Arany – Szilágyi Istvánnak
Szalonta
Aug. 1-én 1845
Megbocsátand ön, ha szinte másfélévi hallgatásom után elűzöm vagy előidézem unalmát jelen
soraimmal. Ön holléte felőli bizonytalanság tartoztata vissza
n
ön két rendbeli levelére való feleléstől,
különben meggyőződhetik, mikép, ha tudom csak egyszer is tartózkodása bizonyos helyét, nem
fogtam elmúlatni az én s a köröttemiek sorsáróli tudósítást. Legelőször is köszönetet
tolmátsoljon levelem önnek két ízbeni megemlékezéséért, köszönetet a szívességért, melylyel
Sophocles német fordítását megkűldeni
kegyeskedett,Jegyzet
Ön holléte felőli bizonytalanság tartoztata vissza
Szilágyi
Szilágyi István
Arany János
e levelére nov. 23-i válaszában írta meg, merre járt azóta, hogy elhagyta
Szalontát.Arany János
n
mit én ezer örömmel olvastam, olly elégűlten, mint csak
fordítást olvashatni. Ohajtanék e könyv iránt rendelést kapni mikor és
hova szállítassam.
Jegyzet
a szívességért, melylyel Sophocles német fordítását megkűldeni kegyeskedett
Szilágyi István
ezt 1844. aug. 9-én Debrecenből írt
leveléhez mellékelte.Szilágyi István
Kedves Barátom Uram alkalmasint az eddigiekből is kivehette, hogy én magam élek, minek
kiegészítéséűl van szerencsém hirűl adni, hogy nőm és gyermekeim is élnek, s egészségesek;
Julcsa
folyó hó 9 én már 4 éves, s több, mint
egy év óta szavalja Arany Juliska
Czuczor
„falusi kis leányát Pesten”, Czuczor Gergely István
Uhland
„beteg
leányát”Uhland, Johann Ludwig
n
és még vagy kettőt; s örömöműl szolgál, hogy bár főldi javakat nem
hagyhatok neki örökűln
ép értelem és eleven képzelgés sajátjai, az utolsó kivált meglepő
jeleit mutatja költöi és festészi fogékonyságának, mellyek, már ön itt léte alatt is, a képek
iránti vonzódásban kitüntek. A másik „fiam” Jegyzet
bár földi javakat nem hagyhatok neki örökűl„Látod, én szegény költő vagyok: Örökül hát nem sokat hagyok.” (Lásd Fiamnak. AJ. kk. I. k. 86-87. l.)
Laczi
,Arany László
n
két hónap hiján másfél éves szalad és jár, de
még nem beszél; herculesi termettel izmos tagokkal, s értelme fejlődéséből itélve ép lélekkel,
melly ugyan a Jegyzet
A másik „fiam”a Szalonta vidéki népi nyelvhasználatban a ’fiam’ szó gyermeket jelent,Laczi,Arany László
Julcsa
leánya említése után ezért nevezi Arany Juliska
Laci
t a „másik” fiának. Ez a motívum tér
vissza a Családi kör ismert verssorában: „De vajon ki zörget?
Nézz ki, fiam Sára.” (
AJ. kk. I. k. 133. l.);
úgyszintén az Ágnes asszonyban: „Fiam, Ágnes, mit miveltél?”
(Ugyanott 212. l.)Arany László
Julcsa
kényesői
fürgeségüArany Juliska
n
elevenségével csak nem ellentétet képez, – van meg áldva, tetteiben
igen elővigyázatos, óva tesz valamit, ritkán bukik, és akkor is kisegíti magát, hogy nagyot
nem esik; többnyire komolyan csendes, de azért nem mogorva, ritkán sír, néha azonban igen
mérges. Ön psycholog, ítéljen ezen vonásokbol jövendőjükről. –
Jegyzet
kényeső a higany egykori neve nyelvünkben.Julcsakényesői fürgeségűArany Juliska
Most, minthogy önről nem irhatok, kéntelen vagyok ismét édes magamról
írni. Ön eltávozta óta könyvtáram nehány angol könyvvel szaporodott, melly nyelvet most már
szinte olly szabadon olvasok, betűkkel kis 1/8 vagy nagy 1/16 format-ban minden angol írókat,
külön külön is darabonként. – pedig, ugy lehet meg kritizálnám, hogy a pendely sem maradna
rajta, mivel nekem
n
mint a németet. Jegyzet
nehány angol könyvvel szaporodott, melly nyelvet most már szinte olly szabadon olvasok,Önéletrajzi levele szerint angolul
Szilágyi
szalontai
tanárkodása idején kezdett tanulni: „angol nyelvtant hagyott nálam, melly nyelvet akkor ő
sem értett, curiósum gyanánt. S. én addig forgatám ez utóbbit, addig nevettem az olvasás
bizarrságain, addig törtem Hamlet magánbeszédét; mellynek egy angol nyelvtanból sem szabad
hiányzani, hogy kedvet kaptam a német Shakspearet összenézni az eredetivel.”
(
AJ. kk. XIII. k. 112-113. l.).Szilágyi István
Shakspeare
-t és Shakespeare, William
Byron
t egészen birom,Byron, George Gordon
n
Jegyzet
Életrajzírója úgy véli, az angolShakspeare-t ésShakespeare, WilliamByront egészen biromByron, George Gordon
Shakespeare
-t Shakespeare, William
Szilágyi
ajándékozta Szilágyi István
Arany János
nak (lásd
Voin. AJé. I. k. 72.
l.) éspedig Arany János
Szilágyi
1844. aug. 9-i levelének egy félreértett megjegyzése
alapján. Önéletrajza szerint Szilágyi István
Shakespeare
-t – legalább részben – maga szerezte be: „egy debreczeni vásár
meghozta nekem János király és II. Richárd olcsó stereotyp kiadását”
(
AJ. kk. XIII. k. 113. l.)Shakespeare, William
Bulwer
től 7.
Lytton, Edward Bulwer Lytton
W. Irving
től 1,
Irving, Washington
Boz Dickens
től 2
kötetet.Dickens, Charles
n
Jegyzet
Bulwertől 7,Lytton, Edward Bulwer LyttonW. Irvingtől 1,Irving, WashingtonBoz Dickenstől 2 kötetetDickens, Charles
Voinovich
szerint a következő munkákról van szó:
Voinovich Géza
Bulwer
től
Godolphin és Falkland, Rienzi, Night and Morning, The last of the Barons, Athens its rise and
fall; Lytton, Edward Bulwer Lytton
Washington Irving
től a Skeetch-Book. Mindezek a
Tauchnitz-féle olcsó kiadásban jelentek meg. Hogy Irving, Washington
Dickens
nek mely műveire céloz Dickens, Charles
Arany
, nem világos. Martin Chuzzlewit című regényét szerette volna lefordítani Arany János
Nagy Ignác
Külföldi Regénytár című vállalkozása részére (lásd Nagy Ignác
Nagy Ignác
1845. márc. 13-i levelét). Ugyancsak Tauchnitz kiadásában szerezte meg a levelében említett teljes Nagy Ignác
Byron
t. (Lásd
Voin. Ajé. I. k. 73. l.)Byron, George Gordon
Shakspeare
7,
Shakespeare, William
Byron
5 kötet. Kötete
45 pkr-ba jő. Ezen áron meg lehet kapni, stereotyp, de azért igen szép és tisztán olvasható
Byron, George Gordon
[törölt]
« format-ban »Shakespeare
t búzgón forditám,Shakespeare, William
n
de Jegyzet
Önéletrajzi levele szerint először „János király szólalt meg magyar jambusokban”. A negyvenes évek első felében is készültShakespearet búzgón forditám,Shakespeare, William
Shakespeare
-t fordítani. (Lásd Shakespeare, William
Nagy Ignác
1845. márc. 13-i levelét.)Nagy Ignác
Lemouton Milike
kivágott.Lemouton Emília
n
Sajnálom megvenni
fordítását, Jegyzet
1845-ben a Trattner-Károlyi cég kiadásában sorra jelennek megLemouton Milikekivágott.Lemouton Emília
Lemouton Emilia
fordításai Shakespeare Vilmos összes szinmüvei prózában címen.Lemouton Emília
[törölt]
« mar »Shakespear
-en igen sok studiumom van már eddig. Lássa, édes Barátom, igy támad
a kritikusi írigység.
