1848 áprilisi tartózkodásáról ápr.
5-én jelent meg az első híradás a pesti sajtóban. E szerint
vel együtt voltak a bécsi egyetemi
ifjúság tiszteletére rendezett lakomán. (Lásd
Kéry,
236. l.) –
ekkor adhatta át
nak
márc. 26-i levelét a hírrel, hogy nem jöhet
Pestre. –
és
e napokban többször
találkozott.
örökös
elégedetlensége
t
kihozta sodrából, mint ápr. 18-án írta
nak, aki
e levelére ápr. 22-én válaszolt.
ról ebben nem írt. Mivel azonban aggódott két
jóbarátja ellentétei miatt, jónak látta
t figyelmeztetni
ellenérzésére, amelynek okát az Adorján-féle pletykában kereste. –
Ezt az elveszett levelet ápr. 22-én írhatta
nak, szokása volt ugyanis a hozzá
rokon hullámhosszon állóknak egy napon írni. Ezt látszik igazolni az is, hogy levelének őt
legmélyebben érintő mondata, szinte azonos fogalmazásban ismétlődik a
két levélben.
nek:
„talán nem képzeled milly könnyen semmivé tudnád tenni az én jövendőbeli iróságomat.” –
nak: „A hol
barátságának vége, ott irodalmi
pályám is be van fejezve, érzem.” –
nek és
nak feltételezhetően egy napon írt
levelei még postán voltak, amikor ápr. 25-én
levelet írt – állítólag –
nak, Pilvax-beli
látogatásáról,
,
,
viszonyáról (Töredék,
Kéry, 273. l.) Ápr. 25-én
tehát még
Pesten volt.
ezt az ápr.
22-én írt levelét – érthetően – nem
, hanem
címére küldte, aki akkor adta át
nak, amikor az, Petőfiékhez készült
– az
levelében
olvasottak miatt – feldúlt állapotban (lásd
–
nak 1848. máj. 11-én
Freywaldauból). –
e válaszából következtethetünk
ápr. 22-i elveszett levelének tartalmára: az Adorján-féle
pletykára,
Kisfaludy
Társasági tagságára,
célzására és
aggodalmára
nek hozzá
fűződő baráti érzéseit illetőleg.