Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, majus 23.
1849
Mélyen hatott rám a csapás, melly most másod izben, s olly rögtön az előbbi után sujtá fiui
szivedet; annál mélyebben, mert alkalmam volt Debreczenben
n
malheurjeid vázlatát hallani, mellyeket
ugyan csak te fogsz nekem, ugy, a mint én szeretem, elbeszélhetni.
Fatalis dolgok, öcsém, fatalis dolgok! Az ember nem tehet mást, mint elmondani az „allah
kerim”Jegyzet
alkalmam volt Debreczenben stb.
Arany János
máj. 12. előtt járt városi ügyekben Debrecenben, mint máj. 12-én kelt „Számadás
debreceni útiköltségről” című ügyiratából tudjuk. (Lásd
AJ. kk. XIII.
k. 480. l.)Arany János
n
-et és türni!. – Add meg a
hamvaknak, a mi a hamvaké, – azontul „légy férfi!”
Én is elvetém a koczkát, azt tettem, mit életemben eddig soha, jelentettem magamat
hivatalért. Folyó hó 19-én vettem
Szemere
levelét,Szemere Bertalan
n
– fogalmazónak nevez a
belügynél. El kellett fogadnom. Szalontán semmi, de semmi kilátás
többé a mindennapi kenyérre. Holnap indulok Debreczenbe, nyakamba venni a nem ismert jármot; most még csak egyedűl. Családom
nem mozdúlhat olly könnyen, nőmet egy időre el kell hagynom. Ő itten el fog adogatni holmit, s
mivel eddigi szállásunkhoz semmi jogunk többé, kibérlend valamelly szobácskát s ott megvonja
magát. Meddig? isten tudja, lehet rövidebb, lehet hosszabJegyzet
ösztönzése: keressek magamnak valami állomást,
mely a központhoz közelebb vigyen, – s magam is vágytam az irói körökkel gyakoribb
érintkezésbe jőni.” (
AJ. kk. XIII. k. 115.
l.). –
jelentettem magamat hivatalért … 19-én vettem1849. máj. 1-én keltSzemerelevelét,Szemere Bertalan
Arany János
levele Arany János
Kossuth
hoz, melyben
jelzi, hogy hivatalnoksága kilenc évét „sanyarúan” töltötte Szalontán. Így sem volt szándéka megválni hivatalától, de „lelke nyugalma és
családja mindennapi kenyerének biztosítása” miatt másutt kell hivatalt keresnie. Úgy
gondolja, „a kormányi alsóbb hivatalok valamellyikének” megfelelhetne, „miután huzamos
irodai munkálkodás által béketürésem is eléggé meg van edzve”. (Lásd
AJ. kk. XIII. k. 92–93. l. 461–462. l.)
– Ezt az elhatározását önéletrajzi levelében is említi: „a zürzavaros időszak alatt alig
kaptam meg valamit jegyzői fizetésemből, a város belügyei mindinkább bonyolódtak, a
hivatal, a körülmények miatt, mind terhesebbé vált. Ehez járult író barátim
Kossuth Lajos
[szerkesztői feloldás]
Petőfi
Petőfi Sándor
Arany János
nak
a belügyminisztériumba való fogalmazói kinevezése – Arany János
Szemere Bertalan
aláírásával 1849. máj. 9-én kelt, de e levele szerint csak 19-én ért Szalontára. (Az eredeti
akta a
NSzAJEmlk. Múz. Kvt., II. 39. sz. a.)
– Szemere Bertalan
Arany János
máj. 21-én Arany János
Sughó József
főszolgabírónak bejelentette hivataláról
való lemondását. (Lásd
AJ. kk. XIII. k. 95. l.,
462–464. l.) – Sughó József
Arany János
lemondását a városi tanácsnak is beadta, de e lemondó leveléről csak
a város máj. 28-án felvett jegyzőkönyvéből tudunk. (Lásd
Arany János
Arany János
elveszett levele
NSzalonta Város Tanácsának, 1849.
máj. 21.) – Arany János
Arany János
fogalmazói beosztásáról Arany János
Ercsey Sándor
azt írja, hogy az ifj. Ercsey Sándor
Arany
ra nézve „valami nagyon jutalmazó és
megtisztelő nem igen volt”. Írói érdemeit nem tekintve is „ő már ekkor 31 éves férfi s oly
egyéniség volt, ki, mint egy évtizedig városi jegyző, a közigazgatás minden ágában nagy
jártassággal bírt, s így legalább egy titkári állásra méltó lett volna”.
(
Ercsey, 44–45. l.) – Arany Jánoséknak a
jegyzői lakást is el kellett hagyniuk: Arany János
Rozvány György
a következőket írja erről: „Már említém, hogy Rozvány György
Arany
1849 május havában ministeri fogalmazónak kineveztetett,
szalontai jegyzőségéről leköszönt s családjával együtt Pestre
volt költözendő. Ez okból, meg különösen azon okból is, hogy a megválasztott nőtelen új
főjegyző Arany János
Arany
családját, még a
felajánlott lakbérfizetésért sem akarta egy pár hétig a jegyzői lakban eltűrni,
Arany János
Arany
kénytelen volt házi
butorait áruba bocsátani; de minthogy ezek jó nagy részét a legpocsékabb árért sem tudta
elvesztegetni, ismét kenytelen volt még meglevő butora, nője és gyermekei számára lakást
bérelni. A helyi és az akkori viszonyok miatt a kiadandó lakásokban nem igen
válogathatott, és így kénytelen volt családját egy legfösvényebbnek ösmert szalontai ember
házához költöztetni. – A fösvény emberről a néphumor azt beszélte, hogy még a gyufát is
kétfelé hasítja, hogy kétszer gyújthasson vele; továbbá, hogy Nagy Váradot, – jövet menet két nap, – egy almával megjárja, még felét haza is
hozza. Mi igaz e nagyításból, nem tudom, de maga Aranyné
panaszolta nekem, hogy a házi gazda nem engedi a lak elejét gyakran tisztára seperni:
„mert a föld kopik”. Továbbá az is igaz, hogy Aranyék „Bodri” kutyáját nem engedte az
udvarra beköltözni azon okon, hogy ne egye fel az ételhulladékot az aprójószág (házi
szárnyasok) elől. – E házigazda, – bár a szalontai lakosok közt egyik legvagyonosabb volt,
s körülötte gyermekei, unokái voltak, – meg nem engedte házánál a napontai főzést, hanem,
ha az öreg a házból távozott, akkor a család rejtekhelyeken, vagy ha hosszabb kimaradását
vélték, a konyhában is főzéshez fogott, s ez alatt egy gyermek az utcaajtóban őrt állott,
hogy öregatyja jöttére elkiálthassa: „jön öregapám,” és a főttet, tüzet nyomtalanul
eltakaritsák…
Arany János
Arany
ezen
fősvény ember házában elhelyezvén családját, 1849 június
elején Pestre ment, de már július
elején szabadságot kapott családja meglátogatására, s nem is ment vissza Pestre azon időben.” (
Sáfrán-Rozvány,
168. l.) Lásd még Arany János
Arany János
Háziuraság című versét.
Arany János
[!]
ideig, a szerint a mint a
házi és hazai körülmények alakulnak.
[sic!]
Zoltán
egészséges, mint a makk,
s már nagy előmenetelt tett az enni-tanulásban. Dajkája még ugyanaz, s különben semmi kifogás
ellene, csakhogy nem akar feleségemnek szót fogadni, s a gyermeket engedelem nélkül
el-elviszi, ő tudja hova. Ezért nőm már több izben dorgálta, de a jó dajka kedélyesen
kineveti. Mást azonban nem kapni, tehát türni kell neki.
Petőfi Zoltán
Azonban, kedves öcsém, egy pár szót, a legőszintébb barátsággal. Megértetted házi
körülményeimet, s tán ki is olvastad a fejér sorokból, hogy a szokatlan állapotban, mellybe
feleségemnek 9 évi csendes és nyugalmas házi élet után jutnia kell, nem fog ő elegendő lelki
nyugalommal, de nem fog elegendő anyagi eszközökkel sem (:minőek szállás, ház- és
cseléd-tartás) birni a végre, hogy leggondosabb ápolást igénylő kisdedetekre anyai gondot
fordithasson, s e tekintetben azon felelet terhét hordozhassa, melly illy esetben reá hárul.
Az atyai szeretet fog veled eszközt és módot találtatni, melly által a bajon segítve legyen.
Mi a gyermeknek nálunk maradásáról az előtt is szólottunk édes nőddel, de mindig kivételt
tettem azon esetre, ha nekem Szalontát el kellene hagynom, mert ekkor
egy család körülményeinek teljes megváltozása sokkal nagyobb erkölcsi és anyagi teher, hogy
sem a mellett még illy lélek-ismeretes felelősséget elviselhetne az ember.
n
Jegyzet
Arany János
nak Arany János
Petőfi Zoltán
ról írt sorai még nem voltak Petőfi Zoltán
Petőfi
kezében, amikor az – látva a
mindinkább bonyolódó helyzetet – Pestről elindult, hogy elhozza
fiát Aranyéktól.Petőfi Sándor
És végre lovászod?
n
Irásbeli
rendeletedet nem mutathattam neki. Nagy-nehezen tartóztattam egy darabig szóval. Két, 3–4 –
nap – a májor urn
még sem jő. Nem
lehetett megtartani szóval. Vártam leveledet, nem jött. Végre kitört, „ő huszár, őt nem azért
teremtette az isten, hogy egy döggel Szalontán vesztegeljen.” Nem
volt mit tennem, szavamnak nem hitt. Elbocsátottam, útasitván a debreczeni
térparancsnoksághoz. Azóta nem tudom hol van. A lovat sem hagyta el, az ő rá van bizva,
u.m.Jegyzet
májor urőrnagy úr.
n
hogy vigye Debreczenbe.
Jegyzet
u.m.úgy mond.
Ujságúl irhatom a muszka háborut
n
s a franczia interventiót a
római köztársaság ellen. Megértük, hogy mi legyünk legszabadelműebb nép
Európában.
Jegyzet
a muszka háborutaz orosz cár intervenciós csapatai
Ferenc József
kérésére – előzetes tárgyalások után – 1849.
június havában vonultak Magyarországra.Ferenc József
Isten áldjon meg édes
Sándor
om.
Nőmet egy pár hét alatt még talán a szokott szálláson találod, azontúl nem tudom hol. „Veteres
migrate coloni!Petőfi Sándor
n
Jegyzet
„Veteres migrate coloni!”Költözzetek ki régi telepesek! (Vergilius IX. Ecl. 4. s.)
Arany János
célzása arra, hogy esetleg
menekülniök kell a császári és cári csapatok elől. – E vergiliusi mondást Arany János
Arany János
később belefoglalta A poloska című makámája befejező mondatába is. (Lásd
AJ. kk. VI. k. 39. l.)Arany János
Arany János
Arany János