Tegnap vevém becses levelét, s már sietek válaszolni, nem, hogy nyűgtől meneküljek,
de, mert kín volna tovább halasztani válaszomat. S a biographia kiegészítő részét, a
bizodalmat mellyel az egész levél irántam elöntve van, köszönöm; – köszönöm a jó
napot mellyet ön, szerzett számomra nem – mostoha állapotának tudatásával, s mind
azzal, mik az igen kedves sorokban foglalvák. Áldja meg isten érte állandó testi
egésséggel ! mert szellemileg nincs okom aggani ön jövendője fölött. Ez fényes, ön
nagy leend (NB én nem szoktam hizelegni, kivált
Szilágyi István
nak) – s én örömest tűrendem, hatalán ritkábban érkeznék is felém fordítni
mikroskopját. Bizodalma – mint volt mindig – ezentul is szent lesz előttem.
Leveleimet vegye ugy, mint irántai tiszta hajlamom nyílatkozását, s ha netán sűrűbben
beköszöntenének, mint önnek, mostani bokros – s mint némelly szigetkörnyékiektől
értém, valóban terhes hivatali foglalatossági megengednék elolvasásukat, rakja őket
rakásra szünnapokig. Nekem elég, hogy ön nem nézi le őket, s hogy néha, ha úgy
tetszik, válaszol rájok.
Szilágyi István
No de, dologra; mondaná valamellyik hírlapi értekező. Hogy ön nem úgy tett
Bécsben, mint én,
n
ki a Jegyzet
ön nem úgy tett Bécsben, mint én,
Arany János
önéletrajzi levele szerint „hivatalos minőségben” járt
Bécsben s rövid útja „szélesité egy kevéssé látkörét” (
AJ. kk. XIII. k. 113. l.). Útiköltségeiről vezetett
számadási naplója szerint (
AJ. kk. XIII. k. 10-13. l., 439-441. l.) 1843. aug. 19-én Váry Lajos ügyvéd s annak felesége társaságában hajóra szállt, két napig időzött
Pozsonyban s aug. 30-tól kezdődően nem egészen
öt napot töltött Bécsben, járt Arany János
Schönbrunn
ban is. Szept. 3-án indult vissza, és
szept. 8-án már újra Szalontán volt. Bécs
Arany
sógora, Arany János
Ercsey Sándor
úgy tudja, utazásuk a városra erőszakolt földesúr, hg.
Eszterházy és a város közt folyó perrel volt kapcsolatos. (
ifj. Ercsey Sándor
H. Fekete Péter
: Arany János bécsi útja. Nagyszalontai
községi polgári leányiskola értesítője az 1914-15. évre. 3-8. l. vesd
össze még
H. Fekete Péter: Arany János bécsi útjához. ItK 1921.
169. l.)Fekete Péter, H.
Burg
-ot meg kerültem, azt gondolom. Hogy az orvosi pályát félben hagyta, igen
jól tette: ha pap állandóúl nem lenne, még jobban tenné. De hát mi? ugye. – Biz ez
kérdés, mai világban; felelnék professor ohne papság. Sziget ugy is csak gradus ad …Bécs
n
isten adja mielőbb úgy legyen. Egyéb iránt, részemről
Szigetre semmi ellenvetés: becsűletes magyar város, tele zsidóval; laktam egyik
fogadójában 836-ban,Jegyzet
Sziget ugy is csak gradus ad…„gradus ad Parnassum” – lépcső a Parnassusra, az ókori múzsák hegyére; a latin versíráshoz használt segédkönyvek egykori kedvelt címe.
Arany János
úgy vélte, Arany János
Szilágyi
csak átmenetileg marad Máramarosszigeten, a város „gradus” – azaz lépcsőfok lesz valamely magasabb
tisztséghez.Szilágyi István
n
mint a vándor
Thalia
sarukötője.Jegyzet
laktam egyik fogadójában 836-ban,az a debreceni színtársulat, amelynek
Arany János
1836. február második felében tagja lett, május 1-én tartotta a városban utolsó előadását,
azután feloszlott. Ekkor Arany János
Arany János
ahhoz a kisebb vándortársulathoz csatlakozott, amely a debreceninek
néhány tagjából s „más vidéki kóborokból” regrutálódott.
