Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Szilágyi Istvánnak Szalonta, dec. 4-én 1845.  
  Kedves Barátom Uram!  
  Tegnap vevém becses levelét, s már sietek válaszolni, nem, hogy nyűgtől meneküljek, de, mert kín volna tovább halasztani válaszomat. S a biographia kiegészítő részét, a bizodalmat mellyel az egész levél irántam elöntve van, köszönöm; – köszönöm a jó napot mellyet ön, szerzett számomra nem – mostoha állapotának tudatásával, s mind azzal, mik az igen kedves sorokban foglalvák. Áldja meg isten érte állandó testi egésséggel ! mert szellemileg nincs okom aggani ön jövendője fölött. Ez fényes, ön nagy leend (NB én nem szoktam hizelegni, kivált
Szilágyi István
Szilágyi István
nak) – s én örömest tűrendem, hatalán ritkábban érkeznék is felém fordítni mikroskopját. Bizodalma – mint volt mindig – ezentul is szent lesz előttem. Leveleimet vegye ugy, mint irántai tiszta hajlamom nyílatkozását, s ha netán sűrűbben beköszöntenének, mint önnek, mostani bokros – s mint némelly szigetkörnyékiektől értém, valóban terhes hivatali foglalatossági megengednék elolvasásukat, rakja őket rakásra szünnapokig. Nekem elég, hogy ön nem nézi le őket, s hogy néha, ha úgy tetszik, válaszol rájok.  
  No de, dologra; mondaná valamellyik hírlapi értekező. Hogy ön nem úgy tett Bécsben, mint én,
n
Jegyzet
ön nem úgy tett Bécsben, mint én,
Arany János
Arany János
önéletrajzi levele szerint „hivatalos minőségben” járt Bécsben s rövid útja „szélesité egy kevéssé látkörét” ( AJ. kk. XIII. k. 113. l.). Útiköltségeiről vezetett számadási naplója szerint ( AJ. kk. XIII. k. 10-13. l., 439-441. l.) 1843. aug. 19-én Váry Lajos ügyvéd s annak felesége társaságában hajóra szállt, két napig időzött Pozsonyban s aug. 30-tól kezdődően nem egészen öt napot töltött Bécsben, járt ban is. Szept. 3-án indult vissza, és szept. 8-án már újra Szalontán volt.
Arany
Arany János
sógora,
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
úgy tudja, utazásuk a városra erőszakolt földesúr, hg. Eszterházy és a város közt folyó perrel volt kapcsolatos. (
H. Fekete Péter
Fekete Péter, H.
: Arany János bécsi útja. Nagyszalontai községi polgári leányiskola értesítője az 1914-15. évre. 3-8. l. vesd össze még H. Fekete Péter: Arany János bécsi útjához. ItK 1921. 169. l.)
ki a
Burg
Bécs
-ot meg kerültem, azt gondolom. Hogy az orvosi pályát félben hagyta, igen jól tette: ha pap állandóúl nem lenne, még jobban tenné. De hát mi? ugye. – Biz ez kérdés, mai világban; felelnék professor ohne papság. Sziget ugy is csak gradus ad
n
Jegyzet
Sziget ugy is csak gradus ad…
„gradus ad Parnassum” – lépcső a Parnassusra, az ókori múzsák hegyére; a latin versíráshoz használt segédkönyvek egykori kedvelt címe.
Arany János
Arany János
úgy vélte,
Szilágyi
Szilágyi István
csak átmenetileg marad Máramarosszigeten, a város „gradus” – azaz lépcsőfok lesz valamely magasabb tisztséghez.
isten adja mielőbb úgy legyen. Egyéb iránt, részemről Szigetre semmi ellenvetés: becsűletes magyar város, tele zsidóval; laktam egyik fogadójában 836-ban,
n
Jegyzet
laktam egyik fogadójában 836-ban,
az a debreceni színtársulat, amelynek
Arany János
Arany János
1836. február második felében tagja lett, május 1-én tartotta a városban utolsó előadását, azután feloszlott. Ekkor
Arany János
Arany János
ahhoz a kisebb vándortársulathoz csatlakozott, amely a debreceninek néhány tagjából s „más vidéki kóborokból” regrutálódott. „Nagy-Károly, majd Szatmár, végre Máramarossziget lőn vándorlásunk eldorádója”, írja
Arany
Arany János
. Máramarosból hét napi vándorlás után aratás idején, feltehetően július első felében tért haza Szalontára. Így máramarosszigeti benyomásait 1836 júniusában szerezte. (Lásd önéletrajzi levelét, AJ. kk. XIII. k. 110-11. l.; továbbá Voin. AJé. I. k. 44-47. l.)
mint a vándor Thalia sarukötője.
n
Jegyzet
mint a vándor Thalia sarukötője
Thalia a vígjáték, tágabb értelemben a színjátszás múzsája; a sarukötő szó
Arany
Arany János
nak a színháznál betöltött szerény feladatkörére céloz.
– Aranyos főkötős zsidónők, zsidólepényt árúlók, – az Iza vize, mellyen átgázoltam; tul rajta egy dísztelen hegy, mellyen mászkáltam, s mellyről egyhelyt vagy 10-ölnyi lecsúszás – perse akaratlanúl – egy nadrágom életébe kerűlt – ezen képzetek vannak össze gúzsolva elmémben Sziget eszméjével, meg
Kisfaludy
Kisfaludy Károly
Ilkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy medve kergető szerepét vittem-e.
n
Jegyzet
Kisfaludy
Kisfaludy Károly
Ilkája, mellyben – nem emlékezem már, valljon valami medve – vagy medve kergető szerepét vittem-e
Hasonló jelenet az Ilkában nincs.
Arany
Arany János
talán
Kisfaludy Károly
Kisfaludy Károly
Stibor vajdájára gondol, amelynek első jelenésében „vadászkürt harsog”. Medvéről itt sincs szó, a vajda vadkant ejt el.
– No de erre már most bajosan emlékeznek a szigethi főurak. –  
  Olvastam a Pesti Hirlap nem tudom hányadik számát; s köny, – örömé? fájdalomé? – tódult fel szemembe. De nem volt egy lélek, kivel őszintén közölhetém érzelmimet – kivéve nőmet, a ki legalább segített velem együtt érzeni –. Én nem tudom, mit mondanak rá a ….. mert én senki előtt még fel nem hoztam, senkitől említetni nem hallottam. Egyébiránt a mint
Henszlmann
Henszlmann Imre
közzé-tette,
n
Jegyzet
Olvastam a Pesti Hirlap
[szerkesztői feloldás]
ban
… a mint
Henszlmann
Henszlmann Imre
közzé-tette
a Pesti Hírlap 1845. nov. 18-i számában (575. sz. 2. l.). A Magyar Akadémia címmel,
H. I.
Henszlmann Imre
[szerkesztői feloldás]
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre
aláírással részletes beszámoló jelent meg az Akadémia pályázatára érkezett Magyar ékes szókötés című nyelvészeti pályamunkák elbírálásáról.
Szilágyi István
Szilágyi István
dolgozatáról az egyik bíráló úgy nyilatkozott, hogy „
Révay
Révai Miklós János
óta nem íratott semmi, a mit ezen munkával össze lehetne hasonlitani”. Mivel azonban a szerző betegsége miatt munkáját nem tudta befejezni, a másik mű kapta az első díjat.
én inkább lettem volna az „in der Tiefe wohnt die Wahrheit”
n
Jegyzet
„in der Tiefe wohnt die Wahrheit”
az igazság a mélyben lakik;
Schiller
Schiller, Friedrich
nek sorát „Und im Abgrund wohnt die Wahrheit” Sprüche des Konfucius című költeményéből (2. versszak utolsó sor)
Szilágyi
Szilágyi István
a fenti formában választotta jeligéjéül.
másodjutalmas szerzője, mint az az első jutalmas tót pap.
n
Jegyzet
tót pap
Szvorényi József
Szvorényi József
, az első díj nyertese.
 
  És Zrínyi hatástalan?
n
Jegyzet
Zrínyi hatástalan?
Szilágyi István
Szilágyi István
drámája.
boldog isten! mi hatja meg ezen urakat? Talán a puszta úgy nevezett Theater-coup-ok,
n
Jegyzet
Theater-coup-ok
coup de théatre: a nézők meghökkentésére számító színpadi fogások neve.
azok az előre nem látott, következőleg nem várt, következőleg sem félt, sem remélt deus ex machinák,
n
Jegyzet
deus ex machinák
az ókori görög színházi játékokban a befejezés olykor istenek beavatkozásával történik, az istent alakító színész hirtelen megjelenését különleges gépezet biztosította. Itt az előzményekből nem következő bonyodalmakat jelent.
millyenekkel ma némellyek hatást akarnak eszközölni? S így aztán jön a hatás sokszor; mint hatás volna ha most, az éj homályában, iró szobám ablakát valaki véletlenűl bevágná; vagy legszebb beszélgetés közben arcúl csapna. Minél többet olvasok a drámáról, drámai hatásról, annál inkább meggyőződöm arról, s minél több összehasonlítást teszek Machbeth, Bánk-bán, III. Richard – és Angelo
n
Jegyzet
Angelo
Victor Hugo
Hugo, Victor
drámája. Magyarul
Eötvös József
Eötvös József
fordításában 1836-ban jelent meg először.
stb. között, annál tisztábban van előttem hogy sokkal több érdeket gerjeszt a nézőben a rettegve vagy remélve várt mint a váratlan; a rejtek ajtók, a minden tudók, élő krónikák; melly utóbbiakat mind addig nem tud a néző miért szundikálnak a színpadon – mig egyszer a darab, – vagy éltök vége felé kitárják mély bölcsességeket, nehogy előbb szúrja őket valaki keresztül, mint – selyemhernyókint – lerakhatnák gyümölcsöző tojásaikat, mellyekből aztán a darab fonódik.
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
nek igaza van
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
nek igaza van
idézet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
nek
Kisfaludy Károly
Kisfaludy Károly
A leányőrző című vígjátékáról írt tanulmányából: „Csak az, ami előttünk valamely darabban természetes, amit abban vagy várni, vagy rettegni lehet.” (Lásd Kölcsey Ferenc összes művei. Sajtó alá rendezte
Szauder Józsefné
Szauder Mária
és
Szauder József
Szauder József
. I. k. Bp. 1960. 622. l.) Eredetileg A leányőrző címen jelent meg; későbbi kiadások a tanulmányt Komikumról címen közölték.
midőn azt mondja: „csak az a darabban természetes, mit abban várni vagy rettegni lehet”, – minél több a várni vagy rettegni való annál érdekesebb a darab; de hol némelly aluszékony jelenetre rácsattan valamelly nemvárt mennykő az, gyermekeket talán meg ijeszt, de felnőtt egyénnek nem gyönyörködtető; azonban ön ezeket jobban tudja, mint a szalontai kis nótáros, s hogy jobban tanú Zrinyi, kit epedve várok, mint szinte a többi ígéreteket is.  
  A tavalyi Kisfaludy-jutalmat
n
Jegyzet
A tavalyi Kisfaludy-jutalmat
Szilágyi
Szilágyi István
Bécsi napok című művét jutalmazták. (Lásd
Szilágyi István
Szilágyi István
Arany János
Arany János
nak 1845. nov. 23.)
a hírlapból olvastuk. S mivel
Fónyad
Szilágyi István
név a
literaturáb
Szerkesztői feloldás: literaturában
nem volt ismeretes, hát biz azt gyanítgatták azok, kik gyanítgatásban „élnek” – Egyébiránt még akkor elfeledték.  
  Hát ez a kalendiáriom-levél mit keres itt? kérdi talán ön, a mint levelem felbontásával kihullott annak béllése; s talán egyszersmind eszébe is jutott a horáci:  
 
  „Occidit legendo,
 
 
  Non missura cutem nisi plena cruoris hirudo.”
n
Jegyzet
„Occidit legendo, Non missura cutem nisi plena cruoris hirudo.”
idézet
Horatius
Horatius, Quintus Flaccus
Ars poeticájából:
 
  quem vero arripuit, tenet occiditque legendo,
  non missura cutem, nisi plena cruoris hirudo.
 
(Epistula ad Pisones 475–476. sor. A költemény befejezése.)
Muraközy Gyula
Muraközy Gyula
fordításában:
 
  ám, akit elfog, azon csüng, úgy olvassa halálra,
 
 
  s mint a nadály, úgy engedi el, ha kiszívta vérét.
 
( Horatius összes versei. Bp. 1961. 598–599. l.)
 
  Most az egyszer távol legyen e hiúság tőlem. Ezen vers
Byron
Byron, George Gordon
Don Juanja (:16 énekes satyricus eposa:) III-ik énekében találtatik,
n
Jegyzet
Byron
Byron, George Gordon
Don Juanja… III. énekében találtatik
Don Juan, aki hajótörött társai közül egyedül szabadul meg az emberevők kezéből, a Földközi-tenger egyik sziklaszigetére vetődik, itt hallgatja a görög énekesnek a zsarnokság ellen tiltakozó dalát.
Arany János
Arany János
utóbb
Szilágyi István
Szilágyi István
kérésére átdolgozta e fordítást, s így jelent meg a Szigeti Albumban. 1859-ben e téma levelezésükben újból visszatér (
Szilágyi István
Szilágyi István
Arany János
Arany János
nak 1859. okt. 18., nov. 18., továbbá
Arany János
Arany János
Szilágyi István
Szilágyi István
nak 1859. okt. 25., dec. 6.).
általa egy új görög költő szájába adatva, az Archipelagus egyik szigetén. Engem e vers megkapott. Meglehet, ha fordításban, ollyanban kivált mint ez, olvasom szintúgy érzéketlen maradok mellette, mint, alkalmasint ön most: de angolul olvasva, s ott, ahol felhozatik, nem hiszem, hogy önt is meg nem ragadná.
[szerkesztői feloldás]
A papír oldalán betoldó jellel: „alant a szó szerinti forditás prósában.”
n
Jegyzet
szó szerinti fordítás prósában.
Arany János
Arany János
ezt is mellékeli; bár az Arany kritikai kiadás Az új görög dalnok (Byron „Don Juan”-ja III. énekéből) címen (lásd AJ. kk. I. k. 285–288., 511. l.) közölte
Arany János
Arany János
fordítását, nem vette figyelembe a
Szilágyi István
Szilágyi István
nak küldött másolatot, amely pedig több helyen eltér a kk. -ban közölt szövegtől. Ugyancsak hiányzik
Arany János
Arany János
„szó szerinti” fordítása. Mindkettőt itt közöljük.
 
