Aranysárkány fejléc kép
 
Petőfi Sándor – Aranynak
[szerkesztői feloldás]
Debrecen, 1848. december 1.
 
  Druszája apjának és az idevaló bikavendégfogadó egyik pinczérének! Szalonta pennája és Mars panganétja! nakunknak jó barátom isten ugyse!  
  Deczember, debreczen 1. 1848.  
  azzal kezdem levelemet, a mivel ma már két levelet kezdtem, hogy „megint Debreczenben vagyok”. Bejöttem Erdődrül perepútyostul,
n
Jegyzet
Bejöttem Erdődrül perepútyostul,
Petőfiék
Júlia
Szendrey Júlia
szüleivel Debrecenben, a régi Harmincad utcába – ma Batthyány u. 16. sz. alá – költöztek. (Lásd
Julow Viktor
Julow Viktor
: Debrecen irodalmi emlékhelyei. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958–1959. Debrecen, 1960. 182. l.)
mert a környékbeli oláhok nagyon szerelmesen mosolyognak az odavaló magtárra és pinczére, s én nem akartam, hogy családom utjokban legyen; különben emberhusra is nagy gusztusuk jött, eltanulták a szatmármegyei nemzetőröktől és önkénytesektül, kik Urbán emberein ollyan diadalmat vívtak ki
n
Jegyzet
Urbán emberein ollyan diadalmat vívtak ki
Petőfi
Petőfi Sándor
gúnyolódásának háttere: Urbán nov. 25-én a dézsi csatában két és félezer emberével gyors győzelmet aratott
Katona Miklós
Katona Miklós
ötezer főből álló nemzetőr seregén. (Lásd Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. Bp. 1929. I. k. 145. l.)
Petőfi
Petőfi Sándor
értesülései a két sereg számarányáról túlzottak voltak.
ma egy hete, hogy Dézsnél el kezdtek futni „s a Tiszáig meg sem álltak,”
n
Jegyzet
„s a Tiszáig meg sem álltak,”
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
: Puszta csárda című versének befejező két sora: „A Tiszába megitatok, | A Dunáig meg sem állok.” ( Vörösmarty kk. II. k. Bp. 1960. 63. l.)
Petőfi
Petőfi Sándor
– nem pontosan – de erre a versre emlékezhetett –
Kiss József
Kiss József
szerint.
noha csak tizenötezeren voltak, amazok pedig legalább is hétszázan. És ezt, barátom, ne vedd nagyításnak, bernátgazsiféle hyperbolának,
n
Jegyzet
bernátgazsiféle hyperbolának,
Bernát Gáspár
Bernát Gáspár
túlzásairól, nagyításairól volt ismert. Lásd ADATTÁR.
hanem vedd betűszerinti igazságnak, és kaczagj a megbolondulásig, mint én tettem, mert erre illyen alkalmad több nem volt és nem lesz, hidd el nekem. De én tennap este értem Debreczenbe, ma reggeltül estig lótottam futottam, s most nem azért fogtam tollat, hogy satyrico-philosopho- politizáljak, hanem csak azt akarom tudtodra adni, hogy ezentúl ide írj, vagy üsse mennykő a leveledet, jőj magad helyette. Ohajtva ohajtom látni cserfakoszorús füleidet, aztán meg a keresztfiatok vagy lyányotok is meglesz 15ke táján. Komám asszony is
n
Jegyzet
jőj magad stb. Komám asszony is stb.
Arany János
Arany János
Petőfi
Petőfi Sándor
e levelére utólag feljegyezte, hogy ő feleségével együtt elutazott Debrecenbe, de 10-én visszatértek, s így 15-én,
Petőfi Zoltán
Petőfi Zoltán
születésekor már nem voltak ott.
bejöhetne, mert komád asszony igen igen szeretné, ha bejönne, hát jőjön be az isten áldja meg. Hallgasd meg kérelmemet,
János
Arany János
kám, te szende bivaly! s akkor a többit szóval mondja el  
  hőstetteid bámulatában
n
Jegyzet
Mars panganétja!
[szerkesztői feloldás]
és a búcsúzásban:
hőstetteid hámulatában
tréfás célzások
Arany János
Arany János
nemzetőri élménnyeire, melyekről nov. 7-i és nov. 19-i leveleiben számolt be
Petőfi
Petőfi Sándor
nek.
nyakig  
  uszó barátod  
 
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
 
 
[szerkesztői feloldás]
Arany János jegyzete:
 
NB. E hó elején csakugyan voltam Debreczenben, nőmmel együtt.
Petőfi
Petőfi Sándor
akkor ipával és napával egy háznál lakott, békeségben, bár nem minden panasz nélkűl. Dec. 10-én értünk haza Szalontára, s 15-én meglett
Zoltán
Petőfi Zoltán
, kit e szerint nőm nem tarthatott keresztvízre.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 592. l. 25. sz. a.).
Petőfi
Petőfi Sándor
ekkor még nem kapta meg
Arany János
Arany János
nov. 29-i Erdődre küldött levelét, tehát e levelében nem arra válaszol.