Tompa Mihály – Aranynak

Arany János

kám!

Ha meggondolom: hogy te kilenczvenkilencz esztendeig nem szoktál az én leveleimre válaszolni, nekem pedig harmadnap is nehéz, ha soraid vetele után hozzád nem irhatok: világos előttem hogy én mégis jobb ember vagyok mint te a barátság tekintetében, mert egyebaránt elég hiba és fogyatkozás van biz én bennem. – Mikor soraidat elolvasom: rögtön felelni szeretnék rájok: azt hivén: hogy te azt rögtön olvasod: akkor jut eszembe hogy mikor volt már az, hogy azon gondolatok a te lelkedben meg fordultak, mellyeket én most olvasok! s mikor lessz az mikor te az én érzelmeimet olvasni fogod! Mennyivel dicsőbb a beszélgetés a levelezésnél, ez utólsónál mintegy elhűl a gondolat míg az érdekelthez ér. Azért barátom! mi egyetlen gyönyör volna a maga nemében, ha mi találkozhatnánk egymással! s mégis igen roszúl tetted: hogy némi reményformát adtál erre, legközelebbi soraidban, mert annál jobban faj nekem azon iszonyú valószinűtlenség melly ezzel jár, mint a minél jobban ohajtanám hogy bár e szempillantásban ugy legyen! S ha te azt gondolod: hogy a mit most leírtam: puszta stylus: ugy megver az isten!

Hogy a „kocsonyai

[szerkesztői feloldás]

=Csokonai

lapok úgy járnak mint jártak én gyanítottam; de azért igen fájlalom elmúlásukat, mert ez is egy szomorú jel: hogyan állunk mi az irodalommal Magyarországon!

Tehát pipás ember vagy? gratulor! de úgy sajnállak is egyszersmind, ha meggondolom: hogy az a kedves monopolium

n

Jegyzet

a kedves monopolium

az állami dohánytermesztési monopólium bevezetése és a szűzdohány termesztésének betiltása általános elkeseredést szült.

Jókai

Jókai Mór

is írt erről Az új földesúrban.

mint veszi ki szánkból nem sokára a csutorát! Nem ölhetik meg jobban a magyar embert!

Tehát elválsz hivataltalan hivatalodtól?

n

Jegyzet

elválsz hivataltalan hivatalodtól?

Arany János

nak a szabadságharc leverése után nem volt semmiféle kenyérkeresete. Kenyeres János szolgabíró maga mellé vette irodai munkára. (Lásd Voin. AJé. II. k. 7–8. l.); „minden napom nagyobb részét áruba bocsátom” – írta

Arany

Arany János

1850. szept. 15-én

Szilágyi Sándor

nak.

Nem tudok rá mit monddani; nem ösmerem legközelebbről sorsodat, gyanítom csak; egyébaránt ha elválasodnak az lesz a következménye, hogy írsz, sokat írsz: akkor válj el barátom még feleségedtől is! (meg ne nehezteljen rám ösmeretlen kedves komámasszony! bizony nem rosz czélbúl mondom!) és írj! Mikor

Arany János

ír, annak senki sem örül jobban mint én; ki igen is jólérzem: millyen embernek kellene sokat, – s millyeneknek kellene épen semmit sem írniok!

Soha sem láttam annyi gazt és szemetet az irodalomban kivált a költőiben, mint jelenleg van! mezítlábos kamaszok hanczúlnak,

n

Jegyzet

mezítlábos kamaszok hanczúlnak,

az irodalmat elárasztó fűzfapoéták e jellemzését

Arany János

idézi a Vojtina levelei öccséhez II. levelében: „Hancuzni a Parnasszuson mezitláb!’ | (Mint egy barátom irá valahol, | Ki csürhe közt nem örömest dalol.)” ( AJ. kk. I. k. 121. l.)

honn érezve magokat; a jól mivelt téreken. Hova fog ez vezetni? Vagy odajutottunk s estünk vissza: hogy minden idétlen gagyogás érdem, mivel magyarúl van? szomorú volna!

Házam leirását majd eltaláltad, egy darabig jól ment, de a házam es udvarom közti tért nem választja kert, mert udvaromon van a templom ajtó. A szilvás igaz, de nincs benne lugas; lugast csak akkor kap ha gyümölcs terem, mi az idén egy szem sem volt. Ha eljönnél, meg lugast is csinálnék!

Illyen az én lakásom; de papíron szebb mint amúgy mert különben olly nyomorúlt, rozzant régiség az egész, hogy utálat rá nézni, megis szököm én innen mihelyt megszökhetem!

Irodalmi díjazasunkra nézve

n

Jegyzet

Irodalmi díjazasunkra nézve

lásd még

Arany János

Szilágyi Sándor

nak e korszakban írt leveleit.

ezt irhatom: „Pro primo

Nagy Ignácz

Nagy Ignác

nem fizet semmit. Előre megmondta hogy....” De nem folytatom a szórúl szóra történendő kiirást leveledből, mind

Nagy Ignacz

Nagy Ignác

, mind

Szilágyi

Szilágyi Sándor

ra nézve változtatás nélkűl szóról szóra úgy áll a dolog nálam is

mit

Szerkesztői feloldás: mint

nálad, azzal a különbséggel hogy

Nagy I.

Nagy Ignác

még nem adta meg az igért 10 pengöt, mivel nem tudtam kivel elhozatni.

Szilágyi

Szilágyi Sándor

ra nézve azt írom neked: én sem ösmerem, nem láttam soha, mint te; de némely ösmerőseitől azt hallom, hogy ez egy igen haszontalan frater, minden szilárdság és elv nélkül. Illyen ember kezében vagyunk barátom! azért a nyomorú nehány forintért, és mert az ö kezében van jelenleg az ugy szolván egyetlen irodalmi tér. Szomorú allapot! Katalinod esete, minden esetre sajátszerű, 14 pengőd elfogása még sajátszerűbb. Barátom infamis kutyák ezek a szerkesztők, kevés kivétellel, a vidéki írokra nézve; engem eleitől fogva, az egy szeretetre méltó

Jokay

Jókai Mór

t kivéve, mindig megcsaltak. Mennyire más az iró jogába mászás az a Katalinod kinyomatása s kiadja

Szilagyi Sandor

Szilágyi Sándor

! quasi vero!

n

Jegyzet

quasi vero!

majdnem iga

Ki bízta rá. Ne bántsd azért, ne szólalj fel; nem alkalmas erre most az idő. Majd rá érünk, lesz erre alkalom. A Hölgyfutárban pedig

Lauka

Lauka Gusztáv

czélozgat

Szilagyi

Szilágyi Sándor

ra

n

Jegyzet

A Hölgyfutárban pedig LaukaLauka Gusztáv czélozgat SzilagyiSzilágyi Sándor ra

Kaploni séták címen. ( Hgyf. 1850. II. fé. 91. sz. okt. 18. 369. l.)

hogy 25 pengő helyett, 25 váltót kapott. – Aztán az a 650–1000 előfizető emlegetés csak lép, – sőt bolond beszéd, egy az hogy 1000 elöfizetöje sohsem lesz; más az hogy ha 6000 lenne is nem adna többet. Különben is pazar, könnyelmü ember

Sz.

Szilágyi Sándor

illyentől ne várj méltányos díjt. Bizony kár hogy a gyönyörű Katalinnal illyen ember kaczérkodik.

Hát a Losonczi Phőnixbe mit adtál?

n

Jegyzet

a Losonczi Phőnixbe mit adtál?

Arany János

: Daliás idők. Első ének. ( Los.Phő. 1851. I. k. 78–85. l.) – Családi kör. (Uo. II. k. 221–222. l.)

Én egy avas verset adtam a többek közt; mikor Toldyd nyert, akkor pályázott nekem egy Bosnyák Zsófia nevü legendám, ezt adtam neki, egy regét a Selyembogár ról, egyet az alkalomra a Phöenix ről.

n

Jegyzet

egy regét a Selyembogár ról, egyet … a Phöenic ről.

Tompa

Tompa Mihály

: Rege a selyembogárról ( Los. Phő., 1851. I. k. 225– 228. l.) – A Phőnix regéje című (ugyanott I. k. 1–2. l.)

Gólyám zenéjét

n

Jegyzet

Gólyám zenéjét

Tompá

Tompa Mihály

nak A gólyához című versét ugyanaz a Fónagy (Fónyad) József zenésítette meg, mint aki

Arany János

Nemzetőr dalát. Kottáját e levél szerint

Arany János

küldte el

Tompá

Tompa Mihály

nak. (Lásd Arany János Népdalgyűjteménye. Közzéteszi

Kodály Zoltán

és

Gyulai Ágost

. Bp. 1952. 143. l.)

még nem probáltattam meg; e héten elmegyek valami zongorás faluba, és meghallgatom. Addig is köszönöm az ifjú ember figyelmét irántam vagy is inkább békaevő madaram iránt.

Úgy!

Egressy Gábor

! visszatért

n

Jegyzet

Egressy GáborEgressy Gábor ! visszatért

Egressy

Egressy Gábor

1850. aug. 23-án jött haza Törökországból.

Arany János

ez alkalomra írta Egressy Gábornak című versét; elküldte

Nagy Ignác

nak. A közlést ekkor még maga

Egressy

Egressy Gábor

sem látta kívánatosnak. (Lásd

Nagy Ignác

–

Arany János

nak, 1850. szept. 23.) – Így csak a következő évben jelent meg. Megjelenéséről lásd

Tompa

Tompa Mihály

. nov. 30-i levelét és a hozzá fűzött jegyzetet.

szegény! kepzelem ennek az embernek lelki állapotát. Tudja a manó illyenkor szinte arra fakad az ember: minek is hagyja el a müvész a forradalmi térért, saját pályaterét? De mikor más oldalról meg, ha az illyek nem álltak volna fel: nem igen lett volna

Görgey

Görgei Arthur

nek ollyan tábora,

Damjanics

Damjanich János

nak ollyan rohanó zaszloalja!

Egressy

Egressy Gábor

ről eszembe jut

Petőfi

Petőfi Sándor

: Tudj’ az isten a régi érzés néha most is megragad, s ugy szeretnék sorsáról valami bizonyost tudni. Él-e? meghalt-e?

n

Jegyzet

[szerkesztői feloldás] PetőfiPetőfi Sándor Él-e? meghalt-e?

Petőfi

Petőfi Sándor

bujdosásáról még legendák keringtek az országban. – Állítólagos feltűnéséről

Tompa

Tompa Mihály

még 1851. júl. 13-án is ír

Arany János

nak; egy bécsi levélre hivatkozik.

igaz-e hogy Pestre készűl? sat. Ha te nem tudsz róla, ugy senki sem tud, mert ha él: azon részén el az országnak. Szinte a mesével határos a mit neje magaviseletéről, férjhez meneteléről

n

Jegyzet

a mit neje magaviseletéről, férjhez meneteléről stb.

Petőfiné

Szendrey Júlia

1850. júl. 21-én ment férjhez

Horvát Árpád

hoz. – E hírre írta

Arany János

A honvéd özvegye című versét, amelyet nyomban elküldött

Szilágyi Sándor

nak, de utóbb visszavette. (Lásd

Gyulai

Gyulai Pál

nak, 1858. ápr. 11-i levelét.)

sat. beszélnek írnak. En most sem tartom az egeszet egyebnék

[!]

[sic!]

egy nagyszerű mystificational, mert ha az Életképekben megjelent iratait öszvehasonlitom mostani élete- és cselekedeteivel: kétségbe kell esnem a nőhűség felől! Igen lekötelezel, ha öszintén megirod a mit roluk tudsz. Az ember mégis csak szeretné tudni sorsukat!

Petőfi

Petőfi Sándor

ért kipotolhatlan kár mindenesetre!

Igen tetszik nekem kedves

Jancsi

Arany János

kam az a jókedvüség az a humor, mellyel irsz; s még az én fekete véremnek is egességesebb forgást ad. Csak ne volna nalad a humor az, minek egy német költő nevezi: „mosolygó könyek”!

Tehát végezetre „ne búsuljunk!”

n

Jegyzet

„ne búsuljunk!”

Utalás

Vas Gereben

ilyen s hasonló anekdota közléseire és beszélyeire, melyeket később Ne busulj! című gyűjteményes kötetben adott ki. (1856.)

– és zárjuk be e levelkét azzal: hogy Benneteket (1, 2, 3, 4.) szívesen üdvözölünk; a kedves komám asszonyt komaasszonya (mert már csak így maradjunk ugye?) csokolja: – s isten veletek!

Kelemér octob 27. 1850

Tompa Mihály

AJOM 15

Megjegyzések: