Arany – Petőfi Sándornak
Schweinhausen
,
jan. 12. 1849.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
SchweinhausenDisznóháza –
Arany János
az osztrák előnyomulásra
célozva, kesernyés humorral ezt a német nevet adja városának. Nem tudni, a város messze
földön híres sertéstenyésztése, vagy a közállapotok juttatják-e eszébe ezt a
nevet.Arany János
[szerkesztői feloldás]
Szalonta
[szerkesztői feloldás]
A. levél
Ha minden ennekelőttevaló és ezeknekutána következhetendő leveleidet pecsételetlenül hagytad
volna is, csekély egyéni véleményem szerint egy kis ildomosság volt vala tőled legutósó
leveledet, mielőtt azt utnak inditnád körülnézni, és lepecsételni! Ugy
van, barátom, azon levélen én nem a szokott
PS
betűket, hanem a szalontai kir. postahivatal koronás
pecsétjét s e szavakat találtam: pecsét nélkül érkezett. Hajlandó vagyok
hinni, hogy ezt te épen nem különczködésből, hanem afféle genialis feledékenységből tetted,
melly hibád ezennel komolyan megrovatik.
Petőfi Sándor
Már a mi a levél érdemét illeti (haugyan abban valaminémű érdem lappang) nem szükség
megirnom, hogy azon kivánságtoknak, miszerint nőmet hozzátok elvigyem, eleget nem
te
ttem, mert hisz’ akkor, ha
eleget tettem volna, nem levelet, hanem egy pár testet és lelket (a mi tulajdonkép csak egy)
kapnál in natura, de azt még is meg kell említnem, hogy eleget nem
tehettem. Okaimat szóval lehetne csak elég bőven elsorolni: annyit
azonban irhatok, hogy jómagam most is még a szobát őrzöm, nőm pedig kétizbeni utazása után
megtanulta, mi az, háziasszonynak hajlékát hosszabb időre elhagyni, a mennyiben debreczeni és
pesti utunk
[törölt]
« he »n
alatt a cseléd és
czimborái által tetemesen meglopattatódtunk, s hogy még jobban meg nem lopattunk, (miután
szekrényünk is felveretett) azt csak a tolvajok generositásának és loyalitásának köszönhetjük.
Azonban a fődolog nem az, hogy mi történjék az általad irt két hét alatt,
hanem mi történjék a két hét után. Tehát térjünk a fődologra.
Jegyzet
debreczeni és pesti utunk1848. december 10-én tértek vissza Debrecenből, ahol meglátogatták Petőfiéket (lásd
Arany János
jegyzetét Arany János
Petőfi
1848. dec. 1-i levelén), majd a hónap végén, szintén
feleségével, Pesten járt (lásd Petőfi Sándor
Arany János
jegyzetét Arany János
Petőfi
1849. jan. 7-i levelén).Petőfi Sándor
Hogy kedves komám asszony és kisdede, nálunk, mig a vész minket is el nem sodor,
kitelhető szíves ápolásban fog részesülni, arról szó sincs. Régen
megszoktuk már egymást ugy tekinteni, mint egy családot, s a mi mienk az tiétek is
egyszersmind, és viszont. A mi a költözközés módját illeti, ha
Petőfi Sándor
akkor, midőn neje, utazható állapotban leend,
még Debreczen magas kőfalai közt
dégál,Petőfi Sándor
n
akkor ő fog bizonyosan Szalontára szánkázni. De ha már akkor ott nem lehetne? várjunk csak! –
Jegyzet
dégál,időzik.
Ha nincs Debreczenben olly meghitt embered, kinek őrködése alatt nőd
e kellemetlen utat megtehetné, megirod öcsém, bizonyosan a napot, mellyen tul Debreczenben maradnia nem szükséges, s ha csak az inaimat birom – vagy rectius az
inaim engemet birnak, akkorra bemegyek, illetőleg bemegyünk.
n
De minthogy igen szeretnélek tégedet még egyszer, s talán
utoljára, Szalontán látni, ezen esetet (hogy t.i. én menjek a kis
komámért) tedd szükségtelenné, az által, hogy maradj egy pár nappal tovább Debreczenben (s mért ne lehetne ez?) és hozd el magad, mihelyt veszély nélkül
lehet. Ha jó ut (plane szánut) lesz, Szalonta
Debreczentől nincs nagyon messze, mert az ember nem kerül Váradnak, hanem Szent-Márton alatt letér és
Sass, Szakál, Ugra, Geszt helységeken keresztül egyenesen Szalontára jő, mint ezt a mappa bölcsen megmutatja. De rosz utban világért
sem tanácslom ez utat, annál kevésbé, mert fogadót sem talál az ember rajta. Ergó okosan.
Jegyzet
bemegyek, illetőleg bemegyünkerre azonban ekkor még nem került sor. A kisgyermek miatt féltek a téli utazástól: erre vall
Petőfi
febr. 14-i Petőfi Sándor
Arany János
hoz intézett levelének megjegyzése: „mind a ketten elfagytak
volna”. – Arany János
Petőfi
jan. 13-án Petőfi Sándor
Kossuth
nak írt levelében kérte, helyezze át Kossuth Lajos
Bem
táborába (lásd
Petőfi Lev. 197–198. l.). Bem József
Kossuth
, illetve a Honvédelmi Bizottmány
hozzájárult kéréséhez, s Kossuth Lajos
Petőfi
jan. 16-án elindult Petőfi Sándor
Bem
hez, akivel jan. 25-én
találkozott. (Lásd
Bem József
Dienes András
: Petőfi a szabadságharcban. Bp. 1958.
70–79. l.)Dienes András
Mindazáltal nem tanácsolnám, hogy szállástokat Debreczenben
felmondjátok,
n
vagy potom áron kiadjátok.
Meglehet, barátom, hogy tavasz előtt még innen is futnunk kell, s illy esetben az arab rege
szerint az lenne jó, ha az embernek minden városban volna egy háza. Arad – s az érdélyi szélek, különösen Hunyad megye, hová az Urbán vert seregeJegyzet
nem tanácsolnám, hogy szállástokat Debreczenben felmondjátok,Petőfiék mégis felmondták debreceni lakásukat,
Petőfiné
fiával
Vörösmartyékhoz költözött. (Lásd Szendrey Júlia
Petőfi
febr. 14-i levelét Petőfi Sándor
Arany János
nak.)Arany János
n
állitólag vette magát, innen
nincs távol, nemzetőr seregünk Bihar szélén őrködik ugyan, hogy valamelly beütést Zaránd felől, fenntartson s megakadályozzon, azonban, ámbár teljes
bizodalmam van a nemzetőri példás vitézségbe, nem merném, mint bizonyost jóslani, hogy még e
télen mégeddig szűz Bihar délkeleti oldalát meg nem szeplősiti az ellenség nyoma, annálinkább
minthogy az egész idáig terjedő oláhságban folytonos támaszt és gyarapodást talál; s Arad netaláni elfoglalása után (honnan most semmit sem hallani) a Várad vagy Debreczen felé nyomuló ellenségnek épen
sarkában vagyunk. Azért, öcsém jó lesz a debreczeni szállást, ha nagy áldozattal nem esik,
fentartani, hogy szükség esetére mi is mindnyájan oda menekülhessünk. Ezt
azonban ne gondold, hogy elijesztés végett irtam: önzésből irtam barátom,
hogy ha Debreczenbe futnom kell, miről már komolyan gondolkoztam, –
szállásom etquidemJegyzet
Urbán vert seregeUrbán seregét 1849. jan. 3-án
Bem
verte meg (lásd
Bem József
Spira György
: A magyar forradalom 1848/1849-ben Bp.
1953. 417. l.) – Urbánról lásd
ADATTÁR.
Spira György
n
ingyen-szállásom legyen.
Jegyzet
etquidemet quidem (latin) = és pedig.
Szakaszsz időt magadnak, öcsém, és pótold ki nekem azon három hirlap hiányát, mellyekre
előfizettem, de a mellyek betűit nem tudom, mikor fogom olvasni. Rettenetes helyzet!! Jó
hirek, leverő hirek,
n
enyhitő hirek, agyonütő hirek – ez
mindig igy megy. A tábornál is követelem tőled, hogy minket (már minket
és titeket) folytonos ujságokkal tarts, különben az iszonyú
bizonytalanság miatt rakásra halunk.
Jegyzet
Rettenetes helyzet!! Jó hirek, leverő hirek, stb.E mondatokban
Arany János
mindennapjait és költészetét fojtogató nyugtalanság vibrál. Élmények,
hírek, nyomukban rémlátások: „mintegy önmagából forgatják ki a költőt”. (
Arany János
Barta János
: Arany
János és az epikus perspektíva. Kézirat, 21. l.) – 1848 végén és 1849 elején írt Álom–való és Válság idején című költeményeiben: „a
szabadságharc első letörései idején kétségbeesett költő tűnik fel, szólal meg”.
(
Barta János
Keresztury Dezső
: S mi vagyok én … Bp. 1967. 250. l.)
– Bennük a pokol köreinek dantei útját járja.Keresztury Dezső
És most áldjon meg a teremtő. Jőj magad, és minél előbb már csak azért sem igérem meg, hogy
én megyek el, azaz hogy már én la,
Arany János
Arany János