Arany – Szilágyi Istvánnak Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom15-lev.tei.18 /o:ajom15-lev.tei.18 Arany László96681 hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 610. 1. 692. sz. a.). Válasz Szilágyi István126327 nov. 23-i levelére. AJLevIB. I. k. 6-9. l. Kevés kihagyással. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára K. 513/692 2 250 205 csontszínű l. papír, 25 x 20,5 cm, 2 fol., 1-3. l.: l. szöveg, 4. l.: címzés, vörös viaszpecsét-maradvány, postai pecsét: Szalontha, áthúzva. Melléklet: 2 fol., 1-4. l.: Byron313429: Don Juan-ja részletének fordításával. Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XV. kötet Levelezés 1. ISBN:9630500965 editor Keresztury Dezső KOHA:115470 arranged for publication Sáfrán Györgyi KOHA:123849 Bisztray Gyula KOHA:102763 Sándor István lector Barta János KOHA:99581 1975 Budapest Akadémiai Kiadó levél Kiadott. Teljes. Nagyszalonta Arany János96679 Szilágyi István126327 Máramarossziget Címzés, utóbb az egész áthúzva: A marmaros-szigeti ref. fensőbb iskolában Theologia és Physica rendes Professora T. T. Szilágyi István126327 Urnak egész tisztelettel. Marmaros-Sziget. Arany – Szilágyi Istvánnak Szalonta , dec. 4-én 1845. Kedves Barátom Uram! Tegnap vevém becses levelét, s már sietek válaszolni, nem, hogy nyűgtől meneküljek, de, mert kín volna tovább halasztani válaszomat. S a biographia kiegészítő részét, a bizodalmat mellyel az egész levél irántam elöntve van, köszönöm; – köszönöm a jó napot mellyet ön, szerzett számomra nem – mostoha állapotának tudatásával, s mind azzal, mik az igen kedves sorokban foglalvák. Áldja meg isten érte állandó testi egésséggel ! mert szellemileg nincs okom aggani ön jövendője fölött. Ez fényes, ön nagy leend (NB én nem szoktam hizelegni, kivált Szilágyi István126327 nak) – s én örömest tűrendem, hatalán ritkábban érkeznék is felém fordítni mikroskopját. Bizodalma – mint volt mindig – ezentul is szent lesz előttem. Leveleimet vegye ugy, mint irántai tiszta hajlamom nyílatkozását, s ha netán sűrűbben beköszöntenének, mint önnek, mostani bokros – s mint némelly szigetkörnyékiektől értém, valóban terhes hivatali foglalatossági megengednék elolvasásukat, rakja őket rakásra szünnapokig. Nekem elég, hogy ön nem nézi le őket, s hogy néha, ha úgy tetszik, válaszol rájok. No de, dologra; mondaná valamellyik hírlapi értekező. Hogy ön nem úgy tett Bécs ben, mint én, ön nem úgy tett Bécs ben, mint én, Arany János96679 önéletrajzi levele szerint „hivatalos minőségben” járt Bécs ben s rövid útja „szélesité egy kevéssé látkörét” ( AJ. kk. XIII. k. 113. l.). Útiköltségeiről vezetett számadási naplója szerint ( AJ. kk. XIII. k. 10-13. l., 439-441. l.) 1843. aug. 19-én Váry Lajos ügyvéd s annak felesége társaságában hajóra szállt, két napig időzött Pozsony ban s aug. 30-tól kezdődően nem egészen öt napot töltött Bécs ben, járt Schönbrunn ban is. Szept. 3-án indult vissza, és szept. 8-án már újra Szalontá n volt. Arany96679 sógora, Ercsey Sándor107792 úgy tudja, utazásuk a városra erőszakolt földesúr, hg. Eszterházy és a város közt folyó perrel volt kapcsolatos. ( H. Fekete Péter94257 : Arany János bécsi útja. Nagyszalontai községi polgári leányiskola értesítője az 1914-15. évre. 3-8. l. vesd össze még H. Fekete Péter : Arany János bécsi útjához. ItK 1921. 