AJOM 15

Ősszel című versére, amely a Pesti Röpivekben jelent meg nov. 24-én.

Tompa Mihály

később is utal rá. Fionghal vagy Finghal – az ossziáni énekek egyik hőse.

ugyan, mint az Ossián éneke, mellynek Fing-hal-ait én is probáltam néha fogdosni, – de azért te megérted azt, vagy legalább engem megértesz.

Meg- vagy nem látogatásod vagy -hathatásod felől nem akarok többet szólni, – elég ebből annyi hogy a fene távolság és akadály miatt, melly bennünket egymástól elzár: biz isten én eleget szenyvedek.

Hanem az epistolát nekem elkészitsd!

n

Jegyzet

Hanem az epistolát nekem elkészitsd!

láthatólag költői levelet tervezett

Tompa Mihály

nak, de már 1851. jan. 1-i levelében jelezte, hogy félretette. (Lásd

Tompa Mihály

jan. 10-i válaszát.) – A

Tompa Mihály

nak tervezett epistola később sem született meg.

elkészitsd, mert én hiú ember vagyok; az vagyok az epistoláztatásra, az a te barátságodra, s végre is a két epistolából (mert kétségkivül felelnék rá) nyer valamit az irodalom is. Hanem barátom! hogy a harmadik iránt kiengesztelj:

n

Jegyzet

hogy a harmadik iránt kiengesztelj:

Petőfi Sándor

iránt, aki költői triumvirátusuk gondolatát először fogalmazta meg (lásd

Petőfi Sándor

–

nak 1847. febr. 23. és

válaszát 1847. febr. 28-án) s akire

Tompa Mihály

annyira neheztelt.

arra nincs szükség; mert én igen rosz lelkü ember vagyok, mindennap hirdetem: Uram bocsásd meg a mi büneinket sat.; de a ki igazán megsért, nincs bennem erő megbocsátni neki, sem a sirig, sem abban, sem azontúl. Azonban ezen vallomástól meg ne ijedj, mint én a politicai czéloktól; ő engem így nem sértett, csak fájt lelkemnek a méltatlanság, vad magaviselete nehezen esett, – s hogy egészen öszinte legyek: fájt azon irodalmi lenézés, azon semminek tartás, mellyet részéről tapasztaltam; mert bár én öt egész mértékben képes valék csodálni, magamról is igen tudtam és tudom: mennyit és mit kell tartanom túlbecsülés és meghunyászkodás nélkül. Most, – él vagy halt ki vagyok engesztelődve iránta, – de jól érts meg, nem így: nem haragszom mert nem érdemli; de így: megérdemlené de szivemből megbocsátok. Még ha élne is képes volnék ezt tenni; ha nem él: ugy sokkal többet. Igazad van: emberek vagyunk! Hanem azért az epistolát [törölt]
« elkesz »
elkészítsd nekem, azt mondom!

Az az ember, a ki a postáról Ősszel czimű versedet hozta, vitte Novemberben czimű versemet,

n

Jegyzet

a ki a postáról Ősszel czimű versedet hozta, vitte Novemberben czimű versemet,

e versét a Pesti Röpivek 1850. 8. nov. 24-i számában olvasta

Tompa Mihály

(237–239. l.

A… y

Arany János

aláírással.). –

Tompa Mihály

említett versét a folyóirat már nem közölhette, mert utolsó 10. száma dec. 8-án jelent meg.

ismét egy – némi reszben egy thémát lovagoltunk. Majd meg látod.

Még egyszer vissza térve

Sándor

Petőfi Sándor

ra: neje vagy volt neje csakugyan egy semmire való persóna, én is annyi mindent hallottam róla, hogy ha 1/100 igaz: nem méltó az életre; most

Petőfi Julia

Szendrey Júlia

névvel lépett fel a Pesti Naplóban.

n

Jegyzet

Petőfi JuliaSzendrey Júlia … a Pesti Naplóban

A huszár boszúja című elbeszélése a PN. 1850. 211–214. nov. 20–23. számában jelent meg.

Ír pedig rémségesen nöies dolgokat: egy huszár a jászolhoz köti hűtlen kedveset s ott leszúrja, s „megforgatván kebleben a kést: benyúlt kezével a lyukon, és a szívét kiszakítá elevenen.” Illyen formát olvastam novellájában. Méltó hozzá e leirás. –

Szegény

Egressi

Egressy Gábor

is kínlódik itthon:

n

Jegyzet

EgressiEgressy Gábor is kínlódik itthon:

aug. 23-i visszaérkezése után a színház nem merte azonnal felléptetni. Csak a következő év első hónapjaiban nyílt erre remény. Ennek köszönhető, hogy

Nagy Ignác

: Egressy Gábornak című versét kiadta a Hölgyfutárban. A közhangulatot tükrözi a szerkesztőnek

Arany

Arany János

verséhez fűzött jegyzete: „Most, midőn az egész időszaki sajtó egyhangulag fejezi ki a közönség óhajtását,

Egressy Gábor

t mielőbb ismét szinpadunkon láthatni, időszerünek láttuk közleni e szép költeményt, mely már néhány hónap óta küldetett be.” (M: Hgyf. 1851. I. fé. 30. sz. febr. 6.)

az a nyomorult szinházi igazgatóság nem bír annyi eréllyel vagy jóakarattal, hogy fölléphetését eszközölje.

Horváth Lajos

n

Jegyzet

Horváth LajosHorváth Lajos

később, amikor közelebbről megismerték egymást, jóbarátok lettek. (Lásd TompaLev. II. k. )

járt nálad? ismerem ezt a jó madarat! én ezt sohsem láttam, azt sem tudtam hogy existál a világon; mult nyáron hozzám vetödik

Vadnai Rudi

Vadnay Rudolf

val elöször és utoljará

[!]

[sic!]

, – s más héten elég szemtelen Miskolczon, rólam nöm és családi viszonyaimról 10 percznyi nálam mulatás után alávalóságokat beszélni. Itélj!

Vadnai Rudi

Vadnay Rudolf

nak reményem van még e héten megmondhatni a mit kell;

n

Jegyzet

Vadnai RudiVadnay Rudolf nak reményem van még e héten megmondhatni a mit kell;

még a szabadságharc idejéből ismerte

Vadnay

Vadnay Rudolf

t, rokonszenveztek egymással, ezek szerint is

írt neki.

Vadnay

Vadnay Rudolf

válaszának nincs nyoma. Ezért üzent

Arany

Arany János

Tompa Mihály

val. (Lásd

Tompa Mihály

–

nak, 1851. jan. 10.)

ezt csudálom, mert az az ember phantastasága mellett is jó fiú, s különösen neked feltétlen csudálód; tán nem kapta a levelet? majd én találkozván vele, elébb kikérdezem az egész sort, s csak akkor mondok neki üzenetedből annyit meg, a mennyit czélszerűnek látok. Jó lesz-e?

No barátom! ha az én portám krumpli, a tied valóságos élésláda; valóságos sír, mellyben te, érdemedhez nem méltán, temetve vagy. De az mind semmi, csak hogy sajátod! Majd csak megsegít az isten lassan-lassan [törölt]
« mindnyájunkat »
bennünket!

Vahot Imre

, azt hiszem senkit sem szólított föl

n

Jegyzet

VahotVahot Imre , azt hiszem senkit sem szólított föl

tudniillik hogy a Losonczi Phőnixbe írásokat küldjön.

Vahot Imre

nak

Tompa Mihály

hoz intézett levele, melyben a Los.Phő. munkatársairól írt, nem maradt fenn.

különösen: ha csak Pesten nem azokat a kik keze ügyében voltak; Dolgozatodat kiadja, azt bizonyosan tudom, mert egy tárgyban (Regéim eladása tárgyában) levelet valtván vele, ott emlékezik azokról, kiktol dolgozat lessz a Phoenixben. Barátom! ezek mind nyomorúlt gazemberek,

n

Jegyzet

nyomorúlt gazemberek

Tompa művei kiadásai közben szerzett tapasztalatait megírta egy keserű hangú humoreszkben, a Könyvkiadás gyönyörüségei (1846) címen.

roszabbak a könyvarusoknál is, kivált velünk vidéki irókkal istentelenűl bánnak. Új évre

Vahot Imre

valami lapot akar megindítani,

n

Jegyzet

Új évre VahotVahot Imre valami lapot akar megindítani

1851-ben Remény címen indított szépirodalmi és művészeti folyóiratot, lásd ADATTÁR.

kétségkivűl fel fog szólítni bennünket; én két verset akarok minden hónapban neki igérni s 10 pengöt kérni, mint

Szilágyi

Szilágyi Sándor

tól; csak vigyazzunk ezzel a zsidóval, mert megcsal bennünket!

Szász Károly

nál a Csokonai lapokban láttam „Bolond Istókból” közleményt de nem olvastam, csak épen láttam az idő rövidsége miatt.

Örűlök és szánlak. Örülök hogy hogy

[!]

[sic!]

nagyszerű tervben fáradsz mint a hármas Toldi;

n

Jegyzet

a hármas Toldi;

a Toldi középső részének, „derekának” elkészítésére

Petőfi Sándor

már 1848 ápr. 18-i levelében sarkallta barátját.

ha kiviheted, mint hiszem hogy ki is viszed, –könyved együtt, kétségém

[!]

[sic!]

[szerkesztői feloldás]

= kétségen

kivül az első magyar könyv lessz az első nagyszerű Epos, mert

Vörösmarty Mihály

hőskölteményei, kivált Zalán, igen messze állnak attól, hogy egy nemzet mint ollyat elfogadhassa s büszkeséggel utalhasson rájok;

Zrínyi

Zrínyi Miklós

kétségen kivül jobb

Vörösmarti

Vörösmarty Mihály

nál, de ez is nyelv és költöi képességben természetesen hátra van [törölt]
« s volt »
a mai idők szüleményei mellett. Szóval isten segítsen! Az egész országban nem lessz ki jobban örüljön neki mint én, ezt elhiheted. De bezzeg szánlak is barátom! megátkozod a Músát, míg világ eleibe juttatod lelked kincseit, mellyekért fillér lessz a jutalom.

Igen, emlékszem a Toldi estejére is, mutatvány is volt belőle az Életképekben, s nem tudom honnan másfél sorra emlekezem:

Mellére szoritja sat. illyen formára emlékezem belőle. De térjünk vissza a kiadási kellemekre. Itt barátom én nem tudlak tanácsolni; minden utat ösmerek, sokat megprobáltam, egyet sem javallhatok. Előfizetés, – eladás, – bizományba adás, ezek az útak, – mind rosz. Az előfizetést próbáltam, attól az isten mentsen meg! Az eladást most próbálom; nem kell senkinek, vagy ollyan árt igérnek érte, hogy el kell pirúlnod. [törölt]
« A bizonyamoz »
A bizományozást te probáltad, tudod millyen, évekig nem számolnak az emberrel ezek a veszett kutyák.

Én, népregeimre csaknem ezer praenumeránst kaptam, czigánykodással; legalább két száz pengőm künn veszett, a példányok

elszálitása

Szerkesztői feloldás: elszállitása

körűl irtoztató bajaim voltak; fillerenként jött az is be a mi jött, fényét nem láttam, a mint itt mondják. Akkor

Emich Gusztáv

el

Szerkesztői feloldás:

Emich Gusztáv

hel

újra nyomattam, második kiadásban, – egy év mulva mondom neki: hogy áll a dolog? savanyú képet vágott, kezét törte, – s végre roppant szerencsémnek kellett tartanom, hogy szorúltságomban, az egész második kiadásért, 1000 példányért 60,

mond

Szerkesztői feloldás: mondd

hatvan pengőt kaptam mindösszve, természetesen ő a kinyomási költségeket viselte. –

Költeményeim első kötetét

n

Jegyzet

Költeményeim első kötetét

Népregék és mondák. Pest, 1846.

Lukács

Lukács László

nak adtam oda, hogy nyomassa ki, – adjon nekem 50 példányt, s a többi legyen az övé, – illyen alkura kellett lépnem barátom! mert egy fillért sem igértek érette, s én illyen alkura léptem, hogy legalább kinyomva lassam költemenyeimet, –

Lukács

Lukács László

még most is átkoz érette, mert a mint mondja irtóztatót bukott rajta. Ő tudja igaz-e? anyit én is tudok, hogy a

tragrek

Szerkesztői feloldás: tragerek

és Martius-áruló fiúk hordozták

n

Jegyzet

tragrekSzerkesztői feloldás: tragerek és Martius-áruló fiúk hordozták

a Marczius Tizenötödike volt az első magyar lap, amelyet rikkancsok árultak.

utoljára költeményeimet az utczán s kávéházakban, s iszonyúan kötögették 20 x ért. Ez igaz.

Most Regék czimü, kéziratomat akartam eladni, a mint a Röpivekből látod tartalmát,

n

Jegyzet

Regék czímű kéziratomat… a mint a röpivekből látod tartalmát

a Pesti Röpivek 1850. 7. sz. nov. 17-én Társas életi szemle rovatában: „Egy kis figyelmeztetés könyvtárosainkhoz” címen jelzi, hogy

Tompa Mihály

egy kötet regét bevégzett. Méltatja a szerzőt, majd közli a Regék című kötet tartalmát (218. l.) –. E híradásra

Tompa Mihály

1850. nov. 6-i levelében kérte meg

Szilágyi Sándor

t. (Lásd Tompalev. L. k. 123 l.)

– de nem kell a kutyának sem.

Vahot Imre

azt írja: hogy

Emich Gusztáv

tán – meglehet, – hogy alkalmasint megvenné tavasszal sat.

Igy lévén a dolgok, én magam sem tudom mit csináljak ezzel a nyomorúlt kéziratocskával? Legjobb volna barátom, ha pénze volna az embernek, saját költségén kinyomatni, haza vinni, és eladni, mint a csizmadia a csizmát; sok jó embere van az embernek, rákűldeni egy csinos levélke kiséretében 10–20–30 példányt,

egyel

Szerkesztői feloldás: egygyel

megajándekozni, s kérni: hogy a többit adja el. Nekem most ez a tervem; elviszem keziratomat Miskólczra, s ott, hol a kalendáriumot nyomják, kinyomatom komisz papírra és betűkkel, aztán a fentebb írt módon eladom, – ha eladhatom. –

Barátom ez a tárgy elkeseriti az embert, – és nem lessz csuda, ha én másik tervemet is rövid idön végre hajtom, t.i. leteszek örökre az íróskodásról! Én a mennyire lehet elfogúlatlanúl igyekszem itélni másokról és magamról; én tudom hogy a költészet világában epochat nem csinálok; de írtam eddig,

Petőfi Sándor

vel tartván, az az csak egy versével: hogy a költészet legalább, a míg élek hűs árnyékot ád,

n

Jegyzet

a költészet legalább, a míg élek hűs árnyékot ád,

Tompa Mihály

ez idézetben

Petőfi Sándor

: Verseim című költeményének kezdő szavát és a vers befejezését fűzte össze. (Lásd Petőfi kk. I. l. 159. l.)

hanem miútan tapasztalom hogy hűs ámyékot sem ad biz az, mért irjak tovább? sat. Ezért édes

Jánoská

Arany János

m! e tárgyban én nem adhatok neked tanácsot! azt azonban sehogy sem értem hogy

Básty

Básthy József

elronthatná a te hiteledet; mert micsoda hájfej fedezhet

Básty

Básthy József

és közted fel legkisebb rokonságot is? alkalmasint örűl az kit

Básty

Básthy József

rászedett, ürűgye van minden, illyes előfizetési vállalatból nagylelküleg hátra vonúlni ez egy nyomorult példa után.

Vojtina levelét a N^ro 1. olvastam,

n

Jegyzet

Vojtina levelét a N^ro 1. olvastam,

„Vojtina Gáspár levelei Andris öccséhez. Közli A...J....” – a Pesti Röpivek 1850. 6. nov. 10-i számában (164–168. l.).

én nem találom, hogy pokróczos modorban volna írva, mert csak nem akarsz ugy írni mint a pomádé lágyságú

Böthy Siga

Beöthy Zsigmond

? egyebaránt írhatsz e veszett csordának, az nem veszi magára, mert a szerkesztők czudarok, minden patvarista gyerekből hires irót, költőt csinálnak két 24 óra alatt,

ut

Szerkesztői feloldás: uti

figura docet

Tót Kálmán

Tóth Kálmán

ban.

n

Jegyzet

utSzerkesztői feloldás: uti figura docet Tót KálmánTóth Kálmán ban

mint a példa mutatja, tanúsítja a költő társban, akit sem

, sem

Tompa Mihály

nem szeretett.

