Oda jutottunk, hogy az irodalom, mint a kutyák közé vetett koncz, marakodó, aljas nép körmei
közt hurczoltatik a porban. Szamarakká teremtett
iparlovagok,
n
szemtelen charlatánok és tányérnyalók tömik zseböket
judási pénzel,Jegyzet
iparlovagok,szélhámosok (Ért. Szótár); e korban használatos kifejezés.
[!]
s a megcsalt közönség filléreivel. Örökre megundorodnál, ha így közelről
látnád ez embereket, milly gyalázatosan áskálódnak egymás ellen, mikép igyekszik megbuktatni a
gonosz a gonoszt, hogy egyedűl hizlalhassa magát a hatalmasok váluja mellett… Pukkadjon
meg…
[sic!]
Ismered-e te azon gyönyörű mákvirágot, ellen egy pasquilt irni s a
városban neve alatt
terjeszteni
n
ki az általad is
gyámolított Emléklapok élén áll!?Jegyzet
azon gyönyörű mákvirágot,ez, valamint az első bekezdés összes célzásai
Szilágyi Sándor
ra vonatkoznak. A „judási pénz” gyanúsítással azért illeti,
mert apja, Szilágyi Sándor
Szilágyi Ferenc
szerkesztette a Magyar Hírlap című kormánylapot.Szilágyi Ferenc
n
Oh hiszen az gyönyörű fiu, sürűn termi a könyveket,Jegyzet
az általad is gyámolított Emléklapok élén áll!?a Magyar Emléklapoknak
Arany János
a harmadik számtól valóban
munkatársa volt. Arany János
Szilágyi Sándor
– levelei bizonysága szerint – igyekezett Szilágyi Sándor
Arany János
t megszerezni és megtartani munkatársai
között.Arany János
n
mint a haszontalan gombát a
szemétdomb… Csakhogy árnyékszékbe kellene dobni minden férczeletét magával együtt… Ez az
ember, kinek ifju arcza alól megrögzött rosz lélek leskelődik, azt merte hazudozni hogy ő
Jegyzet
sürűn termi a könyveket,
Szilágyi Sándor
nak 1849–50-ben
valóban egymás után jelentek meg művei (lásd Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
nál,
ADATTÁR ).Szilágyi Sándor
P. Sándor
ral levelezésben
áll,Petőfi Sándor
n
hogy a tőle
közölt költeményt saját kezéből kapta s már 20 pengőt előlegezett neki; sőt elég szemtelen
volt Jegyzet
azt merte hazudozni hogy őe vád azzal kapcsolatban kelhetett számyra, hogyral levelezésben áll,PSándorSzerkesztői feloldás: PetőfiPetőfi Sándor
Szilágyi
a
MEmlékl. 1. számában közölte Szilágyi Sándor
Petőfi
től Az év
végén. (1848.) című addig kiadatlan költeményt
(71–72. l., lásd
Petőfi kk. III. k.
213–214. l.). Petőfi Sándor
Petőfi
Petőfi Sándor
Szilágyi Sándor
ral nem
levelezett, azonban – közös kolozsvári ismerősük: Szilágyi Sándor
Urházy György
révén – Úrházy György
Szilágyi
sokat hallhatott Szilágyi Sándor
Petőfi
ről. Petőfi Sándor
Szilágyi Sándor
nak a Hazánkba küldött híre
szerint, amikor Petőfiék Koltóról Kolozsvárra látogattak, Szilágyi Sándor
Petőfi
t együtt látta Petőfi Sándor
Urházy
val, aki a Úrházy György
Petőfi
házaspár tiszteletére rendezett lakomán fel is köszöntötte a költőt.
(
PetőfiLev. 312. l.)Petőfi Sándor
F
CsászárSzerkesztői feloldás: Ferenc
Császár Ferenc
P
Szerkesztői feloldás: Petőfi
Petőfi Sándor
n
… Közhiedelem, hogy e szép fiu bizonyos helyekre igen hüségesen
szokta behordani a szót.Jegyzet
e híreszteles isCsászár Ferencellen egy pasquilt irni s a városbanCsászár Ferencneve alatt terjeszteniPSzerkesztői feloldás: PetőfiPetőfi Sándor
Szilágyi Sándor
ellenségeinek kitalált híre lehetett,
minthogy Szilágyi Sándor
Császár Ferenc
Császár Ferenc
Nagy Ignác
Hölgyfutárjának munkatársa volt, s a már 1849.
dec. 15-től megjelenő lap munkatársai féltékenyen figyelték Nagy Ignác
Szilágyi
folyóiratának növekvő
népszerűségét.Szilágyi Sándor
n
Jegyzet
bizonyos helyekre … szokta behordani a szót.E gyanúsítás igazolására mind máig nem tárt fel adatokat sem a politikai történetírás, sem az irodalomtörténet.
