AJOM 15

Szilágyi István

nak írt levelében

a bihari tisztújítás körülményeiről panaszkodott; most ezzel állítja párhuzamba a

Szilágyi István

1846. jan. 10-i levelében ismertetett állítólagos akadémiai machinációt, amely

Szilágyi István

nak a magyar ékes szókötést tárgyaló munkáját a pályadíjtól elütötte.

között is dul, fájdalmas érzem. – De elcsüggedni minek? Csak egészt adjon édes barátom, s bizton hiszem, hogy nem lévén mibe kapaszkodniok, kéntelenek lesznek jutalmazni. Aztán meg, „nem mindég kendtek lesznek a bírák”, – mondja a szalontai pór.

„Szalonta ismertetését” illetőleg:

n

Jegyzet

„Szalonta ismertetését” illetőleg:

Szalonta akkori értelmiségéről

korábban is hasonlóan vélekedett (lásd

–

nak 1845. aug. 1-i levelét.). A Szalonta múltjára vonatkozó levéltári anyag az 1847. ápr. 17-i tűzvész martaléka lett. Legértékesebb darabjait

felsorolja a tűzvészt követő ápr. 23-i jegyzőkönyvben (lásd AJ. kk. XIII. k. 26–27. l.).

szép volna, ha érdemlené. De még nem ért meg annyira, hogy ezt eltürhetné. Visszaborzadna saját képétől, melly az elébe tartott tükörből rávigyorogna, s ugy tenne, mint a ferde szájú nő, ki szolgálóját verte meg önhibájaért. Jogai, peres körülményi emlegetését árulásnak, viselete lefestését gunynak venné. Hagyjuk őt, igy, a mint van. – Pedig ha mi ugy akarnók, mint isten, haladni is tudnánk. Uj év ota casinonk van.

n

Jegyzet

Uj év ota casinonk van.

levelének a szalontai kaszinóról szóló részletei csekély módosítással megjelentek a Pesti Divatlap 1846. ápr. 23-i (17. sz. 339. l.) füzetének Vidéki szemle című rovatában, „közli: – n” jegyzéssel: „Újév óta casinónk van. A város piaczi u. n. sóház épülete, melly mult évben régi romjaiból ujan épült, tanyája az egyesületnek. Jelen év még a zsidó bérlőé; de jövő évekre, ha lehet, az egész épülettel rendelkezhetik, s vendéglőt is kapcsolhat a szellemi élvhez. Most csak egy társalgó-, egy tekéző-, s egy olvasó-szobája van. Tagjai száma 2 pft. fizetés mellett, ez ideig mintegy 80, helybeliek és vidékiek; pénztára, tánczvigalmi jövedelmekkel is szaporodva, jól áll. Könyvünk még nincs; de lesz. Szerencsejáték nem üzetik. Elnök: Fónyad László szolgabíró. Van választmány; vannak rendes alapszabályok, közgyülések… adja isten: ne legyen ollyan, mint a többi szalontai dolgok!… Télünk rosz volt, szük fa, sok hó, olvadás – s ennek következtében – árvíz. Drágaság nincs olly nagy, millyentől féltünk stb. stb.” A közleményt nyilván

küldötte be, Szalontáról tervezett ismertető cikkének pótlására; a levél alá jegyzett „–n”

nevének utolsó betűje.

Tánczvigalmunk ez ideig kettő; még ugyanannyi, ha Concordia el nem hagy. Az idegenek mondják, nem hittek volna ennyit Szalontáról. A város piaczi, ugynevezett sóház épülete, mely mult évben ujonnan épült, tanyája az egyesületnek. Jelen év még a zsidó bérlőé, melly miatt az egylet szoritva van, de jövő évekre, ha lehet, az egész épülettel rendelkezhetik, s vendéglőt is kapcsolhat a szellemi élvleldéhez. Mostan csak egy társalgó, egy tekéző s egy olvasó szobája van. Tagjai száma 2 pft fizetés mellett ez ideig mintegy 80; helybeliek és vidékiek; pénz tára, tánczvigalmi jövedelmekkel is szaporodva, cselekvőleg áll. Lapjai e fél évre Pesti hirlap, Jelenkor, Budapesti Hiradó, Magyar gazda s Debreczen–Nagyváradi értesítő; többre azért nem terjeszkedhetett, mert akkor ezeket is csak jó remény fejébe előlegezte; jövő félévre azonban a szépirodalmi lapok sem maradnak el, legfölebb az „arszlánlap”

n

Jegyzet

„arszlánlap”

Petrichevich Horváth Lázár

Arany János

nyilván

Petrichevich-Horváth Lázár

Honderű című lapjára célzo.

szégyenl meg jelenni köztünk. Könyvünk még nincs, de lesz. Pedig a „lesz”-ért talán csak ad a zsidó valamit. Szerencse játék nem üzetik, főveg letéve; mulatság teke, társalgás, préference nemű kártyajáték olvasás. Ital hideg víz. Elnök Fónyad László; van választmány, vannak rendes alapszabályok, közgyűlések. Én semmi hivatalban nem vagyok. Adja isten, ne legyen ollyan, mint más szalontai dolgok. – Egyébiránt én még Pesti Divatlapot és életképeket is olvasok, külön társaságban.

„Parisinát” mikép fordítsam?

n

Jegyzet

„Parisinát” mikép fordítsam?

Byron

Byron, George Gordon

költeményének fordításáról lásd

Szilágyi István

1846. jan. 10-i levelét és a hozzáfűzött jegyzetet.

Versben, mint ugynevezett „Uibersetzer”,

n

Jegyzet

mint ugynevezett „Uibersetzer”,

Arany János

szóhasználatában a német megjelölés – mint a szövegből is kitetszik – műfordítót jelent.

vagy prosában szórul szóra ön használatául. Az elsőre kevés kedvem, az utobbit kész szivvel. Egyébiránt talán „Mazeppa” még szebb.

n

Jegyzet

„Mazeppa” még szebb.

Byron

Byron, George Gordon

1819-ben írt elbeszélő költeménye a kalandos életű Ivan Sztepanovics Mazeppa ukrajnaikozák hetmanról szól, akinek alakját utóbb

Liszt Ferenc

kompozíciója tette világszerte ismertté.

„Philoktetest” a német fordítás szerint másoljam, vagy saját töredékimből?

n

Jegyzet

„Philoctetest” a német fordítás szerint másoljam, vagy saját töredékimből?

nak ekkor a Philoktétésből csak a maga fordította töredék, valamint a

Szilágyi István

tól kölcsön kapott német nyelvű prózai Sophoklés-fordítás állt rendelkezésére (lásd

–

nak 1844. aug. 9-én írt levelét) ; nem világos, melyiket kérte

Szilágyi István

?

Az utóbbi sokkal tökéletlenebb, mintsem használható volna, de azért, ha kell, szivesen átengedem az eredetit „örökösen s meg másolhatlanúl”. O bár egy görög

Sophokles

Sophocles

t kaphatnék! Ad vocem!

Homer

t tanulom, Iliast eszem.

n

Jegyzet

HomerHomer t tanulom, Iliast eszem.

Homérosz

Homer

hatásának nyomait Az elveszett alkotmány is szembetűnően tükrözi.

Csak, csak, klassika literatura! Minél több új franczia, angol, német, s ezekből compilalt magyar beszélyt, regényt, szinművet olvasok, annál több

Homer

t és

Shakespeare

Shakespeare, William

t hozzá. Az örvény ragad.

Nemcsak Szabó Miklós halt meg, hanem

Zwickel

Zwickel József

is. Amannak özvegyét van ki vigasztalja, s a vigasz fogékony is, csak később megbánást ne teremjen. K-s udvarol neki, némellyek azt hiszik, elveszi, nem tudom ő maga mit hisz. Emennek árvája leverő érzést támaszt az emberben. „Hodie mihi” – etc.–

Ennyit az első levélre. Körmöm fázik, mert azon egyetlen szobámban, mellyet fűttetek, gyermekim csevegnek. A fa szük, nem mint Marmarosban; telünk használhatlan, egy nap eső, másnap fagy, megint hó, megint jó idő, megint sár, megint árvíz. Szekereink nyugalomban, szánaink kemenczében vannak. Isten, adj vagy telet vagy nyarat. Egyéb iránt nincs ollyan drágaság, millyentől remegtünk; a kinek 10-11 ftja van, nem hal meg éhen, mig köböl buzájában tart. – Megint folytatom. –

És most, az irói dicsőség! – Hogy önnél tisztább örömet senki sem érezhetett rajta, ismerősim közül, azt igen-nagyon elhiszem: mert hiszen ez nagyrészben ön műve volt! De én annál elégedetlenebb vagyok magammal, mert a jutalmazott mű akármi egyéb, csak víg eposz nem. Terjedelméhez képest igen kevés időm volt kellő kidolgozására (:Július végén kezdtem hozzá:) s midőn, az egészt összeállitva, mint tökéletlen tűnt fel előttem, már akkor nem volt időm ujra dolgozni. Mindent belé akartam zsufolni (ön fogja érteni e szalontai kifejezést)

n

Jegyzet

Mindent belé akartam zsufolni (ön fogja érteni e szalontai kifejezést)

Aran

Arany János

y korában a ’zsúfol’ szó összefüggése a ’zsúp’ fogalmával – úgy látszik – még nem homályosult el. „Véleményünk szerént átv. ért. szó a palóczos kiejtésű zsúf azaz zsúp szótól, azon hasonlat alapján, hogy ami zsúfolva van, hasonló a kévébe szorított, kötött avagy a házfödelén tömötten összevert zsúpszalmához.” (

Czuczor

Czuczor Gergely

–

Fogarasi

Fogarasi János

: A magyar nyelv szótára. VI. 1278. hasáb)

s e miatt az egész valami elnyúló, s mint egész, kiállhatlan valami lőn. Az egészet kellene megsemmisítnem, ha javítni akarnék rajta. Nincs benne kerekdedség, nincs a kellő emelkedés, és elfogyás; episodjaiért látszik élni. Azon reménynyel küldtem föl hogy jutalmaztatni nem fog. –

Tartalma, rövid kivonatban következő:

Hábor, garaboncziás diák,

n

Jegyzet

garaboncziás diák,

a hagyományos paraszti hiedelemvilág egyik varázstudománnyal rendelkező, írástudáshoz értő, rongyos köpönyegében helyről helyre vándorló, Szalontán is jól ismert alakja. A felhők közé emelkedve zivatart támaszt, jéggel vagy tűzzel pusztítja el a határt, kivált ott, ahol nem fogadták szívesen, teljes köcsög tejjel, szegetlen kenyérrel. (Vesd össze Szendrey Zsigmond: Ember- és természetfeletti lények a szalontai néphitben. Ethn. 1914. 316–317. l.)

a szabadelvűség védistene honunkban, összevész nőjével, kivel 840 – év óta békésen él , a tündér Armidával,

n

Jegyzet

tündér Armidával

Arany János

itt a tündér szót nem a szokott értelemben használja, eltér a szónak attól a hagyományos értelmezésétől is, amelyre a szalontai folklór alapján lehet következtetni. (Vesd össze

Szendrey Zs.

Szendrey Zsigmond

id. tanulmány 324. l.) Eposzában a ’tündér’ kifejezés tehát pusztán Armida, a rontó hatalmú boszorkány tűnékenységére, boszorkányi átváltozó képességére utaló jelző.

ki a maradás pártjához szegődék. Ez utobbi észre veszi, hogy Rák Bende, egy elpusztult kortes egy távolabbi megyéből, 10, magához hasonló társaival, gyalog utazik a pusztán ezen megyébe, mellyben Armida tanyája van, s megsejtvén hogy a feldühödött Hábor vihart támasztani akar ezen maradi párti kortesek szétszórására, küldi Orsolát, ki macska képben szolgál nála,

n

Jegyzet

Orsolát, ki macska képben szolgál nála,

ha valaki a boszorkánymesterséget elsajátította, „fején való átbukdácsolással tetszésszerinti állattá változhatik; lehet belőle … fekete macska” stb. írja

Szendrey Zs.

Szendrey Zsigmond

id. tanulmánya (318. l.)

kalauzul, de mivel a Hábor által támasztott vihar igen erős s a boszorkány cseléd nem boldogul,

n

Jegyzet

a boszorkány cseléd nem boldogul,

Arany János

itt a ’boszorkány’ szót tágabb értelemben veszi, Hábort, a garabonciást, és Armidát, a szorosabb értelemben vett boszorkányt egyaránt e fogalom körébe vonja.

maga megy Armida, égő fáklya képében, s a mocsárakban mászkáló eltévedt hősöket kunyhójába vezeti fénye által.

n

Jegyzet

a mocsárakban mászkáló eltévedt hősöket kunyhójába vezeti fénye által.

