Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, april 22.
1848.
Sohasem óhajtottam leveledet annyira, mint most: és mégis sohasem lepettem meg általa
annyira, mint most. Nem azért, mintha filiszteri könnyenhivőséggel elhittem volna a „status
költségeni tartást” s igy kétségbeestem volna hogy nem irhatsz; mert
annyit, egy kis higgadt meggondolás után átláttam, hogy nincs Magyarországban jelenleg
hatalom, melly azt tenni merné: de körülbelül feltettem rólad hogy nem
akarsz, vagy legalább nem érsz rá irni. Pedig,
talán magad nem is képzeled milyly könnyen semmivé tudnád te tenni az én jövendőbeli
iróságomat. Elég erről ennyi. Ez mentse ki előtted az én „bolond fejemet” azt t. i. melly
miatt te annyi bút látsz. A mi mármost Toldi uram derekát illeti: tanácsodat köszönettel
veszem, s meg próbálok eszmélkedni felette. Annyi világos hogy onnan nem olly könnyü
beszélymesét venni. Tudniillik, én nem tulajdon értelemben vett epost,
hanem ugynevezett költői beszélyt irok, mellynek cselekvényfolyama, szerintem, drámai. Drámai
a föllépés, drámai, sőt ha sokat nem mondok, tragikus a lelépés; ezekből lehetett (drámai
menetű) beszélyt ütni össze: de mit vegyek az élet közepéről, hogy drámai legyen? Költsek, azt
mondod. Majd meglátom. Meglátom, tudok-e repülni az
Illosvai Péter
diák szárnyai nélkül. Ha lehet
teszem, de ha nem lehet elhagyom, mert nálam főleg a compositióban van a
poesis, ha t.i. van; és ha a compositiót már előre gyöngének sejtem, sohasem vesztegetem rá a
mindennapi költészet tarka szalagbokrait.
Ilosvai Selymes Péter
A néplapot illetőleg:
n
először is azt kérdem, nem kötődésből irod-e az egészet, engem, mint afféle falusi embert
lúddá akarván tenni, s aztán jót nevetni a dolgon? Miután pedig e kérdésre magam illy formán
megfeleltem: „ah nem! Petőfi
nem
szokott tréfálni az illy dolgokban, s kivált ha komolyan ir, akkor hinni lehet neki, mint a
Krisztusnak;” tovább megyek. Nem ugyanazon
néplaprólPetőfi Sándor
n
beszélsz-e, mellyről a Pesti Hirlap 15 számában említés tétetik, mellyre
Tóth Gáspár
Jegyzet
Nem ugyanazon néplapról stb.
Arany János
a Pesti Hirlap
ápr. 15-i számában olvasott egy „népújság” megindításáról
s szerkesztésének pályázat útján való betöltéséről. Lásd még Arany János
Petőfi
ápr. 18-i levelének jegyzetét „Petőfi Sándor
Landerer
néplapjáról”.Landerer Lajos
n
gyüjtött előfizetőket, s mellynek szerkesztőségére
concursus határoztatott? Én ugy gondolom, hogy arról, s nem tudom
összeegyeztetni leveleddel, hol csődrül semmi szó nincs.Jegyzet
Tóth Gáspárpesti szabómester, aki
Petőfi
első verskötetére 60 pengőt előlegezett.
(
Petőfi Sándor
Ferenczi Zoltán
:
Petőfi élete. III. k. 356–357. l.) – 1848. márc. 15-én a tizenhárom főből álló középponti
választmánynak is tagja volt. (Lásd
Petőfi kk. V. k.