„Nagy-Károly, majd Szatmár, végre Máramarossziget lőn vándorlásunk eldorádója”, írja Arany János
Arany
. Máramarosból hét napi vándorlás után aratás idején, feltehetően július első felében tért haza Szalontára. Így máramarosszigeti benyomásait 1836
júniusában szerezte. (Lásd önéletrajzi levelét,
AJ. kk. XIII. k. 110-11. l.; továbbá
Voin. AJé. I. k. 44-47. l.)Arany János
n
–
Aranyos főkötős zsidónők, zsidólepényt árúlók, – az Iza vize, mellyen átgázoltam; tul
rajta egy dísztelen hegy, mellyen mászkáltam, s mellyről egyhelyt vagy 10-ölnyi
lecsúszás – perse akaratlanúl – egy nadrágom életébe kerűlt – ezen képzetek vannak
össze gúzsolva elmémben Sziget eszméjével, meg Kisfaludy
Ilkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy
medve kergető szerepét vittem-e.Kisfaludy Károly
n
– No
de erre már most bajosan emlékeznek a szigethi főurak. –
Jegyzet
Hasonló jelenet az Ilkában nincs.KisfaludyIlkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy medve kergető szerepét vittem-eKisfaludy Károly
Arany
talán Arany János
Kisfaludy Károly
Stibor vajdájára gondol, amelynek első jelenésében
„vadászkürt harsog”. Medvéről itt sincs szó, a vajda vadkant ejt el.Kisfaludy Károly
Olvastam a Pesti Hirlap nem tudom hányadik számát; s köny, – örömé?
fájdalomé? – tódult fel szemembe. De nem volt egy lélek, kivel őszintén közölhetém
érzelmimet – kivéve nőmet, a ki legalább segített velem együtt érzeni –. Én nem
tudom, mit mondanak rá a ….. mert én senki előtt még fel nem hoztam, senkitől
említetni nem hallottam. Egyébiránt a mint
Henszlmann
közzé-tette,Henszlmann Imre
n
én inkább lettem volna az „in der Tiefe wohnt die
Wahrheit”Jegyzet
aláírással részletes beszámoló jelent meg az Akadémia pályázatára
érkezett Magyar ékes szókötés című nyelvészeti
pályamunkák elbírálásáról.
Olvastam a Pesti Hirlapa Pesti Hírlap 1845. nov. 18-i számában (575. sz. 2. l.). A Magyar Akadémia címmel,… a mint[szerkesztői feloldás]banHenszlmannközzé-tetteHenszlmann Imre
H. I.
Henszlmann Imre
[szerkesztői feloldás]
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre
Szilágyi István
dolgozatáról az egyik bíráló úgy nyilatkozott, hogy
„Szilágyi István
Révay
óta nem íratott semmi, a mit ezen munkával össze lehetne hasonlitani”.
Mivel azonban a szerző betegsége miatt munkáját nem tudta befejezni, a másik mű
kapta az első díjat.Révai Miklós János
n
másodjutalmas
szerzője, mint az az első jutalmas tót pap.n
És Zrínyi hatástalan?
n
boldog isten! mi hatja meg ezen urakat? Talán a puszta
úgy nevezett Theater-coup-ok,n
azok az előre nem látott, következőleg nem várt,
következőleg sem félt, sem remélt deus ex machinák,
Jegyzet
Theater-coup-okcoup de théatre: a nézők meghökkentésére számító színpadi fogások neve.
n
millyenekkel ma némellyek hatást akarnak eszközölni?
S így aztán jön a hatás sokszor; mint hatás volna ha most, az éj homályában, iró
szobám ablakát valaki véletlenűl bevágná; vagy legszebb beszélgetés közben arcúl
csapna. Minél többet olvasok a drámáról, drámai hatásról, annál inkább meggyőződöm
arról, s minél több összehasonlítást teszek Machbeth,
Bánk-bán, III. Richard – és Angelo
Jegyzet
deus ex machinákaz ókori görög színházi játékokban a befejezés olykor istenek beavatkozásával történik, az istent alakító színész hirtelen megjelenését különleges gépezet biztosította. Itt az előzményekből nem következő bonyodalmakat jelent.
n
stb. között, annál tisztábban van előttem hogy sokkal több érdeket
gerjeszt a nézőben a rettegve vagy remélve várt mint a váratlan; a rejtek ajtók, a
minden tudók, élő krónikák; melly utóbbiakat mind addig nem tud a néző miért
szundikálnak a színpadon – mig egyszer a darab, – vagy éltök vége felé kitárják mély
bölcsességeket, nehogy előbb szúrja őket valaki keresztül, mint – selyemhernyókint –
lerakhatnák gyümölcsöző tojásaikat, mellyekből aztán a darab fonódik.
Jegyzet
Angelo
Victor Hugo
drámája. Magyarul Hugo, Victor
Eötvös József
fordításában 1836-ban jelent meg
először.Eötvös József
Kölcsey
nek igaza vanKölcsey Ferenc
n
midőn azt mondja: „csak
az a darabban természetes, mit abban várni vagy rettegni lehet”, – minél több a várni
vagy rettegni való annál érdekesebb a darab; de hol némelly aluszékony jelenetre
rácsattan valamelly nemvárt mennykő az, gyermekeket talán meg ijeszt, de felnőtt
egyénnek nem gyönyörködtető; azonban ön ezeket jobban tudja, mint a szalontai kis
nótáros, s hogy jobban tanú Zrinyi, kit epedve várok, mint szinte a
többi ígéreteket is.
Jegyzet
idézetKölcseynek igaza vanKölcsey Ferenc
Kölcsey
nek Kölcsey Ferenc
Kisfaludy Károly
A leányőrző című vígjátékáról írt tanulmányából:
„Csak az, ami előttünk valamely darabban természetes, amit abban vagy várni, vagy
rettegni lehet.” (Lásd
Kölcsey Ferenc összes művei. Sajtó alá rendezte
Kisfaludy Károly
Szauder Józsefné
és Szauder Mária
Szauder József
. I. k. Bp. 1960. 622. l.) Eredetileg A
leányőrző címen jelent meg; későbbi kiadások a tanulmányt Komikumról címen közölték.Szauder József
A tavalyi Kisfaludy-jutalmat
n
a hírlapból
olvastuk. S mivel Jegyzet
A tavalyi Kisfaludy-jutalmat
Szilágyi
Bécsi napok című művét jutalmazták. (Lásd
Szilágyi István
Szilágyi István
– Szilágyi István
Arany János
nak 1845. nov. 23.)Arany János
Fónyad
név a Szilágyi István
literaturáb
nem volt ismeretes, hát biz azt gyanítgatták azok, kik gyanítgatásban
„élnek” – Egyébiránt még akkor elfeledték.
Szerkesztői feloldás: literaturában
Hát ez a kalendiáriom-levél mit keres itt? kérdi talán ön, a mint levelem
felbontásával kihullott annak béllése; s talán egyszersmind eszébe is jutott a
horáci:
n
Jegyzet
„Occidit legendo, Non missura cutem nisi plena cruoris hirudo.”idézet
Horatius
Ars poeticájából:
(Epistula ad Pisones 475–476. sor.
A költemény befejezése.)
Horatius, Quintus Flaccus
Muraközy Gyula
fordításában:
(
Horatius összes versei. Bp. 1961. 598–599.
l.)
