Arany – Vas Gerebennek

Leveledet vettem s örömmel olvasom abból hogy lapunkból majd csak lesz valami.

n

Jegyzet

lapunkból majd csak lesz valami.

A Nép Barátja első száma jún. 4-én jelent meg.

Arany János

láthatta még a jún. 11-i, a 18-i és esetleg a 25-i számot, mielőtt e levelét megírta. A szerkesztést illető javaslatai tehát kritikai megjegyzések is.

Alkalmat veszek ez uttal elmondani nézeteimet a lap felől, mellyeket azonban rád tukmálni távolról sem szándékom, csupán egyéni véleménynek kérem tekintetni.

Hogy mi a lapban czikkezünk, megint czikkezünk, magyarázunk, megint magyarázunk: ez mind jó. De a nép, hidd el, megúnja a szünteleni prédikácziót: változatosságon kap. Azért én mindenek előtt a lap oeconomiáját intézném el máskép. Meghatároznám, például, s felosztanám, hogy az első lapon legyen valamelly irányczikk, azután egy vers, azután megint valamelly czikk – ugy hogy a mondottak kb a lapnak két első levelét foglalnák el csak. Később a második értekezés féle czikk helyett beszélyt is lehetne adni. Ezek nagyobb betűkkel lennének nyomva, de még sem épen olly nagyokkal, mint jelenleg a lap nyomatik, mert az valóságos lopás. Egy hétben egyszer megjelenő lapon olly keveset adni, mint mi adunk isten elleni vétek. Erre tudom azt veted ellen, hogy a nép örömöstebb olvas nagy betűket; igaz, de azért az aprót is elolvassa az, csak érdekkel birjon előtte. Én hát a két első lapot is, melly a mint mondám irány czikkekből s versekből állna, kisebb betükkel nyomatnám, mint a mostaniak: a két utolsót pedig még kisebbekkel, mivel azokat hírekkel raknám meg. Nyitnék hazai és külföldi tudósítás rovatot, s ezekben a hireket, a mik már eléggé megvalósultak, folyvást, összefüggőleg közleném; egyszerű, érthető nyelven, mellőzve minden hosszas és bőbeszédű, teleszájú magyarázatokat.

n

Jegyzet

mellőzve minden hosszas és bőbeszédű, teleszájú magyarázatokat.

Vas Gereben

hangvétele már az előfizetésre serkentő sorokból is világos: „Előfizetési hirdetés a ’Nép Barátja’ czimü és a földmivelők számára irandó ujságra”. Ebben többek között ezt írja: „Lássák kedves atyánkfiai! eddig a sokféle hírt illyetén formán hallották, hogy a falu farkán valami vénasszony nyelvelőre vette a dolgot, aztán amugy: én adom kendnek, kend meg adja másnak! összelocsogott öreget, aprót s úgy ment a hír szájról szájra végig a falun, faluhosszat pedig egyik is másik is annyit toldott hozzá, hogy mire visszakerült ahhoz, a ki először kigondolta, maga sem tudta már isten-igazában, hogy a sok közül mellyik az övé?” – Hasonló bőbeszédűséggel taglalja

Vas Gereben

a lap programját is, vagyis hogy „ez az ujság miről fog szólani”. Ez – elméletben megfelel a

Petőfi

Petőfi Sándor

rögzítette programnak (lásd

Arany János

ápr. 22-én

Petőfi

Petőfi Sándor

nek írt levele jegyzetében): A politikai helyzet ismertetése, törvénymagyarázat, Magyarország históriája, bel- és külföldi nevezetesebb hírek, földmívelés, versek, hirdetések. –

Vas Gereben

a törvénymagyarázatról pl. így ír.: „Az uj törvényeket meg magyarázzuk … hiszen van ollyan ember elég, kinek hatszor is szájába rágják a szót, még sem érti … nem úgy mint eddig, hogy a kovácsműhelyben összekeveredtek, az egyik aztán egyre másra hazudta a sokat, kigyelmetek pedig elhitték, mert nem volt egy ujság, melyből igazat olvashattak volna” stb.

A hazai tudósítások rovatában, országgyűlés alatt az űlésekről rendes közlést adnék, nem sallangozva fel

n

Jegyzet

országgyűlés alatt az űlésekről rendes közlést adnék, nem sallangozva fel

Ezzel szemben „A képviseletről!” kap az olvasó hoszszas eszmefuttatást az első számban. Azt, hogy ezután „a polgárember is választhat követet”, egy hasábon át magyarázza, majd így summázza: „Még egyszer ismétlem, hogy ezután a polgár ember is választhat követet, tehát annak, a kit megválasztott követnek, azt fogja mondani: követ uram! magát elküldjük az országgyülésre követnek magunk helyett, – mert magunk mindannyian nem mehetünk oda! de jól megértse követ uram, ott se csak a maga baját mondja el, hanem mondja el a mi bajunkat is. A mi bajunk pedig először is az, hogy a polgárembert még most is meg szabad bottal verni: ezt mi szégyeneljük, büntessenek másképen, de nem bottal, ezt mondja meg követ ur az országgyülésen. Második bajunk: … És itt elmondják azt a bajt, a mi bajuk van!” – A további bajok sorolásába a felelős szerkesztő már nem elegyedik. Viszont e cikk után következő írás címe – a változatosság kedvéért: „Követválasztás” s aláírója: „Egy jó barát”, azaz

Vas Gereben

.

ugyan, de egyszerű érthető előadással élve. Vidéki mozgalmainkat, ha nem eredeti levelekből is, a mi költséges lenne, legalább a többi lapok után figyelemmel kisérném, s közleném; külföldről színte minden nevezetes eseményt megemlítnék:

n

Jegyzet

Vidéki mozgalmainkat, … külföldről színte minden nevezetes eseményt megemlitnék:

A Vas Gereben-féle híranyag a 2. számban a Mi ujság Budán? című rovatban a budai vár átalakítási munkáiról tudósít, s azokat a következőkkel indokolja: „király ő felsége tovább is itt akarna maradni – azt mondják, nélkülünk már nincsen neki maradása, mert ő csak hűséges magyarjai között szeretne lakni!” (

Petőfi

Petőfi Sándor

méltán illette a Nép barátját a „legpecsovicsabb” lap jelzővel.) – A 3. számban – ismét e tárgynál marad, s ezúttal

Metternich

Metternich-Winneburg Kelemen Vence

et igyekszik különválasztani az uralkodó személyétől: „őfelségének atyai szive megkeseredett, látván, hogy az ő népeit, az ő kedves magyar alattvalóit tudtán kivül igy sanyargatták, a miről ő nem tehetett – tanácsosai illyen rutul megcsalták …” stb. Ezután következik a lapban

Arany János

nak valóban a lap olvasóihoz szóló: Segitsünk a hazán! című cikke.

Szóval nekem a népi lap nem csak amollyan papoló unalmas valami, hanem valóságos szépirodalmi s politikai lap lenne, minek olvasása által a nép folyvást figyelemmel kísérhetné a napi eseményeket. Illyen lapnak remélek én átalános elterjedést és megmaradást a nép közt. A nép nem annyira tanulásszomjbul, mint kapzsiságból veszi fel a lapot, legelőbb is azt keresi benne, mi az ujság, akar olvasni azon hirekről, mellyeket itt-ott hall, s ha már most a lap, mit kezébe fogott, neki arról semmitsem mond, hanem hosszas prédikácziót tart a hazafiságról stb. szépen leteszi, holott ha hireket lel benne, ezek kedvéért az értekezést is elolvasta volna. Tapasztalásból szólok. Szerintem a jó nép lap csak abban különbözzék más jó politikai, vagy szépirodalmi laptól, hogy benne az irány czikkek, értekezések tárgya és nyelve a nép által érthető legyen, de azért azok folyvást a korkérdéseket fejtegessék; a versek a népiességig egyszerűek legyenek, de nem csupán népdalok, hanem kissé emelkedettebb költemények is,

n

Jegyzet

kissé emelkedettebb költemények is,

legyenek a lapban. Mit ír a versekről

Vas Gereben

tájékoztatójában? „Lesz ideje, hogy egypár verset is irunk, hogy jobb kedvünk legyen, s ha ezen jót nevetünk, és a versekből a nevetésen kivül még valami jót is tanulunk, az is csak nekünk használ.”

hogy általuk a nép izlése nemesedjék; végre a hirek szinte olly modorban közöltessenek, hogy megértésökre ne kivántassék egyéb a józan természetes észnél s iskolán kivűli tapasztalásnál; hogy a közlő ne tegye fel olvasóinál előleges ismeretét a körűlményeknek,

n

Jegyzet

a közlő ne tegye fel olvasóinál előleges ismeretét a körűlményeknek,

erre talán a termésből részt adás kötelezettségének „megmagyarázása” késztette

Arany

Arany János

t. Ez

Vas Gereben

nél így kezdődik: „Ide hallgassanak censualis és kontraktualis atyánkfiai…” (4. sz. jún. 25.).

honnan hirét meríti.

Nem tudom, felfogtad-e beszédemet, nem tudom, eléggé világosan fejeztem-e ki magamat. Azt akarám mondani, hogy a néplap szerkesztője ne ugy álljon a nép előtt, mint valamelly praeceptor:

n

Jegyzet

a néplap szerkesztője ne ugy álljon a nép előtt, mint valamelly praeceptor:

hogy

Vas Gereben

mennyire így állt olvasói elé, megvilágítják a fenti idézetek.

„tudjátok-e atyámfiai?” vagy plane „kendtek” hanem tettesse, mintha nem is tudná, hogy a nép számára ir; mintha ő egész világ számára irna, csakhogy nem tud olly czifrán beszélni, hogy a nép meg ne érthesse. Kezdjen el beszélni a kortárgyakról, mintha nem is a néphez szólna, a nép sokkal örömestebb fogja olvasni, mint ha per extensum

n

Jegyzet

per extensum

egész terjedelmével.

neki rágják a szájába. Irjon népies verset, mintha különbet nem is tudna, de bármi tárgyról ir, igyekezzék hogy versében inkább költői becs legyen, mint hosszú kegyes oktatás. Végre az eseményeket közölje hiven, jó hírt rosz hírt egyaránt, csak igaz legyen. Nem kell félni hogy ez a népre káros lesz. A rosz hírt ugy is meghallja, mégpedig nagyítva, jobb hát, ha ujságból igazán tudja meg: a jó hírt pedig nem hiszi ha csak nyomtatásból nem olvassa.

Könnyű dolog neked ezeket irkálni Szalontáról, mondod, de jőnél csak ide és fognád meg a dolog végét, majd máskép beszélnél. Hiszen csak mehetnék! Nekem az végtelen boszúság, hogy ennyiről kell kiabálnom hozzád. Megkapom Pestről a lapokat 5–6 nap alatt, olvasok belőle valamit, miről a néplapba jó lenne irni, meg is irom, s a közelebbi postán 3–4 nap mulva küldöm hozzád, te következő héten, sajtó alá küldöd s megjelenik a czikk akkor, mikor már elis felejtették tárgyát. Siralmas állapot. Na meg ez a mi lapunk olly fontolva haladó, hogy a vasárnap megjelenő szám csak másfél hét mulva, szerdán érkezik Szalontára!! E részben nem tom kihez folyamodjam orvoslatért, mert a többi lapok valamivel mégis elébb jőnek.

Reményem volt, hogy most, julius elején én is feljutok Pestre, s húzamosabban ott maradván, meg markolom lapunk egyik végét. Azonban ezt nem engedték az istenek, kiket korteseknek hínak.

n

Jegyzet

Reményem volt, hogy most, július elején én is feljutok Pestre … nem engedték az istenek, kiket korteseknek hínak.

Célzás a jún. 26-i bihari követválasztásra, melyen

Arany János

t nem választották meg követté (lásd jún. 27-i levelét

Petőfi

Petőfi Sándor

nek.).

De majd segitssünk a dolgon, igy is. Verset alkalmasint minden számba küldök.

n

Jegyzet

Verset alkalmasint minden számba küldök.

A lapban megjelent Arany-versek és prózai írások címét és megjelenési idejét lásd Nép Barátjánál az ADATTÁR-ban.

Ezek és apró irány czikkek vannak hatalmamban, körűlményim közt. Ha javaslatomat elfogadnád s a lapot a szerint módosítnád, te rád nézne az országgyűlési tudósítás,

n

Jegyzet

te rád nézne az országgyűlési tudósítás, stb.

Arany János

tehát elsősorban a lap szépirodalmi és ismeretterjesztő anyagának irányítását szerette volna kezébe venni

bel és külföldi hirek folytonos, egybefüggő közlése. Igy müvelnők a népet költészetben s politikában.

E módositás a programmal sem ellenkeznék.

n

Jegyzet

E módosítás a programmal sem ellenkeznék.

Arany János

elsősorban a

Petőfi

Petőfi Sándor

által összeállított programot tartotta szem előtt, mint 1848. ápr. 22-i levele fent idézett jegyzetével kapcsolatban említettük.

Az a historia, földmivelés, a mi ott említtetik, a czikkek közt szinte helyt foglalhatna, a tárcza pedig mindig ujdon-uj hirekkel lenne tömve, mi a malom publikumát minden posta napon összegyüjtené.

De nem magyarázom tovább, nehogy belezavarodván téged is belézavarjalak. Ime most küldök három verset, a két kisebbet egy számba is lehet adni. A versekre nézve mellyeket ezentúl lelkiismeretesen szándékozom adni, majd csak megalkudjunk s a prózába beszámítsuk.

Most pedig az én istenem áldjon meg!

igaz barátod:

Arany János

U.i. A Pesti Hirlapra, nevemben, fizess elő, mert itt némi zsarolásokat tesznek az emberen; majd beszámítsuk. Czím:

Arany János

polgárnak. Orosháza felé N. Szalonta.

AJOM 15

Megjegyzések: