveledre elhatározottan válaszolnék, ezen kérdéseimre várok tőled feleletet, mégpedig nem olly kutyafuttában, mint szoktál, hogy alig tud az ember eligazodni rajta; –  
  1. Azt a néplapot adja-e ki
Landerer
Landerer Lajos
, mit a pesti választmány tervezett, s annak szerkesztőjeül ajánlottál-e engem?  
  2. Concursus lesz-e, s ha lesz mikép? ha nem lesz, miért nem, miután az anya-választmány úgy határozta?  
  3. Mi a lap terve?
n
Jegyzet
Mi a lap terve?
Arany János
Arany János
e kérdésére felelet
Petőfi
Petőfi Sándor
: „A Népbarát programmja 1. Magyarázata legújabb törvényeink azon czikkeinek, mellyek a népet illetik. 2. Magyarázata átaljában azon törvényczikkeinknek, mellyek nemzeti szabadságunk és függetlenségünk fööntartására vonatkoznak. 3. Fejtegetése és összehasonlitása a magyar nép multjának és jelenének. 4. Folytonos értesités a hazai és külföldi politicai eseményekről. 5. Gazdászati értekezések. 6. Erkölcsnemesitő mondatok, versek és elbeszélések.” (Lásd PetőfiLev. 639., 656. l.) E program valószínűleg
Petőfi
Petőfi Sándor
máj. 5-i levelében említett „alválasztmány” tanácskozásának eredménye. Arról, hogy elküldte-e
Arany János
Arany János
nak, biztosat nem tudunk.
Arany János
Arany János
azonban valószínűleg májusi pesti tartózkodása révén ismerte; erre vall 1848. jún. 30-án
Vas Gereben
Vas Gereben
nek írt levele, amelyben a „históriát”, „földművelést” és a friss híranyagot említi. (Lásd e kötetben 150. sz. levél 214–217. l. )
egészen politikai-e vagy a szépirodalom is helyet foglal benne? stb.  
  4. Ha a lap, részvétlenség miatt, a szerkesztő hibája nélkül, öt év eltelte alatt megbuknék, lenne-e biztosítva a szerkesztő?  
  5. A szerkesztőnek, biztosított évi dijából kellene-e még, a lap kezelése és kiállítása körűl költségeket tenni, példaul segédeknek, irói dijúl, etcet? és körülbelül mennyit?  
  A mi a 2000 pft összeget illeti, az, ugy hiszem Pesten is van annyi mint Szalontán a 200 bankó, s én, mint egyszerű ember, minden esetre kijöhetnék vele. Szerkesztésbeli képességemet véve fontolóra, ugy gondolom, hogy a szépirodalmi rész rám nézve semmi nagy nehézséggel nem lenne összekötve; a politicai részt tekintve, ámbár a politikát még ez ideig tűzetesen studiumommá nem tettem, mind azáltal vannak vezéreszméim, mellyek nyomán, folytonos tanúlással, bizvást haladhatnék, annyival inkább, minthogy a néplap, különben sem annyira kezdeményező a politicában, mint a már ismeretes eszmék népszerű magyarázója, mire mind a nép értelemkörének ismerete, mind népies nyelvem elegendő képességet hagy sejtenem magamban.  
  Az egészhez azonban épen nem kötök vérmes reményeket, s nem sokat aggódom, ha semmi sem lesz is belőle. Annyit már eddig is nyertem benne, hogy ujabb örvendetes tanúbizonyságát vettem, irántam a távolban is folyvást hőn dobogó baráti szivednek, melly nem elégszik meg „igaz barátod” etc. kifejezésekkel a levelekben, hanem, a hol csak szerét ejtheti, tettleg iparkodik barátja jólétét eszközleni. Nekem nincs alkalmam ezt tenni irányodban, s nekem csak az elpiritó háladatosság jutott osztályrészűl: de hagyján. Menjek csak Pestre, majd meglásd minő alföldi családot formálunk ott, összesítvén gazdaságainkat, mint Lőcsláb Jakab és Röhögi János
n
Jegyzet
Lőcsláb Jakab és Röhögi János
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Kecskebőr című „pórregé”-jének hősei. (M: Auróra, 1834. Vörösmarty Összes Munkái. VI. k. Bp. 1885. 25–45. l.).
a
Vörösmarti
Vörösmarty Mihály
Kecskebőr”-ében. Ad vocem
Vörösmarti
Vörösmarty Mihály
: mit csináltok avval a
Shakespeare
Shakespeare, William
rel? mert én még nem csináltam semmit. Régi fordításaim tüzrevalók, azokkal elő nem állhatok; ujat nem csináltam, s nem tudom csinálok-e vagy sem, miután veszett módon lerombolták mostanában kedvemet, kedélyemet hivatalos komisz dolgaim. Mert itt
[törölt]
« NB »
a bukott aristo–vagy inkább ονδεν
n
Jegyzet
ονδεν (δυδεν)semmit sem érő (görög) ουδεν-cratia,
Arany János
Arany János
ezzel az erkölcsi megbecsülésre méltatlan hajdú-nemességről mond véleményt.
-cratia, a felszabadult jobbágy (olim hajdu) nemesség sehogy sem akar kibékülni a dolgok folyamával s e miatt van zavar, meg zavar a közigazgatásban. – Visszatérve a fordításra: talán csak nem nyomattad még ki a czimlapot? Ha az őszön bizonyost mondasz, vagy irsz, ugy már én is tettem volna valamit, de miután hirdették a lapok, hogy ketten fordíttok,
n
Jegyzet
miután hirdették a lapok, hogy ketten fordíttok,
azaz
Petőfi
Petőfi Sándor
és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
, mint arról a PDl. 1848. 3. sz. jan. 16., 95. l. és az Életk. 4. sz. jan. 23., 126. l. hírt adott. A munkáról
Petőfi
Petőfi Sándor
1848. febr. 10-i levelében írt
Arany János
Arany János
nak.
letettem róla, és csak akkor hűltem el belé, mikor
Egressi
Egressy Gábor
indítványát olvastam.
n
Jegyzet
Egressi
Egressy Gábor
indítványát olvastam
arról, hogy
Arany János
Arany János
Petőfi
Petőfi Sándor
és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
fordítsák
Shakespeare
Shakespeare, William
műveit. (Lásd
Egressy Gábor
Egressy Gábor
: Inditvány a szellem honositás ügyében. Életk. 1848. 8. sz. febr. 20., 228. l.)
Beteges is voltam a tavaszon, s az megint ellopott tőlem egy kevés időt. –  
  Murány ostromát” hirdették egy párszor.
n
Jegyzet
Murány ostromát” hirdették egy párszor
a PHirl. ápr. 8–9-i számában.
Nem tudom nem szorúl-e a sajtkofákhoz. Szerencsétlen idő van rá, de az nem baj, – lesujt a zápor egyes virágokat, de utána dusabb a tenyészés.
Emich
Emich Gusztáv
küldhet Váradra
Hollósi
Hollósy Lajos
hoz valami 100 példányt összesen, mert sokan biztosítottak aláirással, hogy vesznek.  
  És most az isten áldjon meg téged s a tiedet, illetőleg tieidet. Csókolunk benneteket. Üdvözlöm a lelkes forradalmi nőt,
n
Jegyzet
Üdvözlöm a lelkes forradalmi nőt
Petőfiné
Szendrey Júlia
t, akiről
Egressy
Egressy Gábor
is azt írta, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
„feleségéből is politikust csinált”. (Lásd 1848. ápr. 20-i Törededék levelét.)
ki nem kétkedett szabadságért szerelmét vetni áldozatúl. A –
 [!]
[sic!]
revoir!  
  barátod  
 
Arany János
Arany János
 
  Hogyan van, hogy a „Munkások ujsága” ellenébe
n
Jegyzet
Munkások ujsága” ellenébe
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály
lapja ápr. 2-án jelent meg először. Bár a Nép Barátját eredetileg nem mint „ellen”-lapot indították, utóbb a két lap szembekerült egymással (lásd még Munkások Ujsága, ADATTÁR).
keletkezik néplap, és nem azt veszik pártfogás alá? Vagy mind kettőnek van jövendője?  
 

Megjegyzések:

Petőfi István
Petőfi István
hagyatékából (lásd MKSz. 1880. 197, 207. l., 57. sz. a.). Válasz
Petőfi
Petőfi Sándor
ápr. 18-i levelére.