Muraközy Gyula
Most az egyszer távol legyen e hiúság tőlem. Ezen vers
Byron
Don Juanja (:16 énekes satyricus eposa:) III-ik énekében
találtatik,Byron, George Gordon
n
általa egy új görög költő szájába
adatva, az Archipelagus egyik szigetén. Engem e vers megkapott. Meglehet, ha
fordításban, ollyanban kivált mint ez, olvasom szintúgy érzéketlen maradok mellette,
mint, alkalmasint ön most: de angolul olvasva, s ott, ahol felhozatik, nem hiszem,
hogy önt is meg nem ragadná. Jegyzet
Don Juan, aki hajótörött társai közül egyedül szabadul meg az emberevők kezéből, a Földközi-tenger egyik sziklaszigetére vetődik, itt hallgatja a görög énekesnek a zsarnokság ellen tiltakozó dalát.ByronDon Juanja… III. énekében találtatikByron, George Gordon
Arany János
utóbb Arany János
Szilágyi István
kérésére átdolgozta e fordítást, s így jelent meg a Szigeti
Albumban. 1859-ben e téma levelezésükben újból
visszatér (Szilágyi István
Szilágyi István
– Szilágyi István
Arany János
nak 1859. okt. 18., nov. 18., továbbá Arany János
Arany János
– Arany János
Szilágyi István
nak 1859. okt. 25., dec. 6.).Szilágyi István
[szerkesztői feloldás]
A papír oldalán betoldó jellel: „alant a szó szerinti forditás prósában.”n
–
Jegyzet
szó szerinti fordítás prósában.
Arany János
ezt is mellékeli; bár az Arany kritikai kiadás Az
új görög dalnok (Byron „Don Juan”-ja III. énekéből) címen (lásd
AJ. kk. I. k. 285–288., 511. l.) közölte Arany János
Arany János
fordítását, nem vette figyelembe a Arany János
Szilágyi István
nak küldött másolatot, amely pedig több helyen eltér a
kk.
-ban közölt szövegtől. Ugyancsak hiányzik Szilágyi István
Arany János
„szó szerinti” fordítása. Mindkettőt itt közöljük.Arany János
Próbálja kipréselni belőle azon érzéseket, s ha nem megy, ne lökje el, hanem tartsa
meg akkorra midőn angolúl értend Mert ez oda – vagy elegico-oda
n
– vagy micsoda, igen szép. Jegyzet
ez oda – vagy elegico-odakísérlet a költemény műfaji jellegének meghatározására
Byron
nál csak egyet olvastam még (NB: még sokat nem olvastam:) illyen szépet: a
híres ódát Napoleonra. Meglehet, még azt is elküldendem, legalább prosa fordításban. Az eredeti itt
váltogatólag rímel: nekem ennyit tenni is veszett munka volt rím dolgában – innen a
rímek átkozottak. Az angol nyelv jobbadán egy tagú szókbul áll, mellyek flexio által
sem válnak több taguakká, hanem „a la Samu nadrág”Byron, George Gordon
n
maradnak. Mi pedig egy tagú szavainkat is addig ragozzuk, míg 4–5 tagú nem
válik belőlük; s innen a nehézség angolból szót szóval, sort sorral – mértéket
mértékkel és rímet rímmel visszaadva forditni.
Jegyzet
„a la Samu nadrág”az anekdota szerint a „Samu nadrág” tulajdonosa báránybőr nadrágját egyre javítgatta s így az állandóan egy-állapotúnak látszott. Így lett a szólás az állandóság, egyformaság, változatlanság jelképe, (Lásd Nyr. 1900. 83–84. l. és 1906. 335–336. l.)
Házi körülményimet illetőleg: ez utóbbi levelem óta semmi nevezetest nem változott.
Nőm – gyermekim egésségesek; az tiszteli, ezek közől
Julcsá
m csókolja önt. Levelét nőmnek felolvasván, a kis leány végig hallgatta, s
olvasás végével, ámbár a nevet nem olvastam el, anyja kérdésére ki írta a levelet?
habozás nélkül felelt „Arany Juliska
Szilágyi
bácsi”. Kérdezvén emlékszik-e Szilágyi István
Szilágyi
bácsira felelt: igen; fehér kalapja volt, s velem katharrzetlit
kerestetett kaputja zsebében.Szilágyi István
n
–
Jegyzet
katharrzetlit kerestetett kaputja zsebében.A kaput a hosszú felső kabát neve; a katharrzetli valóstínűleg köhögés elleni cukorka volt.
Isten áldja meg önt testi- és lelkiképen, olly bizonyosan, mint a milly forrón
ohajtja Önnek tisztelő barátja
Arany János
Arany János
n
Jegyzet
Dec 4-én 1845.
BYRON
: Don Juan III. énekéből.
Byron, George Gordon
Arany János
fordítása: Az új görög dalnok.
Arany János
Arany János
Arany János Szilágyi nak küldött fordítása, melynek szövegváltozata az
AJ. kk.
-ból hiányzik. (Lásd
AJ. kk. I. k. 511. l.)Szilágyi István |
Az AJ. kk. I. k. 285–288. l.-on közölt szöveg eltérései: |
1. | |
Szigethazám, szigethazám! | |
Hol Sappho égett s énekelt. | énekelt, |
Hol terme harcz és bék’ müve, | műve, – |
…Delos megállt és Phoebus kelt! | Delos |
Örök nyár hint még rá sugárt, | |
De, napján kűl, minden leszállt. | |
2. | |
Skios muzsája s Téosé, | múzsája s Teoisé, |
A hős kobza, a szerelmi lant | A hőskoboz, szerelmi lant, |
Másutt lelt hirt „szép szigetek”. | Más parton él hírben, nem itt: |
Csak itt, a bölcsőn, semmi hang | A hang, szülőföldén, kihalt, |
Abból, mit Echo elrepít | Bár Eccho távolabb veti |
Messzebb, mint hőstök énekit. | Mint ősink „Boldog Szigeti”. |
3. | |
Néznek Marathonra a hegyek – | |
S Marathon a tengerre néz; | |
Ott álmodoztam egykor én | én |
Hogy még Göröghon szabad lész | lész: |
Mert, állva perzsa sir felett, | sír |
Nem hittem szolga létemet. | szolga-létemet. |
4. | |
Király ült a bércz-homlokon, | Ült a király bérchomlokon, |
Mely vízi Salamist födé; | Mely néz le Salamis fölé; |
S ezrével a hajók alant, | Ezrével ott lenn a hajók, |
S tömérdek nemzet: – mind övé. | Had, nemzet-számra: – mind övé! |
Megolvasá napkeltekor – | napköltekor – |
De hol valának estve, hol? | este, |
5. | |
S hol vannak ők? s hol vagy te is | Hol is, |
Hazám? Partod szótlan hever, | némán hever; |
Nem zajlik a hős tábor itt – | Nem zendül itt a hős koboz – |
És nem ver itt már hős kebel! | Nem dobban |
S lantod, az olly soká remek, | oly |
Illy kézre száll-e mint ezek? | Ily száll-e, mint ezek? |
6. | |
Ér valamit, ha nincs babér, | Még valami – ha nincs babér – |
Bár lánczon, szolga nép közén – | Bár szolganép közt, láncokon, – |
Legalább pirúlni honfilag | Pirulni honfi módra, mint |
Mint most is, e dal közben, én; | E dalra most is homlokom; |
Mert hisz mi itt költői bér? | Mert, haj! |
Pir a népért, – köny a honér’. | Pír a népér’ – könny |
7. | |
Hát csak sirassuk jobb napink? | napunk? |
S pirúljunk? Haltak őseink. | S pirúljunk? – Haltak |
Add vissza, föld! kebeledből | |
Spartai elhunyt hőseink’! | |
Háromszáznak csak hárma kell, | A háromszázból hármat adj: |
És Thermopylaenk újra kel. | újra nagy! |
8. | |
Mit, csend van még? csend mindenütt? | Mit? csend tovább? |
Ah! nem; – a holtak hangja kél, | |
Mint távol-omló zúgatag, | távol omló |
Felelvén: „Egy kezdjen, ki él | ki él – |
S megyünk, megyünk, követve, mi!” | S megyünk, megyünk, vezessetek!” |
Nincs, élőn kűl, siket semi. | Élőn kivűl, nincs más siket. |
9. | |
