Arany – Petőfi Sándornak

Kedves barátom,

Ha valaha valamit megbántam ez életben, nem egyéb az, mint hogy a néplap szerkesztését ki engedtem csúszni kezeimből. Nem azért, mintha talán a kész haszon felé kacsintgatnék, s számolgatnám 3 + 3 = 6, sőt ellenkezöleg, ez anyagi állása a lapnak lever, lesujt,

kétségejt

Szerkesztői feloldás: kétségbeejt

. Soha pironságosb kenyeret nem ettem, mint ez. Óhajtanám nevemet visszavonni a szerkesztésből, de már késő, benne vagyok. Viselnem

k

Szerkesztői feloldás: kell

a pénzcsalói tisztes nevet. – Magadnak köszönd, mosolygasz most,

n

Szerkesztői feloldás: nem

fogadtad jó tanácsomat.

n

Jegyzet

nem fogadtad jó tanácsomat.

Petőfi

Petőfi Sándor

feltételezhető szemrehányását

Arany János

jogosnak tarthatta, hiszen

Petőfi

Petőfi Sándor

javasolta

Arany János

t szerkesztőnek, s unszolta, költözzék Pestre. (Lásd még

Arany János

utólagos jegyzetét

Petőfi

Petőfi Sándor

1848. máj. 5-i levelén.)

Igaz. De, barátom, nem illy néplap szerkesztése volt az, mit én felvállalni nem mertem. Nem számítottam én illyen formán: hetenkint egy kis ív, nagy czimmel s széles szélekkel, minél ritkább s öregebb betükkel nyomva, egy kis tárgyparány, homoeopathai adagban, feleresztve pimasz beszédek allopathai

n

Jegyzet

homoeopathai … allopathai

a 19. sz. elején a „hasonszenvi” gyógymód a betegség tüneteit előidéző gyógyszerek megfelelő adagolásával próbált gyógyítani, míg ellentéte az allopathia a betegséggel ellentétes tünetek támasztásában kereste a gyógyulás lehetőségeit. Mindkettő elavult gyógyítási mód.

özönében, vidéki levél, akárhonnan jő, akár mi van benne csak az ivet kitöltse etcet. Én a népnek valóságos politicai és szépirodalmi lapot készültem kezébe adni, saját erőteljes nyelvén, de nem pimaszkodva; politikait, melly szerint a hon jelen állását, a hol szükséges, multjából is világositva, felfoghassa, külországokhozi viszonyát megismerhesse s dolgainak kifejtését idő szerint folytonosan kísérhesse; szépirodalmit, melly a népköltészet müvészi organuma legyen, melly által a nép romlatlan kedélyére művészi hatás gyakoroltassék. Egy illy lapnak, tagadhatlan, hogy kevés hetenkint egy ivnyi terjedelem, s legkevesebb két iv lenne szükséges: de gazdaságosb nyomatás mellett egy iven is lehetne adni kétannyit, mint a Nép barátjában jelenleg adatni szokott. E felőli nézeteimet már régebben közöltem a fő szerkesztővel, de, a mint látom, siker nélkül: azért-e, mert javaslatom szerint a lap módositása költség tekintetében nem kivihető, vagy azért-e mert igy is jól van, a közönség nem panaszkodik, sőt, a mint

Gereben

Vas Gereben

irja retteneteskép dicséri a lapot? én nem tudom. A dicséretre nézve megirtam neki, hogy én a dícséretet nem a mások szájában, hanem önérzetem tisztaságában szoktam keresni s következő módosításokat ajánlottam a lap belsejére s külsejére nézve. 1.) Nyomassa ugy, hogy két annyi tartalmat befogadhasson. 2.) Az iv első levelére jőjön politikai vezérczikk t.i. rövid értekezés, mellyben akár a törvények, akár a napi események, szóval bármelly, a népet érdeklő

n

Jegyzet Szerintem pedig minden politikai kérdés, alap vonalaiban, illeti a népet; mert a nép többé nem a misera plebs contribuens,

n

Jegyzet

a nép többé nem a misera plebs contribuens,

nem nyomorult adófizető nép – a feudális kor felfogása szerint.

hanem a kormányzó és törvényhozó hatalom. Azért a népnek ismemi kell, folytonos figyelemmel kisérni kell a politikai dolgokat.

politikai kérdések népies nyelven ugyan, de hosszadalmas komázás nélkül, fejtegettessenek. 3.) A vezérczikk után, változatosság kedveért jöhet vers, ez után népies beszély vagy valami. A szépirodalomnak oeconomia tekintetéből,

n

Jegyzet

A szépirodalomnak oeconomia tekintetéből

gazdaságosság, tervszerűség.

