Mindenek előtt, közleményeérti szives köszönetem mellett, most az ó szerénti János
nap,
n
– vigye Szalontára –
emlékezésemet, s tiszta ohajtásomat élete, egészsége, boldogsága iránt,
hozzá kapcsolva kedves családját is, jó kivánásim tárgyai közé. Adja isten, hogy nem egy,
Jegyzet
ó szerénti János naprégi kalendáriumok címében sűrűn találkozunk az „új és ó” jelzővel. Az „ó-szerénti” naptár az év beosztását a Gergely-féle naptárreform elveit mellőzve, a korábbi, Julián-féle naptári rendnek megfelelően jelzi. Naptáraink – tekintettel a görögkeleti vallású lakosságra – az ó-kalendárium szerinti időszámítást is közölték. Az ó-kalendárium időszámítása az újhoz képest 13 nap eltérést mutat. Szent János apostol napja tehát az új naptárban dec. 27-re, az ó-kalendáriumban jan. 9-re esik.
Szilágyi
e levelét a következő napon, jan. 10-én írta. Az ó-kalendáriumra való hivatkozást máramarosi
környezete magyarázza.Szilágyi István
hnm
több, sok, igen sok év adassék az evekhez
s napok napokhoz, mellyben lehessen mód kedves barátomról, János napokkor megemlékezni – mint
élőről. És én – mint jó előre nyilvánitám, Szerkesztői feloldás: hanem
A. János
t nem tudom képzelni, kedves felesége – s gyermekei
nélkül. Szálljon rájok kettős Arany János
mérteke
annak, mit én jót kivánhatok. – Azonban, minthogy – talán hónap
után lesz, ismét o szerint Vazul, Bazil – görög – magyarul
László
Szerkesztői feloldás: mértéke
n
nap: adja
isten, hogy
Jegyzet
talán hónap után lesz, ismét o szerint Vazul, Bazil – görög – magyarul Lászlóaz új naptárban jan1., az ó-kalendáriumban ennek megfelelően jan. 14.amely azonban magyarul nem Lászlót jelent.
Arany László
legyen egykor arany, s hasonló lélekben
azokhoz, kiket, Arany László
mnt
László-kat tisztel a magyar világ …
Szerkesztői feloldás: mint
n
Jegyzet
… „Nőj kedves Csecsemő! mulj másokat felül fényeddel !!” – (Homer)Homer
Szilágyi
hozzávetőleges pontossággal idézi az
Iliász VI. é. 478–480. sorait. Szilágyi István
Devecseri Gábor
fordítása szerint Hektor így búcsúzik
fiától:
„ő is erős legyen és Tróján gyakorolja uralmát:
,Apjánál sokkal
derekabb’ – mondhassa, ki látja
majd ha a harcból jön” – stb. (
Devecseri Gábor
Homérosz
. Bp.
1960.)
Homer
Most már, ugy hiszem át mehetek másra. – Magamról irok. Először is bosszankodásomat. Biztos
kéztől vagyok értesitve hogy a pályamunka
n
korteskedés által buktattatott el az első jutalomtól.
T.i. Benne a legsujtóbb kritikával van ostorozva Jegyzet
a pályamunkaa Tudós Társaság Magyar ékes szókötés című pályázatára beküldött dolgozat, amellyel
Szilágyi
a második helyre került.Szilágyi István
FogarasyJános
– egy Magy. nyelv. szelleme czimü grammatikajánakFogarasi János
n
absurdus allitásaiért perse okokkal; de nem kimélve
Jegyzet
van ostorozvaE tanulmány 1843-ban jelent meg.FogarasyJános– egy Magy. nyelv szelleme czimü grammatikájának …Fogarasi János
CzuczorGergely
grammatikai tévedései semCzuczor Gergely István
n
… Egyik birálója a munkának
Jegyzet
nem kimélveA magyar nyelv némelly sajátságairól című tanulmányra céloz. (Athenaeum, 1837. I. félév. 4. sz. 25-29. l. és 30. sz. 233-236. l.)Czuczorgrammatikai tévedései semCzuczor Gergely István
Czuczor
.... Ő most egyszersmind
szerkesztője is levén a kiadandó Magyar
Szótár
nak
Czuczor Gergely István
n
Pesten lakik; segédje s ellenőre e munkában
Jegyzet
a kiadandó Magyar Szótár nakAz Akadémia nagyszótárának elvi alapvetése 1839-ben készült el. A végrehajtási határozat 1844. dec. 16-án született meg (lásd AkÉrt. 1844. 223–225. l.). A munkálatokat
Czuczor
és
Czuczor Gergely István
Fogarasi
1845 májusában kezdték meg.A magyar
nyelv szótára
1862–1871. jelent
meg hat kötetben.Fogarasi János
Fogarasy J.
A munkát közli
vele. Nagy fokra hág a bosszuság. Pártot támasztának, többeket megkére, hogy a gyülésben, ha a
dolog felfordul, – ellene Fogarasi János
uan
ne
szóljanak, – hanem mellette se. – Szerkesztői feloldás: ugyan
Vörösmarty
t ollyekre könnyen rá lehet venni … A mi
történt: az már tudva van. – Sic transit gloria mundi.Vörösmarty Mihály
n
– A
mostani kérdés,: „nyelv kifejlődés historiaja” – ; ismét érzem hogy
hasonló munkát adhatok … Minek? – Nem fogok pályázni, – talán többé
soha – Csak legalább az intriguet meg ne tudtam volna! – – Gyalázatos emberek !
Jegyzet
Sic transit gloria mundiígy múlik el a világ dicsősége. Pápai koronázáskor használt mondás. (Lásd
Tóth Béla
: Szájrul szájra. Bp. 1901. 422–423. l.)Tóth Béla
1. Meg vagyok szólitva
Vahot
tól,
valamit lapja számára irni.Vahot Imre
n
Ugy gondolkodtam:
Szalonta
ismertetése
n
a többek közttJegyzet
Szalonta ismertetése
Szilágyi
e dolgozatot, minthogy Szilágyi István
Arany
tól a kért adatokat nem kapta meg, nem is készítette
el. Helyette készülhetett Bérczjáró fia című beszélye, amelynek
cselekménye már máramarosi környezetben játszódik le és a Kosciusko-féle lengyel
szabadságmozgalommal kapcsolatos. (
PDl. 1886. 28-30.
sz. 542–546. 563–570, 581–587. l.) A levélnek e részlete jelzi Arany János
Szilágyi
helyismereti-helytörténeti
érdeklődésének első nyomát.Szilágyi István
[!]
nem volna rossz. De divatlap, nem
csupán száraz értekezéskét kivánván: viselet rajz jutott eszembe ...
Azért következőkre kérném k. barátomat: a) mikor nyerte a hajdui
szabadalmat?[sic!]
n
b) Hány falu volt
a határban?Jegyzet
mikor nyerte a hajdui szabadalmat?1606. márc. 16-án
Bocskay István
300 katonáját hadi érdemeik jutalmául
nemességre emeli és Kölesér városában birtokhoz juttatja. A 300
hajdó még ez évben engedélyt kap Tholdi Györgytől, hogy a
törökök háborgatásától védetebb birtokára, Szalontára húzódjék, s
új lakóhelyén a Tholdi birtokot utóbb örök áron meg is vásárolja.
(
Rozvány, I. k. 29–45. l.) Hogy a kérdés
Bocskai István
Arany
t is foglalkoztatta, Az ó torony című költeménye is igazolja.Arany János
n
c) mióta foly a per Jegyzet
Hány falu volt a határban?1702-ben Nagyszalonta határához a következő 17 praedium tartozott: Répáskeszi,
Nagy
- és Kisvásári, Vimer,
Simonkerék, Kéza, Bagd, Gyarak, Mezőpnanasz,
Pant, Marciháza, Andacs, Pata, Péterháza,
Kölesér, Szil és Barmó (
Nagyvásári
Szendrey István
: Az Eszterházyak derecskei uradalmának
kialakulása. Annales Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae.
Seris Historica. III. 1964. 62. l.)Szendrey István
Eszterházi
val?Eszterházy Pál
n
d) A többi bihari hajdu
varosok? e) Szalonta megváltása Toldiaktól?Jegyzet
mióta foly a per1702. márc. 14-én a nádori fizetéssel adós udvari kamarától Eszterházy Pál hg. 100 000 forint fejében zálogbirtokként, 1745. márc. 13-án pedigEszterházival?Eszterházy Pál
Pál Antal
hg. Esterházy Pál Antal
Mária Teréziá
tól örökös joggal kapta meg a hajdú
városokat a hozzájuk tartozó praediumokkal, pusztákkal együtt. Mind a zálogosítás, mind a
birtokadományozás súlyos sérelme a Mária Terézia
Bocskay
tól nyert hajdúszabadságoknak; a praediumok, puszták belefoglalása a
donációba pedig az egyes birtokosokat külön-külön érintő jogsérelem. „A dominium népének
jelentős része – elsősorban a régi kishajdúk – soha sem nyugodott bele a hercegi család
uralmába, és hosszú, kemény küzdelmet folytatott a földesúri fennhatóság megszüntetéséért.
Kezdetben a szalontaiak ellenállása okozott komolyabb nehézséget, akik állandóan
megakadályozták a puszták elfoglalását. 1790-től viszont
10 volt hajdútelep szabadságkeresése nyugtalanította az uraságot és tisztviselőit. De
semmiféle tiltakozás, pereskedés és erőszakos ellenállás nem tudta kimozdítani az
Eszterházyakat a birtokból, s jóllehet sok gond közepette, de uralkodtak 16 bihari falu népe
fölött 1863-ig, a birtok eladásáig.” (
Bocskai István
Szendrey István
, id. m. 57–72.
l.; részletesebben ugyanő A bihari hajdúk pere a
hajdúszabadságért. Debrecen 1959.)Szendrey István
n
f)
Mit bir most Szalontán Jegyzet
Szalonta megváltása Toldiaktól?Tholdi György, Tholdi István fia 1625-ben egész szalontai birtokát 1000 tallérért örök áron eladta a hajdúknak, „az ott lakó katonáknak”, egyúttal különss szabadságjogokban részesítve őket. ( Rozvány, I. k. 45–46. l.)
Eszterházi
? g) Erkölcsi szellem, egy szóval? h) Rajzolni egy
vőlegényt nadrágban, ingben, kalapban; – egy leányt; – egy parasztmenyecskét. –
egy gatyás legényt – közönséges tisztességes viseletet
gubában vagy bundában, vagy a nélkül. – Az alkalmas kép festést itt,
helybeli festővel majd elkészittetném én. –
Eszterházy Pál
2)
Byron
tól
Parisinat leforditani.Byron, George Gordon
n
Németül én is olvastam már majdnem az egész
Jegyzet
Byrontól Parisinat leforditaniByron, George Gordon
Byron
1816-ban írt romantikus elbeszélését utóbb Byron, George Gordon
Szász Károly
fordította le magyarra. A
feladat Szász Károly
Arany
t is foglalkoztatta
(lásd Arany János
Szilágyi István
hoz
1846. febr. 22-én írt levelét). Szilágyi István
Byron
nak e művét Byron, George Gordon
Arany János
Katalin című művének ihlető forrásai közt emlegeti a
szakirodalom. (Lásd
Arany János
László Irma
: Arany János angol irodalmi kapcsolatai.
Bp. 1932. 49-50. l.)László Irma
B
-t. Ez a beszélye nagyon megtetszett.
Szerkesztői feloldás:
Byron
Byron, George Gordon
3) Philoctetes
t
n
számomra leiratni. Tán a nyáron commentálni fogom tanitványimnak.
–
Jegyzet
Philoctetes t
Arany
és Arany János
Szilágyi
figyelmét a Kisfaludy Társaság
Évlapjaiban közreadott tanulmányok hívhatták fel e drámára. Egyes részleteit magyar
fordításban Szilágyi István
Gondol Dániel
dolgozata is közölte (IV. k. 1842–43. 308–417. l.). A görög Philoktétés (valószínűleg
Gondol Dániel
F. Gedike
: Sophoclis Philoctetes Graece.
Berolini 1781. című kiadásában) Gedike, F.
Szilágyi
tulajdonában volt, az ő ösztönzésére kezdett bele Szilágyi István
Arany
a mű fordításába; ő volt az, aki „a
görög tragicusok fordítására unszolt, mellyeket akkor a Kisf. társaság kezde kiadni (s így
állt elé egy Philoctetes)” – írja erre nézve Arany János
Arany János
későbbi életrajzi levelében.
(Lásd
AJ. kk. XIII. 112. l.) E
fordítás-töredék Arany János
Arany
legrégibb
fennmaradt költői vállalkozása, kéziratát az MTA kézirattára őrzi. (Kiadta
Arany János
Ritoók Zsigmond
: Sophoklés Philoktétése Arany János fordításában. Bp.
1972.)Ritoók Zsigmond
– A tisztújitás hire rám nézve kevéssé meglepő: nadrágos, kaputos
tanács!
n
– Honnat
van a szél? – Hát Balog Mihály? Bizony, ugy veszem észre: nem
kis fordulat eshetett a dolgokon ... Hirt hallottam: hogy
Szabó Miklós
meghalt. Sajnálom. Én szerettem – jó ember volt.
Vigasztalja meg az özvegyet nevemben kbarátom.
Jegyzet
nadrágos kaputos tanács!
Szilágyi
megjegyzése válasz
Szilágyi István
Arany János
1845. dec. 4-i levelének zárósoraira.Arany János
Tartson meg ezutánra is barátságában, s higye, hogy vele ugyan azt teszi mindenkor és minden
időben, most és mindörökké
Szilágyi István
Szilágyi István