Lévay
Lévay József
Szilágyi Sándor
iránti
ellenszenve közismert volt. Erre vall Szilágyi Sándor
Gyulai
egy megjegyzése: „Gyulai Pál
Lévai
pedig és a többiek, kik Lévay József
Szilágyi
t gyűlölik, engem is le akartak beszélni arról,
hogy bele írjak. Oly nyomorú ez a pesti
szépirodalmi világ. Ugyan mit tudnak irigyleni Szilágyi Sándor
Szilágyi
tól. Szilágyi Sándor
Jókai
nak igaza van. Ő azt mondá: kapjon közületek valaki
lapot, jó szívvel oda írunk, de ha nincs más, mint a Jókai Mór
Szilágyi
é csak ezt vagyunk kéntelenek fenntartani…”
(1850. szept. 14.
Szilágyi Sándor
Szász Károly
nak.
GyulaiLev. 55. l.).Szász Károly
Macchio – a budapesti parancsnok tegnap elutazott. Szigorun
meghagyta mind nak mind ot, hogy
miért bátorkodik novellában olly dolgot közleni a mi nem igaz!!
azt hiszi denunciálta, hogy megbuktassa; mert az
Emléklapok sem igen kelnek; denunciálta,
mert a Pesti naplóban mind olly helyek voltak följelentve s vörös krétázva, mellyek
iratait, törekvését
csipkedték. A ficzkó örökké
N
IgnáczSzerkesztői feloldás: Nagy
Nagy Ignác
Császár
nak, hogy ha távolléte alatt
legkisebb denunciatiora szolgáltatnak alkalmat, lapjaikat eltiltja, magukat becsukatja. A
Magyar hirlap megintés nélkül maradt.Császár Ferenc
n
Tudnod kell, hogy
Machio azért szidta le a minap Jegyzet
A Magyar hirlap megintés nélkül maradt.Ennek szerkesztője volt
Szilágyi Sándor
apja: Szilágyi Sándor
Szilágyi Ferenc
.Szilágyi Ferenc
N
IgnáczSzerkesztői feloldás: Nagy
Nagy Ignác
I
NagySzerkesztői feloldás: Ignác
Nagy Ignác
Sz S
Szerkesztői feloldás: Szilágyi
Sándor
Szilágyi Sándor
Csaszár
is azt hiszi Császár Ferenc
Sz S
Szerkesztői feloldás: Szilágyi Sándos
Szilágyi Sándor
Sz
S
Szerkesztői feloldás: Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
Sajó
val
czimborálJókai Mór
n
s némelly irodalmi
gazt bizonyosan együtt kapargatnak. Soha sem gondoltam, hogy az a mély költői érzelmü
kálvinista gyerek illy átkozott apostata birjon lenni.
Jegyzet
Sajóval czimborálJókai Mór
Jókai
egyik legjelentősebb munkatársa volt Jókai Mór
Szilágyi Sándor
kiadványainak. A Magyar
Emléklapokban megjelent írásai: A gyémántos miniszter
(5–35. l.) – Az ércz leány (112–127. l
.). – A tarczali kápolna (163–176. l.). –
A fránya hadnagy (278–305. l.) – A székely asszony (471–483. l.). – Fáy Gyula (394. l.) – A MEmlékl. Új folyama I. füzetében:
Szenttamásy György (5–30. l.) – A Pesti
Röpívek-ben: Az erdők leánya az 1850. 1–4.
számban. – Az 5. számban: Sic vos, non vobis s a
9. (dec. 1-i) számban: Egy halál ítélet. E
közlemény után már nem az eddigi
Szilágyi Sándor
Sajó
álnév, hanem:
Jókai Mór
Jókai Mór
olvasható.Jókai Mór
Illy emberek okozzák aztán, hogy a hatalom vas körme naponkint erősben szoritja a magyar
sajtót, – hogy Lagrange énekesnő
n
nek ünnepélyes
fogadtatása eltíltatott, hogy Kossuth
gyermekeit tegnap korán reggel majdnem titkolva vette föl a gőzös
szüleikhez Orsova felé szállítandó; hogy mai napon a budai temetőben
az ott nyugvó honvédekért misét akarván tartani, az meg nem engedtetett, minek daczára némelly
magyarkeblü nők – s illyen tömérdek van itt – virágkoszorúkkal ékesitették fel az egész
temetőt.