83. l.)Ferenczi Zoltán
n
Ha csakugyan csőd lesz, nem tudom
fogok-e concurrálni vagy sem, inkább nem mint igen, kivált ha a lap tisztán politikainak van
határozva, mellynek szárazságaiba mégsem szeretnék teljesen elmerűlni. De ha a szépirodalom
sem lesz belőle kizárva, akkor alkalmasint concurrálok, mert régi kedvencz eszmém költői
hatást gyakorolni a népre, s ezt illy úton tehetem csak legczélszerűbben és sükeresebben. S a
ki a népet ismeri, tudni fogja, hogy nála a mennyit az értelemhez,
megannyit az érzelemhez kell szólni, ha az ember sükert óhajt. Emelni a
népet az irodalomban lassan lassan, nem olly mellékes feladat, hogy már a jelen időben
tekintetet sem érdemelne. Ez úton akarnék én hatni ez lenne elemem. Hiába irunk mi népverset
az Életképekbe, hiába adunk ki pengő forintos
ToldikatJegyzet
szerkesztőségére concursus határoztatott? … nem tudom összeegyeztetni leveleddel, hol csődrül semmi szó nincs.A szerkesztőségre pályázatot hirdetnek? Csődrül (nyelvújítási szó), azaz pályázatról,
Petőfi
levelében nem esett szó.Petőfi Sándor
n
stb, a népre nem hatnak, de ha az ő
olcsó – hihetően nagyon elterjedendő – lapjába irnánk, az nem lenne sárbadobott gyöngy. Ez
véleményem a néplapról. Mielőtt hát leveledre elhatározottan válaszolnék, ezen kérdéseimre
várok tőled feleletet, mégpedig nem olly kutyafuttában, mint szoktál, hogy alig tud az ember
eligazodni rajta; –
Jegyzet
hiába adunk ki pengő forintos Toldikat
Petőfi
szerint azért veszik kevesen a Toldi
t – amely a másik két pályadíjnyertes művel jelent meg –,
mert drága. (Petőfi Sándor
Petőfi
–
Petőfi Sándor
Arany János
nak 1848. jan. 2.)Arany János
1. Azt a néplapot adja-e ki
Landerer
, mit a pesti választmány tervezett, s annak szerkesztőjeül
ajánlottál-e engem?
Landerer Lajos
2. Concursus lesz-e, s ha lesz mikép? ha nem lesz, miért nem, miután az anya-választmány úgy
határozta?
3. Mi a lap terve?
n
egészen
politikai-e vagy a szépirodalom is helyet foglal benne? stb.
Jegyzet
Mi a lap terve?
Arany János
e kérdésére felelet Arany János
Petőfi
:
„A Népbarát
programmja
1. Magyarázata legújabb törvényeink azon czikkeinek, mellyek a népet
illetik.
2. Magyarázata átaljában azon törvényczikkeinknek, mellyek nemzeti
szabadságunk és függetlenségünk fööntartására vonatkoznak.
3. Fejtegetése és
összehasonlitása a magyar nép multjának és jelenének.
4. Folytonos értesités a hazai
és külföldi politicai eseményekről.
5. Gazdászati értekezések.
6.
Erkölcsnemesitő mondatok, versek és elbeszélések.”
(Lásd
PetőfiLev. 639., 656. l.)
E
program valószínűleg Petőfi Sándor
Petőfi
máj. 5-i levelében említett „alválasztmány”
tanácskozásának eredménye. Arról, hogy elküldte-e Petőfi Sándor
Arany János
nak, biztosat nem tudunk. Arany János
Arany János
azonban valószínűleg májusi pesti tartózkodása révén ismerte; erre vall 1848. jún. 30-án Arany János
Vas Gereben
nek írt levele, amelyben a „históriát”,
„földművelést” és a friss híranyagot említi. (Lásd e kötetben 150. sz. levél
214–217. l.
)
Vas Gereben
4. Ha a lap, részvétlenség miatt, a szerkesztő hibája nélkül, öt év eltelte alatt megbuknék,
lenne-e biztosítva a szerkesztő?
5. A szerkesztőnek, biztosított évi dijából kellene-e még, a lap kezelése és kiállítása körűl
költségeket tenni, példaul segédeknek, irói dijúl, etcet? és körülbelül mennyit?
A mi a 2000 pft összeget illeti, az, ugy hiszem Pesten is van annyi
mint Szalontán a 200 bankó, s én, mint egyszerű ember, minden esetre
kijöhetnék vele. Szerkesztésbeli képességemet véve fontolóra, ugy gondolom, hogy a
szépirodalmi rész rám nézve semmi nagy nehézséggel nem lenne összekötve; a politicai részt
tekintve, ámbár a politikát még ez ideig tűzetesen studiumommá nem tettem, mind azáltal vannak
vezéreszméim, mellyek nyomán, folytonos tanúlással, bizvást haladhatnék, annyival inkább,
minthogy a néplap, különben sem annyira kezdeményező a politicában, mint a már ismeretes
eszmék népszerű magyarázója, mire mind a nép értelemkörének ismerete, mind népies nyelvem
elegendő képességet hagy sejtenem magamban.
Az egészhez azonban épen nem kötök vérmes reményeket, s nem sokat aggódom, ha semmi sem lesz
is belőle. Annyit már eddig is nyertem benne, hogy ujabb örvendetes tanúbizonyságát vettem,
irántam a távolban is folyvást hőn dobogó baráti szivednek, melly nem elégszik meg „igaz
barátod” etc. kifejezésekkel a levelekben, hanem, a hol csak szerét ejtheti, tettleg iparkodik
barátja jólétét eszközleni. Nekem nincs alkalmam ezt tenni irányodban, s nekem csak az
elpiritó háladatosság jutott osztályrészűl: de hagyján. Menjek csak Pestre, majd meglásd minő alföldi családot formálunk ott, összesítvén
gazdaságainkat, mint Lőcsláb Jakab és Röhögi János a bukott aristo–vagy inkább
ονδεν
n
a
Jegyzet
Lőcsláb Jakab és Röhögi János
Vörösmarty
Kecskebőr című „pórregé”-jének hősei. (M: Auróra,
1834.
Vörösmarty Összes Munkái. VI. k. Bp. 1885. 25–45. l.).Vörösmarty Mihály
Vörösmarti
„Kecskebőr”-ében. Ad vocem Vörösmarty Mihály
Vörösmarti
: mit csináltok avval a Vörösmarty Mihály
Shakespeare
rel? mert én még nem csináltam semmit.
Régi fordításaim tüzrevalók, azokkal elő nem állhatok; ujat nem csináltam, s nem tudom
csinálok-e vagy sem, miután veszett módon lerombolták mostanában kedvemet, kedélyemet
hivatalos komisz dolgaim. Mert itt Shakespeare, William
[törölt]
« NB »n
-cratia, a felszabadult jobbágy (olim hajdu) nemesség sehogy
sem akar kibékülni a dolgok folyamával s e miatt van zavar, meg zavar a közigazgatásban. –
Visszatérve a fordításra: talán csak nem nyomattad még ki a czimlapot? Ha az őszön bizonyost
mondasz, vagy irsz, ugy már én is tettem volna valamit, de miután hirdették a lapok, hogy
ketten fordíttok,Jegyzet
ονδεν (δυδεν)semmit sem érő (görög) ουδεν-cratia,Arany Jánosezzel az erkölcsi megbecsülésre méltatlan hajdú-nemességről mond véleményt.Arany János
n
letettem róla, és csak akkor
hűltem el belé, mikor Jegyzet
miután hirdették a lapok, hogy ketten fordíttok,azaz
Petőfi
és Petőfi Sándor
Vörösmarty
, mint arról
a
PDl. 1848. 3. sz. jan. 16., 95. l. és az
Életk. 4. sz. jan. 23., 126. l. hírt
adott. A munkáról Vörösmarty Mihály
Petőfi
1848. febr. 10-i levelében írt Petőfi Sándor
Arany János
nak.Arany János
Egressi
indítványát olvastam.Egressy Gábor
n
Beteges is voltam a tavaszon, s az megint ellopott tőlem
egy kevés időt. –
Jegyzet
arról, hogyEgressiindítványát olvastamEgressy Gábor
Arany János
Arany János
Petőfi
és Petőfi Sándor
Vörösmarty
fordítsák Vörösmarty Mihály
Shakespeare
műveit. (Lásd
Shakespeare, William
Egressy Gábor
: Inditvány a szellem honositás ügyében. Életk. 1848. 8. sz. febr.
20., 228. l.)Egressy Gábor
„Murány ostromát” hirdették egy párszor.
n
Nem
tudom nem szorúl-e a sajtkofákhoz. Szerencsétlen idő van rá, de az nem baj, – lesujt a zápor
egyes virágokat, de utána dusabb a tenyészés. Jegyzet
„Murány ostromát” hirdették egy párszora PHirl. ápr. 8–9-i számában.
Emich
küldhet Váradra Emich Gusztáv
Hollósi
hoz valami 100 példányt összesen, mert sokan
biztosítottak aláirással, hogy vesznek.
Hollósy Lajos
És most az isten áldjon meg téged s a tiedet, illetőleg tieidet. Csókolunk benneteket.
Üdvözlöm a lelkes forradalmi nőt,
n
ki nem kétkedett szabadságért szerelmét vetni áldozatúl. A – [!]
revoir!
[sic!]
Arany János
Arany János
Hogyan van, hogy a „Munkások ujsága” ellenébe
n
keletkezik néplap, és nem
azt veszik pártfogás alá? Vagy mind kettőnek van jövendője?
Jegyzet
„Munkások ujsága” ellenébe
Táncsics Mihály
lapja ápr. 2-án jelent meg
először. Bár a Nép Barátját eredetileg nem mint „ellen”-lapot indították, utóbb a
két lap szembekerült egymással (lásd még Munkások Ujsága,
ADATTÁR).
Táncsics Mihály