169. l.) ki a Burg -ot meg kerültem, azt gondolom. Hogy az orvosi pályát félben hagyta, igen jól tette: ha pap állandóúl nem lenne, még jobban tenné. De hát mi? ugye. – Biz ez kérdés, mai világban; felelnék professor ohne papság. Sziget ugy is csak gradus ad … Sziget ugy is csak gradus ad…„gradus ad Parnassum” – lépcső a Parnassusra, az ókori múzsák hegyére; a latin versíráshoz használt segédkönyvek egykori kedvelt címe. Arany János96679 úgy vélte, Szilágyi126327 csak átmenetileg marad Máramarossziget en, a város „gradus” – azaz lépcsőfok lesz valamely magasabb tisztséghez. isten adja mielőbb úgy legyen. Egyéb iránt, részemről Sziget re semmi ellenvetés: becsűletes magyar város, tele zsidóval; laktam egyik fogadójában 836-ban, laktam egyik fogadójában 836-ban,az a debreceni színtársulat, amelynek Arany János96679 1836. február második felében tagja lett, május 1-én tartotta a városban utolsó előadását, azután feloszlott. Ekkor Arany János96679 ahhoz a kisebb vándortársulathoz csatlakozott, amely a debreceninek néhány tagjából s „más vidéki kóborokból” regrutálódott. „Nagy-Károly , majd Szatmár , végre Máramarossziget lőn vándorlásunk eldorádója”, írja Arany96679 . Máramarosból hét napi vándorlás után aratás idején, feltehetően július első felében tért haza Szalontá ra. Így máramarosszigeti benyomásait 1836 júniusában szerezte. (Lásd önéletrajzi levelét, AJ. kk. XIII. k. 110-11. l.; továbbá Voin. AJé. I. k. 44-47. l.) mint a vándor Thalia sarukötője. mint a vándor Thalia sarukötője Thalia a vígjáték, tágabb értelemben a színjátszás múzsája; a sarukötő szó Arany96679 nak a színháznál betöltött szerény feladatkörére céloz. – Aranyos főkötős zsidónők, zsidólepényt árúlók, – az Iza vize, mellyen átgázoltam; tul rajta egy dísztelen hegy, mellyen mászkáltam, s mellyről egyhelyt vagy 10-ölnyi lecsúszás – perse akaratlanúl – egy nadrágom életébe kerűlt – ezen képzetek vannak össze gúzsolva elmémben Sziget eszméjével, meg Kisfaludy115718 Ilkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy medve kergető szerepét vittem-e. Kisfaludy115718 Ilkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy medve kergető szerepét vittem-eHasonló jelenet az Ilkában nincs. Arany96679 talán Kisfaludy Károly115718 Stibor vajdájára gondol, amelynek első jelenésében „vadászkürt harsog”. Medvéről itt sincs szó, a vajda vadkant ejt el. – No de erre már most bajosan emlékeznek a szigethi főurak. – Olvastam a Pesti Hirlap nem tudom hányadik számát; s köny, – örömé? fájdalomé? – tódult fel szemembe. De nem volt egy lélek, kivel őszintén közölhetém érzelmimet – kivéve nőmet, a ki legalább segített velem együtt érzeni –. Én nem tudom, mit mondanak rá a ….. mert én senki előtt még fel nem hoztam, senkitől említetni nem hallottam. Egyébiránt a mint Henszlmann112823 közzé-tette, Olvastam a Pesti Hirlap ban … a mint Henszlmann112823 közzé-tettea Pesti Hírlap 1845. nov. 18-i számában (575. sz. 2. l.). A Magyar Akadémia címmel, H. I.112823 Henszlmann Imre112823 aláírással részletes beszámoló jelent meg az Akadémia pályázatára érkezett Magyar ékes szókötés című nyelvészeti pályamunkák elbírálásáról. Szilágyi István126327 dolgozatáról az egyik bíráló úgy nyilatkozott, hogy „Révay123339 óta nem íratott semmi, a mit ezen munkával össze lehetne hasonlitani”. Mivel azonban a szerző betegsége miatt munkáját nem tudta befejezni, a másik mű kapta az első díjat. én inkább lettem volna az „in der Tiefe wohnt die Wahrheit” „in der Tiefe wohnt die Wahrheit”az igazság a mélyben lakik; Schiller313551 nek sorát „Und im Abgrund wohnt die Wahrheit” Sprüche des Konfucius című költeményéből (2. versszak utolsó sor) Szilágyi126327 a fenti formában választotta jeligéjéül. másodjutalmas szerzője, mint az az első jutalmas tót pap. tót pap Szvorényi József149347 , az első díj nyertese. És Zrínyi hatástalan? Zrínyi hatástalan? Szilágyi István126327 drámája. boldog isten! mi hatja meg ezen urakat? Talán a puszta úgy nevezett Theater-coup-ok, Theater-coup-okcoup de théatre: a nézők meghökkentésére számító színpadi fogások neve. azok az előre nem látott, következőleg nem várt, következőleg sem félt, sem remélt deus ex machinák, deus ex machinákaz ókori görög színházi játékokban a befejezés olykor istenek beavatkozásával történik, az istent alakító színész hirtelen megjelenését különleges gépezet biztosította. Itt az előzményekből nem következő bonyodalmakat jelent. millyenekkel ma némellyek hatást akarnak eszközölni? S így aztán jön a hatás sokszor; mint hatás volna ha most, az éj homályában, iró szobám ablakát valaki véletlenűl bevágná; vagy legszebb beszélgetés közben arcúl csapna. Minél többet olvasok a drámáról, drámai hatásról, annál inkább meggyőződöm arról, s minél több összehasonlítást teszek Machbeth, Bánk-bán, III. Richard – és Angelo Angelo Victor Hugo313502 drámája. Magyarul Eötvös József107755 fordításában 1836-ban jelent meg először. stb. között, annál tisztábban van előttem hogy sokkal több érdeket gerjeszt a nézőben a rettegve vagy remélve várt mint a váratlan; a rejtek ajtók, a minden tudók, élő krónikák; melly utóbbiakat mind addig nem tud a néző miért szundikálnak a színpadon – mig egyszer a darab, – vagy éltök vége felé kitárják mély bölcsességeket, nehogy előbb szúrja őket valaki keresztül, mint – selyemhernyókint – lerakhatnák gyümölcsöző tojásaikat, mellyekből aztán a darab fonódik. Kölcsey139749 nek igaza van Kölcsey139749 nek igaza vanidézet Kölcsey139749 nek Kisfaludy Károly115718 A leányőrző című vígjátékáról írt tanulmányából: „Csak az, ami előttünk valamely darabban természetes, amit abban vagy várni, vagy rettegni lehet.” (Lásd Kölcsey Ferenc összes művei. Sajtó alá rendezte Szauder Józsefné132525 és Szauder József125562 . I. k. Bp. 1960. 622. l.) Eredetileg A leányőrző címen jelent meg; későbbi kiadások a tanulmányt Komikumról címen közölték. midőn azt mondja: „csak az a darabban természetes, mit abban várni vagy rettegni lehet”, – minél több a várni vagy rettegni való annál érdekesebb a darab; de hol némelly aluszékony jelenetre rácsattan valamelly nemvárt mennykő az, gyermekeket talán meg ijeszt, de felnőtt egyénnek nem gyönyörködtető; azonban ön ezeket jobban tudja, mint a szalontai kis nótáros, s hogy jobban tanú Zrinyi, kit epedve várok, mint szinte a többi ígéreteket is. A tavalyi Kisfaludy-jutalmat A tavalyi Kisfaludy-jutalmat Szilágyi126327 Bécsi napok című művét jutalmazták. (Lásd Szilágyi István126327 – Arany János96679 nak 1845. nov. 23.) a hírlapból olvastuk. S mivel Fónyad126327 név a literaturáb literaturában nem volt ismeretes, hát biz azt gyanítgatták azok, kik