Shakespeare, William
Hogy ön a Kisfaludy Társaságnak egy új határozatra nyújtott közelebb okot,
n
a
pályaművek beküldésére nézve, azt már tudom. Akkor mindjárt gratuláltam. De nem csak én
találtam el Szalontán, hanem más isJegyzet
ön a Kisfaludy-Társaságnak egy új határozatra nyújtott közelebb okot,
Szilágyi
Bécsi napok című pályamunkáját Szilágyi István
Fónyad István
álnéven nyújtotta be. A Társaságban nem helyeselték, hogy a
pályázó a jeligés borítékba is idegennevet írt. Ezért az 1845.
ápr. 22-i ülésen – melyen a „hazai tárgyú víg eposz” írására hirdettek pályázatot
– külön határozat született, mely szerint: „ne rejtőzzenek a versenyzők álnevek alá, mi a
dij-kiosztásnál több nehézséget sőt visszaéléseket is idézhet elő, különben kisülvén, hogy a
nyertes név, szerzőnek nem valódi neve, az a dijtól jövendőre elesik.”
(
PDl. 1845. 5. sz. 147. l.)Szilágyi István
n
; azt azonban nem tudom, valljon az álnév
tulajdonosa tud-e róla valamit, vagy sem. Kérem önt bizodalmasan írja
meg,Jegyzet
nem csak én találtam el Szalontán, hanem más islévén Fónyad István, akinek nevét
Szilágyi
álnévül választotta, szalontai lakos, akinek
Szilágyi István
Szilágyi
hoz fűződő üzleti
kapcsolatáról városszerte tudtak.Szilágyi István
n
hogy megy most a kitüzött
„furcsa vitézi versezet” – vagy a szinház 3 drámája?Jegyzet
bizodalmasan írja megvalószínű, hogy
Arany
ban már ekkor felvetődik a gondolat,
hogy Az elveszett alkotmányt a Kisfaludy Társaság pályázatára beküldi. Művéhez
ugyan nem ilyen indítékból, hanem a jún. 23-i bihari
tisztújítás törvénytelenségeinek hatása alatt fogott hozzá július végén, mint Önéletrajzában írja, „százával ontva a
hexametereket”. A víg eposzra hirdetett pályázat azonban – e levél tanúsága szerint – már
ekkor komolyan foglalkoztatja. Ezért is várt némi tájékoztatást az irodalmi kérdésekben
tájékozott, jó összeköttetésekkel rendelkező Arany János
Szilágyi
tól.Szilágyi István
n
Nem hiszem
hogy őn ezekre ne pályázna.Jegyzet
hogy megy most a „furcsa vitézi versezet” – vagy a szinház 3 drámája?A műfaji megjelölést
Csokonai
Dorottyájától kölcsönzi Csokonai Vitéz Mihály
Arany János
a Kisfaludy Társaság vígeposz pályázatával
kapcsolatban. További érdeklődésének tárgya a Nemzeti Szinház 1845. évi pályázata, amelynek 60 aranyas pályadíját Arany János
Obernyik Károly
Nőtlen férj c. vígjátéka nyerte el. (Lásd
Obernyik Károly
Bayer József
: A magyar
drámairodalom története. II. k. Bp. 1897. 151. l.)Bayer József
n
-
Gondolja meg, mire vetettem fejemet. Nem írvágyból, hanem- - nevessen rajta - nyereség
kívánásból - kenyér-iróvá akartam lenni. Irtam Jegyzet
Nem hiszem őn ezekre ne pályázna
Arany János
feltételezése nem alaptalan. 1845-ig Arany János
Szilágyi
a Kisfaludy Társaság négy, a
Magyar Tudós Társaság három pályázatán nyert pályadíjat vagy dicséretet. Pályaművei közt
volt politikai szatíra is, az Emlékbeszéd, amely hősének, a maradi Hátrafalvy
Bendeguznak állitólagos politikai „érdemeit” dicsérő hangsúllyal pellengérezte ki (lásd
Kisf.T.Évl. III. k. 1841–42. 404–419. l.).
Rák Bende neve nyilván nem független Az elveszett alkotmányban
Szilágyi István
Szilágyi
művétől; s volt
dráma is, amelyet az Akadémia dicséretre méltatott (Magyar Akadémiai Értesítő IV.