Az irodalmi társulat közted s köztemi alakitásán elmosolyodtam. Nem azért, mintha igaznak nem tartanám és helyesnek gondolatodat, hanem azért mert magamra gondoltam. Velem barátom nem mégy semmire illyen dologban; én Aesthetica kisasszonnyal olly keveset társalogtam, hogy ha felőle és belőle valamit probálnék mondani: okvetlen bolondot mondanék. Ne tarts engem édes

Jancsi

Arany János

m Strauss

n

Jegyzet

Strauss

id. Johan Strauss (1804–1849), akiről

Tompa Mihály

Gräfenbergben is sokat hallhatott.

nak ki hangjegyek után musikál; én valóságos naturalista czigány vagyok, – húzom, húzom a mint tudom, s ha ollykor egykét jó hangot adok: az nem a tudásból, de csupán érzésből származik nálam. Nem mondom, hogy meg nem érzem mi jó, mi rosz? de ha azt kellene megmondanom miért? bizonyosan belesülnék. Az elébb

Vörösmarty Mihály

s

Zrinyi

Zrínyi Miklós

közt akartam valamelly különbségről szolni, – s alig tudtam kigázolni belőle. Tevelemen is láthatod, hogy nem birok a hánytvetettség, hibás constructiok pongyolájából kivetkezni; pedig tudnod kell hogy neked örömmel és gyönyörűséggel irok. Azért legyen meg a te akaratod, de bizony keveset nyersz bennem.

Én mit [törölt]
« mivelek »
mivelek? semmit! Van nagy bagaria csizmám, behúzó nadrágom, mellyet egy katona nadrágból csináltattam, miútán Schwehat alatt

n

Jegyzet

Schwehat alatt

Tompa Mihály

, mint a gömöri nemzetőrök papja, 1848. okt. 30-án részt vett a schwechati ütközetben.

majd agyon – futottam benne magamat, – a disznót étetem, azután alszom s miután felebredek csapok egy kis misét, pipára gyujtok, et sic porro.

n

Jegyzet

et sic porro

és így tovább (stb.).

Évek ota nyúzok egy kötet minden tárgyú szinű szagú regét, mikor két harmada készen volt tudósítottam róla az illetőket Pesten, remélvén hogy míg gazdája akad a harmadik harmadrészt megcsinálom; de miútán a fentebb írt szép választ kaptam

Vahot Imre

által

Emich Gusztáv

től, becsaptam az egész harmadrész munkát egy fiókba mondván: nohát itt egyen meg a fene! – Igy gazdálkodom a talentumokkal. Igen bevagyok telve az irói pálya dicsősegével! Jollaktam vele, a mint mondják. Aztán barátom ezek a vén irók is mind gazemberek, annyi hidegséget sőt ellenszenvet, mennyit ezek kifejtettek én irántam a mult időben, nem is képzelheted! csak a ki koma és sógor, mint

Vörösmarty Mihály

nak s

Bajzá

Bajza József

nak

Vachot Sándor

Vachott Sándor

,

n

Jegyzet

csak a ki koma és sógor, mint VörösmartyVörösmarty Mihály nak s BajzáBajza József nak Vachot SándorVachott Sándor ,

Vörösmarty Mihály

és

Bajza

Bajza József

Csajághy lányokat vettek feleségül. A harmadik lánytestvér: Csapó Jánosné leányát,

Máriá

Csapó Mária

t, pedig

Vachott Sándor

vette el.

Vachotné

Csapó Mária

húga volt a korán elhunyt

Csapó Etelka

, akit halála után

Petőfi Sándor

oly sok versében megénekelt.

az nekik valami; más semmi! Ha magamról nem is de

Petőfi Sándor

ről [törölt]
« kellett voln »
megkellett volna őket utálni okvetlen; soha ezek az emberek a

Petőfi Sándor

eltagadhatlan érdeme felett nem birtak jó képet csinálni.

n

Jegyzet

soha… PetőfiPetőfi Sándor … érdeme felett nem birtak jó képet csinálni.

Tompa Mihály

itt nem vette figyelembe, hogy

Petőfi Sándor

verseit a Nemzeti Körrel