  Próbálja kipréselni belőle azon érzéseket, s ha nem megy, ne lökje el, hanem tartsa meg akkorra midőn angolúl értend Mert ez oda – vagy elegico-oda
n
Jegyzet
ez oda – vagy elegico-oda
kísérlet a költemény műfaji jellegének meghatározására
– vagy micsoda, igen szép.
Byron
Byron, George Gordon
nál csak egyet olvastam még (NB: még sokat nem olvastam:) illyen szépet: a híres ódát Napoleonra.
n
Jegyzet
a híres ódát Napoleonra
Byron
Byron, George Gordon
: Ode to Napoleon Buonaparte.
Meglehet, még azt is elküldendem, legalább prosa fordításban. Az eredeti itt váltogatólag rímel: nekem ennyit tenni is veszett munka volt rím dolgában – innen a rímek átkozottak. Az angol nyelv jobbadán egy tagú szókbul áll, mellyek flexio által sem válnak több taguakká, hanem „a la Samu nadrág”
n
Jegyzet
„a la Samu nadrág”
az anekdota szerint a „Samu nadrág” tulajdonosa báránybőr nadrágját egyre javítgatta s így az állandóan egy-állapotúnak látszott. Így lett a szólás az állandóság, egyformaság, változatlanság jelképe, (Lásd Nyr. 1900. 83–84. l. és 1906. 335–336. l.)
maradnak. Mi pedig egy tagú szavainkat is addig ragozzuk, míg 4–5 tagú nem válik belőlük; s innen a nehézség angolból szót szóval, sort sorral – mértéket mértékkel és rímet rímmel visszaadva forditni.  
  Házi körülményimet illetőleg: ez utóbbi levelem óta semmi nevezetest nem változott. Nőm – gyermekim egésségesek; az tiszteli, ezek közől
Julcsá
Arany Juliska
m csókolja önt. Levelét nőmnek felolvasván, a kis leány végig hallgatta, s olvasás végével, ámbár a nevet nem olvastam el, anyja kérdésére ki írta a levelet? habozás nélkül felelt „
Szilágyi
Szilágyi István
bácsi”. Kérdezvén emlékszik-e
Szilágyi
Szilágyi István
bácsira felelt: igen; fehér kalapja volt, s velem katharrzetlit kerestetett kaputja zsebében.
n
Jegyzet
katharrzetlit kerestetett kaputja zsebében.
A kaput a hosszú felső kabát neve; a katharrzetli valóstínűleg köhögés elleni cukorka volt.
 
  Isten áldja meg önt testi- és lelkiképen, olly bizonyosan, mint a milly forrón ohajtja Önnek tisztelő barátja  
 
Arany János
Arany János
 
 
[szerkesztői feloldás]
Oldalt egy mutató kéz rajza hívja fel a figyelmet az alábbiakra:
 
  Nov. 1-e óta: Főbíró Kenyeres János
n
Jegyzet
Főbíró Kenyeres János stb.
lásd ADATTÁR
h. ü.  
  Törvény bíró Balog János az ugynev. tens úr.  
  Nem haladunk tehát?  
 
n
Jegyzet
 
Byron: Don Juan III. énekéből az új görög dalnok  
Arany János: „szó szerinti forditás prósában.”  
 
 1. 
Sorszám, Arany János
Graecia szigeti, Graecia szigeti!
  Hol égő Sappho szeretett s énekelt
  Hol termének had és béke művei
  Hol Delos kelt, és Phoebus eredt;
  Örök nyár aranyozza őket még
  De mindenök, kivéve napjokat, le van hunyva.
 
 
 
 2. 
Sorszám, Arany János
A sciosi és Teosi múzsa
  A hős hárfája, a szerelmes lantja
  Meglelék a hirt, mellyet partitok megtagadnak;
  Születésök helye egyedül néma
  A hangoktól, miket Echo távolabb röpit
  Mint apáitokét „Áldás szigeti!”
 
 
 
 3. 
Sorszám, Arany János
A hegyek néznek Marathonra –
  És Marathon néz a tengerre;
  És, andalgva ott egy órán, egyedül
  Álmodám, hogy Graecia még szabad lehet.
  Mert állván a persa sirja felett
 
 
  Nem vélhettem magamat rabszolgának.
 
 
 
 4. 
Sorszám, Arany János
Király ült a sziklás homlokon (v. szemöldön)
  Melly néz a tenger-emelte Salamisra;
  És hajók, ezrenként, fekvének alant,
  És emberek, nemzetenkint; – mind övéi valának;
  Megolvasá őket napkeltekor
[törölt]
« ; »
  És mikor a nap lehunyt, hol valának ők?
 
