Arany – Petőfi Sándornak

Petőfi Sándor

m,

Ha minden ennekelőttevaló és ezeknekutána következhetendő leveleidet pecsételetlenül hagytad volna is, csekély egyéni véleményem szerint egy kis ildomosság volt vala tőled legutósó leveledet, mielőtt azt utnak inditnád körülnézni, és lepecsételni! Ugy van, barátom, azon levélen én nem a szokott

PS

Petőfi Sándor

betűket, hanem a szalontai kir. postahivatal koronás pecsétjét s e szavakat találtam: pecsét nélkül érkezett. Hajlandó vagyok hinni, hogy ezt te épen nem különczködésből, hanem afféle genialis feledékenységből tetted, melly hibád ezennel komolyan megrovatik.

Már a mi a levél érdemét illeti (haugyan abban valaminémű érdem lappang) nem szükség megirnom, hogy azon kivánságtoknak, miszerint nőmet hozzátok elvigyem, eleget nem te [törölt]
« he »
ttem, mert hisz’ akkor, ha eleget tettem volna, nem levelet, hanem egy pár testet és lelket (a mi tulajdonkép csak egy) kapnál in natura, de azt még is meg kell említnem, hogy eleget nem tehettem. Okaimat szóval lehetne csak elég bőven elsorolni: annyit azonban irhatok, hogy jómagam most is még a szobát őrzöm, nőm pedig kétizbeni utazása után megtanulta, mi az, háziasszonynak hajlékát hosszabb időre elhagyni, a mennyiben debreczeni és pesti utunk

n

Jegyzet

debreczeni és pesti utunk

1848. december 10-én tértek vissza Debrecenből, ahol meglátogatták Petőfiéket (lásd

Arany János

jegyzetét

Petőfi

Petőfi Sándor

1848. dec. 1-i levelén), majd a hónap végén, szintén feleségével, Pesten járt (lásd

Arany János

jegyzetét

Petőfi

Petőfi Sándor

1849. jan. 7-i levelén).

alatt a cseléd és czimborái által tetemesen meglopattatódtunk, s hogy még jobban meg nem lopattunk, (miután szekrényünk is felveretett) azt csak a tolvajok generositásának és loyalitásának köszönhetjük. Azonban a fődolog nem az, hogy mi történjék az általad irt két hét alatt, hanem mi történjék a két hét után. Tehát térjünk a fődologra.

Hogy kedves komám asszony és kisdede, nálunk, mig a vész minket is el nem sodor, kitelhető szíves ápolásban fog részesülni, arról szó sincs. Régen megszoktuk már egymást ugy tekinteni, mint egy családot, s a mi mienk az tiétek is egyszersmind, és viszont. A mi a költözközés módját illeti, ha

Petőfi Sándor

akkor, midőn neje, utazható állapotban leend, még Debreczen magas kőfalai közt dégál,

n

Jegyzet

dégál,

időzik.

akkor ő fog bizonyosan Szalontára szánkázni. De ha már akkor ott nem lehetne? várjunk csak! –

Ha nincs Debreczenben olly meghitt embered, kinek őrködése alatt nőd e kellemetlen utat megtehetné, megirod öcsém, bizonyosan a napot, mellyen tul Debreczenben maradnia nem szükséges, s ha csak az inaimat birom – vagy rectius az inaim engemet birnak, akkorra bemegyek, illetőleg bemegyünk.

n

Jegyzet

bemegyek, illetőleg bemegyünk

erre azonban ekkor még nem került sor. A kisgyermek miatt féltek a téli utazástól: erre vall

Petőfi

Petőfi Sándor

febr. 14-i

Arany János

hoz intézett levelének megjegyzése: „mind a ketten elfagytak volna”. –

Petőfi

Petőfi Sándor

jan. 13-án

Kossuth

Kossuth Lajos

nak írt levelében kérte, helyezze át

Bem

Bem József

táborába (lásd Petőfi Lev. 197–198. l.).

Kossuth

Kossuth Lajos

, illetve a Honvédelmi Bizottmány hozzájárult kéréséhez, s

Petőfi

Petőfi Sándor

jan. 16-án elindult

Bem

Bem József

hez, akivel jan. 25-én találkozott. (Lásd

Dienes András

: Petőfi a szabadságharcban. Bp. 1958. 70–79. l.)

De minthogy igen szeretnélek tégedet még egyszer, s talán utoljára, Szalontán látni, ezen esetet (hogy t.i. én menjek a kis komámért) tedd szükségtelenné, az által, hogy maradj egy pár nappal tovább Debreczenben (s mért ne lehetne ez?) és hozd el magad, mihelyt veszély nélkül lehet. Ha jó ut (plane szánut) lesz, Szalonta Debreczentől nincs nagyon messze, mert az ember nem kerül Váradnak, hanem Szent-Márton alatt letér és Sass, Szakál, Ugra, Geszt helységeken keresztül egyenesen Szalontára jő, mint ezt a mappa bölcsen megmutatja. De rosz utban világért sem tanácslom ez utat, annál kevésbé, mert fogadót sem talál az ember rajta. Ergó okosan.

Mindazáltal nem tanácsolnám, hogy szállástokat Debreczenben felmondjátok,

n

Jegyzet

nem tanácsolnám, hogy szállástokat Debreczenben felmondjátok,

Petőfiék mégis felmondták debreceni lakásukat,

Petőfiné

Szendrey Júlia

fiával Vörösmartyékhoz költözött. (Lásd

Petőfi

Petőfi Sándor

febr. 14-i levelét

Arany János

nak.)

vagy potom áron kiadjátok. Meglehet, barátom, hogy tavasz előtt még innen is futnunk kell, s illy esetben az arab rege szerint az lenne jó, ha az embernek minden városban volna egy háza. Arad – s az érdélyi szélek, különösen Hunyad megye, hová az Urbán vert serege

n

Jegyzet

Urbán vert serege

Urbán seregét 1849. jan. 3-án

Bem

Bem József

verte meg (lásd

Spira György

: A magyar forradalom 1848/1849-ben Bp. 1953. 417. l.) – Urbánról lásd ADATTÁR.

állitólag vette magát, innen nincs távol, nemzetőr seregünk Bihar szélén őrködik ugyan, hogy valamelly beütést Zaránd felől, fenntartson s megakadályozzon, azonban, ámbár teljes bizodalmam van a nemzetőri példás vitézségbe, nem merném, mint bizonyost jóslani, hogy még e télen mégeddig szűz Bihar délkeleti oldalát meg nem szeplősiti az ellenség nyoma, annálinkább minthogy az egész idáig terjedő oláhságban folytonos támaszt és gyarapodást talál; s Arad netaláni elfoglalása után (honnan most semmit sem hallani) a Várad vagy Debreczen felé nyomuló ellenségnek épen sarkában vagyunk. Azért, öcsém jó lesz a debreczeni szállást, ha nagy áldozattal nem esik, fentartani, hogy szükség esetére mi is mindnyájan oda menekülhessünk. Ezt azonban ne gondold, hogy elijesztés végett irtam: önzésből irtam barátom, hogy ha Debreczenbe futnom kell, miről már komolyan gondolkoztam, – szállásom etquidem

n

Jegyzet

etquidem

et quidem (latin) = és pedig.

ingyen-szállásom legyen.

Szakaszsz időt magadnak, öcsém, és pótold ki nekem azon három hirlap hiányát, mellyekre előfizettem, de a mellyek betűit nem tudom, mikor fogom olvasni. Rettenetes helyzet!! Jó hirek, leverő hirek,

n

Jegyzet

Rettenetes helyzet!! Jó hirek, leverő hirek, stb.

E mondatokban

Arany János

mindennapjait és költészetét fojtogató nyugtalanság vibrál. Élmények, hírek, nyomukban rémlátások: „mintegy önmagából forgatják ki a költőt”. (

Barta János

: Arany János és az epikus perspektíva. Kézirat, 21. l.) – 1848 végén és 1849 elején írt Álom–való és Válság idején című költeményeiben: „a szabadságharc első letörései idején kétségbeesett költő tűnik fel, szólal meg”. (

Keresztury Dezső

: S mi vagyok én … Bp. 1967. 250. l.) – Bennük a pokol köreinek dantei útját járja.

enyhitő hirek, agyonütő hirek – ez mindig igy megy. A tábornál is követelem tőled, hogy minket (már minket és titeket) folytonos ujságokkal tarts, különben az iszonyú bizonytalanság miatt rakásra halunk.

És most áldjon meg a teremtő. Jőj magad, és minél előbb már csak azért sem igérem meg, hogy én megyek el, azaz hogy már én la,

imádott barátod

Arany János

AJOM 15

Megjegyzések: