Petőfi Sándor – Aranynak

Petőfi Sándor – Aranynak Mező-Berény, július 11. 1849.

az napon, mellyen hirdettük a népgyülést,

Jegyzet

az napon, mellyen hirdettük a népgyülést,

jún. 30-án a lapokban és falakon hirdetmény jelent meg, mely júl. 1-én délután 6 órára népgyűlést hívott össze a Nemzeti Múzeum udvarára, a cári seregek betörése tárgyában. A hirdetményt

Petőfi

Petőfi Sándor

Egressy Gábor

Arany

Arany János

és

Fáncsy Lajos

írta alá (lásd Márczius Tizenötödike, 1849. 62. sz. jún. 30. 248. l.). –

Arany János

Petőfi

Petőfi Sándor

nek e levelére írt jegyzetében magáról a népgyűlésről nem emlékezik meg.

Jókai

Jókai Mór

azt állítja, hogy a népgyűlést megtartották, s azon

Petőfi

Petőfi Sándor

Egressy

Egressy Gábor

Fáncsy Lajos

s egy bécsi népszónok fel is szólalt (lásd

Jókai Mór

bevezetését, Petőfi Sándor Összes Művei.

[szerkesztői feloldás]

Szerk.

Havas Adolf

. (Bp. 1892.) I. k. LXXVI–LXXVII. l.).

a melyre föllovalt volt bennünket

Kossuth

Kossuth Lajos

, hogy fanatizáljuk a pesti népet a főváros környékén vivandó véres, elhatárzó, utósó lehelletünkig tartó csatára, hol

Kossuth

Kossuth Lajos

maga is jelen lesz, s ha kell, meghal Pest romjai alatt sat. mint ő maga mondá: ugyanaz napon adta tudtára a kormány

Jegyzet

ugyanaz napon adta tudtára a kormány

„’Értesités a főváros polgáraihoz’ c. hirdetmény, szintén jún. 30-i keltezéssel – a lakosságot a kormány Pestről való eltávozásáról tájékoztatja, hogy ne legyen a főváros lakói számára váratlan esemény, ha a kormány némi időre székhelyét innen el s oda helyezné, hol az a hadi munkálatok kellő fejlődését nem akadályozná.” (Lásd

Gelich Rikhárd

Gelich Richárd

: Magyarország függetlenségi harca. III. k. Bp. 1889. 633. l.)

a fővárosi népnek – hegedüszóban perse

Jegyzet

hegedüszóban perse

burkoltan, nem pedig nyíltan.

– hogy esze ágában sincs Pest környékén harczolni még kevésbbé ott hagyni becses fogát, hanem az első bokor zörrenésére el fog eblábolni világtalan világig, hol

Árpád

óta nem volt ellenség, s hol hazamentő irhája nagyobb biztosságban lehet. Én ezen komiszságra teljes erőm és tehetségem szerint dühbe jövén, s megemlékezvén még előbbeni sebeimről is, kaptam magamat, fölszedtem sátorfámat s más nap

Jegyzet

más nap

Petőfi

Petőfi Sándor

e közlése szerint júl. 1-én indultak volna; azonban (lásd

Baráth Ferenc

közlését, VasÚjs. 1895. 22. sz. 350. l.) júl. 5-én érkeztek Mezőberénybe, s minthogy ez az út nem vett igénybe négy napot, feltehető, hogy csak 2-án vagy 3-án hagyták el Pestet.

családommal együtt ide e békési magányba

Jegyzet

békési magányba

Mezőberénybe, ahol rokonának,

Orlay Petrics Somá

Orlai Petrich Soma

nak szülei laktak.

bujdokoltam azon ohajtással, vajha soha többé a nyilvános életnek még csak küszöbére se kényszerítene sorsom; s most itt vagyunk, s a melly perczekben végkép felejtem, hogy hazám is van, tökéletesen boldog vagyok. Hát ti mit csináltok, hogy vagytok? add tudtomra, valamint azokat is, a mik az utóbbi időkben a világon és Magyarországban történtek, mert én, mióta Pestet elhagytam, semmit sem tudok. Te még is csak közelebb állasz az eseményekhez vagy legalább a hírekhez. Irj mielőbb. Az utósó posták ide Gyula és

Csaba

Békéscsaba

. Isten veletek, ölelünk benneteket!

barátod

Petőfi Sándor

[szerkesztői feloldás]

Arany János jegyzete:

NB... „népgyűlést” – Pesten laktomban egy nap hozzám jő

Petőfi

Petőfi Sándor

, hogy hivat

Kossúth

Kossuth Lajos

Petőfi

Petőfi Sándor

, én,

Egressi

Egressy Gábor

Vas Gereben

s mások megjelentek.

(Akkor láttam

Kossuth

Kossuth Lajos

ot először, legalább oly közelről, hogy kényelmesen vizsgálhattam vonásait).

Kossuth Lajos

egy mondókát tartott, hogy a haza veszélyben van, a népet fanatisálni kell keresztes hadra etc. Mi eljöttünk, de nem vettem észre, hogy valamelyünk valami nagy dolgot tett volna és én már utban voltam családomhoz, talán’másnap indultam is.

[szerkesztői feloldás]

Új bekezdés:

Mező-Berény az

Orlay-Petrics

Orlai Petrich Soma

szűlőinek lakhelye, kikkel

Petőfi

Petőfi Sándor

rokonságban volt. –

[szerkesztői feloldás]

Új bekezdés:

És ez hozzám utolsó levele

Petőfi

Petőfi Sándor

nek. Mező-Berényből Váradra, s onnan Erdélybe ment, hogy

Bém

Bem József

hez csatlakozzék; de útját nem Szalontának, hanem Ugrának vette, mely falu attol oldalvást esik. Ott a papnál volt szállva, s a pap néhány sorban megirta nekünk, az ő megbizásából, hogy köszönt és hogy megy Erdélybe. Ez volt utolsó izenete. Miért nem jött Szalontára? mert Berényből Váradra egyenesebb amúgy, s ő sietett – meghalni!

AJOM 15

Megjegyzések: