Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Szilágyi Istvánnak Szalonta Aug. 1-én 1845  
  Kedves Barátom Uram!  
  Megbocsátand ön, ha szinte másfélévi hallgatásom után elűzöm vagy előidézem unalmát jelen soraimmal. Ön holléte felőli bizonytalanság tartoztata vissza
n
Jegyzet
Ön holléte felőli bizonytalanság tartoztata vissza
Szilágyi
Szilágyi István
Arany János
Arany János
e levelére nov. 23-i válaszában írta meg, merre járt azóta, hogy elhagyta Szalontát.
ön két rendbeli levelére való feleléstől, különben meggyőződhetik, mikép, ha tudom csak egyszer is tartózkodása bizonyos helyét, nem fogtam elmúlatni az én s a köröttemiek sorsáróli tudósítást. Legelőször is köszönetet tolmátsoljon levelem önnek két ízbeni megemlékezéséért, köszönetet a szívességért, melylyel Sophocles német fordítását megkűldeni kegyeskedett,
n
Jegyzet
a szívességért, melylyel Sophocles német fordítását megkűldeni kegyeskedett
Szilágyi István
Szilágyi István
ezt 1844. aug. 9-én Debrecenből írt leveléhez mellékelte.
mit én ezer örömmel olvastam, olly elégűlten, mint csak fordítást olvashatni. Ohajtanék e könyv iránt rendelést kapni mikor és hova szállítassam.  
  Kedves Barátom Uram alkalmasint az eddigiekből is kivehette, hogy én magam élek, minek kiegészítéséűl van szerencsém hirűl adni, hogy nőm és gyermekeim is élnek, s egészségesek;
Julcsa
Arany Juliska
folyó hó 9 én már 4 éves, s több, mint egy év óta szavalja
Czuczor
Czuczor Gergely István
„falusi kis leányát Pesten”,
Uhland
Uhland, Johann Ludwig
beteg leányát
n
Jegyzet
Czuczor
Czuczor Gergely István
„falusi kis leányát Pesten”,
Uhland
Uhland, Johann Ludwig
„beteg leányát”
Czuczor
Czuczor Gergely István
verse az Auróra 1837. évi kötetében jelent meg (47–49. l.).
és még vagy kettőt; s örömöműl szolgál, hogy bár főldi javakat nem hagyhatok neki örökűl
n
Jegyzet
bár földi javakat nem hagyhatok neki örökűl
„Látod, én szegény költő vagyok: Örökül hát nem sokat hagyok.” (Lásd Fiamnak. AJ. kk. I. k. 86-87. l.)
ép értelem és eleven képzelgés sajátjai, az utolsó kivált meglepő jeleit mutatja költöi és festészi fogékonyságának, mellyek, már ön itt léte alatt is, a képek iránti vonzódásban kitüntek. A másik „fiam”
Laczi
Arany László
,
n
Jegyzet
A másik „fiam”
Laczi
Arany László
,
a Szalonta vidéki népi nyelvhasználatban a ’fiam’ szó gyermeket jelent,
Julcsa
Arany Juliska
leánya említése után ezért nevezi
Laci
Arany László
t a „másik” fiának. Ez a motívum tér vissza a Családi kör ismert verssorában: „De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Sára.” ( AJ. kk. I. k. 133. l.); úgyszintén az Ágnes asszonyban: „Fiam, Ágnes, mit miveltél?” (Ugyanott 212. l.)
két hónap hiján másfél éves szalad és jár, de még nem beszél; herculesi termettel izmos tagokkal, s értelme fejlődéséből itélve ép lélekkel, melly ugyan a
Julcsa
Arany Juliska
kényesői fürgeségü
n
Jegyzet
Julcsa
Arany Juliska
kényesői fürgeségű
kényeső a higany egykori neve nyelvünkben.
elevenségével csak nem ellentétet képez, – van meg áldva, tetteiben igen elővigyázatos, óva tesz valamit, ritkán bukik, és akkor is kisegíti magát, hogy nagyot nem esik; többnyire komolyan csendes, de azért nem mogorva, ritkán sír, néha azonban igen mérges. Ön psycholog, ítéljen ezen vonásokbol jövendőjükről. –  
  Most, minthogy önről nem irhatok, kéntelen vagyok ismét édes magamról írni. Ön eltávozta óta könyvtáram nehány angol könyvvel szaporodott, melly nyelvet most már szinte olly szabadon olvasok,
n
Jegyzet
nehány angol könyvvel szaporodott, melly nyelvet most már szinte olly szabadon olvasok,
Önéletrajzi levele szerint angolul
Szilágyi
Szilágyi István
szalontai tanárkodása idején kezdett tanulni: „angol nyelvtant hagyott nálam, melly nyelvet akkor ő sem értett, curiósum gyanánt. S. én addig forgatám ez utóbbit, addig nevettem az olvasás bizarrságain, addig törtem Hamlet magánbeszédét; mellynek egy angol nyelvtanból sem szabad hiányzani, hogy kedvet kaptam a német Shakspearet összenézni az eredetivel.” ( AJ. kk. XIII. k. 112-113. l.).
mint a németet.
Shakspeare
Shakespeare, William
-t és
Byron
Byron, George Gordon
t egészen birom,
n
Jegyzet
Shakspeare
Shakespeare, William
-t és
Byron
Byron, George Gordon
t egészen birom
Életrajzírója úgy véli, az angol
Shakespeare
Shakespeare, William
-t
Szilágyi
Szilágyi István
ajándékozta
Arany János
Arany János
nak (lásd Voin. AJé. I. k. 72. l.) éspedig
Szilágyi
Szilágyi István
1844. aug. 9-i levelének egy félreértett megjegyzése alapján. Önéletrajza szerint
Shakespeare
Shakespeare, William
-t – legalább részben – maga szerezte be: „egy debreczeni vásár meghozta nekem János király és II. Richárd olcsó stereotyp kiadását” ( AJ. kk. XIII. k. 113. l.)
Bulwer
Lytton, Edward Bulwer Lytton
től 7.
W. Irving
Irving, Washington
től 1,
Boz Dickens
Dickens, Charles
től 2 kötetet.
n
Jegyzet
Bulwer
Lytton, Edward Bulwer Lytton
től 7,
W. Irving
Irving, Washington
től 1,
Boz Dickens
Dickens, Charles
től 2 kötetet
Voinovich
Voinovich Géza
szerint a következő munkákról van szó:
Bulwer
Lytton, Edward Bulwer Lytton
től Godolphin és Falkland, Rienzi, Night and Morning, The last of the Barons, Athens its rise and fall;
Washington Irving
Irving, Washington
től a Skeetch-Book. Mindezek a Tauchnitz-féle olcsó kiadásban jelentek meg. Hogy
Dickens
Dickens, Charles
nek mely műveire céloz
Arany
Arany János
, nem világos. Martin Chuzzlewit című regényét szerette volna lefordítani
Nagy Ignác
Nagy Ignác
Külföldi Regénytár című vállalkozása részére (lásd
Nagy Ignác
Nagy Ignác
1845. márc. 13-i levelét). Ugyancsak Tauchnitz kiadásában szerezte meg a levelében említett teljes
Byron
Byron, George Gordon
t. (Lásd Voin. Ajé. I. k. 73. l.)
