Arany – Vas Gerebennek
Szalonta, jun. 30.
1848.
Leveledet vettem s örömmel olvasom abból hogy lapunkból majd csak lesz
valami.
n
Alkalmat veszek ez uttal
elmondani nézeteimet a lap felől, mellyeket azonban rád tukmálni távolról sem szándékom,
csupán egyéni véleménynek kérem tekintetni.
Jegyzet
lapunkból majd csak lesz valami.A Nép Barátja első száma jún. 4-én jelent meg.
Arany János
láthatta még a jún. 11-i, a 18-i és esetleg
a 25-i számot, mielőtt e levelét megírta. A szerkesztést
illető javaslatai tehát kritikai megjegyzések is.Arany János
Hogy mi a lapban czikkezünk, megint czikkezünk, magyarázunk, megint magyarázunk: ez mind jó.
De a nép, hidd el, megúnja a szünteleni prédikácziót: változatosságon kap. Azért én mindenek
előtt a lap oeconomiáját intézném el máskép. Meghatároznám, például, s felosztanám, hogy az
első lapon legyen valamelly irányczikk, azután egy vers, azután megint valamelly czikk – ugy
hogy a mondottak kb a lapnak két első levelét foglalnák el csak. Később a második értekezés
féle czikk helyett beszélyt is lehetne adni. Ezek nagyobb betűkkel lennének nyomva, de még sem
épen olly nagyokkal, mint jelenleg a lap nyomatik, mert az valóságos lopás. Egy hétben egyszer
megjelenő lapon olly keveset adni, mint mi adunk isten elleni vétek. Erre tudom azt veted
ellen, hogy a nép örömöstebb olvas nagy betűket; igaz, de azért az aprót is elolvassa az, csak
érdekkel birjon előtte. Én hát a két első lapot is, melly a mint mondám irány czikkekből s
versekből állna, kisebb betükkel nyomatnám, mint a mostaniak: a két utolsót pedig még
kisebbekkel, mivel azokat hírekkel raknám meg. Nyitnék
hazai és külföldi tudósítás rovatot, s ezekben a
hireket, a mik már eléggé megvalósultak, folyvást, összefüggőleg
közleném; egyszerű, érthető nyelven, mellőzve minden hosszas és bőbeszédű, teleszájú
magyarázatokat.
n
A hazai tudósítások rovatában, országgyűlés alatt az
űlésekről rendes közlést adnék, nem sallangozva felJegyzet
mellőzve minden hosszas és bőbeszédű, teleszájú magyarázatokat.
Vas Gereben
hangvétele már az előfizetésre serkentő sorokból is világos:
„Előfizetési hirdetés a ’Nép Barátja’ czimü és a földmivelők számára irandó
ujságra”. Ebben többek között ezt írja: „Lássák kedves atyánkfiai! eddig a sokféle hírt
illyetén formán hallották, hogy a falu farkán valami vénasszony nyelvelőre vette a dolgot,
aztán amugy: én adom kendnek, kend meg adja másnak! összelocsogott öreget, aprót s úgy ment
a hír szájról szájra végig a falun, faluhosszat pedig egyik is másik is annyit toldott
hozzá, hogy mire visszakerült ahhoz, a ki először kigondolta, maga sem tudta már
isten-igazában, hogy a sok közül mellyik az övé?” – Hasonló bőbeszédűséggel taglalja
Vas Gereben
Vas Gereben
a lap programját
is, vagyis hogy „ez az ujság miről fog szólani”. Ez – elméletben megfelel a Vas Gereben
Petőfi
rögzítette programnak (lásd
Petőfi Sándor
Arany János
ápr. 22-én Arany János
Petőfi
nek írt levele jegyzetében): A politikai helyzet
ismertetése, törvénymagyarázat, Magyarország históriája, bel- és külföldi nevezetesebb
hírek, földmívelés, versek, hirdetések. – Petőfi Sándor
Vas Gereben
a törvénymagyarázatról pl. így ír.: „Az uj törvényeket meg
magyarázzuk … hiszen van ollyan ember elég, kinek hatszor is szájába rágják a szót, még sem
érti … nem úgy mint eddig, hogy a kovácsműhelyben összekeveredtek, az egyik aztán egyre
másra hazudta a sokat, kigyelmetek pedig elhitték, mert nem volt egy ujság, melyből igazat
olvashattak volna” stb.Vas Gereben
n
ugyan,
de egyszerű érthető előadással élve. Vidéki mozgalmainkat, ha nem eredeti levelekből is, a mi
költséges lenne, legalább a többi lapok után figyelemmel kisérném, s közleném; külföldről
