Tompa Mihály – Aranynak
Ha meggondolom: hogy te kilenczvenkilencz esztendeig nem szoktál az én leveleimre válaszolni,
nekem pedig harmadnap is nehéz, ha soraid vetele után hozzád nem irhatok: világos előttem hogy
én mégis jobb ember vagyok mint te a barátság tekintetében, mert egyebaránt elég hiba és
fogyatkozás van biz én bennem. – Mikor soraidat elolvasom: rögtön felelni szeretnék rájok: azt
hivén: hogy te azt rögtön olvasod: akkor jut eszembe hogy mikor volt már az, hogy azon
gondolatok a te lelkedben meg fordultak, mellyeket én most olvasok! s mikor lessz az mikor te
az én érzelmeimet olvasni fogod! Mennyivel dicsőbb a beszélgetés a levelezésnél, ez utólsónál
mintegy elhűl a gondolat míg az érdekelthez ér. Azért barátom! mi egyetlen gyönyör volna a
maga nemében, ha mi találkozhatnánk egymással! s mégis igen roszúl tetted: hogy némi
reményformát adtál erre, legközelebbi soraidban, mert annál jobban faj nekem azon iszonyú
valószinűtlenség melly ezzel jár, mint a minél jobban ohajtanám hogy bár e szempillantásban
ugy legyen! S ha te azt gondolod: hogy a mit most leírtam: puszta stylus: ugy megver az
isten!
Hogy a „kocsonyai lapok úgy járnak mint jártak én
gyanítottam; de azért igen fájlalom elmúlásukat, mert ez is egy szomorú jel: hogyan állunk mi
az irodalommal Magyarországon!
[szerkesztői feloldás]
=Csokonai
Tehát pipás ember vagy? gratulor! de úgy sajnállak is egyszersmind, ha meggondolom: hogy az a
kedves monopolium
n
mint veszi ki szánkból nem sokára a
csutorát! Nem ölhetik meg jobban a magyar embert!
Jegyzet
a kedves monopoliumaz állami dohánytermesztési monopólium bevezetése és a szűzdohány termesztésének betiltása általános elkeseredést szült.
Jókai
is írt erről Az új földesúrban.Jókai Mór
Tehát elválsz hivataltalan hivatalodtól?
n
Nem tudok rá mit
monddani; nem ösmerem legközelebbről sorsodat, gyanítom csak; egyébaránt ha elválasodnak az
lesz a következménye, hogy írsz, sokat írsz: akkor válj el barátom még feleségedtől is! (meg
ne nehezteljen rám ösmeretlen kedves komámasszony! bizony nem rosz czélbúl mondom!) és írj!
Mikor Jegyzet
elválsz hivataltalan hivatalodtól?
Arany János
nak a szabadságharc leverése után nem volt semmiféle kenyérkeresete.
Kenyeres János szolgabíró maga mellé vette irodai munkára.
(Lásd
Voin. AJé. II. k. 7–8. l.); „minden
napom nagyobb részét áruba bocsátom” – írta Arany János
Arany
1850. szept. 15-én Arany János
Szilágyi Sándor
nak.Szilágyi Sándor
Arany János
ír, annak senki
sem örül jobban mint én; ki igen is jólérzem: millyen embernek kellene sokat, – s millyeneknek
kellene épen semmit sem írniok!
Arany János
Soha sem láttam annyi gazt és szemetet az irodalomban kivált a költőiben, mint jelenleg van!
mezítlábos kamaszok hanczúlnak,
n
honn érezve magokat; a jól mivelt téreken. Hova fog ez vezetni? Vagy
odajutottunk s estünk vissza: hogy minden idétlen gagyogás érdem, mivel magyarúl van? szomorú
volna!
Jegyzet
mezítlábos kamaszok hanczúlnak,az irodalmat elárasztó fűzfapoéták e jellemzését
Arany János
idézi a Vojtina levelei öccséhez II.
levelében: „Hancuzni a Parnasszuson mezitláb!’ | (Mint egy barátom irá valahol, | Ki csürhe
közt nem örömest dalol.)” (
AJ. kk. I. k. 121.
l.)Arany János
Házam leirását majd eltaláltad, egy darabig jól ment, de a házam es udvarom közti tért nem
választja kert, mert udvaromon van a templom ajtó. A szilvás igaz, de nincs benne lugas;
lugast csak akkor kap ha gyümölcs terem, mi az idén egy szem sem volt. Ha eljönnél, meg lugast
is csinálnék!
Illyen az én lakásom; de papíron szebb mint amúgy mert különben olly nyomorúlt, rozzant
régiség az egész, hogy utálat rá nézni, megis szököm én innen mihelyt megszökhetem!
Irodalmi díjazasunkra nézve
n
ezt irhatom: „Pro primo Jegyzet
Irodalmi díjazasunkra nézvelásd még
Arany János
Arany János
Szilágyi Sándor
nak e
korszakban írt leveleit.Szilágyi Sándor
Nagy Ignácz
nem fizet semmit. Előre
megmondta hogy....” De nem folytatom a szórúl szóra történendő kiirást
leveledből, mind Nagy Ignác
Nagy Ignacz
, mind
Nagy Ignác
Szilágyi
ra nézve
változtatás nélkűl szóról szóra úgy áll a dolog nálam is
Szilágyi Sándor
mit
nálad, azzal a különbséggel hogy
Szerkesztői feloldás: mint
Nagy I.
még nem adta meg az igért
10 pengöt, mivel nem tudtam kivel elhozatni.
Nagy Ignác
Szilágyi
ra nézve azt írom
neked: én sem ösmerem, nem láttam soha, mint te; de némely ösmerőseitől azt hallom, hogy ez
egy igen haszontalan frater, minden szilárdság és elv nélkül. Illyen ember kezében vagyunk
barátom! azért a nyomorú nehány forintért, és mert az ö kezében van jelenleg az ugy szolván
egyetlen irodalmi tér. Szomorú allapot! Katalinod esete, minden esetre sajátszerű,
14 pengőd elfogása még sajátszerűbb. Barátom infamis kutyák ezek a szerkesztők, kevés
kivétellel, a vidéki írokra nézve; engem eleitől fogva, az egy szeretetre méltó Szilágyi Sándor
Jokay
t kivéve, mindig megcsaltak. Mennyire más
az iró jogába mászás az a Katalinod kinyomatása s kiadja Jókai Mór
Szilagyi Sandor
! quasi
vero!Szilágyi Sándor
n
Ki bízta rá. Ne bántsd
azért, ne szólalj fel; nem alkalmas erre most az idő. Majd rá érünk, lesz erre alkalom. A
Hölgyfutárban pedig Jegyzet
quasi vero!majdnem iga
Lauka
czélozgat Lauka Gusztáv
Szilagyi
raSzilágyi Sándor
n
hogy 25 pengő helyett, 25 váltót
kapott. – Aztán az a 650–1000 előfizető emlegetés csak lép, – sőt bolond beszéd, egy az hogy
1000 elöfizetöje sohsem lesz; más az hogy ha 6000 lenne is nem adna többet. Különben is pazar,
könnyelmü ember Sz.
illyentől
ne várj méltányos díjt. Bizony kár hogy a gyönyörű Katalinnal illyen ember
kaczérkodik.
Szilágyi Sándor
Hát a Losonczi Phőnixbe mit adtál?
n
Én egy
avas verset adtam a többek közt; mikor Toldyd nyert, akkor pályázott nekem egy Bosnyák Zsófia nevü legendám, ezt adtam neki, egy regét a Selyembogár
ról, egyet az alkalomra a Phöenix
ről.Jegyzet
a Losonczi Phőnixbe mit adtál?
Arany János
:
Daliás idők. Első ének.
(
Los.Phő. 1851. I. k. 78–85. l.) – Családi kör. (Uo. II. k. 221–222. l.)Arany János
n
Jegyzet
egy regét a Selyembogár ról, egyet … a Phöenic ről.
Tompa
: Rege a
selyembogárról (
Los. Phő., 1851. I. k. 225–
228. l.) – A Phőnix regéje című (ugyanott I. k.
1–2. l.)Tompa Mihály
Gólyám zenéjét
n
még nem probáltattam meg; e
héten elmegyek valami zongorás faluba, és meghallgatom. Addig is köszönöm
az ifjú ember figyelmét irántam vagy is inkább békaevő madaram iránt.
Jegyzet
Gólyám zenéjét
Tompá
nak A
gólyához című versét ugyanaz a Fónagy (Fónyad) József
zenésítette meg, mint aki Tompa Mihály
Arany János
Nemzetőr dalát. Kottáját e levél szerint Arany János
Arany János
küldte el Arany János
Tompá
nak. (Lásd
Arany János
Népdalgyűjteménye. Közzéteszi Tompa Mihály
Kodály Zoltán
és Kodály Zoltán
Gyulai Ágost
. Bp. 1952. 143. l.)Gyulai Ágost
Úgy!
Egressy Gábor
!
visszatértEgressy Gábor
n
szegény! kepzelem ennek az embernek lelki állapotát. Tudja a manó illyenkor szinte arra fakad
az ember: minek is hagyja el a müvész a forradalmi térért, saját pályaterét? De mikor más
oldalról meg, ha az illyek nem álltak volna fel: nem igen lett volna Jegyzet
Egressy Gábor! visszatértEgressy Gábor
Egressy
1850. aug. 23-án jött haza Törökországból. Egressy Gábor
Arany János
ez alkalomra írta Egressy Gábornak című versét; elküldte Arany János
Nagy Ignác
nak. A közlést ekkor még maga Nagy Ignác
Egressy
sem látta kívánatosnak. (Lásd
Egressy Gábor
Nagy Ignác
– Nagy Ignác
Arany János
nak, 1850. szept. 23.) – Így csak a következő évben jelent meg. Megjelenéséről lásd
Arany János
Tompa
. nov. 30-i levelét és a hozzá fűzött jegyzetet.Tompa Mihály
Görgey
nek ollyan tábora, Görgei Arthur
Damjanics
nak ollyan rohanó
zaszloalja!
Damjanich János
Egressy
ről eszembe jut
Egressy Gábor
Petőfi
: Tudj’ az isten a régi
érzés néha most is megragad, s ugy szeretnék sorsáról valami bizonyost tudni. Él-e?
meghalt-e?Petőfi Sándor
n
igaz-e hogy Pestre készűl? sat. Ha te nem tudsz róla, ugy senki sem tud, mert ha él: azon
részén el az országnak. Szinte a mesével határos a mit neje magaviseletéről, férjhez
menetelérőlJegyzet
Él-e? meghalt-e?[szerkesztői feloldás]PetőfiPetőfi Sándor
Petőfi
bujdosásáról még legendák keringtek az országban. – Állítólagos feltűnéséről Petőfi Sándor
Tompa
még 1851.
júl. 13-án is ír Tompa Mihály
Arany János
nak; egy bécsi levélre hivatkozik.Arany János
n
sat. beszélnek írnak. En most sem tartom az egeszet egyebnék Jegyzet
a mit neje magaviseletéről, férjhez meneteléről stb.
Petőfiné
1850. júl. 21-én ment férjhez Szendrey Júlia
Horvát Árpád
hoz. – E hírre írta Horvát Árpád
Arany János
A honvéd özvegye című versét, amelyet nyomban elküldött
Arany János
Szilágyi Sándor
nak, de
utóbb visszavette. (Lásd Szilágyi Sándor
Gyulai
nak, 1858. ápr. 11-i
levelét.)Gyulai Pál
[!]
egy
nagyszerű mystificational, mert ha az Életképekben megjelent iratait
öszvehasonlitom mostani élete- és cselekedeteivel: kétségbe kell esnem a nőhűség felől! Igen
lekötelezel, ha öszintén megirod a mit roluk tudsz. Az ember mégis csak
szeretné tudni sorsukat! [sic!]
Petőfi
ért kipotolhatlan kár mindenesetre!
Petőfi Sándor
Igen tetszik nekem kedves
Jancsi
kam az a jókedvüség az a humor, mellyel irsz; s még az én fekete véremnek
is egességesebb forgást ad. Csak ne volna nalad a humor az, minek egy német költő nevezi:
„mosolygó könyek”!
Arany János
Tehát végezetre „ne búsuljunk!”
n
– és zárjuk be
e levelkét azzal: hogy Benneteket (1, 2, 3, 4.) szívesen üdvözölünk; a kedves komám asszonyt
komaasszonya (mert már csak így maradjunk ugye?) csokolja: – s isten veletek!
Jegyzet
„ne búsuljunk!”Utalás
Vas Gereben
ilyen s hasonló anekdota
közléseire és beszélyeire, melyeket később Ne busulj! című
gyűjteményes kötetben adott ki. (1856.)Vas Gereben
Tompa Mihály
Tompa Mihály