 
 
 5. 
Sorszám, Arany János
És hol vannak ők? és hol vagy te
  Hazám? Szótlan partodon
  A hősi tábor hangtalan már –
  A hősi kebel nem ver többé!
  S lantodnak, az olly soká dicsőnek,
  Illyen kezekbe kell aljasulni, mint enyém?
 
 
 
 6. 
Sorszám, Arany János
Valami az, hirnek szűkiben,
  Bár kötözve, láncolt faj között,
  Érezni legalább a honfi szégyenét,
  Épen, a mint éneklek, elönteni arcomat;
  Mert mi maradt a költőnek itt?
  A görögökért pirulat – Graeciaért egy köny.
 
 
 
 7. 
Sorszám, Arany János
Csak sirassuk áldottabb napjainkat?
  Csak piruljunk? Apáink vérzettek.
  Föld! add vissza kebeledből
  Meghalt spartánink maradványát!
  A háromszázból csak hármat engedj
  Új Thermopylaet csinálni.
 
 
 
 8. 
Sorszám, Arany János
Mit, csöndes még? és csöndes minden?
  Ah! nem; – a halottak szavai
  Hangoznak, mint távol hegyzugatag esése,
  És felelnek, „Egy élő fő
  Csak egy keljen föl, – mi mégyünk, mi megyünk!”
  Csak az élő az, aki süket.
 
 
 
 9. 
Sorszám, Arany János
Hiába – hiába: verj más húrokat;
  Töltsd csordultig a pohári samosi borral!
  Hagyd a csatákat a török csordáknak,
  És ontsd vérét Scio Szőlővesszejének;
  Hallga! kelvén a nemtelen hivásra –
  Mint felel mindenik szilaj Bacchanal!
 
 
 
 10. 
Sorszám, Arany János
Még megvan pyrrhi táncotok,
  Hová lett a pyrrhi phalanx?
  Két illy lecke közől miért feledni
  A nemesbet és férfiasabbat?
  Meg vannak betűitek, mellyeket Cadmos adott –
  Azt vélitek ő rabszolgáknak szánta ezeket?
 
 
 
 11. 
Sorszám, Arany János
Töltsd csordultig a pohárt samosi borral!
  Nem akarunk gondolkodni illy themákon m’t
[szerkesztői feloldás]
mint
ezek;
  Az tette Anacreon énekét istenivé
  Ő szolgalt
[szerkesztői feloldás]
szolgált
– de Polycratest szolgalta –
[szerkesztői feloldás]
szolgálta
  A tyrannt de uraink akkor
  Még, legalább, földi
[törölt]
« j »
eink voltak.
 
 
 
 12. 
Sorszám, Arany János
Chersones tyrannja
  Volt a szabadság l.jobb
[szerkesztői feloldás]
legjobb
s l.derekabb
[szerkesztői feloldás]
legderekabb
barátja,
  Az a tyrann Miltiades volt!
  O! bár a jelen óra adna
  Másik despotat, illyen neműt!
  Illy láncok, mint övéi, biztos kötésűek volnának.
 
 
 
 13. 
Sorszám, Arany János
Töltsd csordultig a pohárt samosi borral!
  Suli bércén és Parga partján
  Létezik maradványa egy nép ágnak,
  Ollyan, millyeket a dór anyák szültek;
  És ott, talán, nemelly vetés is van vetve,
  Mellyet a heraklesi vér sajátjának vallhat.
 
 
 
 14. 
Sorszám, Arany János
Ne bizz, szabadságért a frankokba –
  Ezeknek olly királya van ki vesz és ad;
  Honi kardokban és honi hadsorokban
  Lakik egyedüli reménye a vitézségnek;
  De török haderő és latin csalárság
  Megtörendi paizstok, bármilly erős legyen.
 