1843. dec. 11.). Szilágyi István
Arany
méltán számolhatott vele, hogy Arany János
Szilágyi
t mind a komikus eposzra, mind a drámára kitűzött pályázat
érdekelheti. Soraiban, ha burkoltan is, ott rejlik a kérdés: vajon Szilágyi István
Szilágyi
pályázik-e?Szilágyi István
Nagy Ignácz
nak, hogy ha kell, forditok a Regénytár
számáraNagy Ignác
n
akármelly – általa kitűzendő, – angol
regényt. Azonban, bár elég illedelmes válasza az lőn, hogy 12 kötet regényre elegendő kézirata
van, akkor pedig a Tár ismét megszűnend; javalá azonban, hogy a Nemzeti Szinház
számára fordítanám le ,,Merry Wifes of Windsor”-át Shakespeare
nak.Shakespeare, William
n
Nem azért hogy beküldjem, hanem hogy
erőmet kísértsem, belé fogtam és 2 felvonást le is fordítottam, de látom, Jegyzet
fordítanám le ,,Merry Wifes of Windsor”-átShakespearenakShakespeare, William
Arany
nak A windsori
víg nők fordításával kapcsolatos próbálkozásai nem maradtak ránk. Kiadásra szánt
Shakespeare-fordításai későbbi keletűek.Arany János
Mili
azt is kitálalta, hadd egye a kinek
kell.Lemouton Emília
n
Jegyzet
CélzásMiliazt is kitálalta, hadd egye a kinek kell.Lemouton Emília
Lemouton Emilia
bizonytalan értékű
Shakespeare-fordítására. (Lásd Lemouton Emília
Szilágyi
1845. nov. 23-i és Szilágyi István
Arany János
1847. jan. 3-i levelét.)Arany János
Csak most hallám midőn önről régen megfeledkezett a
Miklósi Sándor
tól,Miklósi Sándor
n
hogy ön egész télen
beteg volt s még most is gyenge. Tudom, elhiszi ha mondom, hogy sajnálom. Lássa, édes Barátom,
Jegyzet
hallámMiklósi Sándortól,Miklósi Sándor
Miklósi
ról lásd ADATTÁR.
Miklósi Sándor
Szilágyi István
említi
Szilágyi István
Miklósi
t Miklósi Sándor
Arany János
hoz írt több levelében is. (1845. nov. 24., 1847. aug.
5., 1848. jan. 17.)Arany János
[törölt]
« míg önre »szi
rágalom és irígység, gyakran, igen gyakran megújúl kedves
emléke kicsiny házi körünkben; egy étek, mit szeretett, – egy tárgy, miről beszélni szokott,
egy leg parányibb minden napi cselekvés, jó, vagy ferde szokás, mellyek ön személyiségét
emlékezetbe hozzák kedvesek mi előttünk – s még a kis Szerkesztői feloldás: szalontai
Julcsa
is – bár nem egészen tisztán visszaemlékezik arra,
ki őt annyiszor ringatá karjain édes álomba. Köznapiságok is, mellyek akkor türhető
unalmasoknak tetszének, kellemes emlékkel töltik el a visszasohajtó kebelt, annál inkább azon
fénypontok, mellyek ünnep napokkint derűlnek fel az ember emlékezetében. S a félig czivódással
folytatott esteli lengyelkutyákArany Juliska
n
ecet., nem olly könnyen pótoltatnak ki az örök egyformaságú jelen által.
Jegyzet
a félig czivódással folytatott esteli lengyelkutyáknyilván valamely akkori kártya- vagy egyéb társasjáték neve.
Hogy vette ön a bucsúzása napjáni jelenetet, nem tudom,
n
valamint
azt sem, én hogy vettem. Annyit érzettem, s még néha most is érzek, hogy
nem vala véremben az a mit akkor önnel tettem. Ön tudja ki miatt történt
ez, és mondhatom, én is úgy tanúlám azóta ismerni azt mint haszontalan
embert. Uram őrizz a kisértettől és a fülbesugoktól!
Jegyzet
Hogy vette ön a bucsúzása napjáni jelenetet, nem tudom,
Szilágyi
1844. jún. 25-i levele szerint csak Szilágyi István
Arany
tól tudott elbúcsúzni, „családjából
önmagánál többet nem láthaték eljöttömkor”. Arany János
Arany János
e levele alapján vetődik fel a kérdés, vajon nem éppen
Aranyékkal való sűrű érintkezését vette-e nyelvére a szalontai szóbeszéd?Arany János
Mit írjak e darázs fészekről itt? Pöff, és puff; czivódás, mint quondam, cannibalismus mint
quondam, – Én elszigeteltem magamat tőlök. Családomnak, hivatalomnak élek, s néha a
literaturában dilettanskodom. A Tisztváltozás igen nagy szemeket nyitott;
n
az értelmiség itten a Conservativismus mellett nyilatkozott.