Shakspeare
Shakespeare, William
7,
Byron
Byron, George Gordon
5 kötet. Kötete 45 pkr-ba jő. Ezen áron meg lehet kapni, stereotyp, de azért igen szép és tisztán olvasható
[törölt]
« format-ban »
betűkkel kis 1/8 vagy nagy 1/16 format-ban minden angol írókat, külön külön is darabonként. –
Shakespeare
Shakespeare, William
t búzgón forditám,
n
Jegyzet
Shakespeare
Shakespeare, William
t búzgón forditám,
Önéletrajzi levele szerint először „János király szólalt meg magyar jambusokban”. A negyvenes évek első felében is készült
Shakespeare
Shakespeare, William
-t fordítani. (Lásd
Nagy Ignác
Nagy Ignác
1845. márc. 13-i levelét.)
de
Lemouton Milike
Lemouton Emília
kivágott.
n
Jegyzet
Lemouton Milike
Lemouton Emília
kivágott.
1845-ben a Trattner-Károlyi cég kiadásában sorra jelennek meg
Lemouton Emilia
Lemouton Emília
fordításai Shakespeare Vilmos összes szinmüvei prózában címen.
Sajnálom megvenni fordítását,
[törölt]
« mar »
pedig, ugy lehet meg kritizálnám, hogy a pendely sem maradna rajta, mivel nekem
Shakespear
Shakespeare, William
-en igen sok studiumom van már eddig. Lássa, édes Barátom, igy támad a kritikusi írigység.  
  Hogy ön a Kisfaludy Társaságnak egy új határozatra nyújtott közelebb okot,
n
Jegyzet
ön a Kisfaludy-Társaságnak egy új határozatra nyújtott közelebb okot,
Szilágyi
Szilágyi István
Bécsi napok című pályamunkáját
Fónyad István
Szilágyi István
álnéven nyújtotta be. A Társaságban nem helyeselték, hogy a pályázó a jeligés borítékba is idegennevet írt. Ezért az 1845. ápr. 22-i ülésen – melyen a „hazai tárgyú víg eposz” írására hirdettek pályázatot – külön határozat született, mely szerint: „ne rejtőzzenek a versenyzők álnevek alá, mi a dij-kiosztásnál több nehézséget sőt visszaéléseket is idézhet elő, különben kisülvén, hogy a nyertes név, szerzőnek nem valódi neve, az a dijtól jövendőre elesik.” ( PDl. 1845. 5. sz. 147. l.)
a pályaművek beküldésére nézve, azt már tudom. Akkor mindjárt gratuláltam. De nem csak én találtam el Szalontán, hanem más is
n
Jegyzet
nem csak én találtam el Szalontán, hanem más is
lévén Fónyad István, akinek nevét
Szilágyi
Szilágyi István
álnévül választotta, szalontai lakos, akinek
Szilágyi
Szilágyi István
hoz fűződő üzleti kapcsolatáról városszerte tudtak.
; azt azonban nem tudom, valljon az álnév tulajdonosa tud-e róla valamit, vagy sem. Kérem önt bizodalmasan írja meg,
n
Jegyzet
bizodalmasan írja meg
valószínű, hogy
Arany
Arany János
ban már ekkor felvetődik a gondolat, hogy Az elveszett alkotmányt a Kisfaludy Társaság pályázatára beküldi. Művéhez ugyan nem ilyen indítékból, hanem a jún. 23-i bihari tisztújítás törvénytelenségeinek hatása alatt fogott hozzá július végén, mint Önéletrajzában írja, „százával ontva a hexametereket”. A víg eposzra hirdetett pályázat azonban – e levél tanúsága szerint – már ekkor komolyan foglalkoztatja. Ezért is várt némi tájékoztatást az irodalmi kérdésekben tájékozott, jó összeköttetésekkel rendelkező
Szilágyi
Szilágyi István
tól.
hogy megy most a kitüzött „furcsa vitézi versezet” – vagy a szinház 3 drámája?
n
Jegyzet
hogy megy most a „furcsa vitézi versezet” – vagy a szinház 3 drámája?
A műfaji megjelölést
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Dorottyájától kölcsönzi
Arany János
Arany János
a Kisfaludy Társaság vígeposz pályázatával kapcsolatban. További érdeklődésének tárgya a Nemzeti Szinház 1845. évi pályázata, amelynek 60 aranyas pályadíját
Obernyik Károly
Obernyik Károly
Nőtlen férj c. vígjátéka nyerte el. (Lásd
Bayer József
Bayer József
: A magyar drámairodalom története. II. k. Bp. 1897. 151. l.)
Nem hiszem hogy őn ezekre ne pályázna.
n
Jegyzet
Nem hiszem őn ezekre ne pályázna
Arany János
Arany János
feltételezése nem alaptalan. 1845-ig
Szilágyi
Szilágyi István
a Kisfaludy Társaság négy, a Magyar Tudós Társaság három pályázatán nyert pályadíjat vagy dicséretet. Pályaművei közt volt politikai szatíra is, az Emlékbeszéd, amely hősének, a maradi Hátrafalvy Bendeguznak állitólagos politikai „érdemeit” dicsérő hangsúllyal pellengérezte ki (lásd Kisf.T.Évl. III. k. 1841–42. 404–419. l.). Rák Bende neve nyilván nem független Az elveszett alkotmányban
Szilágyi
Szilágyi István
művétől; s volt dráma is, amelyet az Akadémia dicséretre méltatott (Magyar Akadémiai Értesítő IV. 1843. dec. 11.).
Arany
Arany János
méltán számolhatott vele, hogy
Szilágyi
Szilágyi István
t mind a komikus eposzra, mind a drámára kitűzött pályázat érdekelheti. Soraiban, ha burkoltan is, ott rejlik a kérdés: vajon
Szilágyi
Szilágyi István
pályázik-e?
- Gondolja meg, mire vetettem fejemet. Nem írvágyból, hanem- - nevessen rajta - nyereség kívánásból - kenyér-iróvá akartam lenni. Irtam
Nagy Ignácz
Nagy Ignác
nak, hogy ha kell, forditok a Regénytár számára
n
Jegyzet
hogy ha kell, forditok a Regénytár számára
Arany
Arany János
itt
Dickens
Dickens, Charles
regényével va1ó fent ismertetett kísérletezéséről tájékoztatja barátját.
akármelly – általa kitűzendő, – angol regényt. Azonban, bár elég illedelmes válasza az lőn, hogy 12 kötet regényre elegendő kézirata van, akkor pedig a Tár ismét megszűnend; javalá azonban, hogy a Nemzeti Szinház számára fordítanám le ,,Merry Wifes of Windsor”-át
Shakespeare
Shakespeare, William
nak.
n
Jegyzet
fordítanám le ,,Merry Wifes of Windsor”-át
Shakespeare
Shakespeare, William
nak
Arany
Arany János
nak A windsori víg nők fordításával kapcsolatos próbálkozásai nem maradtak ránk. Kiadásra szánt Shakespeare-fordításai későbbi keletűek.
Nem azért hogy beküldjem, hanem hogy erőmet kísértsem, belé fogtam és 2 felvonást le is fordítottam, de látom,
Mili
Lemouton Emília
azt is kitálalta, hadd egye a kinek kell.
n
Jegyzet
Mili
Lemouton Emília
azt is kitálalta, hadd egye a kinek kell.
Célzás
Lemouton Emilia
Lemouton Emília
bizonytalan értékű Shakespeare-fordítására. (Lásd
Szilágyi
Szilágyi István
1845. nov. 23-i és
Arany János
Arany János
1847. jan. 3-i levelét.)
 
  Csak most hallám
Miklósi Sándor
Miklósi Sándor
tól,
n
Jegyzet
hallám
Miklósi Sándor
Miklósi Sándor
tól,
Miklósi
Miklósi Sándor
ról lásd ADATTÁR.