A költő a magyar néphit ’tüzes ember’ néven ismert szellemalakjának vonásaival ruházza fel Armidát, aki imbolygó fényként ijesztgeti és csábítja helytelen útra az éjszakában vándorlót, s mint természetfeletti lény, meg nem fogható és sérthetetlen.

Eddig az első ének.

Második Ének. Orsola ez alatt össze hívón a vidék boszorkányait, s mind szép lyányokká változván,

n

Jegyzet

szép lyányokká változván,

a ,szépasszony’ vagy lány mint mitikus alak pontosabb néprajzi meghatározását Nagyszalonta vidékéről nem ismerjük. (Vesd össze

Szendrey Zs.

Szendrey Zsigmond

id. tanulmánya.) Erdély ,szépasszonyai’ boszorkányi tulajdonságokkal rendelkeznek, a boszorkányok egyik körülírtabb, különleges funkcióval felruházott csoportjának tekinthetők.

gazdag lakomát készítnek. Maga Armida, ki rendesen egyszemű vén banya szokott lenni, most bájos hölgygyé változik, kunyhója pedig fényes palotává, s ugy várja a jövő vendégeket. Ezek jőnek, meg vannak lepetve, szívesen fogadtatnak, esznek, isznak, míg kinem dőlnek, egyedül Bende marad ébren, kibe a tündérnő természetesen, szerelmes lőn, s ennek kérelmére élte kalandjait kezdi elbeszélni.

Rák Bende apja amollyan gazdag táblabíró volt, ki adott neki amollyan Bélteki Matyi-féle nevelést,

n

Jegyzet

amollyan Bélteki Matyi-féle nevelést,

Fáy András A Bélteky ház (1832) c. regényében Bélteky Matyi a szűk látókörű, elmaradott, műveletlen falusi nemes típusának képviselője.

s

Széchenyi

Széchenyi István

Hitelét olvasván, megütötte a guta. Anyja szolgalóból cseperedett hölgy volt, s férje halála után, míg hősünk utazni járt (:Párizsba, Londonba akart, de tévedésből Kolozsvár felé indult s így – Konstantinápolyba menvén, visszafelé haladott

[szerkesztői feloldás]

:

) mindennek kiment a hátán. Hősünk hazaérkezvén, hivatalviseléssel akart segítni a bajon, szolgabiró akart lenni, s ezért nagy kortes lőn, de a választás alkalmával garázdálkodván, tizenegyed magával, szinte semmivel bírókkal, az elfogatás elől megszökött, s most Ármidánál van. –

Harmadik Énekben, véd-egyleti gyülés, mellyben korteseink, Armidától pénzzel, ruhával, s hamis oklevelekkel ellátva, megjelennek, s Bende hatalmas ellenét leli föl Hamarfyban, a szabadelvűben. – A juste milieusöket

n

Jegyzet

juste milieu

az 1830. évi párizsi júliusi forradalom után Lajos Fülöp korának politikai alapelve, a politikai szélsőségektől tartózkodó „helyes középút”.

Ingadi nevetségesen képviseli. Másnap utasítások gyülése,

n

Jegyzet

Másnap utasítások gyülése,

a rendi országgyűléseken a megyék követei csak a megyegyűléseken részükre adott utasítások szerint nyilatkozhattak, felszólalásaikban csak az utasításokban megadott álláspontot képviselhették.

több tárgyak, magyar nyelv,

n

Jegyzet

magyar nyelv,

az 1844:II. törvénycikk kimondotta, hogy a törvényhozás nyelve magyar, s általában hivatalos nyelvvé tette a magyart (pusztán a kancellária és a kamara latin és német nyelvűségét hagyta meg).

ösiség,

n

Jegyzet

ösiség,

magyar nemesi kiváltság, amelynél fogva az úgynevezett ősi javak: az elődöktől törvényes úton öröklött birtok a család és nemzetség elidegeníthetetlen tulajdona, s magszakadás esetén a család jogaiba az állam lép.