az ív második lapját adja. Holmi mondvacsinált poézisokkal s épületes keresztyén tanításokkal a versek rovatát el ne foglalja, hanem adjon avatott kezekből. Miután megkezdted,

n

Jegyzet

Miután megkezdted

Petőfi

Petőfi Sándor

: Bánk bán című verse júl. 30-án jelent meg a Nép Barátjában (lásd Petőfi kk. III. 59–62. l.).

remélem te is fogsz adni ottanottan, magam is iparkodom, hogy e rovattal ne valljunk gyalázatot: minek tehát azt holmi sületlenséggel, csak azért, mert ingyen adják, elfoglalni? 4.) Az iv két utolsó lapján, irám

Gereben

Vas Gereben

nek, kisérje a napi eseményeket, a hazában és külföldön. Vegye fel az események fonalát, rövid magyarázat után a multról, – a jelenben, adjon népies, de hű tudósitásokat az országgyülésről, a fővárosi s vidéki mozgalmakról, a csata szinhelyéről. Érintse meg a külföldi eseményeket, kivált a mellyek honunk sorsára befolyással vannak, csupán annyi magyarázatot adván melléjök, a mennyi a tárgynak egyszerű, de ép természeti ész általi felfogatásához okvetetlenül szükséges. Átalában, nem kell a népet olly ostobának tartani, mint a nép barátja felteszi róla. A nép fontosabb dolgokat is megért, csak nyelvén adják elő, a nélkül hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kivánna. Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit: ez a dolog veleje. Tapasztalásból mondom, hogy sok földmivelő polgártárs megalacsonyítva érzi magát lapunknak veszettűl-magyarázó modora által. Füleimmel hallottam mondatni: „Csak ollyan ez, komám, mint mikor a gyermek az álmoskönyvből mesél, nincs ebben az országról semmi okos dolog.” Tisztelni kell a népnek e komoly kedélyét, nehogy gúnynak vegye az örökös komázást, s megbosszankodjék. – Azt is megirtam

Vas Gereben

nek, hogy ne féltse a népet elrémüléstől, balmagyarázatoktul, s isten tudjamitöl, azért ha vele az események igaz hirét, az ország állapotát közli. Mindig az volt baja népünknek, hogy titkolóztunk előtte, nem fedeztük fel a dolgok valódi állását s ez által nem engedtük kifejleni a közérzést. A népnél közvélemény nincs, nem is lesz soha, mig az ország politikai életét csak néhány tudákos ember, az ugy nevezett intelligentia, kísérheti figyelemmel: de terjedjen el csak közötte olly lap, melly őt a politikába, a napi események hű közlése által, mintegy practice belévezesse, azonnal fel fog lángolni romlatlan keblében a hazaszeretet, s nem kellend őt bottal kényszeríteni a hon védelmére. Hozzájárúl, hogy illy lap, felingerelvén s kielégitvén az egyszerű ember ujságkivánását, kedvesebb olvasmánnyá válik előtte, mint az, a mellyből három héten át sem bir egy árva ujdonságot kihalászni. Kivált jelen időben, bizony egy sem azért fizetett elő, hogy sületlen elménczségeket halljon s olvasson, hanem azért, hogy a hadi hirekről s kószáló mendemondáról valami igazat tudjon nyomtatásból: ha tehát ezekről hirlapjában semmit sem olvashat, természetesen azon gondolatra jő, hogy bizonyosan valami igen rosznak kell történni, mert azt az urak s ujságirók a parasztembertől eltitkolják. – Stb. stb.

Eleget irtam arra nézve, hogy beleunhass levelem olvasásába. Nem akartam ezt tenni, mert, tudom, semmi haszna s legfölebb annyit mondhatsz rá: már késő! de, ha a közönség előtt nem tehetem, előtted legalább ki akarám menteni lelkiesmeretemet, némileg salvare animam meam .

n

Jegyzet

salvare animam meam

hogy lelkemet megmentsem, vagyis hogy lelkiismeretem előtt igazoljam magamat.

El várom, mit tesz

V. G.

Vas Gereben

mézes hetei után

n

Jegyzet

mézes hetei után

Vas Gereben

1848. júl. 30-án tartotta esküvőjét Győrött Legény Katinkával. (Lásd Hazánk 15. sz. – aug. 3.

Arany János

innen tudhatta.)