színte minden nevezetes eseményt megemlítnék:Jegyzet
országgyűlés alatt az űlésekről rendes közlést adnék, nem sallangozva felEzzel szemben „A képviseletről!” kap az olvasó hoszszas eszmefuttatást az első számban. Azt, hogy ezután „a polgárember is választhat követet”, egy hasábon át magyarázza, majd így summázza: „Még egyszer ismétlem, hogy ezután a polgár ember is választhat követet, tehát annak, a kit megválasztott követnek, azt fogja mondani: követ uram! magát elküldjük az országgyülésre követnek magunk helyett, – mert magunk mindannyian nem mehetünk oda! de jól megértse követ uram, ott se csak a maga baját mondja el, hanem mondja el a mi bajunkat is. A mi bajunk pedig először is az, hogy a polgárembert még most is meg szabad bottal verni: ezt mi szégyeneljük, büntessenek másképen, de nem bottal, ezt mondja meg követ ur az országgyülésen. Második bajunk: … És itt elmondják azt a bajt, a mi bajuk van!” – A további bajok sorolásába a felelős szerkesztő már nem elegyedik. Viszont e cikk után következő írás címe – a változatosság kedvéért: „Követválasztás” s aláírója: „Egy jó barát”, azaz
Vas Gereben
.Vas Gereben
n
Szóval
nekem a népi lap nem csak amollyan papoló unalmas valami, hanem valóságos szépirodalmi s
politikai lap lenne, minek olvasása által a nép folyvást figyelemmel kísérhetné a napi
eseményeket. Illyen lapnak remélek én átalános elterjedést és megmaradást a nép közt. A nép
nem annyira tanulásszomjbul, mint kapzsiságból veszi fel a lapot, legelőbb is azt keresi
benne, mi az ujság, akar olvasni azon hirekről, mellyeket itt-ott hall, s ha már most a lap,
mit kezébe fogott, neki arról semmitsem mond, hanem hosszas prédikácziót tart a hazafiságról
stb. szépen leteszi, holott ha hireket lel benne, ezek kedvéért az értekezést is elolvasta
volna. Tapasztalásból szólok. Szerintem a jó nép lap csak abban különbözzék más jó politikai,
vagy szépirodalmi laptól, hogy benne az irány czikkek, értekezések tárgya és nyelve a nép
által érthető legyen, de azért azok folyvást a korkérdéseket fejtegessék; a versek a
népiességig egyszerűek legyenek, de nem csupán népdalok, hanem kissé emelkedettebb költemények
is,Jegyzet
Vidéki mozgalmainkat, … külföldről színte minden nevezetes eseményt megemlitnék:A Vas Gereben-féle híranyag a 2. számban a Mi ujság Budán? című rovatban a budai vár átalakítási munkáiról tudósít, s azokat a következőkkel indokolja: „király ő felsége tovább is itt akarna maradni – azt mondják, nélkülünk már nincsen neki maradása, mert ő csak hűséges magyarjai között szeretne lakni!” (
Petőfi
méltán illette a Nép barátját a „legpecsovicsabb” lap
jelzővel.) – A 3. számban – ismét e tárgynál marad, s ezúttal Petőfi Sándor
Metternich
et igyekszik
különválasztani az uralkodó személyétől: „őfelségének atyai szive megkeseredett, látván,
hogy az ő népeit, az ő kedves magyar alattvalóit tudtán kivül igy sanyargatták, a miről ő
nem tehetett – tanácsosai illyen rutul megcsalták …” stb. Ezután következik a lapban
Metternich-Winneburg Kelemen Vence
Arany János
nak valóban a lap
olvasóihoz szóló: Segitsünk a hazán! című cikke.Arany János
n
hogy általuk a nép izlése nemesedjék; végre a hirek szinte olly
modorban közöltessenek, hogy megértésökre ne kivántassék egyéb a józan természetes észnél s
iskolán kivűli tapasztalásnál; hogy a közlő ne tegye fel olvasóinál előleges ismeretét a
körűlményeknek,Jegyzet
kissé emelkedettebb költemények is,legyenek a lapban. Mit ír a versekről
Vas Gereben
tájékoztatójában? „Lesz ideje, hogy egypár verset is irunk, hogy jobb kedvünk legyen, s ha
ezen jót nevetünk, és a versekből a nevetésen kivül még valami jót is tanulunk, az is csak
nekünk használ.”Vas Gereben
n
honnan hirét meríti.
Jegyzet
a közlő ne tegye fel olvasóinál előleges ismeretét a körűlményeknek,erre talán a termésből részt adás kötelezettségének „megmagyarázása” késztette
Arany
t. Ez Arany János
Vas Gereben
nél így kezdődik: „Ide hallgassanak censualis és kontraktualis
atyánkfiai…” (4. sz. jún. 25.).Vas Gereben
Nem tudom, felfogtad-e beszédemet, nem tudom, eléggé világosan fejeztem-e ki magamat. Azt
akarám mondani, hogy a néplap szerkesztője ne ugy álljon a nép előtt, mint valamelly
praeceptor:
n
„tudjátok-e atyámfiai?” vagy plane „kendtek” hanem tettesse, mintha nem
is tudná, hogy a nép számára ir; mintha ő egész világ számára irna, csakhogy nem
tud olly czifrán beszélni, hogy a nép meg ne érthesse. Kezdjen el beszélni a
kortárgyakról, mintha nem is a néphez szólna, a nép sokkal örömestebb fogja olvasni, mint ha
per extensumJegyzet
a néplap szerkesztője ne ugy álljon a nép előtt, mint valamelly praeceptor:hogy
Vas Gereben
mennyire így állt olvasói elé, megvilágítják a fenti
idézetek.Vas Gereben
n
neki rágják a
szájába. Irjon népies verset, mintha különbet nem is tudna, de bármi tárgyról ir, igyekezzék
hogy versében inkább költői becs legyen, mint hosszú kegyes oktatás. Végre az eseményeket
közölje hiven, jó hírt rosz hírt egyaránt, csak igaz legyen. Nem kell
félni hogy ez a népre káros lesz. A rosz hírt ugy is meghallja, mégpedig nagyítva, jobb hát,
ha ujságból igazán tudja meg: a jó hírt pedig nem hiszi ha csak nyomtatásból nem olvassa.
Jegyzet
per extensumegész terjedelmével.
Könnyű dolog neked ezeket irkálni Szalontáról, mondod, de jőnél csak
ide és fognád meg a dolog végét, majd máskép beszélnél. Hiszen csak mehetnék! Nekem az
végtelen boszúság, hogy ennyiről kell kiabálnom hozzád. Megkapom Pestről a lapokat 5–6 nap alatt, olvasok belőle valamit, miről a néplapba jó lenne
irni, meg is irom, s a közelebbi postán 3–4 nap mulva küldöm hozzád, te következő héten, sajtó
alá küldöd s megjelenik a czikk akkor, mikor már elis felejtették tárgyát. Siralmas állapot.
Na meg ez a mi lapunk olly fontolva haladó, hogy a vasárnap megjelenő szám csak másfél hét
mulva, szerdán érkezik Szalontára!! E részben nem tom kihez
folyamodjam orvoslatért, mert a többi lapok valamivel mégis elébb jőnek.
Reményem volt, hogy most, julius elején én is feljutok
Pestre, s húzamosabban ott maradván, meg markolom lapunk egyik
végét. Azonban ezt nem engedték az istenek, kiket korteseknek hínak.
n
De
majd segitssünk a dolgon, igy is. Verset alkalmasint minden számba
küldök.Jegyzet
Reményem volt, hogy most, július elején én is feljutok Pestre … nem engedték az istenek, kiket korteseknek hínak.Célzás a jún. 26-i bihari követválasztásra, melyen
Arany János
t nem
választották meg követté (lásd jún. 27-i levelét
Arany János
Petőfi
nek.).Petőfi Sándor
n
Ezek
és apró irány czikkek vannak hatalmamban, körűlményim közt. Ha javaslatomat elfogadnád s a
lapot a szerint módosítnád, te rád nézne az országgyűlési tudósítás,n
bel és külföldi
hirek folytonos, egybefüggő közlése. Igy müvelnők a népet költészetben s politikában.
Jegyzet
te rád nézne az országgyűlési tudósítás, stb.
Arany János
tehát elsősorban a lap szépirodalmi és
ismeretterjesztő anyagának irányítását szerette volna kezébe venniArany János
E módositás a programmal sem ellenkeznék.
n
Az a historia, földmivelés, a mi ott említtetik, a czikkek közt szinte
helyt foglalhatna, a tárcza pedig mindig ujdon-uj hirekkel lenne tömve, mi a malom publikumát
minden posta napon összegyüjtené.
Jegyzet
E módosítás a programmal sem ellenkeznék.
Arany János
elsősorban a Arany János
Petőfi
által összeállított programot tartotta szem előtt, mint 1848. ápr. 22-i levele fent idézett jegyzetével kapcsolatban
említettük.Petőfi Sándor
De nem magyarázom tovább, nehogy belezavarodván téged is belézavarjalak. Ime most küldök
három verset, a két kisebbet egy számba is lehet adni. A versekre nézve mellyeket ezentúl
lelkiismeretesen szándékozom adni, majd csak megalkudjunk s a prózába beszámítsuk.
Arany János
Arany János