gyanítgatásban „élnek” – Egyébiránt még akkor elfeledték. Hát ez a kalendiáriom-levél mit keres itt? kérdi talán ön, a mint levelem felbontásával kihullott annak béllése; s talán egyszersmind eszébe is jutott a horáci: „Occidit legendo, Non missura cutem nisi plena cruoris hirudo.” „Occidit legendo, Non missura cutem nisi plena cruoris hirudo.” idézet Horatius313648 Ars poeticájából: quem vero arripuit, tenet occiditque legendo, non missura cutem, nisi plena cruoris hirudo. (Epistula ad Pisones 475–476. sor. A költemény befejezése.) Muraközy Gyula120307 fordításában: ám, akit elfog, azon csüng, úgy olvassa halálra, s mint a nadály, úgy engedi el, ha kiszívta vérét. ( Horatius összes versei. Bp. 1961. 598–599. l.) Most az egyszer távol legyen e hiúság tőlem. Ezen vers Byron313429 Don Juanja (:16 énekes satyricus eposa:) III-ik énekében találtatik, Byron313429 Don Juanja… III. énekében találtatikDon Juan, aki hajótörött társai közül egyedül szabadul meg az emberevők kezéből, a Földközi-tenger egyik sziklaszigetére vetődik, itt hallgatja a görög énekesnek a zsarnokság ellen tiltakozó dalát. Arany János96679 utóbb Szilágyi István126327 kérésére átdolgozta e fordítást, s így jelent meg a Szigeti Albumban. 1859-ben e téma levelezésükben újból visszatér (Szilágyi István126327 – Arany János96679 nak 1859. okt. 18., nov. 18., továbbá Arany János96679 – Szilágyi István126327 nak 1859. okt. 25., dec. 6.). általa egy új görög költő szájába adatva, az Archipelagus egyik szigetén. Engem e vers megkapott. Meglehet, ha fordításban, ollyanban kivált mint ez, olvasom szintúgy érzéketlen maradok mellette, mint, alkalmasint ön most: de angolul olvasva, s ott, ahol felhozatik, nem hiszem, hogy önt is meg nem ragadná. A papír oldalán betoldó jellel: „alant a szó szerinti forditás prósában.” szó szerinti fordítás prósában. Arany János96679 ezt is mellékeli; bár az Arany kritikai kiadás Az új görög dalnok (Byron „Don Juan”-ja III. énekéből) címen (lásd AJ. kk. I. k. 285–288., 511. l.) közölte Arany János96679 fordítását, nem vette figyelembe a Szilágyi István126327 nak küldött másolatot, amely pedig több helyen eltér a kk. -ban közölt szövegtől. Ugyancsak hiányzik Arany János96679 „szó szerinti” fordítása. Mindkettőt itt közöljük. – Próbálja kipréselni belőle azon érzéseket, s ha nem megy, ne lökje el, hanem tartsa meg akkorra midőn angolúl értend Mert ez oda – vagy elegico-oda ez oda – vagy elegico-odakísérlet a költemény műfaji jellegének meghatározására – vagy micsoda, igen szép. Byron313429 nál csak egyet olvastam még (NB: még sokat nem olvastam:) illyen szépet: a híres ódát Napoleon ra. a híres ódát Napoleon ra Byron313429 : Ode to Napoleon Buonaparte. Meglehet, még azt is elküldendem, legalább prosa fordításban. Az eredeti itt váltogatólag rímel: nekem ennyit tenni is veszett munka volt rím dolgában – innen a rímek átkozottak. Az angol nyelv jobbadán egy tagú szókbul áll, mellyek flexio által sem válnak több taguakká, hanem „a la Samu nadrág” „a la Samu nadrág” az anekdota szerint a „Samu nadrág” tulajdonosa báránybőr nadrágját egyre javítgatta s így az állandóan egy-állapotúnak látszott. Így lett a szólás az állandóság, egyformaság, változatlanság jelképe, (Lásd Nyr. 1900. 83–84. l. és 1906. 335–336. l.) maradnak. Mi pedig egy tagú szavainkat is addig ragozzuk, míg 4–5 tagú nem válik belőlük; s innen a nehézség angolból szót szóval, sort sorral – mértéket mértékkel és rímet rímmel visszaadva forditni. Házi körülményimet illetőleg: ez utóbbi levelem óta semmi nevezetest nem változott. Nőm – gyermekim egésségesek; az tiszteli, ezek közől Julcsá168031 m csókolja önt. Levelét nőmnek felolvasván, a kis leány végig hallgatta, s olvasás végével, ámbár a nevet nem olvastam el, anyja kérdésére ki írta a levelet? habozás nélkül felelt „Szilágyi126327 bácsi”. Kérdezvén emlékszik-e Szilágyi126327 bácsira felelt: igen; fehér kalapja volt, s velem katharrzetlit kerestetett kaputja zsebében. katharrzetlit kerestetett kaputja zsebében.A kaput a hosszú felső kabát neve; a katharrzetli valóstínűleg köhögés elleni cukorka volt. – Isten áldja meg önt testi- és lelkiképen, olly bizonyosan, mint a milly forrón ohajtja Önnek tisztelő barátja Arany János96679 Oldalt egy mutató kéz rajza hívja fel a figyelmet az alábbiakra: Nov. 1-e óta: Főbíró Kenyeres János Főbíró Kenyeres János stb.lásd ADATTÁR/o:ajom15-lev.adat.tei#0680 h. ü. Törvény bíró Balog János az ugynev. tens úr. Nem haladunk tehát? Byron: Don Juan III. énekéből az új görög dalnok Arany János: „szó szerinti forditás prósában.” 1.Graecia szigeti, Graecia szigeti! Hol égő Sappho szeretett s énekelt Hol termének had és béke művei Hol Delos kelt, és Phoebus eredt; Örök nyár aranyozza őket még De mindenök, kivéve napjokat, le van hunyva. 2.A sciosi és Teosi múzsa A hős hárfája, a szerelmes lantja Meglelék a hirt, mellyet partitok megtagadnak; Születésök helye egyedül néma A hangoktól, miket Echo távolabb röpit Mint apáitokét „Áldás szigeti!” 3.A hegyek néznek Marathonra – És Marathon néz a tengerre; És, andalgva ott egy órán, egyedül Álmodám, hogy Graecia még szabad lehet. Mert állván a persa sirja felett Nem vélhettem magamat rabszolgának. 4.Király ült a sziklás homlokon (v. szemöldön) Melly néz a tenger-emelte Salamisra; És hajók, ezrenként, fekvének alant, És emberek, nemzetenkint; – mind övéi valának; Megolvasá őket napkeltekor ; – És mikor a nap lehunyt, hol valának ők? 5.És hol vannak ők? és hol vagy te Hazám? Szótlan partodon A hősi tábor hangtalan már – A hősi kebel nem ver többé! S lantodnak, az olly soká dicsőnek, Illyen kezekbe kell aljasulni, mint enyém? 6.Valami az, hirnek szűkiben, Bár kötözve, láncolt faj között, Érezni legalább a honfi szégyenét, Épen, a mint éneklek, elönteni arcomat; Mert mi maradt a költőnek itt? A görögökért pirulat – Graeciaért egy köny. 7.Csak sirassuk áldottabb napjainkat? Csak piruljunk? Apáink vérzettek. Föld! add vissza kebeledből Meghalt spartánink maradványát! A háromszázból csak hármat engedj Új Thermopylaet csinálni. 8.Mit, csöndes még? és csöndes minden? Ah! nem; – a halottak szavai Hangoznak, mint távol hegyzugatag esése, És felelnek, „Egy élő fő Csak egy keljen föl, – mi mégyünk, mi megyünk!” Csak az élő az, aki süket. 9.Hiába – hiába: verj más húrokat; Töltsd csordultig a pohári samosi borral! Hagyd a csatákat a török csordáknak, És ontsd vérét Scio Szőlővesszejének; Hallga! kelvén a nemtelen hivásra – Mint felel mindenik szilaj Bacchanal! 10.Még megvan pyrrhi táncotok, Hová lett a pyrrhi phalanx? Két illy lecke közől miért feledni A nemesbet és férfiasabbat? Meg vannak betűitek, mellyeket Cadmos adott – Azt vélitek ő rabszolgáknak szánta ezeket? 11.Töltsd csordultig a pohárt samosi borral! Nem akarunk gondolkodni illy themákon m’t mint ezek; Az tette Anacreon énekét istenivé Ő szolgalt szolgált – de Polycratest szolgalta – szolgálta A tyrannt de uraink akkor Még, legalább, földijeink voltak. 12.Chersones tyrannja Volt a szabadság l.jobblegjobb s l.derekabb legderekabb barátja, Az a tyrann Miltiades volt! O! bár a jelen óra adna Másik despotat, illyen neműt! Illy láncok, mint övéi, biztos kötésűek volnának. 13.Töltsd csordultig a pohárt samosi borral! Suli bércén és Parga partján Létezik maradványa egy nép ágnak, Ollyan, millyeket a dór anyák szültek; És ott, talán, nemelly vetés is van vetve, Mellyet a heraklesi vér sajátjának vallhat. 14.Ne bizz, szabadságért a frankokba – Ezeknek olly királya van ki vesz és ad; Honi kardokban és honi hadsorokban Lakik egyedüli reménye a vitézségnek; De török haderő és latin csalárság Megtörendi paizstok, bármilly erős legyen. 15.Töltsd csordultig a p. pohárt samosi borral! Szüzeink lejtenek az árnyék alatt – Látom dicső fekete szemeiket ragyogni; De, bámulva mindenik lángzó leányra, Enyémet égő köny-csep mossa, Rágondolva hogy illy melleknek rabszolgákat kellend szoptatni. 16.Tégy (tegyetek) engem Sunium márvány lejtőjére Hol semmi, csak a hullámok, és én Hallhatjuk kölcsönös morajinkat elsuhanni, Ott, hattyuként, hadd énekeljek s haljak meg: Rabszolgák hazája ne legyen soha enyém – Zúzd le a samosi bornak azon poharát. Dec 4-én 1845. BYRON313429 : Don Juan III. énekéből. Arany János96679 fordítása: Az új görög dalnok. Arany János96679 Szilágyi126327 nak küldött fordítása, melynek szövegváltozata az AJ. kk. -ból hiányzik. (Lásd AJ. kk. I. k. 511. l.) Az AJ. kk. I. k. 285–288. l.-on közölt szöveg eltérései: 1. Szigethazám, szigethazám! Hol Sappho égett s énekelt. énekelt, Hol terme harcz és bék’ müve, műve, – …Delos megállt és Phoebus kelt! Delos Örök nyár hint még rá sugárt, De, napján kűl, minden leszállt. 2. Skios muzsája s Téosé, múzsája s Teoisé, A hős kobza, a szerelmi lant A hőskoboz, szerelmi lant, Másutt lelt hirt „szép szigetek”. Más parton él hírben, nem itt: Csak itt, a bölcsőn, semmi hang A hang, szülőföldén, kihalt, Abból, mit Echo elrepít Bár Eccho távolabb veti Messzebb, mint hőstök énekit. Mint ősink „Boldog Szigeti”. 3. Néznek Marathon ra a hegyek – S Marathon a tengerre néz; Ott álmodoztam egykor én én Hogy még Göröghon szabad lész lész: Mert, állva perzsa sir felett, sír Nem hittem szolga létemet. szolga-létemet. 4. Király ült a bércz-homlokon, Ült a király bérchomlokon, Mely vízi Salamist födé; Mely néz le Salamis fölé; S ezrével a hajók alant, Ezrével ott lenn a hajók, S tömérdek nemzet: – mind övé. Had, nemzet-számra: – mind övé! Megolvasá napkeltekor – napköltekor – De hol valának estve, hol? este, 5. S hol vannak ők? s hol vagy te is Hol is, Hazám? Partod szótlan hever, némán hever; Nem zajlik a hős tábor itt – Nem zendül itt a hős koboz – És nem ver itt már hős kebel! Nem dobban S lantod, az olly soká remek, oly Illy kézre száll-e mint ezek? Ily száll-e, mint ezek? 6. Ér valamit, ha nincs babér, Még valami – ha nincs babér – Bár lánczon, szolga nép közén – Bár szolganép közt, láncokon, – Legalább pirúlni honfilag Pirulni honfi módra, mint Mint most is, e dal közben, én; E dalra most is homlokom; Mert hisz mi itt költői bér? Mert, haj! Pir a népért, – köny a honér’. Pír a népér’ – könny 7. Hát csak sirassuk jobb napink? napunk? S pirúljunk? Haltak őseink. S pirúljunk? – Haltak Add vissza, föld! kebeledből Spartai elhunyt hőseink’! Háromszáznak csak hárma kell, A háromszázból hármat adj: És Thermopylae nk újra kel. újra nagy! 8. Mit, csend van még? csend mindenütt? Mit? csend tovább? Ah! nem; – a holtak hangja kél, Mint távol-omló zúgatag, távol omló Felelvén: „Egy kezdjen, ki él ki él – S megyünk, megyünk, követve, mi!” S megyünk, megyünk, vezessetek!” Nincs, élőn kűl, siket semi. Élőn kivűl, nincs más siket. 9. Mind hasztalan! verj másik hurt; húrt; Kelyhedre tölts samosi bort! tölts Samos borát! Török csordáknak a csatát, Harcot török csordákra bízz, Te skíi vessző vérit ontsd! Vért neked ontson a borág! Na! lám alig felszólalál – alig hogy szólalál – Mint érti sok vad bacchanál! 10. Még dívik pyrrhi tánczotok táncotok, De hol a pyrrhi harczirend? Feledségbe e kettő közől közűl, Mért a nemesbik leczke ment? Kadmos betűivel éltek – de betűje fennvagyon – Ő szolganépnek szánta-e? De rabnak szánta-e, vajon? 11. Samos borával tölts kehelyt! – Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt; ezt! Az ihleté Anakreon t, Ki szolgált – de Polykrates t – Polykrates t. – Térdünk ha szint’, akkor hajolt, szint’ akkor A zsarnok, mégis, honfi volt. A zsarnok mégis honfi volt. 12. Lám Chersones tyrannja is Lám, Chersonéz ’ Szabadságnak lőn bajnoka; hő E tyrann Miltiades volt! O! bárcsak illyen zsarnoka Oh! Bár efféle Voln’ a jelennek! Lánczai Volna Soká fognának oldani. 13. Samos borával tölts kehelyt! Suli bérczén, s Parga partin még Bérces Suli n, s a pargai A dór anyák szülöttihez Parton, van még egy faj, minőt Van egy hasonló nemzedék; Szültek a dórok anyjai; S van hintve ott mag, valahol, hintve mag, ott valahol, Kikben Herakles vére foly. 14. Szabadságot franktól ne várj – Ezek királya vesz, meg ad; ad: Mikben süker reménye él él, Csak honfi kard, csak honfi had; Török hadak, latin cselek, Ozmán erő, Megtörni fognák vértetek. Megrontanák hős 15. Samos borával tölts kehelyt! Árnyékba’ lejtnek szűzeink – Immint ragyog dicső szemök; Ím mint De, nézve lángzó szépeink’, Enyém forró könnyekben ég: ég; E kebleket rab szopja még. még! 16. Tégy Suni márvány bérczire, Sunium párkányira, Hol senki, mint én s a habok, én, s Hallgassuk egymást búgni; hadd búgni, míg Halok meg, hattyudallal, ott: Dallal, mint hattyú elhalok: Rab föld ne födjön engemet – Hon nem hazám, mely láncot hord – Zúzd földre Samos-kelyhemet! Csapd földhöz a samosi bort! (1845) (1859) Arany László96681 jegyzete: ( AJLev. I. B. I. k. 9. l.) „A levélben említett byroni költemény fordításáról maga Arany96679 utóbb talán meg is feledkezett; Szilágyi126327 küldte neki vissza annak másolatát 1859-ben, kérve, hogy a máramarosszigetiek javára szerkesztett albumba fölvehessék. Így jutott e fordítás előbb a SZIGETI ALBUM-ba, később az ÖSSZES KÖLTEMÉNYEK közé is, de változtatásokkal. Lásd erre nézve az alább közölt 1859. október 25-i levelet. Ide iktatjuk azonban a fordítást első alakjában; talán némelyeket érdekelni fog, hogyan birkózott meg ,a szalontai kis nótaros’ Byron313429 egyik legtömöttebb stílű költeményének fordításával.”