Petőfi

Petőfi Sándor

aug. 6-án rövid levélben üdvözölte ez alkalomból. (Lásd PetőfiLev. 161. l.)

s ha nem fogadja tanácsomat, ám lássa az ujabb előfizetés alkalmával. Mostani előfizetőit a pesti választmány s az ő neve, talán az én nevem is, szerezte ab invisis:

n

Jegyzet

ab invisis:

látatlanban.

megteszik-e majd a látottra? nem tudom. Minden esetre sajnálnám ha ez olly részvéttel támogatott, olly szép reményeket gerjesztett néplap, fél évi rövid élet után sinylődésbe esnék, vagy szinte elenyészne, s ez által minden ezután keletkezhető

né

Szerkesztői feloldás: nép

-lapok hitelét a nép előtt, melly illyen lapnak legtermésztesb,

legtosabb

Szerkesztői feloldás: legbiztosabb

közönsége, húzamos időre lerontaná. –

Tekintetes szerkesztő és táblabíró ur!

n

Jegyzet

szerkesztő és táblabíró ur!

Petőfi

Petőfi Sándor

, mint az Életképek szerkesztője

Jókai

Jókai Mór

mellett.

Petőfi

Petőfi Sándor

Gömör-, Zemplén és Nógrád megyei táblabíróságát

Arany János

már nov. 11-i levelében is emlegette.

Ide mellékelve

va

Szerkesztői feloldás: van

szerencsém egy verset küldeni,

n

Jegyzet

van szerencsém egy verset küldeni,

János pap országa, mint azt a levél 2. utóiratában is említi. (Lásd AJ. kk. I. k. 38–42., jegyz.: 419–420. l.) – Megjelent az Életképekben (1848. II. fé. 11. sz. szept. 10. 338–342. l.).

kérvén hogy azt becses lapjába az Életképekbe, kegyesen felvenni méltóztassék, az érte járandó kiadási dijt jövő alkalommal felküldeni emberi s világpolgári kötelességemnek tartandom.

Hogy vagy te komisz kutyá?

[!]

[sic!]

hányszor kérdezzem még tőled lakásodat?

n

Jegyzet

hányszor kérdezzem még tőled lakásodat?

Petőfiék 1848. aug. 1-én költöztek el Dohány utcai lakásukból a Lövész utcába (mai Királyi Pál u. 18. sz.). –

Petőfi

Petőfi Sándor

aug. 16-i levelében írta meg új címüket.

Megállj, mert boszút állok, hogy még az unokád(?) is megkeserűli.

Avval a Toldi estéjével meg azt gondoltam,

n

Jegyzet

Toldi estéjével meg azt gondoltam

a két Toldi itt említett együttes, népies kiadása nem valósult meg. Toldi estéjéből csak mutatvány jelent meg az Életképekben (lásd ott), s önállóan csak 1854-ben látott napvilágot.

hé, hogy a másik Toldival együtt kinyomatom Váradon, népies kiadásban, elannyira, hogy a kettőt egy huszasért árulni lehessen, s akkor megindulok vele vásárról vásárra. Mit mondasz hozzá? Meg van-e még a Kisfaludi-társaság, s nem tartja-e már jogát Toldihoz? Irj erről legközelebb. Toldi kéziratát, azaz hogy Toldi estejét kéziratban küldd haza valamikép, – meg a négy arczképet.

n

Jegyzet

a négy arczképet

az 1848. májusában az Életképek számára készült Barabás Miklós-féle képek.

Emich

Emich Gusztáv

től pedig tudd meg,

n

Jegyzet

EmichEmich Gusztáv től pedig tudd meg

Arany János

Petőfi

Petőfi Sándor

1848. aug. 16-i levelére írt utólagos jegyzetéből tudjuk, hogy

Emich

Emich Gusztáv

soha semmit sem küldött a Murány ostromáért.

mikor fogja azon 1000 váltó forintot leküldeni, melly engem Murány ostromából illet. Ausztriai bankjegyekben ne küldje.

Isten áldjon meg, kedves

Sándor

Petőfi Sándor

om. Ölelünk, csókolunk, téged is, a tie(i)det

n

Jegyzet

tie(i)det

célzás Petőfiék születendő gyermekére.

is. Nálunk még sem sáska, sem cholera nincs, csak nemzetőri handabandák, mellyeknek resultatuma az lesz utoljára is, hogy itthon maradunk mind. Mi a biharmegyei 15,000 nemzetőr.

Szeressen isten minden jóval!

Arany János

Appendix. 1. Édes öcsém, be vagy-e te avatva azon titokba: mikép van részemre a szerkesztőségi osztalék biztositva? s van-e abbol már most jogom valamit követelni, a mint

V. G.

Vas Gereben

nek irtam 100 pft küldése iránt?

Appendix 2. „János pap országát” olvasd el, azért küldöm.

Appendix 3. Kedvem volna inkább Pesten, vagy Pest közelében, mint Szalontán, az isten és minden becsűletes ember hátamegett lakni.

Appendix 4. He ez csak ugy, félkomolyan s négyszemközt volt mondva.

AJOM 15

Megjegyzések: