Katalint vettem.
n
Ha megvan, megvan. Legalább a csinos forma vígasztal. Azonban ebbe is
becsúsztak némelly hibák, mellyeket, ha több példány nyomatik, kijavitni kérek. Idezártam. Ha
a példányok még együtt vannak, borítékozás alkalmával (küldjön kegyed egy broschűrt is:) jó
lenne a hibák közül egy pár értelemzavarótJegyzet
Katalint vettem.
Szilágyi Sándor
, miközben jelezte
Szilágyi Sándor
Arany János
nak, hogy a
folyóirat számára kiszedett műből utánnyomással a Katalint
könyvecske formájában is ki óhajtja adni, már csináltatta, s mire Arany János
Arany János
véleményét megkapta, mely
szerint nem óhajtja művét így kiadatni, a Katalin már készen
volt. Mint e levélből látható, a költő végül megbékélt vele, bár Arany János
Tompá
nak kifejezte nemtetszését, amiért
Tompa Mihály
Szilágyi
önmagát tüntette
föl kiadónak. (Lásd az aug. 19-i levél
jegyzetét.)Szilágyi Sándor
n
felragasztani; ezeket:
Jegyzet
a hibák közül egy pár értelemzavarótaz MTAK. példányában az
Arany János
által jelzett hibák megvannak, tehát
Arany János
Szilágyi
már nem tudta
kijavítani őket.Szilágyi Sándor
a többi ujabb nyomásig maradhat, minthogy az értelmet nem annyira zavarja; de mindenesetre
jobb lesz ha az is correct lesz.
Arany János
Arany János
Küldök egy verset… bér folyamban.
n
Jegyzet
Küldök egy verset… bér folyamban.A
Szilágyi Sándor
által az
ősz folyamán közölt Arany-versek: a Gondolatok a békekongresszus
felől, a kritikai kiadás szerint ez év szeptemberében, az Eh!
októberben, az Ősszel
novemberben íródott. Az Szilágyi Sándor
Arany János
által biztosan Arany János
Szilágyi
nak küldött versek közül ekkor A koldus honvéd, későbbi címén a Koldus
ének lehetett az a költemény, amelyet Szilágyi Sándor
Arany János
e leveléhez mellékelt, s amit Arany János
Szilágyi
kis körben fel is olvasott: „A köny kicsordult
szemeinkből, midőn ezt az asztalkörnek, barátaimnak, irótársaimnak felolvastam… Jól
emlékezem a mély csendre, mely a felolvasást követte.” Szilágyi Sándor
Szilágyi
szerette volna megjelentetni, de a cenzúra oly
sok részt ítélt belőle kihagyásra, hogy végül is lemondott szándékáról. (
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
: Rajzok a forradalom utáni időkből. Bp. 1876. 42–43.
l.)Szilágyi Sándor