Kossuth Lajos
Ezeket nem azért irom neked, hogy az Emléklapoktól elvonjalak. Te azt mondhatod,
védjük, ápoljuk az irodalmat olly téren, minő hatalmunkban áll. S aztán ugy a hogy meg is
fizetik kőlteményidet, mellyek különben irószekrényedben kevés kamatot hajtanának. Engem is
folyvást zaklat s ígér mennyet főldet – hanem én kereken visszautasitottam. Egy költeményemet
„Vágtat a ló…” tán a 4dik füzetben közöltenak
irogatok,
n
mielőtt magamat
észrevettem volna… Jegyzet
Egy költeményemet „Vágtat a ló” … közöltelásd MEmlékl. 309. l. A vers alá
Lévay
akkori álnevét írta: Lévay József
Bátor Miklós
. – 1852-ben Lévay József
Arany János
szintén írt egy Vágtat a ló … című, mély egyéni élményeket
tükröző verset. (
AJ. kk. I. k. 161–162. l., jz.: 458.
l.). – Kisebb költeményei kézipéldányába ezt jegyezte: „Emlékezés A
nagyidai czigányokra.” – Összes Költeményeibe: „Emlékezés A nagyidai
czigányok felületes birálataira” . – Kisebb Költeményei II. kiadadásában:
„Jövendölés”.– A közlő Arany János
Debreczeni Ferenc
szerint ez a legszubjektívebb s a vers utolsó szakaszának gondolatával
egyezik: a pegazus mögött elmarad a kocsis: a kritikus. (
Arany János
széljegyzeteiből. ItK 1923. 91–92. l.)Debreczeni Ferenc
I
NagySzerkesztői feloldás: Ignác
Nagy Ignác
n
két
rosz közül a kisebbike.
Jegyzet
nak irogatok,INagySzerkesztői feloldás: IgnáczNagy Ignác
Lévay
verseit, miskolci tudósításait a Hölgyfutár rendszeresen közölte.Lévay József
Irodalmunkat nem fogjuk azon fertőben hagyni hova ezen becstelen nadályok vonták. Nehez ugyan
magyar lapra engedélyt nyerni; de reményünk van, hogy, egy tervben levő
vállalattal féle fölületességet és
pénzhajhászatot meg fogjuk akaszthatni.
n
a
Jegyzet
egy tervben levő vállalattalezt
Gyulai
is említi egyik levelében:
„Gyulai Pál
Szilágyi
folytatni fogja
az Emléklapokat. Sőt egy más havi irat is embrioban van, perse nem Szilágyi Sándor
Szilágyi
tól s igy tehát nem a
forradalom korából” (1850. jún. 1.
Szilágyi Sándor
Szász
nak
GyulaiLev. 46. l.). Szász Károly
Somogyi Sándor
szerint egy Somogyi Sándor
Sükei Károly
által tervezett lapról van
itt szó, amit azonban nem engedélyeztek. (Lásd
GyulaiLev. 572. l.)Sükei Károly
Sz
Szerkesztői feloldás: Szilágyi
Szilágyi Sándor
E vállalatról, mellyhez a körünkben levő jóra való irók örömest igérkeztek, később
tudósitlak, azon reménynyel, hogy te leszesz a legelső, ki vállalatunk sikerülte esetében az
Emléklapok
at ott fogod hagyni s hozzánk
csatlakozol.
Szeretnék rólad sokat tudni és sokat beszélni veled nyomorult helyzetünkről. Te tudj rólam
annyit, hogy a pesti napló irodájában vagyok,
n
mert élnem
kell, s hogy irántad való barátságom és szeretetem hirül vitelét ezen sorokra biztam
Jegyzet
mellett még a legmagyarabb lap.” (1850. jún. 1.,
a pesti napló irodájában vagyok,
Gyulai Pál
írja Gyulai Pál
Lévay
ról és a PNapló
szerkesztőségéről: „igen sajnálom, hogy oly társaságba keverte magát”. E megjegyzés
előzményeként összehasonlítja a Magyar Hírlapot a Pesti Naplóval, s az
összehasonlítást a következő paradoxnak tetsző megállapítással zárja: „A Magyar
Hírlap minden czudarsága és szerkesztője Lévay József
[szerkesztői feloldás]
Szilágyi Ferenc
Szilágyi Ferenc
Szász
nak.
GyulaiLev. 46. l.)Szász Károly
Lévai Jósef
Lévay József