Szilágyi István
Szilágyi István
említi
Miklósi
Miklósi Sándor
t
Arany János
Arany János
hoz írt több levelében is. (1845. nov. 24., 1847. aug. 5., 1848. jan. 17.)
hogy ön egész télen beteg volt s még most is gyenge. Tudom, elhiszi ha mondom, hogy sajnálom. Lássa, édes Barátom,
[törölt]
« míg önre »
midőn önről régen megfeledkezett a
szi
Szerkesztői feloldás: szalontai
rágalom és irígység, gyakran, igen gyakran megújúl kedves emléke kicsiny házi körünkben; egy étek, mit szeretett, – egy tárgy, miről beszélni szokott, egy leg parányibb minden napi cselekvés, jó, vagy ferde szokás, mellyek ön személyiségét emlékezetbe hozzák kedvesek mi előttünk – s még a kis
Julcsa
Arany Juliska
is – bár nem egészen tisztán visszaemlékezik arra, ki őt annyiszor ringatá karjain édes álomba. Köznapiságok is, mellyek akkor türhető unalmasoknak tetszének, kellemes emlékkel töltik el a visszasohajtó kebelt, annál inkább azon fénypontok, mellyek ünnep napokkint derűlnek fel az ember emlékezetében. S a félig czivódással folytatott esteli lengyelkutyák
n
Jegyzet
a félig czivódással folytatott esteli lengyelkutyák
nyilván valamely akkori kártya- vagy egyéb társasjáték neve.
ecet., nem olly könnyen pótoltatnak ki az örök egyformaságú jelen által.  
  Hogy vette ön a bucsúzása napjáni jelenetet, nem tudom,
n
Jegyzet
Hogy vette ön a bucsúzása napjáni jelenetet, nem tudom,
Szilágyi
Szilágyi István
1844. jún. 25-i levele szerint csak
Arany
Arany János
tól tudott elbúcsúzni, „családjából önmagánál többet nem láthaték eljöttömkor”.
Arany János
Arany János
e levele alapján vetődik fel a kérdés, vajon nem éppen Aranyékkal való sűrű érintkezését vette-e nyelvére a szalontai szóbeszéd?
valamint azt sem, én hogy vettem. Annyit érzettem, s még néha most is érzek, hogy nem vala véremben az a mit akkor önnel tettem. Ön tudja ki miatt történt ez, és mondhatom, én is úgy tanúlám azóta ismerni azt mint haszontalan embert. Uram őrizz a kisértettől és a fülbesugoktól!  
  Mit írjak e darázs fészekről itt? Pöff, és puff; czivódás, mint quondam, cannibalismus mint quondam, – Én elszigeteltem magamat tőlök. Családomnak, hivatalomnak élek, s néha a literaturában dilettanskodom. A Tisztváltozás igen nagy szemeket nyitott;
n
Jegyzet
A Tisztváltozás igen nagy szemeket nyitott;
a tisztújítással kapcsolatban Biharban,
Tisza Lajos
Tisza Lajos
adminisztrátorsága alatt érvényesülő erőszak miatt. ( Voin. AJé. I. k. 77-78. l.)
az értelmiség itten a Conservativismus mellett nyilatkozott. „A ki G-t nem szereti; azt a f-e” stb. „Én magam most is szabadelvű vagyok, de fájdalmasan hat rám érezni, hogy nincs e megyében elvrokonom. Meg lehet, nekem különös fogalmaim vannak a szabadelvűségről. Ha, mit nem remélek, ön valaha egy firkát olvasandana
[szerkesztői feloldás]
Vadonfy Bertalan
Arany János
tól”,
n
Jegyzet
Ha … valaha egy firkát olvasandana „
Vadonfy Bertalan
Arany János
tól”,
Arany János
Arany János
csak 1846. febr. 22-én közli
Szilágyi
Szilágyi István
val Az elveszett alkotmány eredeti, teljesebb címét, amelyet a ponyvanyomtatványok mintájára cirkalmaz ki. Ez a cím
Vadonfy Bertalan
Arany János
t nevezi meg az eposz állítólagos szerzőjéül: „melyeket … először ugyan Szép versekben szerzett Néhai Nemes és Vitézlő Vadonffy Bertalan úr”;
Vadonfy Bertalan
Arany János
maga pedig pusztán mint a kézirat átdolgozója és közrebocsátója jelentkezik.
abból hozzávethetne politikai hitvallásomhoz.  
  Mivel ollyat nem irhatok, a mit önről tudnék, itten azt sorolom e1ő: mit nem tudok önről. Nem tudom, ha az orvosi pályát elkezdte-e futni
n
Jegyzet
az orvosi pályát elkezdte-e futni
Ilyen irányú próbálkozásaival Pesten és Bécsben egyaránt hamar felhagyott (lásd
Arany János
Arany János
hoz írt 1845. nov. 23-i levelét).
és folytatandja e, nem tudom Késmárkon mint tölté idejét,
n
Jegyzet
nem tudom Késmárkon mint tölté idejét,
a kérdésre
Szilágyi
Szilágyi István
1845. nov. 23-i levelében válaszol.
Pesten hol, és minő körülmények közt tartozkodott,
n
Jegyzet
Pesten hol, és minő körűlmények közt tartozkodott
Szilágyi
Szilágyi István
1844. jún. 25-én még Késmárkon volt, pesti időzését júliusra tehetjük. Debrecenből szeptember 20. után ugyancsak Pesten keresztül utazik Pozsonyba, az országgyűlés végeztével ismét Pesten tartózkodik s áprilisban indul haza. (Lásd
Arany János
Arany János
hoz írt 1844. aug. 9. és 1845. nov. 23-i leveleit.)
mik történtek vele, mi hozta le Pestről s most míllyenek reményei, kilátásai. Nem tudom - az egyen kívűl – irt-e azóta valamit, nyelvtanát elvégezte e,
n
Jegyzet
az egyen kívűl – irt-e azóta valamit, nyelvtanát elvégezte e
a kérdések
Szilágyi
Szilágyi István
nak Bécsi napok c. fentebb említett, történelmi és a Magyar ékes szókötés szabályait vizsgáló nyelvészeti dolgozatára vonatkoznak. Ez utóbbi az Akadémia 1843. évi pályázatára készült, de mivel nem tudta befejezni, díjat nem nyert. (Lásd MTA. Évk. VIII. k. 17. l.)
Abája folyik-e
n
Jegyzet
Abája folyik-e
úgy látszik,
Szilágyi
Szilágyi István
drámát tervezett Aba Sámuelről, de tervét nem valósította meg.
stb. Nem tudom, teszen e a sors valaha szerencséssé személyesen üdvözölhetnem; nem tudom, nem veszélyes é a gyengelkedés melly most napjait ízetleníti. Mindezeket azonban, ha tetszik nem írja meg; de aztán ha ezek nem tudása miatt ellene valamit vétek saját magának tulajdonítsa.  
  Isten hozzá, kedves Barátom, el
[törölt]
« jen »
tesse boldogúl, olly boldogúl, a mint maga kivánhatja, s engem tartson meg - önnel együtt, - megérni az ön megelégedését kiküszdött borostyánai között nyugalmas házi életben. Az ég áldja meg  
  kivánja igaz barátja:  
 
Arany
Arany János
mk  
  NB. Hosszalja levelemet ugye? büntessen meg, írjon két ennyit, írja meg történeteit, hogy majd egykor irataim közt is akadjon egy két adat ön biographiájához, mi egyébiránt: Longe recedat még!
n
Jegyzet
Longe recedat még!
ez még sokára maradjon!
!!  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 609. l. 691. sz. a.).
Arany János
Arany János
1844 nyarán elintézte
Szilágyi
Szilágyi István
nak a Kormos-féle dobbal kapcsolatos ügyét, amit
Szilágyi
Szilágyi István
1844. június 25-i levelében kért és aug. 9-én köszönt meg.
Arany János
Arany János
nak azóta ez az első levele
Szilágyi
Szilágyi István
hoz.