Szilágyi István – Aranynak

Mindenek előtt, közleményeérti szives köszönetem mellett, most az ó szerénti János nap,

n

Jegyzet

ó szerénti János nap

régi kalendáriumok címében sűrűn találkozunk az „új és ó” jelzővel. Az „ó-szerénti” naptár az év beosztását a Gergely-féle naptárreform elveit mellőzve, a korábbi, Julián-féle naptári rendnek megfelelően jelzi. Naptáraink – tekintettel a görögkeleti vallású lakosságra – az ó-kalendárium szerinti időszámítást is közölték. Az ó-kalendárium időszámítása az újhoz képest 13 nap eltérést mutat. Szent János apostol napja tehát az új naptárban dec. 27-re, az ó-kalendáriumban jan. 9-re esik.

Szilágyi

Szilágyi István

e levelét a következő napon, jan. 10-én írta. Az ó-kalendáriumra való hivatkozást máramarosi környezete magyarázza.

– vigye Szalontára – emlékezésemet, s tiszta ohajtásomat élete, egészsége, boldogsága iránt, hozzá kapcsolva kedves családját is, jó kivánásim tárgyai közé. Adja isten, hogy nem egy,

hnm

Szerkesztői feloldás: hanem

több, sok, igen sok év adassék az evekhez s napok napokhoz, mellyben lehessen mód kedves barátomról, János napokkor megemlékezni – mint élőről. És én – mint jó előre nyilvánitám,

A. János

Arany János

t nem tudom képzelni, kedves felesége – s gyermekei nélkül. Szálljon rájok kettős

mérteke

Szerkesztői feloldás: mértéke

annak, mit én jót kivánhatok. – Azonban, minthogy – talán hónap után lesz, ismét o szerint Vazul, Bazil – görög – magyarul László

n

Jegyzet

talán hónap után lesz, ismét o szerint Vazul, Bazil – görög – magyarul László

az új naptárban jan1., az ó-kalendáriumban ennek megfelelően jan. 14.amely azonban magyarul nem Lászlót jelent.

nap: adja isten, hogy

Arany László

legyen egykor arany, s hasonló lélekben azokhoz, kiket,

mnt

Szerkesztői feloldás: mint

László-kat tisztel a magyar világ …

Most már, ugy hiszem át mehetek másra. – Magamról irok. Először is bosszankodásomat. Biztos kéztől vagyok értesitve hogy a pályamunka

n

Jegyzet

a pályamunka

a Tudós Társaság Magyar ékes szókötés című pályázatára beküldött dolgozat, amellyel

Szilágyi

Szilágyi István

a második helyre került.

korteskedés által buktattatott el az első jutalomtól. T.i. Benne a legsujtóbb kritikával van ostorozva

FogarasyJános

Fogarasi János

– egy Magy. nyelv. szelleme czimü grammatikajának

n

Jegyzet

van ostorozva FogarasyJánosFogarasi János – egy Magy. nyelv szelleme czimü grammatikájának …

E tanulmány 1843-ban jelent meg.

absurdus allitásaiért perse okokkal; de nem kimélve

CzuczorGergely

Czuczor Gergely István

grammatikai tévedései sem

n

Jegyzet

nem kimélve CzuczorCzuczor Gergely István grammatikai tévedései sem

A magyar nyelv némelly sajátságairól című tanulmányra céloz. (Athenaeum, 1837. I. félév. 4. sz. 25-29. l. és 30. sz. 233-236. l.)

… Egyik birálója a munkának

Czuczor

Czuczor Gergely István

.... Ő most egyszersmind szerkesztője is levén a kiadandó Magyar Szótár nak

n

Jegyzet

a kiadandó Magyar Szótár nak

Az Akadémia nagyszótárának elvi alapvetése 1839-ben készült el. A végrehajtási határozat 1844. dec. 16-án született meg (lásd AkÉrt. 1844. 223–225. l.). A munkálatokat

Czuczor

Czuczor Gergely István

és

Fogarasi

Fogarasi János

1845 májusában kezdték meg.A magyar nyelv szótára 1862–1871. jelent meg hat kötetben.

Pesten lakik; segédje s ellenőre e munkában

Fogarasy J.

Fogarasi János

A munkát közli vele. Nagy fokra hág a bosszuság. Pártot támasztának, többeket megkére, hogy a gyülésben, ha a dolog felfordul, – ellene

uan

Szerkesztői feloldás: ugyan

ne szóljanak, – hanem mellette se. –

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

t ollyekre könnyen rá lehet venni … A mi történt: az már tudva van. – Sic transit gloria mundi.

n

Jegyzet

Sic transit gloria mundi

így múlik el a világ dicsősége. Pápai koronázáskor használt mondás. (Lásd

Tóth Béla

: Szájrul szájra. Bp. 1901. 422–423. l.)

– A mostani kérdés,: „nyelv kifejlődés historiaja” – ; ismét érzem hogy hasonló munkát adhatok … Minek? – Nem fogok pályázni, – talán többé soha – Csak legalább az intriguet meg ne tudtam volna! – – Gyalázatos emberek !

Kéréseim, voltak másodrendű okok, hogy e levelkét irjam.

1. Meg vagyok szólitva

Vahot

Vahot Imre

tól, valamit lapja számára irni.

n

Jegyzet

Meg vagyok szólitva VahotVahot Imre tól, valamit lapja számára irni.

Szilágyi

Szilágyi István

Pesti Divatlapbeli verseinek címét lásd 1845. nov. 25-én

Arany

Arany János

nak írt levele jegyzetében.

Ugy gondolkodtam: Szalonta ismertetése

n

Jegyzet

Szalonta ismertetése

Szilágyi

Szilágyi István

e dolgozatot, minthogy

Arany

Arany János

tól a kért adatokat nem kapta meg, nem is készítette el. Helyette készülhetett Bérczjáró fia című beszélye, amelynek cselekménye már máramarosi környezetben játszódik le és a Kosciusko-féle lengyel szabadságmozgalommal kapcsolatos. ( PDl. 1886. 28-30. sz. 542–546. 563–570, 581–587. l.) A levélnek e részlete jelzi

Szilágyi

Szilágyi István

helyismereti-helytörténeti érdeklődésének első nyomát.

a többek köztt

[!]

[sic!]

nem volna rossz. De divatlap, nem csupán száraz értekezéskét kivánván: viselet rajz jutott eszembe ... Azért következőkre kérném k. barátomat: a) mikor nyerte a hajdui szabadalmat?

n

Jegyzet

mikor nyerte a hajdui szabadalmat?

1606. márc. 16-án

Bocskay István

Bocskai István

300 katonáját hadi érdemeik jutalmául nemességre emeli és Kölesér városában birtokhoz juttatja. A 300 hajdó még ez évben engedélyt kap Tholdi Györgytől, hogy a törökök háborgatásától védetebb birtokára, Szalontára húzódjék, s új lakóhelyén a Tholdi birtokot utóbb örök áron meg is vásárolja. ( Rozvány, I. k. 29–45. l.) Hogy a kérdés

Arany

Arany János

t is foglalkoztatta, Az ó torony című költeménye is igazolja.

b) Hány falu volt a határban?

n

Jegyzet

Hány falu volt a határban?

1702-ben Nagyszalonta határához a következő 17 praedium tartozott: Répáskeszi,

Nagy

Nagyvásári

- és Kisvásári, Vimer, Simonkerék, Kéza, Bagd, Gyarak, Mezőpnanasz, Pant, Marciháza, Andacs, Pata, Péterháza, Kölesér, Szil és Barmó (

Szendrey István

: Az Eszterházyak derecskei uradalmának kialakulása. Annales Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Seris Historica. III. 1964. 62. l.)

c) mióta foly a per

Eszterházi

Eszterházy Pál

val?

n

Jegyzet

mióta foly a per EszterháziEszterházy Pál val?

1702. márc. 14-én a nádori fizetéssel adós udvari kamarától Eszterházy Pál hg. 100 000 forint fejében zálogbirtokként, 1745. márc. 13-án pedig

Pál Antal

Esterházy Pál Antal

hg.

Mária Teréziá

Mária Terézia

tól örökös joggal kapta meg a hajdú városokat a hozzájuk tartozó praediumokkal, pusztákkal együtt. Mind a zálogosítás, mind a birtokadományozás súlyos sérelme a

Bocskay

Bocskai István

tól nyert hajdúszabadságoknak; a praediumok, puszták belefoglalása a donációba pedig az egyes birtokosokat külön-külön érintő jogsérelem. „A dominium népének jelentős része – elsősorban a régi kishajdúk – soha sem nyugodott bele a hercegi család uralmába, és hosszú, kemény küzdelmet folytatott a földesúri fennhatóság megszüntetéséért. Kezdetben a szalontaiak ellenállása okozott komolyabb nehézséget, akik állandóan megakadályozták a puszták elfoglalását. 1790-től viszont 10 volt hajdútelep szabadságkeresése nyugtalanította az uraságot és tisztviselőit. De semmiféle tiltakozás, pereskedés és erőszakos ellenállás nem tudta kimozdítani az Eszterházyakat a birtokból, s jóllehet sok gond közepette, de uralkodtak 16 bihari falu népe fölött 1863-ig, a birtok eladásáig.” (

Szendrey István

, id. m. 57–72. l.; részletesebben ugyanő A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen 1959.)

d) A többi bihari hajdu varosok? e) Szalonta megváltása Toldiaktól?

n

Jegyzet

Szalonta megváltása Toldiaktól?

Tholdi György, Tholdi István fia 1625-ben egész szalontai birtokát 1000 tallérért örök áron eladta a hajdúknak, „az ott lakó katonáknak”, egyúttal különss szabadságjogokban részesítve őket. ( Rozvány, I. k. 45–46. l.)

f) Mit bir most Szalontán

Eszterházi

Eszterházy Pál

? g) Erkölcsi szellem, egy szóval? h) Rajzolni egy vőlegényt nadrágban, ingben, kalapban; – egy leányt; – egy parasztmenyecskét. – egy gatyás legényt – közönséges tisztességes viseletet gubában vagy bundában, vagy a nélkül. – Az alkalmas kép festést itt, helybeli festővel majd elkészittetném én. –

Kérem segitségét. Nem lesz talán sok?

2)

Byron

Byron, George Gordon

tól Parisinat leforditani.

n

Jegyzet

ByronByron, George Gordon tól Parisinat leforditani

Byron

Byron, George Gordon

1816-ban írt romantikus elbeszélését utóbb

Szász Károly

fordította le magyarra. A feladat

Arany

Arany János

t is foglalkoztatta (lásd

Szilágyi István

hoz 1846. febr. 22-én írt levelét).

Byron

Byron, George Gordon

nak e művét

Arany János

Katalin című művének ihlető forrásai közt emlegeti a szakirodalom. (Lásd

László Irma

: Arany János angol irodalmi kapcsolatai. Bp. 1932. 49-50. l.)

Németül én is olvastam már majdnem az egész

B

Szerkesztői feloldás:

Byron

Byron, George Gordon

-t. Ez a beszélye nagyon megtetszett.

3) Philoctetes t

n

Jegyzet

Philoctetes t

Arany

Arany János

és

Szilágyi

Szilágyi István

figyelmét a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban közreadott tanulmányok hívhatták fel e drámára. Egyes részleteit magyar fordításban

Gondol Dániel

dolgozata is közölte (IV. k. 1842–43. 308–417. l.). A görög Philoktétés (valószínűleg

F. Gedike

Gedike, F.

: Sophoclis Philoctetes Graece. Berolini 1781. című kiadásában)

Szilágyi

Szilágyi István

tulajdonában volt, az ő ösztönzésére kezdett bele

Arany

Arany János

a mű fordításába; ő volt az, aki „a görög tragicusok fordítására unszolt, mellyeket akkor a Kisf. társaság kezde kiadni (s így állt elé egy Philoctetes)” – írja erre nézve

Arany János

későbbi életrajzi levelében. (Lásd AJ. kk. XIII. 112. l.) E fordítás-töredék

Arany

Arany János

legrégibb fennmaradt költői vállalkozása, kéziratát az MTA kézirattára őrzi. (Kiadta

Ritoók Zsigmond

: Sophoklés Philoktétése Arany János fordításában. Bp. 1972.)

számomra leiratni. Tán a nyáron commentálni fogom tanitványimnak. –

– A tisztújitás hire rám nézve kevéssé meglepő: nadrágos, kaputos tanács!

n

Jegyzet

nadrágos kaputos tanács!

Szilágyi

Szilágyi István

megjegyzése válasz

Arany János

1845. dec. 4-i levelének zárósoraira.

– Honnat van a szél? – Hát Balog Mihály? Bizony, ugy veszem észre: nem kis fordulat eshetett a dolgokon ... Hirt hallottam: hogy Szabó Miklós meghalt. Sajnálom. Én szerettem – jó ember volt. Vigasztalja meg az özvegyet nevemben kbarátom.

Tartson meg ezutánra is barátságában, s higye, hogy vele ugyan azt teszi mindenkor és minden időben, most és mindörökké

sz

Szerkesztői feloldás: szerető

b

Szerkesztői feloldás: barátja

Szilágyi István

nb. nem vagyok papi minőségben – csak – világi-professor. –

AJOM 15

Megjegyzések: