A Kisfaludy Társaság Ereklyetárából.
E levél kíséretében küldte be
Az elveszett alkotmányt a
Kisfaludy Társaság pályázatára. (A pályázat körülményeiről lásd
AJ. kk. II. k. 221–225. l.) – A
Kisfaludy Társaság 1845. ápr. 23-i ülésén kimondta,
hogy „álnévvel versenyezni nem lehet”. Az 1846. febr.
4-i ülésen, amikor a „hazai tárgyú vígeposra” kiírt pályázatot
nak
Az
elveszett alkotmány című műve megnyerte, s kibontották a szerző jeligés levelét,
az ülés jegyzőkönyve szerint: „e név ellen kétségek támadtak s úgy látszott, mintha e
név a Társaság határzása
[szerkesztői feloldás]
határozata
ellenére álnév
volna, mit a szerző írása hagyott gyaníttatni.” Ezért úgy döntöttek, hírlapok útján
ismét közzé teszik a Társaság határozatát, hogy álnévvel pályázni nem lehet. „Hogy pedig
a mostani nyertes név valóságárul, vagy az ellenkezőrül kellő tudomást vegyen a
Társaság, az ülés oda nyilatkozott, hogy levél írassék
Szalontára, melyben a ref. paptól értesítés kéressék a felől: lakik-e
Szalontán
; és ha igen, akkor eredeti nyugtatványa mellett gondoskodjék a
nyert jutalom átvételérül.” (Lásd
100éKisf.T. 87.
l.) – A válasz postafordultával megérkezett.
–
nak:
Tekintetes tudós Titoknok Ur!
Van szerentsém jelenteni, Önnek a tegnapi napon tisztelettel vett megkeresö levelére,
hogy az igen tisztelt Társaság által keresett
,
Az elveszett
alkotmány sat szerzője, a titokban müködött, jeles tehettségü, szép olvasottságú
író,
Szalonta városának 2dik Jegyzője, ki jegyzöi
foglalatossága mellett a Német, Franczia, és Angol nyelvek értését is sajátjává tévén,
töle a szép irodalom mezején több jeles munkákat várhatni.
A nyert jutalom fölvételére, majdan fölküldendő Nyugtatványa mellett, Méltóságos
ur fiai Nevelőjét,
tekintetes
urat
fogja megkérni.
Többire telyes tisztelettel vagyok.
A tekintetes Urnak alázatos szólgája
NSzalontán Febr. 15dk 846
mk.
Hitszónok s Esperes