éventi

orggyűlés

Szerkesztői feloldás: országgyűlés

, képviselő rendszer, kortesség, vám szövetség,

n

Jegyzet

vám szövetség,

az 1840-es években főként Eötvös József és elvbarátai, a centralisták küzdenek külkereskedelmünk fellendítésére törekedve a Habsburg birodalmat jellemző kettős vámvonal eltörléséért, egy osztrák–magyar vámszövetség létesítéséért, amely Magyarország érdekeit a kölcsönösség alapján biztosítja.

kényszerített örök váltság,

n

Jegyzet

örök váltság,

az 1840-es években törvényerőre emelt jogelv, amelynél fogva a jobbágy a maga földjét meghatározott összeggel szerződésileg örök időre megválthatja földesurától.

status-adósság,

n

Jegyzet

status-adósság,

államadósság.

városok szavazata, kormány felelősége, gravamenek,

n

Jegyzet

gravamenek,

a nemesi jogokon, közhatóságok jogain vagy éppen az alkotmányon ejtett sérelmek jelölésére használt jogi műszó; ezeket rendszerint felsőbb hatóságok, például.a király elé tér jesztették orvoslás végett.

esküttszék,

n

Jegyzet

eskütt szék,

Kossuth

Kossuth Lajos

javaslatára a törvényesség biztosítása végett a tárgyilagos igazságszolgáltatás szervezeteként az 1840-es években egyes megyék esküdtszéki bíráskodást vezettek be.

végre háziadó.

n

Jegyzet

háziadó.

A vármegye saját céljaira szedett adó;

Széchenyi

Széchenyi István

terve, hogy a nemesség legalább az adózásnak e neméből vegye ki részét, az 1842–43. évek megyei gyűléseinek állandó vitakérdése volt, de a kisnemesség ellenállásán megbukott.

Mind ezek a legbadarabb módon vitatva, végre lakoma a maradóknak Ingadinál, ki tegnap az ellenpártot vendégelte meg. Ingadinénak megtetszik Bende.

Negyedik ének. Hamarfy az Ingadi tegnapi lakomáján megterhelte magát, roszúl lesz, s megy szórakozni az erdőbe. Ott Ármida szép paraszt leány képében, rengetegbe csalja, s különféle ocsmány állat alakban megjelenő boszorkányaival halálra akarja kinoztatni, de Hábor észre veszi, közibök sujtja mennykövét, s midőn hősünk magához tér, vadász alakban áll előtte, táskájával, melly tele bankjegyekkel, s egy síppal ajándékozza meg, tanulságos intéseket ad neki, s forgó szelet indítván, azon felkúszik egy szép lány-forma felhőre, mellyen ülvén, kivezérli Hamarfit a rengetegből.

Bende pedig a fogadóban alszik. Armida megjelenik nála, a kulcsjukon keresztül, megfeddi, s letiltja Ingadinéről, utasításokat ad neki, s egy fogat kártyát hagy nála, melly örökké nyer, pénz forrásul. –

Most kezdődik a kortesség, egy részről Bende más részről Hamarfi vezérsége alatt, az adó mellett és ellen. Torzképek mindenütt, az egész darabban. Liberalis hadnagy, Conservativ hadnagy. A kortes szekerek eposi előszamlálása stb.

Ötödik Ének. Hábor látja hogy pártja kisebb a földön azért Armidát a légben akarja tönkre tenni; nyílt hadat izen neki. Légi harcz. Hábor,

tátosival

Szerkesztői feloldás: táltosival

;

n

Jegyzet

Hábor, tátosivalSzerkesztői feloldás: táltosival ;

a táltos alakjához fűződő paraszti képzetek az ősi sámánhit emlékeit őrzik napjainkig. Szalontai elképzelés szerint a táltos foggal születik, és hetedik gyereknek hetedik gyereke, akit hét éves korában a vidék öreg táltosai rabolnak el és tanítanak meg a maguk ördöngös mesterségére, – Szendrey Zsigmond szerint „szél-, vihar-, jég-, tűz- és árvízcsinálásra, az emberek megrontására, a füvek titkaira, széllel versenyt járásra, láthatatlanná levésre, állatokká való válásra stb.” (Id. mű. 315. l.) Alakja rokon a nyugati népek garabonciásával, varázsló, jövendő mondó és orvos egyszemélyben.

Armida, boszorkányival. A harcz egyenlő. A sebesültekből ichor folyik,

n

Jegyzet

a sebesültekből ichor folyik,

az ichor a görög mitológiában az istenek vére.

mellynek alkatrészei: káposztalé, tinta, bor stb. Ezen ichor összefolyván, oriási polyppá lesz[törölt]
« nek »
, melly a két sereget elnyeli. Hábor ölön ragadja Armidát, s a polyp iszonyu torkába akarja vetni: azonban a hold ki ragyog, a rém eltűnik, s a két ellenséges szellem elválik egymástól.

Ezalatt a földön is történt valami. A pinczér Bende kártyáját akaró bevinni, s valamiért letévén a tornász könyöklőjére, Hábor forgó szele elragadta azt, s szétszorta az egész világon. A pinczér nem merte megmondani, más kártyát adott be, mellyen játszván Bende mindenét elveszté, úgyhogy még szobája is felmondaték, s teke asztalon

n

Jegyzet

teke asztalon

biliárdasztalon.

kéntelen vala hálni.

Itt találta fel Armida. Hítta magával. Kólyra mentek a világ közepére:

n

Jegyzet

Kólyra mentek a világ közepére:

Bihar megyei község.

Armida félre tette a kolyi hegyet, mint valamely fedőt, s ott nyílt az alvilág torka. Le mentek. Cerberus,

n

Jegyzet

Cerberus,

a görög mitológiában az alvilág kapujában őrködő háromfejű óriás kutya.

bünhödő lelkek, boldog szellemek – mind satyra. Bende apjával találkozik, ki nógatja víni a szabadelvüek ellen; Armida Hecatéhez

n

Jegyzet

Hecaté

görög mitológiai alak, az emberek nyugalmát hábor gatófélelmes istennő, az ijesztő szellemek, kísértetek földalatti birodalmának királynője.

megy tanács kérni, miként veszthesse el Hábort, s attol kap egy pióczát, utasítással, hogy keljen össze egy halandóval, kit szeret, altassa el azt, még szüz menyasszonyi ágyán, fejtse föl keblét, szitasson abból vért, rejtse az általa (:Hecate által

[szerkesztői feloldás]

:

) adott olomedénykébe, [törölt]
« rej »
ezt dugja saját keblébe; híja meg Hábort vendégeül, s lakománál fecscsentsen az edényből szeme közé. Vissza mennek. A Léthe,

n

Jegyzet

Léthe,

görög szó, jelentése: feledés. A görög mitológia szerint az alvilágba lépő halottak a feledés vizéből isznak, így az alvilág folyóját is Léthének nevezték.

stb. A részletek mindenütt érdekesek.

Hatodik Ének. Hábor pedig az időhöz folyamodik. Sziklák közt lakik ez, gőzmalmán őrvén a világi dolgokat egymás után. Tanácsul kapja, hogy menjen el Armida menyekzőjére, s midőn az rá fecscsent valamit, fecscsentse vissza. A lakoma. Úgy tesz mindenik, a mint hagyva volt. Hábor elég, – füst idomban felgombolyog, Armida – mint valamelly rothadék, folytva elemésztődik s összehull. Bende megilletődve távozik. Visszatekint egy dombrul; Háborból felhő lett; ebből szikra lövell ki, s érdekelvén Armida romjait – deli ifju és leány lesz; kik elszárnyalnak keletre, s a hajnalban fürdenek meg. –

A földön pedig a két hadnagy közt egy kis előcsata származik. Ingadi a felek közé szorulva, nevetségesen [törölt]
« le »
kutba menekszik, s a vederben ül egész más napig.

Hetedik Ének. [törölt]
« Hábor »
Hamarfy kiábrándúl. Hitelezők váltókat hoznak rá, mellyek datuma összeesik erdei jelenetével. A hitelezők elől, megyeházhoz menekszik, eltünvén a tömeg közt. Ott harcz alant, harcz fenn, a teremben. Személyeskedés szép, és épületes. Midőn a zaj legfőbb fokra hágott, a terem templommá asztal oltárrá válik; orgona hang stb. Bámulnak. Keleti ablakon szárnyul be egy szép ifju és szép leány. Neveik Erély és Lelkesedés. Az első buzditó beszédet tart, az utolsó, oltárra rakja drágaságait, s karjából vért ereszt. Híja a népet tenni hasonlót. Jőnek sokan; de a kolomposok félre állanak mind a két pártból; Hamarfy Bendével kezet fog, s a juste milieusok padjára ül.

Ráadás. Elmondatik hogy szabadult ki Ingadi a kutból, náthát kapott, orvost hívatott s meghalt. Ingadinét elveszi Bende; él még egy darabig mint afféle táblabíró végre meghal. Hátán fekszik, mikor megidézik azon kihágásokért, mellyekért megyéjét el hagyni kéntelen vala. – Hamarfi is elpusztul.

A munka teljes czíme ez: Az elveszett alkotmány, – azaz Maradvári és Ingadifalvi Ingadi Rák Bendeguznak földön vizen s föld alatt véghezvitt, álmélkodásra méltó vitézi cselekedetei, nem különben életében, és halála után rajta megesett rendkívül való történetei, mellyeket az effélékben gyönyörködőknek kedvekért először ugyan szép versekben szerzett Néhai Nemes és Vitézlő Vadonffy Bertalan ur, mostan pedig ez uj formában Világ elébe bocsátott egy hazáját igazán szerető magyar nemes. –

Az egész több, mint 4000 hexameter, Arra akartam kérni jeligés levelemben a társaságot hogy ne kűrtölje ki igazán bevallott nevemet, de kérelmem sükeretlen volt. –

Ebből láthatja ön, hogy az egész semmi érdekkel nem bír. Hogyan lehetett tehát még is jutalmaztatnia? Véleményem szerint mert 1-ör a többi talán illyen sem volt. 2-or mert egyes részei eléggé sikerültek. Sajátságos descriptiok, eredeti ötletek, elmés fordulatok, eleitől végig erős satyra, nevetséges torzalakok, az egészen mindenütt nagyképű purpureus pannus

n

Jegyzet

mindenütt nagyképű purpureus pannus

a költő a fenséges eposzi előadásmód és a komikus példa ellentétére utal a szólásszerűen alkalmazott latin kifejezéssel, amelynek értelme ,bíbor rongy’.

– a legcsekélyebb tárgyakon legbővebben: ezek hozták zavarba a birákat. Ugyhiszem, hogy nem kritikusnak, hanem közönséges olvasónak, elejétől végeig érdekes olvasmány. –

Fölötte hosszasnak kellene lennem, ha mind azon egyes részeket, mellyek, véleményem szerint, némi érdekkel bírnak, közleni akarnám. Azért kéntelen vagyok csak iminnen-amonnan nehány sorra szorítkozni mutatványul: mikép sántikál gyalog muzsája; példaúl a kezdet:

[szerkesztői feloldás]

Első ének 1–6. sor

Itt invocatio következik a magyarok istenéhez, instantia formában, aláírva Vadonffy.

Következik az estve leírása:

[szerkesztői feloldás]

Első ének 24. sor kezdő szavai

stb.

[szerkesztői feloldás]

Első ének 28–37. sor

stb.

Midőn Hábor nejével össze vesz, s vihart indít:

[szerkesztői feloldás]

Első ének 279–287. sor

stb.

[szerkesztői feloldás]

Első ének 292–297. sor

stb.

[szerkesztői feloldás]

Első ének 302–310. sor

A 4-ik énekből ide zárom a conservativ hadnagy beszédét:

[szerkesztői feloldás]

Negyedik ének 266–362. sor

stb.

Nem lopom ön drága idejét több illyes mendikácziókkal,

n

Jegyzet

mendikáncziókkal,

a legátus kísérőjének, a református kollégiumok kisdiákjának, a mendikánsnak mondókájával, aki a legáció helyén házról házra járva mondotta el ezt az ünnepi köszöntőt s érte szerény pénzjutalmat kapott.

ha megjelenik, szívesen szolgálok vele.

Éljen boldogul kedves barátom, és tartson meg bennünket emlékezetében.

Szalonta febr. 24-én 1846.

Önnek tisztelő barátja