 
 
 15. 
Sorszám, Arany János
Töltsd csordultig a p.
[szerkesztői feloldás]
pohárt
samosi borral!
  Szüzeink lejtenek az árnyék alatt –
  Látom dicső fekete szemeiket ragyogni;
  De, bámulva mindenik lángzó leányra,
  Enyémet égő köny-csep mossa,
  Rágondolva hogy illy melleknek rabszolgákat kellend szoptatni.
 
 
 
 16. 
Sorszám, Arany János
Tégy (tegyetek) engem Sunium márvány lejtőjére
  Hol semmi, csak a hullámok, és én
  Hallhatjuk kölcsönös morajinkat elsuhanni,
  Ott, hattyuként, hadd énekeljek s haljak meg:
  Rabszolgák hazája ne legyen soha enyém –
 
 
  Zúzd le a samosi bornak azon poharát.
 
Dec 4-én 1845.
BYRON
Byron, George Gordon
: Don Juan III. énekéből.
Arany János
Arany János
fordítása: Az új görög dalnok.
Arany János
Arany János
Szilágyi
Szilágyi István
nak küldött fordítása, melynek szövegváltozata az AJ. kk. -ból hiányzik. (Lásd AJ. kk. I. k. 511. l.)
Az AJ. kk. I. k. 285–288. l.-on közölt szöveg eltérései:
1.
Szigethazám, szigethazám!
Hol Sappho égett s énekelt. énekelt,
Hol terme harcz és bék’ müve, műve, –
…Delos megállt és Phoebus kelt! Delos
Örök nyár hint még rá sugárt,
De, napján kűl, minden leszállt.
2.
Skios muzsája s Téosé, múzsája s Teoisé,
A hős kobza, a szerelmi lant A hőskoboz, szerelmi lant,
Másutt lelt hirt „szép szigetek”. Más parton él hírben, nem itt:
Csak itt, a bölcsőn, semmi hang A hang, szülőföldén, kihalt,
Abból, mit Echo elrepít Bár Eccho távolabb veti
Messzebb, mint hőstök énekit. Mint ősink „Boldog Szigeti”.
3.
Néznek Marathonra a hegyek –
S Marathon a tengerre néz;
Ott álmodoztam egykor én én
Hogy még Göröghon szabad lész lész:
Mert, állva perzsa sir felett, sír
Nem hittem szolga létemet. szolga-létemet.
4.
Király ült a bércz-homlokon, Ült a király bérchomlokon,
Mely vízi Salamist födé; Mely néz le Salamis fölé;
S ezrével a hajók alant, Ezrével ott lenn a hajók,
S tömérdek nemzet: – mind övé. Had, nemzet-számra: – mind övé!
Megolvasá napkeltekor – napköltekor –
De hol valának estve, hol? este,
5.
S hol vannak ők? s hol vagy te is Hol is,
Hazám? Partod szótlan hever, némán hever;
Nem zajlik a hős tábor itt – Nem zendül itt a hős koboz –
És nem ver itt már hős kebel! Nem dobban
S lantod, az olly soká remek, oly
Illy kézre száll-e mint ezek? Ily száll-e, mint ezek?
6.
Ér valamit, ha nincs babér, Még valami – ha nincs babér –
Bár lánczon, szolga nép közén – Bár szolganép közt, láncokon, –
Legalább pirúlni honfilag Pirulni honfi módra, mint
Mint most is, e dal közben, én; E dalra most is homlokom;
Mert hisz mi itt költői bér? Mert, haj!
Pir a népért, – köny a honér’. Pír a népér’ – könny
7.
Hát csak sirassuk jobb napink? napunk?
S pirúljunk? Haltak őseink. S pirúljunk? – Haltak
Add vissza, föld! kebeledből
Spartai elhunyt hőseink’!
Háromszáznak csak hárma kell, A háromszázból hármat adj:
És Thermopylaenk újra kel. újra nagy!
8.
Mit, csend van még? csend mindenütt? Mit? csend tovább?
Ah! nem; – a holtak hangja kél,
Mint távol-omló zúgatag, távol omló
Felelvén: „Egy kezdjen, ki él ki él –
S megyünk, megyünk, követve, mi!” S megyünk, megyünk, vezessetek!”
Nincs, élőn kűl, siket semi. Élőn kivűl, nincs más siket.
9.
Mind hasztalan! verj másik hurt; húrt;
Kelyhedre tölts samosi bort! tölts Samos borát!
Török csordáknak a csatát, Harcot török csordákra bízz,
Te skíi vessző vérit ontsd! Vért neked ontson a borág!
Na! lám alig felszólalál – alig hogy szólalál –
Mint érti sok vad bacchanál!
10.
Még dívik pyrrhi tánczotok táncotok,
De hol a pyrrhi harczirend?
Feledségbe e kettő közől közűl,
Mért a nemesbik leczke ment?
Kadmos betűivel éltek – de betűje fennvagyon –
Ő szolganépnek szánta-e? De rabnak szánta-e, vajon?
11.
Samos borával tölts kehelyt!
– Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt; ezt!
Az ihleté Anakreont,
Ki szolgált – de Polykratest – Polykratest. –
Térdünk ha szint’, akkor hajolt, szint’ akkor
A zsarnok, mégis, honfi volt. A zsarnok mégis honfi volt.
12.
Lám Chersones tyrannja is Lám, Chersonéz
Szabadságnak lőn bajnoka;
E tyrann Miltiades volt!
O! bárcsak illyen zsarnoka Oh! Bár efféle
Voln’ a jelennek! Lánczai Volna
Soká fognának oldani.
13.
Samos borával tölts kehelyt!
Suli bérczén, s Parga partin még Bérces Sulin, s a pargai
A dór anyák szülöttihez Parton, van még egy faj, minőt
Van egy hasonló nemzedék; Szültek a dórok anyjai;
S van hintve ott mag, valahol, hintve mag, ott valahol,
Kikben Herakles vére foly.
14.
Szabadságot franktól ne várj –
Ezek királya vesz, meg ad; ad:
Mikben süker reménye él él,
Csak honfi kard, csak honfi had;
Török hadak, latin cselek, Ozmán erő,
Megtörni fognák vértetek. Megrontanák hős
15.
Samos borával tölts kehelyt!
Árnyékba’ lejtnek szűzeink –
Immint ragyog dicső szemök; Ím mint
De, nézve lángzó szépeink’,
Enyém forró könnyekben ég: ég;
E kebleket rab szopja még. még!
16.
Tégy Suni márvány bérczire, Sunium párkányira,
Hol senki, mint én s a habok, én, s
Hallgassuk egymást búgni; hadd búgni, míg
Halok meg, hattyudallal, ott: Dallal, mint hattyú elhalok:
Rab föld ne födjön engemet – Hon nem hazám, mely láncot hord –
Zúzd földre Samos-kelyhemet! Csapd földhöz a samosi bort!
(1845) (1859)
Arany László
Arany László
jegyzete:
( AJLev. I. B. I. k. 9. l.) „A levélben említett byroni költemény fordításáról maga
Arany
Arany János
utóbb talán meg is feledkezett;
Szilágyi
Szilágyi István
küldte neki vissza annak másolatát 1859-ben, kérve, hogy a máramarosszigetiek javára szerkesztett albumba fölvehessék. Így jutott e fordítás előbb a SZIGETI ALBUM-ba, később az ÖSSZES KÖLTEMÉNYEK közé is, de változtatásokkal. Lásd erre nézve az alább közölt 1859. október 25-i levelet. Ide iktatjuk azonban a fordítást első alakjában; talán némelyeket érdekelni fog, hogyan birkózott meg ,a szalontai kis nótaros’
Byron
Byron, George Gordon
egyik legtömöttebb stílű költeményének fordításával.”
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 610. 1. 692. sz. a.). Válasz
Szilágyi István
Szilágyi István
nov. 23-i levelére.