Petőfi Sándor – Aranynak

Petőfi Sándor – Aranynak Dhebreczen (à la Szalontha)

[szerkesztői feloldás]

Jegyzet

Dhebreczen (à la Szalontha)

Arany János

jan. 2-i levelében tréfásan „h”-val írta városa nevét; ez a válasz rá.

januárius 7. 1849.

Kedves

Jánoská

Arany János

te nagy papirosra irtál nekem, én még nagyobbra írok, te keveset írtál, én még kevesebbet írok. Nem is reméltem, hogy valaha még írunk egymásnak, mert már bizonyosnak hittem, hogy

Windischgraetz

Windisch-Grätz, Alfred Candid Ferdinand,

elcsipett Pesten

Jegyzet

WindischgraetzWindisch-Grätz, Alfred Candid Ferdinand, elcsipett Pesten

Ferenc József

1848 decemberében a magyar forradalom leverésével

Windischgrätz

Windisch-Grätz, Alfred Candid Ferdinand,

et bízta meg. –

Arany János

feleségével dec. 14. után utazott Pestre (lásd

Petőfi

Petőfi Sándor

nek írt levelét, dec. 14-én). –

Windischgrätz

Windisch-Grätz, Alfred Candid Ferdinand,

1849. január 5-én vonult be a fővárosba.

s besorozott cserepár

Jegyzet

cserepár

a határőrszolgálatot végző osztrák katonák régi neve.

nak. Hál’ istennek, nem ugy történt. A haza elveszett ugyan, de te legalább megmaradtál. Bizony, ad vocem kapanyél,

Jegyzet

ad vocem kapanyél,

keserű célzás „a kapanyél is elsülhet!” mondásra.

kedves barátom, kutttttyául vagyunk.... de ne busulj, én még élek, s kardomat nem huztam ki hüvelyéből, és ki fogom huzni, s ki tudja, kardommal együtt mit húzok ki a hüvelyből, millyen diadalmak fognak ragyogni e kard élén! De mielőtt hazámat menteném meg, meg kell mentenem családomat, és ezt a ti segítségtek nélkül talán nem tehetem. Azért figyelj. Nem kérlek, mert ha barátom vagy, kérelem nélkül is teljesíted, a mi tőled telik, ha barátom nem vagy, kérelmemre sem fogsz tenni semmit, és én nem csak hiszem, de tudom, hogy barátom vagy, tehát minden kérelem nélkül előadom szándékomat. Feleségemet, mihelyt egy kicsit fölépül, gyermekével együtt hozzád szállítom jobb idők bekövetkeztéig, bízván őket a ti gondjaitokra. És ebben ugy hiszem semmi nehézség sincs, ez megtörténhetik, de a fődolog az, a mi következik. Nekem, meglehet, hogy távoznom kell, s nem tudom mikor? tán ha ma nem, holnap. Napam is haza fog menni,

Jegyzet

Napam is haza fog menni, stb.

Arany János

beszélte el

Gyulai

Gyulai Pál

nak az összetűzés okát:

Petőfiné

Szendrey Júlia

t szülei tiltották bizonyos ételektől. ( Voin. AJé. I. k. 231–232. l.)

mert tennap úgy összevesztünk, hogy csaknem pofozásra kerűlt a dolog sőt ennél s többre. Feleségem tehát egyedűl maradhat itt gyermekével, is egyik olly tehetetlen, mint a másik, és nem lesz senkiök egész Debreczenben. Azért (ha engedik körülményeitek!) küldd vagy hozd ide komámasszonyt, hogy együtt legyen feleségemmel vagy két hétig, mikor aztán Szalontára mehetnek mind a ketten sőt hárman vagy is harmadfelen. Ha nem jöttök, nem fogok zúgolódni, mert tudni fogom, hogy teljes lehetetlen jőnötök; ismerlek benneteket. Sőt még azt is hozzá teszem: ha jöhettek de csak igen nagy áldozattal, ugy ne jőjetek, mert nem tudom, leszek-e valaha képes

[szerkesztői feloldás]

nektek igen nagy áldozatot meghálálni? legfölebb annyit igérhetek, hogy a költségeket levonom abból a pénzből, mellyel én tartozom nektek. Többet nem szólok erről. A huszonöt pengőt eltagadom, hogy nem kaptam meg; megkaptam ugyan, de én eltagadom; hírét sem hallottam annak a levelednek, mellyben az a pénz volt. Zoltán fiam csókolja keresztanyját, kedves keresztapjának pedig nagyokat prüsszent… alulról. Én meg azt üzenem neki, hogy minél előbb írja meg a verset rája,

Jegyzet