Mind hasztalan! verj másik hurt; | húrt; |
Kelyhedre tölts samosi bort! | tölts Samos borát! |
Török csordáknak a csatát, | Harcot török csordákra bízz, |
Te skíi vessző vérit ontsd! | Vért neked ontson a borág! |
Na! lám alig felszólalál – | alig hogy szólalál – |
Mint érti sok vad bacchanál! | |
10. | |
Még dívik pyrrhi tánczotok | táncotok, |
De hol a pyrrhi harczirend? | |
Feledségbe e kettő közől | közűl, |
Mért a nemesbik leczke ment? | |
Kadmos betűivel éltek – de | betűje fennvagyon – |
Ő szolganépnek szánta-e? | De rabnak szánta-e, vajon? |
11. | |
Samos borával tölts kehelyt! | |
– Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt; | ezt! |
Az ihleté Anakreont, | |
Ki szolgált – de Polykratest – | Polykratest. – |
Térdünk ha szint’, akkor hajolt, | szint’ akkor |
A zsarnok, mégis, honfi volt. | A zsarnok mégis honfi volt. |
12. | |
Lám Chersones tyrannja is | Lám, Chersonéz’ |
Szabadságnak lőn bajnoka; | hő |
E tyrann Miltiades volt! | |
O! bárcsak illyen zsarnoka | Oh! Bár efféle |
Voln’ a jelennek! Lánczai | Volna |
Soká fognának oldani. | |
13. | |
Samos borával tölts kehelyt! | |
Suli bérczén, s Parga partin még | Bérces Sulin, s a pargai |
A dór anyák szülöttihez | Parton, van még egy faj, minőt |
Van egy hasonló nemzedék; | Szültek a dórok anyjai; |
S van hintve ott mag, valahol, | hintve mag, ott valahol, |
Kikben Herakles vére foly. | |
14. | |
Szabadságot franktól ne várj – | |
Ezek királya vesz, meg ad; | ad: |
Mikben süker reménye él | él, |
Csak honfi kard, csak honfi had; | |
Török hadak, latin cselek, | Ozmán erő, |
Megtörni fognák vértetek. | Megrontanák hős |
15. | |
Samos borával tölts kehelyt! | |
Árnyékba’ lejtnek szűzeink – | |
Immint ragyog dicső szemök; | Ím mint |
De, nézve lángzó szépeink’, | |
Enyém forró könnyekben ég: | ég; |
E kebleket rab szopja még. | még! |
16. | |
Tégy Suni márvány bérczire, | Sunium párkányira, |
Hol senki, mint én s a habok, | én, s |
Hallgassuk egymást búgni; hadd | búgni, míg |
Halok meg, hattyudallal, ott: | Dallal, mint hattyú elhalok: |
Rab föld ne födjön engemet – | Hon nem hazám, mely láncot hord – |
Zúzd földre Samos-kelyhemet! | Csapd földhöz a samosi bort! |
(1845) | (1859) |
Arany László
jegyzete: (
AJLev. I. B. I. k. 9. l.)
„A levélben említett byroni költemény fordításáról maga Arany László
Arany
utóbb talán meg is feledkezett; Arany János
Szilágyi
küldte neki vissza annak másolatát 1859-ben, kérve, hogy a máramarosszigetiek javára szerkesztett albumba
fölvehessék. Így jutott e fordítás előbb a SZIGETI ALBUM-ba,
később az ÖSSZES KÖLTEMÉNYEK közé is, de változtatásokkal. Lásd
erre nézve az alább közölt 1859. október 25-i
levelet. Ide iktatjuk azonban a fordítást első alakjában; talán némelyeket
érdekelni fog, hogyan birkózott meg ,a szalontai kis nótaros’
Szilágyi István
Byron
egyik legtömöttebb stílű költeményének fordításával.”
Byron, George Gordon