Petőfi Sándor – Aranynak
Pest, május 5.
1848.
Röviden irok de fonto- és pontosan. A néplap ügyében megírhat egy év alatt bal kézzel is tíz
ívet, a mi 400 pengő, s így a szerkesztőnek összes bizonyos fizetése évenként 3000 pengő
forint… két annyi is lehet, de ennyi bizonyos. Öcsém
n
tennap tartott gyülést az
erre kinevezett választmány, mellynek tagjai: Jegyzet
A néplap ügyébenaz ezt megelőző határozatok sajtóvisszhangjáról lásd az ápr. 18-i levél jegyzetét.
Vörösmarti
, Vörösmarty Mihály
Stancsics
, Táncsics Mihály
Sükei
, Sükei Károly
Nyári Pál
, Nyáry Pál
Fényes Elek
,
Fényes Elek
Petőfi
stb. Mindenek előtt
tudnod kell, hogy e lapot nem könyvárus adja ki, hanem kiadja a Pest megyei középponti
választmány, a ministeriumnak pénzbeli segítségével. E lapunk főszerkesztője lesz egy magyar
ember, a mellett lesz négy vagy öt segédszerkesztő, a kik ugyanazt, a mi a magyarban
megjelenik, lefordítják németre,Petőfi Sándor
n
tótra, oláhra, ráczra, s így ezen ujság öt nyelven fog megjelenni.
Most nyisd ki mind a hat füledet, hogy megérts, mert különben is rosz magyarázó vagyok. A
megyei választmány, a ministerium segítségével fizet ezen szerkesztőknek évenként
hatszáz pengő forintot és nyomat 1000 példányt ingyen a lapjából a maga
számára, azaz a szerkesztő számára, a mi ha csak két pengő is az előfizetés évenként, már 2000
pengő, hozzá adva a 600 készpénzt, 2,600 pengő évenként. Ennyi a biztosíték, de ha ezer
példánynál több elkel, a nyomtatási költségen fölül, minden haszon egy fillérig a szerkesztőé,
ha ötven ezer előfizetője lesz is. Azon fölül kap a szerkesztő évenként 2,000 pengőt a czikkek
honorálására, mert dijazni kell minden czikket, a mi a lapba bejön; egy ivre gondolom 40 pengő
honorarium esik … hetenként egyszer és egy íven fog megjelenni. Magában értődik, hogy a mit a
szerkesztő maga ír, azért szinte pengőjével fizet magának; Jegyzet
leforditják németre, stb.A Nép Barátjá-nak idegen nyelvű címei: a németé: Der Volksfreund, a szlováké: Priatel Ludu, a románé: Amicu Poporului, a szerbé: Pucki Priatelj.
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Jankó
, midőn a szerkesztőválasztásra került a dolog, mindenek
előtt én emeltem szót, mondván: ajánlom Arany János
Arany János
t. – Nem kellett ajánlatomat ismételnem, nem kellett magyaráznom, az egész
választmány bele egyezett, egyetlen egy tag sem szólott ellene. Ezt azért irom meg, hogy azt
ne gondold, hogy én isten tudja, mennyit fáradtam izzadtam szónokoltam s tán veszekedtem, mig
téged megtehettelek szerkesztőnek. Az efféle kitelik a kend szamár fejétől. Én nem tettelek
szerkesztőnek, tetted magad magadat, azért ha nekem valaha hálálkodni mersz (a mint már mult
leveledben megkezdeni elég szemtelen voltál) én agyonütlek. – Egy pillanatig sem kételkedem,
hogy ott hagyod Szalontát. De rögtön kell
jőnöd,Arany János
n
mert már most kezdhetnéd a
lapot, ha itt volnál. A mint levelemet megkapod, űlj tüstént kocsira vagy à la Zajtay István
uramJegyzet
rögtön kell jőnöd,
Arany János
Arany János
Petőfi
hívására Pestre utazott. Lásd máj. 18-án a feleségének
írt levélből fentmaradt töredéket, valamint Petőfi Sándor
Petőfi
nek e levelén Petőfi Sándor
Arany János
utólagos jegyzetét. Arany János
Petőfi
ekkor rajzoltatta le barátját Petőfi Sándor
Barabás Miklós
sal. Mivel Barabás Miklós
Arany János
a Nép Barátja szerkesztését nem
vállalta, Arany János
Vas Gereben
lett a
főszerkesztő, míg Vas Gereben
Arany János
társszerkesztőként küldte cikkeit Szalontáról a lapba. A Nép
Barátjának első száma 1848. jún. 10-én jelent meg.
(Lásd még a Nép Barátjánál,
ADATTÁR. )Arany János
n
lóra, s rohanj. Rögtön egész perepútyostul
felzarándokolnod bajos lenne már csak a szállásra nézve is. Hagyd rendben otthonn dolgaidat,
jőj magad, s itt aztán elvégezzük, mikor és hogy jőjenek utánad a többiek. Barátom, vannak
alkalmak, mellyeket ha elmulaszt az ember, az isten sem teremti meg ujra .... ugy hiszem, ez
ollyan; nem teszem föl rólad, hogy ezt elszalaszd. Siess, siess, siess! ölelünk csókolunk
benneteket!
Jegyzet
à la Zajtay István uram
Gvadányi József
: Egy falusi nótáriusnak budai
utazása című (1790) verses elbeszélésének hőse: Zajtay István, Szatmárról
lóháton utazik Budára. Ugyanezt a tárgyat dolgozza fel Gvadányi József
Gaál József
népszínműve is (1838).Gaál József
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
[szerkesztői feloldás]
Arany János jegyzete:
NB. Ily fényes igéretek – a szellemi nyereséget, mívelt írókkal
társalgást etc. – is hozzá tudva, csak nem elszédítettek. Fölmentem a levél folytán Pestre, de nem látván a dologban elég
állandóságot, nem akartam koczkáztatni családomat (bár később se tettem volna) hanem egyszerűen vissza akartam vonúlni, s a szerkesztést
Vas Gereben
nek hagyni, ki szinte aspirált
ez állomásra. De Vas Gereben
Petőfi
okai rábírtak, hogy ha már Szalontán
maradok is, ne váljak meg a laptól, s annak jövedelmétől végképen; igy Petőfi Sándor
Vas Gereben
nel oly szerződésre léptem, hogy ő
lesz ugyan a sajátképi felelős szerkesztő, de nevem is ott áll
a lapon, mint szerkesztőtársé, s azért a tiszta jövedelmen ketten
osztozunk. A részemre eső tiszta jövedelem, végűl 1200 forintra
rugott, (Vas Gereben
Gereben
úgy számolt, a mint ő akarta) ennek is nagy
része magyar bankjegyekben veszett el. Vas Gereben
AJ
Arany János
1858. jan. 2.
Pesten
Petőfi
vendége voltam 7–8 napi ott létem alatt. Ő
akkor a Dohány utczában lakott, elég kényelmes szálláson, hol
szülei is vele laktak, ő látta el asztal- s szállással őket. Tisztességes szobája volt a két öregnek külön, – Petőfi Sándor
Petőfi
a leggyöngédebb
fiúi tisztelettel bánt velök. Atyja felföldi kiejtéssel, de jól beszélt magyarul, anyja nem mindig ejtette tisztán a magyar
szót, de folyvást beszélte. Itt [Nagy-] Körösön él egy öreg
mészáros ember, ki midőn Petőfi Sándor
Petőfi
atyja Körösi székálló legény
volt, alatta szolgált, mint inas. Katonás ember volt, keményen
bánt vele. Innen ment aztán Kiskőrösre, hol megházasodott,
székgazda lett etc.
Petőfi Sándor
1858. jan. 2.
AJ
Arany János