Akadályozva valék eddig az „Emlékek” számára
n
valamit küldhetni. A mi a
feltételeket illeti: én elmondom a magamét. Irodalmunk jelen állapotában s míg névtelenül
irok,Jegyzet
„Emlékek” számára
Arany János
e
leveléhez a Letészem a lantot című versét mellékelte, melyet az
előbbi napon: márc. 19-én írt. (Lásd
AJ. kk. I. k. 84–85, 433. l.), Arany János
Szilágyi
az általa 1850. márc. 15-én meginditott Magyar Emléklapok
1848/9-ből, (továbbiakban MEmlékl.). – megindulása körülményeiről,
sorsáról később megírta emlékeit: Rajzok a forradalom utáni
időkből című könyvében (Bp. 1876.). Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
emlékezéseiben jellemzi az ország
bénult szellemi életét 1849 végén és 1850 elején. Az írók érezték, hogy „fenn kell tartani a magyar irodalom
folytonosságát” (I. m. 9. l.). 1849 őszén indult
meg a Hölgyfutár és a Magyar Hírlap című napilap. Ez utóbbit
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
apja, a
konzervatív Szilágyi Sándor
Szilágyi Ferenc
szerkesztette. – Szilágyi Ferenc
Szilágyi Sándor
író-baráti köre: Szilágyi Sándor
Vahot Imre
, Vahot Imre
Obernyik Károly
, Obernyik Károly
Bérczy Károly
, Bérczy Károly
Sükei Károly
, Sükei Károly
Gyulai Pál
, aki ekkor Gyömrőn titkárkodott Telekiéknél,
Gyulai Pál
Csengery Antal
, Csengery Antal
Kemény Zsigmond
, Kemény Zsigmond
Garay János
s az akkor bújdosásából
hazatért Garay János
Jókai Mór
egyetértettek
abban, hogy szükség volna valamiféle irodalmi folyóiratra. Így született meg a Magyar
Emléklapok 1848/49-ből (továbbiakban MEmlékl.) Jókai Mór
Szilágyi Sándor
szerkesztésében,
Heckenasték kiadásában (i. m. 12–67. l.). A benne megjelent Szilágyi Sándor
Arany János
-műveket ld.
ADATTÁR.
Arany János
n
ugy hiszem verseim darabjától nem kivánhatok több dijt 4 pforintnál. Nem mondom, hogy
ön ezt adja meg, – sőt, meglehet, nem is tehetné: csak azért emlitem,
hogy ha e dijazást az irodalom meg nem birja: ugy örömestebb irok minden dij
nélkűl, s vigasztalom magamat azzal, hogy nem képes irodalmunk jelenleg
dijt fizetni. Különben kisebb versekből kettőt is foglalhatnánk egy
vers számba; nagyobb, például elbeszélő költeményre külön alkudnánk.
Χρυσοσθομοζ
Arany János
n
Jegyzet
ΧρυσοσθομοζArany János
Chrisostomos
, azaz Arany János
Aranyszájú Szent János
. Arany János
Petőfi
is így szólította egyszer tréfásan: „Petőfi Sándor
Aranyos
szájú szent
János barátom!” (1847. aug.
17.).Arany János