Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Petőfi Sándornak Szalonta, nov. 19. 1848.  
 
  Sok bajnak utána az ősz dalia
n
Jegyzet
Sok bajnak utána az ősz dalia stb.
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály
: A hős sírja című versének 1–2. sora.
  Csendlakta honába kerül ……
 
  Itthon vagyok barátom, itthon. Hazaérkeztem 1848-dik esztendőben, november hónap 18-dik napján, szombaton, este 10 órakor. Azóta babérimon pihenek. Kimondhatlanúl jól esik visszaemlékeznem ama péntek-éjtszakára midőn esteli 10 órától, reggeli 2 óráig, tehát négy teljes órán keresztül, Arad város piarczán,
n
Jegyzet
Arad város piarczán stb.
az aradi eseményekről lásd még nov. 6-i levéltöredékét feleségének, nov. 7-i levelét
Petőfi
Petőfi Sándor
nek és annak jegyzetét, valamint Berger, Johannt az ADATTÁRban.
mint kitűzött riatéren,
n
Jegyzet
riatéren,
riadó-tér, gyülekező hely riadó esetére; a német Alarmplatz megfelelője.
részint állva, részint ülve, főleg pedig hasmálva obzerválgattuk
n
Jegyzet
obzerválgattuk
obszervál = megfigyel.
a borongó holdvilágon felfelvillanó álgyúvillámokat, hallgattuk az egymásba szakadó dörrenéseket, és kushadtunk a mellettünk szétpattogó bombák forgácsai elől. Ez, leszámítva a félelmet, isteni múlatság volt. Közelünkben a téren, harmincz szuszteránál (a mint a szalontai nemzetőrök elnevezték) több pattant szét, nem számitva a levegőben elpuffogottakat. Berger ur többet kivetett e 4 óra alatt 500-nál, granát golyókkal is sokat, de mégsem gyujtott semmit. Szombaton (tegnap egy hete) délelőtt ismét kutyákodott, de nem olly nagy mértékben, mint megelőző éjtszakán, azért sehogy sem birta magát érdekessé tenni. Azóta hallgatott egész tennapig. Tegnap, az úton, megint hallottunk lövéseket, de azért nem tértünk vissza. Pihenünk, barátom, mert jövő héten alkalmasint Erdélybe indulunk. De azért te csak irj nekem folyvást Szalontára, nőm keres alkalmat utánam küldeni leveleidet. Én a pokolból is irni fogok neked, míg hol létedet tudom.  
  Kedvesen lepett meg harmadik leveled.
n
Jegyzet
harmadik leveled.
Az okt. 18-i és 31-i után a nov. 15-i.
Mégis jó fiu vagy, bizony isten. Én is irtam egyet Aradról hozzád Debreczenbe, nem tudom kaptad-e. Mindegy, abban semmi ollyas nem volt, csupán igazolásomúl szolgálandott, a miért Debreczenben meg nem látogathattalak.  
  Kedvesen értettem meg, hogy zászlóaljatokat az altáborba rendelték. Bizonyosan ott fog az telelni, s te, az urláb leteltével utána rukkolván, kényszerülve lészsz engem nolle-velle
n
Jegyzet
nolle velle
akarva-akaratlan (latin).
meglátogatni. Biz’isten derék lenne! Ha Szalontán utazol keresztül (a minthogy Szalontán fogsz) kérdezd a másodjegyző lakását, megtalálod azt közel az országuthoz, a csizmadia szinnel csaknem vis à vis, s se kérdve se hallva kovártélyozd be magadat. Ne félj, mi nem vesszük meg rajtad a hús árát.  
  Aradon
Bangó
Bangó Péter
val ismerkedtem meg,
n
Jegyzet
Aradon
Bangó
Bangó Péter
val ismerkedtem meg,
lásd -nél és Arad. c. lapjánál az ADATTÁRban.
ki téged végtelenül tisztel, de keserűen panaszkodik, hogy te ő rá neheztelsz etcet. Azt mondja ő nem
Sárosi
Sárosi Gyula
irányodban …
n
Jegyzet
ő nem
Sárosi
Sárosi Gyula
irányodban …
Sárosi Gyula
Sárosi Gyula
szintén aradi volt s féltékeny
Petőfi
Petőfi Sándor
re.
Tompa
Tompa Mihály
írta meg
Arany János
Arany János
nak 1848. febr. 7-én
Sárosi
Sárosi Gyula
kijelentését, aki egyik saját műve felolvasásakor így nyilatkozott: „ezzel majd leütünk nehány
Petőfi
Petőfi Sándor
t.” – Később azonban közeledett
Petőfi
Petőfi Sándor
hez. (Lásd
Sárosi Gyula
Sárosi Gyula
Kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése. Szerk.:
Bisztray Gyula
Bisztray Gyula
, Bp. 1954. 415. l.)
… szóval igen magasztal, még pedig, a mint hiszem, teljes őszinteséggel. Azonban quid ad te
n
Jegyzet
quid ad te
mit számít neked! mit érdekel téged! (latin).
irodalmi magasztalás most?  
 
Vas Gereben
Vas Gereben
re jó formán ráirtam volt, hogy küldjön pénzt. Pénzt ugyan nem küldött, de levelét asztalomon találtam, miszerint pénzt csak azért nem küldött mert a posta nem fogadta el. Most alkalomtól küldi. Elvárom.  
  Egyébiránt az irói pályán szépen haladunk. Az Életképeknek még 2 verssel vagyok adós .... s leszek talán örökös adósa.  
  Kibékültél-e már
Jókai
Jókai Mór
val?
n
Jegyzet
Kibékültél-e már
Jókai
Jókai Mór
val?
Az országgyűlés 1848. aug. 16-án tárgyalta a véderő-törvényjavaslatot. A radikálisok a hadsereg teljes magyarrá szervezését sürgették. Az országgyűlés
Kossuth
Kossuth Lajos
kompromisszumos javaslatát aug. 21-én fogadta el. Mivel
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
is erre szavazott,
Petőfi
Petőfi Sándor
aug. 22-én megírta Vörösmartyhoz című versét, az ismert refrénnel: „Nem én téptem le homlokodról, Magad tépted le a babért.” –
Jókai
Jókai Mór
hallani sem akart a vers közléséről az Életképekben. Mivel azonban házasságkötése alkalmából elutazott,
Petőfi
Petőfi Sándor
mégis közreadta az Életképek aug. 27-i számában. –
Jókai
Jókai Mór
a szept. 3-i számban nyilatkozatot tett közzé, melyben a vers megjelentetéséért elítélte
Petőfi
Petőfi Sándor
t. –
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
a Pesti Hirlap szept. 6-i számában felsorolta a pontokat, melyekre szavazott s kijelentette, nem tagadta meg az elveket, mint
Petőfi
Petőfi Sándor
állítja.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
azzal a reménnyel zárta nyilatkozatát, hogy e „tollharc” nem fogja baráti viszonyukat megrontani.
Petőfi
Petőfi Sándor
szept. 8-án, ugyancsak a Pesti Hirlapban jelentette meg: „Válasz Vörösmartynak” című közleményét. Bár lekezelőnek érezte
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
válaszát, ő is jó viszonyuk megmaradásának reményével végezte be a nyilatkozatot; –
Petőfi
Petőfi Sándor
Kisebb költeményei 1848. évi kiadási tervéből kihagyta e verset, s ez év végén Debrecenben már gyakran voltak együtt.
Petőfi
Petőfi Sándor
1849 januárjában Vörösmartyékra bízta családját. – A vita záróközleménye 1848. szept. 10-én az Életképekben jelent meg Életképektől: „Első és utósó fölszólalásom egy igen piszkos dologban” címen; ez elsősorban
Jókai
Jókai Mór
nak szól.
Petőfi
Petőfi Sándor
öt pontban foglalja össze érveit, s a végső következtetést levonva, bejelenti, hogy év végével megszűnik az Életképek szerkesztője és dolgozótársa lenni. ( Petőfi kk. V. 118–119. l.; jegyz.: 231–232. l.) –
Jókai
Jókai Mór
val viszonyuk már előbb is megromlott, mivel
Petőfi
Petőfi Sándor
ellenezte
Jókai
Jókai Mór
nak
Laborfalvi Rózá
Laborfalvi Róza
val kötött házasságát (lásd
Petőfi
Petőfi Sándor
Jókai
Jókai Mór
édesanyjának 1848. szept. 6-án kelt levelét, PetőfiLev. 167–168. l., jegyz.: 436–437. l.). –
Petőfi
Petőfi Sándor
és
Jókai
Jókai Mór
ellentétéről s annak hátteréről
Mikszáth
Mikszáth Kálmán
is megemlékezik: Jókai Mór élete és kora című művében, továbbá
Jókai
Jókai Mór
: Életemből című visszaemlékezésének Petőfi és ellenségei című részében.
Az olly furcsa kis proczeszszus volt, hogy, kivált a posteriori,
n
Jegyzet
a posteriori,
utólag.
az ördög is nevetne rajta.  
  Hanem, édes fiam, az isten áldjon meg. Kifogytam a matérialékból, mellyek egy levél unalmassá tételére még ezentúl megkivántatnának. Azért áldjon meg az isten nem mondok annál többet.  
  Csókolom a kis komám kezecskéit. Csókolja őt a feleségem. Téged pedig, schwarzgelb offizier,
n
Jegyzet
schwarzgelb offizier
fekete-sárga, azaz osztrák tiszt.
Arany János
Arany János
ugyanis arra céloz, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
nem a teljesen magyar eredetű és szervezetű nemzetőrségnél, hanem a sorkatonaságnál szolgál, amely még nem szakadt el teljesen a császári sereg szervezetétől.
én ölellek agyon, mihent hozzád férhetek. Várj csak.  
  Barátod  
 
A J
Arany János
 
  köz nemzetőr, mint leendő  
  százados-kapitány mpr.
n
Jegyzet
mpr
manu propria: saját kezűleg = s. k.
 
 

Megjegyzések:

Petőfi István
Petőfi István
hagyatékából (lásd MKSz. 1880. 197, 207. l., 57. sz. a.) Válasz
Petőfi
Petőfi Sándor
nov. 15-i tréfás, angolos magyarságú levelére.