„A ki G-t nem szereti; azt a f-e” stb. „Én magam most is szabadelvű vagyok, de fájdalmasan hat
rám érezni, hogy nincs e megyében elvrokonom. Meg lehet, nekem különös
fogalmaim vannak a szabadelvűségről. Ha, mit nem remélek, ön valaha egy firkát olvasandana
Jegyzet
A Tisztváltozás igen nagy szemeket nyitott;a tisztújítással kapcsolatban Biharban,
Tisza Lajos
adminisztrátorsága
alatt érvényesülő erőszak miatt. (
Voin. AJé. I. k.
77-78. l.)Tisza Lajos
[szerkesztői feloldás]
„Vadonfy Bertalan
tól”,Arany János
n
abból hozzávethetne politikai
hitvallásomhoz.
Jegyzet
Ha … valaha egy firkát olvasandana „Vadonfy Bertalantól”,Arany János
Arany János
csak 1846. febr.
22-én közli Arany János
Szilágyi
val
Az elveszett alkotmány eredeti, teljesebb címét, amelyet a ponyvanyomtatványok
mintájára cirkalmaz ki. Ez a cím Szilágyi István
Vadonfy Bertalan
t nevezi meg az eposz állítólagos szerzőjéül: „melyeket … először
ugyan Szép versekben szerzett Néhai Nemes és Vitézlő Vadonffy Bertalan úr”; Arany János
Vadonfy Bertalan
maga pedig pusztán mint a
kézirat átdolgozója és közrebocsátója jelentkezik.Arany János
Mivel ollyat nem irhatok, a mit önről tudnék, itten azt sorolom e1ő: mit nem tudok önről. Nem
tudom, ha az orvosi pályát elkezdte-e futni
n
és folytatandja e, nem tudom Késmárkon mint tölté idejét,Jegyzet
az orvosi pályát elkezdte-e futniIlyen irányú próbálkozásaival Pesten és Bécsben egyaránt hamar felhagyott (lásd
Arany János
hoz írt 1845. nov.
23-i levelét).Arany János
n
Pesten hol, és minő körülmények közt
tartozkodott,n
mik történtek vele, mi hozta le Pestről s most míllyenek reményei, kilátásai. Nem tudom - az egyen kívűl – irt-e
azóta valamit, nyelvtanát elvégezte e,Jegyzet
Pesten hol, és minő körűlmények közt tartozkodott
Szilágyi
1844. jún. 25-én még Késmárkon
volt, pesti időzését júliusra tehetjük. Debrecenből szeptember 20. után ugyancsak Pesten
keresztül utazik Pozsonyba, az országgyűlés végeztével ismét
Pesten tartózkodik s áprilisban indul haza. (Lásd Szilágyi István
Arany János
hoz írt 1844. aug. 9. és 1845. nov.
23-i leveleit.)Arany János
n
Abája folyik-eJegyzet
az egyen kívűl – irt-e azóta valamit, nyelvtanát elvégezte ea kérdések
Szilágyi
nak Bécsi napok c.
fentebb említett, történelmi és a Magyar ékes szókötés szabályait vizsgáló
nyelvészeti dolgozatára vonatkoznak. Ez utóbbi az Akadémia 1843.
évi pályázatára készült, de mivel nem tudta befejezni, díjat nem nyert. (Lásd
MTA. Évk. VIII. k. 17. l.)Szilágyi István
n
stb. Nem tudom,
teszen e a sors valaha szerencséssé személyesen üdvözölhetnem; nem tudom, nem veszélyes é a
gyengelkedés melly most napjait ízetleníti. Mindezeket azonban, ha tetszik nem írja meg; de
aztán ha ezek nem tudása miatt ellene valamit vétek saját magának tulajdonítsa.
Jegyzet
Abája folyik-eúgy látszik,
Szilágyi
drámát tervezett Aba Sámuelről, de tervét nem valósította meg.Szilágyi István