Aranysárkány fejléc kép
 
Kertbeny Károly – Aranynak Leipzig den 1 Januar 1851.  
  Kedves földi és barátom!  
  Seit Jahren habe ich noch nie den Sylvesterabend so innig froh gefeiert als Gestern, da mich der gütige Himmel mit den Geschenk Ihres lieben Briefes überraschte. Nun ist ja alles gut, da wenigstens ein Kanal nach der Heimath gebrochen ist, um in regeren Verkehr treten zu können.  
  Jetzt lassen Sie mich aber Stelle für Stelle beantworten: Ich werde Ihnen immer deutsch schreiben, Sie nur ungarisch andworten, was leider von meiner Seite nicht anders sein kann, da es der größte Schmerz meines Lebens ist, daß ich dazu verdammt bin, in der Sprache der Fremde heimisch, in der Muttersprache ein Fremder zu sein! Aber jeder von uns muß als Ungar sein Stück Reue für die mohácser Schlacht tragen! Uebrigens sollte ich je das Glück haben, Sie und das Vaterland wiederzu sehen – mein einziger Wunsch noch im Leben! – so werde ich Sie überzeigen, daß ich fertig ungarisch sprechen kann, aber nicht schreiben, weil mich am letzteren der gänzliche Mangel an grammatikalischen und besonders orthographischen Kenntnißen hindert; ich bin überhaupt und in Allem Autodidakt, und kann mit Chamford sagen: was ich gelernt, weiß ich nicht mehr; waß ich weiß, hab ich errathen. – Denken Sie sich, als ich vor 6 Jahren die Heimath als freiwilliger Flüchtling verließ, war ich noch nicht im Stande drei ungarische Worte gedruckt zu lesen, da ich mich bis dahin blos um deutsche, englische und französische Bücher nach unserer verrückten Erziehungsmethode, und nach pester Manier kümmerte. Aber in meiner Rocktasche hatte ich zwei Bücher mit:
Goethe
Goethe, Johann Wolfgang von
’s Faust, und
Petőfi
Petőfi Sándor
’s Gedichte. Anfangs las ich auf meinen einsamen Wanderungen nur im Ersteren; doch kaum war ich ein halbes Jahr in der Fremde, als mich ein unnennbares Heimweh (Honvágy) ergriff, daß mich seit dem nicht mehr verließ und mich jetzt so sehr übermannt, daß ich direkt auch physisch davon krank bin. Genug in Egypten, in Griechenland, und besonders ein ganzes Jahr hindurch in Italien und Sizilien,
n
Jegyzet
ein ganzes Jahr hindurch in Italien und Sizilien,
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
későbbi feljegyzéseiből tudjuk, hogy Trieszten át 1846. június közepén érkezett Velencébe, és dec. 27-én hagyta el Itáliát. (
Fekete, Josef
Fekete József
: Datenblätter zu K. M. Kertbeny’s Memoiren. 1824–1875. Erstes Heft. Berlin 1875. 17–18. l.)
las ich auf den heiligsten Boden der Welt nicht
Homeros
Homer
oder
Dante
Dante, Alighieri
, sondern
Petőfi
Petőfi Sándor
, und als ich nach der Schweitz kam, war ich schon so perfect in unserer Sprache, daß ich mir faßt alle ungarischen Klassiker und neuen Dichter kommen ließ, und wo ich nur konnte, Landsleute aufsuchte, um viel und nutzbringend ungarisch zu sprechen. Während den Jahren als ich in Paris und London weilte, setzte ich dies Studium so emsig fort, daß ich, als ich kurz vor der Revolution nach Deutschland kam, daselbst
Petőfi
Petőfi Sándor
zu übersetzen wagte.
n
Jegyzet
Petőfi
Petőfi Sándor
zu übersetzen wagte
Idevágó művei: Gedichte von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen übersetzt. Frankfurt a. M. 1849; Der Held János. Ein Bauern-Märchen von
Petőfi
Petőfi Sándor
. Aus dem Ungarischen. Stuttgart 1850. és Der Strick des Henkers. Roman von
Petőfi
Petőfi Sándor
. Aus dem Ungarischen. Halle 1851.
Diese meine erste Uebersetzung
n
Jegyzet
meine erste Uebersetzung
hasonló értelemben nyilatkozik első Petőfi-fordításáról 1856-ban is, „remélhetőleg hamarosan új átdolgozással szerencsésebben pótolhatóként” jellemzi azt. ( Silhouetten und Reliquien. Bd. I. Wien und Prag 1861. 239. l.) 1866-ig fordításai négy kiadást értek meg.
ist nun schon darum, weil sie die erste war, beispiellos fehlerhaft, und bei den Fortschritten, die ich seither gemacht, darf ich sie gar nicht mehr anerkennen, und bin eben daran, eine gänzliche Umarbeitung vorzunehmen, um bei der zweiten Auflage – die bald kommen dürfte – sowohl mir als unserer Nation zu genügen. Trotzdem hat das deutsche Publikum das Werk überraschend freundlich auf genommen, und ich erhielt die lobendsten Zuschriften von
Heinrich Heine
Heine, Heinrich
,
n
Jegyzet
die lobendsten Zuschriften von
Heinrich Heine
Heine, Heinrich
,
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
a
Petőfi
Petőfi Sándor
verseinek német fordításait tartalmazó kötetét
Heiné
Heine, Heinrich
nek ajánlotta,
Heine
Heine, Heinrich
pedig
Petőfi
Petőfi Sándor
szenvedélyes magasztalásával köszönte meg e figyelmet. A fordító később néhány sort közzétett
Heine
Heine, Heinrich
válaszleveléből, amelyet az már súlyos betegen, elgyengült maradék félszemének szemhéját baljával nyitogatva s orrát gyengeségében az asztalhoz támasztva írt –
Petőfi
Petőfi Sándor
ről. ( Silhouetten und Reliquien. Bd. I. 1861. 240. l.)
Varnhagen, Alfred Meißner,
Jacob Grimm
Grimm, Jacob
, Ohly, Schücking,
Beck
Beck Károly Izidor
, Freiligrath, u.s.w. Gleiches gilt auch von der eben erschienenen Uebersetzung des János vitéz, welche ich freilich für die schlechteste meiner Arbeiten halte, da ich den unglückseeligen Gedanken hatte, daß knittelversartige des Originals
n
Jegyzet
knittelversartige des Originals…
az eredetinek hangsúlyos verselését német trochaeusokkal, azaz klasszikus verslábakat a német nyelv verselési gyakorlatának megfelelően hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokkal utánozva.
in deutschen Trochäen nachzuahmen! Also wollen wir von
Petőfi
Petőfi Sándor
’s Gedichten gar nicht mehr sprechen, bis ich durch eine Umarbeitung meinen Fehler verbessert habe. Dagegen meine noch diese Woche erscheinende Uebersetzung von „Sechshundert ungarischen Volksliedern
n
Jegyzet
Sechshundert ungarischen Volkslieder
e tervezett mű szerényebb keretben valósult meg ( Ungarische Volkslieder. Darmstadt 1851.), mintegy négyszáz magyar népdalt foglal magában, s nemcsak
Erdélyi János
Erdélyi János
Népdalok és mondák című gyűjteményét hasznositja, hanem
Kecskeméti Csapó Dániel
Kecskeméthy Csapó Dániel
Dalfüzérek című 1844-ben kiadott gyujteményét, valamint
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
saját – valószínűleg másodkézből vett – kéziratos népköltészeti gyűjtését is.
nach der
Erdélyi
Erdélyi János
kiadás, soll, mit wenig Ausnahmen, meinen guten Willen besser bethätigen, vorzüglich aber die Uebersetzung Ihres Toldi und Ihrer Murány, und ich bin fest überzeigt, soviel Recht
Petőfi
Petőfi Sándor
gehabt hätte, mit meiner Arbeit unzufrieden zu sein, so sehr sollen Sie mit mir zufrieden werden. Zur Probe lege ich Ihnen hier die ersten 12 Stanzen des ersten Gesanges bei; Toldi und Murány sind bereits complet fertig, und im Manuscript schon in den Händen des Buchhändlers. Bis Ostern ohngefähr erhalten Sie die ersten gedruckten Exemplare, aber bei diesen schlechten Postengang zwischen mir und Ihnen, verzichte ich auf die Einsendung der Aushängebogen, übrigens können Sie ruhig sein, ich willich
 [!]
[sic!]
Ihre Werke behandeln wie ein Freund die ihm anvertraute Geliebte seines Freundes! –  
  Wegen
Petőfi
Petőfi Sándor
n
Jegyzet
Wegen
Petőfi
Petőfi Sándor
nyilván
Arany
Arany János
érdeklődésére válaszolva közli itt
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
Petőfi
Petőfi Sándor
ről szerzett értesüléseit.
schrieb ich in März 1850 an
Emich
Emich Gusztáv
, und dieser gab mir die bestimmte Versicherung, daß er lebe! ja, er setzte dazu, er habe den zweiten Band seiner Gedichte aus
Petőfi
Petőfi Sándor
’s eigener Hand erhalten! Auch schrieb mir die Baronin Bettina von Arnim
n
Jegyzet
Baronin Bettina von Arnim
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
1850-ben megküldte Bettinának
Petőfi
Petőfi Sándor
János vitézét, s később népdalfordításait Bettinának ajánlva nyomtatta ki. Sajnos, terjedelmes levelezésükből csak töredékek maradtak fenn; Bettina
Petőfi
Petőfi Sándor
iránt való rajongása leveleinek tanúsága szerint
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
re is átsugárzott: „Te és Ő nekem egészen egyek vagytok; valóban a Dioszkurosz testvére vagy.” (
Kertbeny Károly
Kertbeny Károly Mária
: Silhouetten und Reliquien. Wien und Prag 1861. 106. l.) E levéltöredékekben azonban nincs nyoma a Teleki gróftól származó,
Petőfi
Petőfi Sándor
re vonatkozó értesüléseknek.
aus Berlin, daß ihr ein junger Teleki gesagt, er wisse es sicher, daß
Petőfi
Petőfi Sándor
mind bujdosó, noch versteckt daheim lebe! – Sie müssen sich sehr genau, lieber Landsmann, danach erkundigen, sowohl zu meiner wie noch mehr zu Ihrer und unserer Landsleute Beruhigung. –  
  Bei Ihrer Schilderung der heimischen Literaturverhältnisse blutete mir das Herz, – und leider ist die Lage der Schriftsteller in Deutschland
n
Jegyzet
die Lage der Schriftsteller in Deutschland
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
1850. dec. elejétől 1851. szept. végéig a lipcsei rendőrség kiutasitó végzésével dacolva, a város szélén, egy eldugott szobában húzódott meg. Fordításaival szerzett szerény jövedelme és barátainak segítsége csak szegényes megélhetést biztosított neki. Levele elsősorban saját helyzetét tükrözi.
auch nicht besser. Freilich, im Vormärz hätte ich für die Uebersetzung jedes Ihrer Gedichte leicht 100 Thlr bekommen können; jezt bekam ich mit genauer Noth 40
Thlr
Szerkesztői feloldás: Thaler
,
n
Jegyzet
jezt bekam ich mit genauer Noth 40 Thlr
későbbi feljegyzései szerint a Toldi és a Murány ostroma fordításáért 200 tallér honoráriumot kapott. Ez „a legnagyobb tiszteletdíj, amelyben műfordításaiért valaha is részesült”. (Verbreitung und Honorirung von K. M. Kertbeny’s Publikationen zur Ehre Ungarns. Vesd össze
Josef Fekete
Fekete József
: Datenblätter zu K. M. Kertbenys Memoiren. Erstes Heft. Berlin 1875. 31. l. és Bibliographischer Anhang No. 3.) – Említésre méltó, hogy
Arany
Arany János
elbeszélő műveinek német fordítása e feljegyzések szerint 1000 példányban jelent meg.
und 40 Thlr sind hier in Leipzig weniger, als in Szalonta gar Nichts. Denken Sie sich hier kostet die schlechteste Schlafstelle im 4-ten Stock monatlich 6
Thlr
Szerkesztői feloldás: Thaler
oder 9
f
Szerkesztői feloldás: Florin
n
Jegyzet
6 Thlr (Thaler) oder 9 f (Florin)
az akkori bonyolult németországi pénzviszonyok között 1 német ezüst márka ⅓ tallémak felel meg; ennek értéke Ausztriában ½ ezüst forint.
(ezüst péncz!), und der ordinärste Wein die Flasche 1
Thlr
Szerkesztői feloldás: Thaler
oder 1
f
Szerkesztői feloldás: Florin
30×
[szerkesztői feloldás]
Kreuzer
, der ist aber kaum zu trinken. Von der Hungerleiderei und den schrecklichen socialen Verhältnißen überhaupt in ganz Mitteleuropa, haben Sie Glücklicher noch gar keine Ahnung! – Besonders seit der Revolution nun, besitze ich keinen Kreutzer eigenes Vermögen mehr, sondern muß von meiner Hände Arbeit mich und meine alte gute Mutter in Wien ernähren. Was ich meinen Patriotismus für Opfer bringe, können Sie sich gar nicht vorstellen, ich würde mir z.b. ziemlich viel und jedenfalls 20mal mehr als jetzt, verdienen, wollte ich statt Uebersetzungen aus dem Ungarischen – welche sich erst mühsam Bahn brechen müssen – solche aus andern Sprachen liefern, oder mich an sonstige Arbeiten machen. Aber ich ziehe es vor meinen seit Jahren gefaßten Plan auszuführen und für Verbreitung und Anerkennung unserer grossen Nation zu arbeiten, und so geschieht es, daß ich oft wochenlang, glauben Sie mir theurer Landsmann! vom trocknen Brote lebe, ja oft dieses kaum habe. Und nachdem ich das Zeugniß liefere, daß man aus Patriotismus, nicht nur von selbst die Heimathssprache in der Fremde mit unsäglicher Mühe lernen kann, sondern auch das ich die größte Armuth freiwillig einem besseren Leben vorziehe, um nur unserer Nation zu nützen: wird mir doch keinerlei Anerkennung und Unterstützung aus der Heimath! – Ich verstehe unter letzterer nicht pecuniäre Hülfe, den ich weiß, daß meine armen Landsleute jetzt selbst nichts haben, – aber man hätte mich doch mit Rath, Büchern und freundliche Auskunft unterstützen können, aber auf alle die Briefe, welche ich seit einem Jahre an die Tud. társ. – an die Kisf. társ.
n
Jegyzet
an die Tud. társ. – an die Kisf. társ.
Az Akadémia 1858 végéig csak igen korlátozottan működhetett, ülésein kívül csupán folyóiratai, az Akadémiai Értesítő és az Új Magyar Múzeum, valamint egyes tudományos munkák kiadásával tartotta mozgásban szellemi életünket. A Kisfaludy Társaság pedig csak 1860-ban tudta elérni alapszabályainak jóváhagyását. Érthető, hogy
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
a maga bonyolult helyzetében a rendőrség elől bújkálva, társulatainktól segítséget nem kapott. Ehhez járul, hogy
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
1846-ban kiadott Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarn című műve, amely
Széchenyi
Széchenyi István
szellemében és pártfogásával a hazai németség magyar hazaszeretetének kialakítására vállalkozott, mind magyar részről, mind nemzetiségeink oldaláról szenvedélyes ellenkezéssel találkozott. Ilyen bizonytalan múlttal maga mögött
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
józan mérlegeléssel hivatalos irodalmi szerveinktől segítségre nem is számithatott. – Íróink – egymás közötti leveleikben – lekicsinylő gúnnyal emlegetik
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
t.
– an
Schedel
Toldy Ferenc
(
Toldy
Toldy Ferenc
) –
Erdélyi
Erdélyi János
, –
Reguly
Reguly Antal
u.s.w. schrieb, und es waren wenigstens 30!!! – erhielt ich nicht einmal höflicherweise eine Andwort!
n
Jegyzet
nicht einmal höflicherweise eine Andwort!
A Bach-korszak első őrjöngésének éveire jellemző adat, amely egyúttal
Arany
Arany János
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
hez írt leveleinek kivételes értékét is sejteti.
– Nun wundern Sie sich nicht, nach dem schon Vorhergesagten über meine, eigentlich geringe Kenntniß mit unseren Literaturzuständen, daß ich in meinen Uebersetzungen bisher soviel irrige Angaben und Fehler habe, da man keine einzige meiner bisherigen Fragen beandwortete! –  
  Wie leicht wäre es z.b. gewesen, wenn mich die Tud. oder die Kisf. társ. zu ihren Correspondenz-Mitglied ernannt hätte, wodurch ich leichter mit Büchern versorgt wäre worden, und wodurch ich auch in Deutschland hätte mehr und eingreifender wirken können. Aber nein, man erniedrigt sich lieber, und beschenkt Franzosen und Engländer, die sich über uns nur lustig machen, mit dieser Ehre, die Landsleute jedoch negirt man gänzlich. Glauben Sie mir, diese Taktlosigkeit, war vielfach mit an unserem Fall schuld. Ich schicke diesen Brief offen an Sie, damit auch
Szilágyi
Szilágyi Sándor
– den ich recht sehr achte – diesen Passus lesen, und vielleicht am geigneten Ort benützen möge.
n
Jegyzet
auch
Szilágyi
Szilágyi Sándor
… diesen Passus lesen, … möge.
Bármily érdemes munkát végez irodalmi téren
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
sorra indított és sorra betiltott folyóirataival és évkönyveivel, nála kevesebbet
Petőfi
Petőfi Sándor
érdekében alig tehetett volna bárki is kortársai közül: mint író-szerkesztőre a rendszer különös gonddal ügyelt, s helyzete különös óvatosságot követelt.
– Nach diesen Lamento werden Sie einsehen, wie tief ich Ihre Lage, und Ihre Beschwerden mitfühle; aber lassen Sie mich nur machen, ich werde es dahin bringen, daß man Sie in der Heimath wird achten müssen, wenn man erfährt, wie sehr Sie das Ausland achtet. Und es wird nicht ausbleiben, daß Ihre Werke in Deutschland Furore machen sollen, den dies prophezeiten mir wenigstens für Sie all die hiesigen Schriftsteller, wie Pröhle, Kühne, Kind, Gerhard, u.s.w. denen ich bisher Fragmente aus Ihren Dichtungen mittheilte. Toldi will ich in Ihren Namen, und im Namen der ung. Nation Alfred Meißner widmen,
n
Jegyzet
Alfred Meißner widmen,
Toldi német fordításának ajánlása az Erzählende Dichtungen első kötetében: „Dem deutschen Dichter Alfred Meißner sei diese Erzählung, als Erinnerung an ein frohes Zusammentreffen in Paris und Frankfurt a/M., gewidmet durch den Uebersetzter” (Alfred Meißnernek, a német költőnek ajánlja ezt az elbeszélést párizsi és frankfurti vidám találkozásuk emlékéül a fordító.) Meißnerrel
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
1847. febr. elején egy párizsi kávéházban ismerkedett meg, 1848-ban Frankfurtban megmutatta neki Petőfi-fordításait, s Meißnert a versek oly mélyen megragadták, hogy maga gondoskodott részükre kiadóról. (Lásd J. Fekete, id. mű 19. és 24. l.)
und Murány den neuen jungen Dichter Theodor Fontane , welcher jetzt so grosses Furore macht, und dessen Dichtungen ich Ihnen mit meinen Büchern auf Buchhändlerweg senden werde, waß Sie überzeigen soll, wie sehr Fontane Ihnen geistig verwandt ist. Dadurch endlich, daß ich Ihre Dichtungen solch bedeutenden Namen in der deutschen Literatur widme, erlange ich zugleich, daß sich auch diese dafür verwenden, und so können Sie nicht an einen glücklichen Erfolg zweifeln; diese Taktik habe ich bei
Petőfi
Petőfi Sándor
verfolgt, welchen ich
Heinrich Heine
Heine, Heinrich
widmete, und so dedicirte ich die „Volkslieder” der berühmten Bettina , welche schon jezt für
Petőfi
Petőfi Sándor
ganz enthusiasmirt ist, und die auf ihm ein wunderschönes Gedicht geschrieben, welches ich Ihnen auch senden will. – Jetzt arbeite ich an einer Uebersetzung von
Toldy
Toldy Ferenc
’s Magyar nemzeti irodalom története
n
Jegyzet
Toldy
Toldy Ferenc
’s Magyar nemzeti irodalom története
a mű németre fordítása csak terv maradt.
– ferner an einer Ausgabe von 60 Nemzeti és harcz dalok
n
Jegyzet
60 Nemzeti és harcz dalok
a szóban forgó magyar nyelvű gyűjtemény: Hangok a multból. A magyar nemzet nagy napjainak emlékéül. Kiadta két honfi:
Vasfi
Kisler Móric
és
Benkő
Kertbeny Károly Mária
. Lipcse 1851.
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
a
Benkő
Kertbeny Károly Mária
álnevet használja,
Vasfi
Kisler Móric
néven pedig Kisler Móric nevezi magát. A gyűjtemény anyagául szolgáló forradalmi verseket
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
juttatta
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
hez. (Lásd J. Fekete, id. mű 32. l.)
(nem ám népdalok) – endlich an einer Uebersetzung von
Tompa
Tompa Mihály
’s Népmondák, welche faßt fertig, und demnächst schicke ich Ihnen schon
Tompa
Tompa Mihály
’s Szuhay Mátyás, sowie Csörsz árka, welche ich zur Probe in einem belletristischen Blatt eben jezt abdrucken lasse. Aber mehr als die Népmondák kenne ich noch nicht von
Tompa
Tompa Mihály
, und es wäre mir lieb, durch ihn waß noch sonst erschienen, sowie seine Biographie zu erhalten; ebenso besitze ich Ihre Katalin noch nicht, nehme also Ihr Versprechen gerne an. Von der Uebersetzung der elveszett alkotmány will ich abstehen, da Sie es wünschen, und werde dafür die Katalin übersetzen. Könnte mir Freund
Szilágyi
Szilágyi Sándor
nicht die betreffenden Nummern des P. Divatlap, – Hazánk, – Életképek, – HölgyfutárNépbarát, – RöpivekCsokonai lapok – worin Gedichte von Ihnen enthalten – besorgen? – Ihr Portrait habe ich heute schon bestellt.
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
’s Werk habe ich theils aus
Széchényi
Széchényi Ferenc
’s bibl.hung. theils aus Sándor’s Könyvesház schon kennen gelernt, aber noch nicht in Händen gehabt, – Nádor
Laczfi
Lackfi András
ist wohl eine Erfindung von Ihnen? – Und nun schreiben Sie recht bald Ihren Bewunderer, treuen Freund, und Landsmann  
 
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
 
  An
Tompa
Tompa Mihály
will ich persönlich schreiben.  
  Nachtrag. Gelingt es mir, so soll seinerzeit von Ihren Dichtungen auch eine englische metrische Uebersetzung erscheinen, besonders, wenn mir
Pulszky
Pulszky Ferenc
die Hand reicht. – Ich bin geboren den 28 Februar 1825 zu Wien von echt ungarischen Eltern, welche aber, wie es damals Sitte war, lieber in dem Caqua der Geister, als in der ehrlichen Heimath lebten. Drei Monat nach meiner Geburt, brachte man mich nach Pest; von meinem 6 bis ins 12 Jahr lebte ich in Eger, bis in mein 14tes Jahr in Győr, und mit 19 Jahr verließ ich zuerst die Heimath. Zuerst konnte ich kein Wort deutsch, und darauf von 12 Jahr an kein Wort mehr ungarisch. –  
  Ist der Dichter
Aranyas–RákosiSándor
Aranyasrákosi Székely Sándor
mit Ihnen verwandt? Er wurde geb. 1797 zu Keresztúr, ist Verfasser von Kenyérmezői harcz, – ViennászA’ Székelyek ErdélybenMohács – u.s.w. Ugye am
Dugonics
Dugonics András
is irt egy Toldy-t? –
Gyöngyössi
Gyöngyösi István
Murányi Vénus kivül senki más nem használt e anyagott magyar irodalomba? Németben vagyon egy regény: Die Magyaren. Von Beonikowsky. I. Abtheilung: Die Hochzeit auf Murány. Leipzig 1836.  
  Hier fand ich noch drei Landsleute: einen siebenbürger Sachsen, unserer Partei; einen Mediziner, Namens Eisle von Güns; und endlich den berühmten Rabbiner Einhorn, der unter den Pseudonym (álnevü) E. I. Horn die drei vortrefflichen Werke über
Görgey
Görgei Arthur
– über die Centralisation – und über die Juden und die Revolution in Ungarn – schrieb. Alle drei Landsleute lassen Sie herzlich grüßen.  
  Kérelemkép
Szilágyi S.
Szilágyi Sándor
urhoz:
 
  Olvassa át e levélt, és küldje aztán
Arany János
Arany János
barátunknak Szalontára.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 599. l. 282. sz. a.).
[szerkesztői feloldás]
A levél magyar fordítása
Lipcse, 1851. jan. 1. Évek óta még soha oly bensőséges jókedvvel nem ünnepeltem a Szilveszter-estét, mint tegnap, minthogy a jóságos ég kedves levelének ajándékával lepett meg. Hiszen most minden rendben van, mert legalább egyetlen csatorna megnyílt hazámba, hogy elevenebb kapcsolatba léphessek vele. Most azonban hadd feleljek sorjában mindenre: Én Önnek mindig németül fogok írni, Ön csak magyarul fog válaszolni, ez – sajnos – a magam részéről másként nem lehet, minthogy életemnek legnagyobb fájdalma, hogy arra vagyok ítélve: az idegen világ nyelvében legyek járatos, anyanyelvemben legyek idegen! Dehát közülünk magyarok közül a mohácsi csatáért mindenkinek jár valami szomorúság! Egyébként, ha abban a szerencsében részesülök, hogy viszontláthatom önt és hazámat – ez még az egyetlen vágyam életemben! – meg fogom önt győzni, hogy beszélni ugyan jól tudok magyarul, de írni nem, mert az utóbbiban a nyelvtani és főként helyesírási ismeretek teljes hiánya akadályoz; általában és mindenben autodidakta vagyok, s elmondhatom Chamford-ral: amit tanultam, már nem tudom, amit tudok, én találtam ki. – Képzelje, mikor hat évvel ezelőtt mint önkéntes menekült elhagytam hazámat, nyomtatásban három magyar szót sem tudtam elolvasni, minthogy bolond nevelési rendszerünk s a pesti divat szerint addig csak német, angol és francia könyvekkel törődtem. A kabátzsebemben azonban két könyvet hoztam magammal:
Goethe
Goethe, Johann Wolfgang von
Faustját és
Petőfi
Petőfi Sándor
költeményeit. Magános vándorlásaimban eleinte csak az előbbit olvasgattam; ám alig töltöttem egy fél évet idegenben, amikor kimondhatatlan honvágy fogott el, amely azóta sem hagyott el többé, s most annyira elhatalmasodott rajtam, hogy fizikailag is egyenesen beteg vagyok tőle. Elég az hozzá, Egyiptomban, Görögországban s főleg egy egész éven át Itáliában és Szicíliában, a világ legszentebb földjein nem t vagy
Danté
Dante, Alighieri
t, hanem
Petőfi
Petőfi Sándor
t olvastam, s mire Svájcba értem, már annyira perfekt voltam nyelvünkben, hogy meghozattam szinte minden klasszikust és új költőt, s ahol csak tudtam, felkerestem honfitársaimat, hogy sokat és haszonnal beszélgethessek magyarul. Azokban az években, amikor Párizsban és Londonban időztem, e tanulmányokat oly szorgalmasan folytattam, hogy amikor kevéssel a forradalom előtt Németországba érkeztem, volt bátorságom
Petőfi
Petőfi Sándor
t fordítani. Ez az első fordításom, már csak azért is, mert első, példátlanul hibás, s előhaladásomhoz képest, amelyet azóta tettem, többé nem is ismerhetem el, sőt azon vagyok, hogy teljes átdolgozásához fogjak, hogy a második kiadásban – amelyre nemsokára sor kerülhet – kielégíthessem mind magamat, mind nemzetünket. A német közönség ennek ellenére meglepő barátságosan fogadta a munkát, s a legelismerőbb leveleket kaptam rá
Heinrich Heiné
Heine, Heinrich
től, Varnhagentől, Alfred Meißnertől,
Jakob Grimm
Grimm, Jacob
től, Ohlytól, Schückingtől,
Beck
Beck Károly Izidor
től, Freiligrath-tól stb. Ugyanez áll a János vitéz éppen most megjelent fordítására, amelyet én persze egyik leggyengébb munkámnak tartok, minthogy az a szerencsétlen gondolatom támadt, hogy az eredetinek hangsúlyosságát német trochaeusokkal adjam vissza! Egy szót se hát
Petőfi
Petőfi Sándor
költeményeiről, míg hibámat átdolgozással ki nem javítottam. Ezzel szemben az Erdélyi János-féle kiadás alapján készült „Hatszáz magyar népdal” még e héten megjelenő fordítása kevés kivétellel bizonyára jobban tanúsítja majd jó akaratomat, de különösen az ön Toldijának és Murányának fordítása, s szilárd meggyőződésem, hogy amennyire joga lett volna
Petőfi
Petőfi Sándor
nek, hogy elégedetlen legyen munkámmal, ugyanannyira elégedett lesz Ön velem. Mutatványként csatolom önnek az első ének első 12 stanzáját; Toldi és Murány már teljesen kész, s kéziratban már a könyvkereskedő kezében van. Körülbelül húsvétig megkapja ön az első nyomtatott példányokat, de a köztem és ön közötti rossz postajárat miatt lemondok a korrektúra-ívek küldéséről, egyébként nyugodt lehet, úgy akarok bánni az Ön műveivel, mint a barát barátjának rábízott kedvesével.
Petőfi
Petőfi Sándor
ügyében 1850 márciusában írtam
Emich
Emich Gusztáv
nek s ő határozottan biztosított róla, hogy él! sőt hozzátette, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
saját kezéből vette át költeményeinek második kötetét! Bettina von Arnim bárónő is azt írta nekem Berlinből, bogy egy ifjú Teleki mondta neki, biztosan tudja, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
, mint bújdosó, még egyre rejtőzködve él otthon. – Tudakolja meg ezt pontosan, kedves földi – mind a magam, mind az Ön és honfitársai megnyugtatására. Vérzett a szívem a hazai irodalmi viszonyok leírásán, – és sajnos, az írók helyzete Németországban sem jobb. Persze, a márciusi forradalom előtt 100 tallért is könnyen kaphattam volna az Ön minden egyes költeményének fordításáért; most nagynehezen kaptam 40 tallért, és 40 tallér itt Lipcsében a szalontai semminél is kevesebb. Képzelje csak, itt a legrosszabb, negyedik emeleti szállás díja havi 6 tallér, vagy 9 forint (ezüst péncz!) és a legközönségesebb bor palackonként 1 tallér vagy 1 forint 30 krajcár, ez azonban alig iható. Önnek még szerencsére sejtelme sincs az egész Közép-Európában uralkodó éhínségről és szörnyű szociális viszonyokról. Különösen most, a forradalom óta már krajcámyi saját vagyonom sincs, kezem munkájával kell a magam s Bécsben élő jó öreg édesanyám megélhetéséről gondoskodnom. Nem is képzelheti, milyen áldozatot hozok hazaszeretetemért; meglehetősen sokat, s a mostaninál mindenesetre hússzor többet kereshetnék, ha nem magyarból nyújtanék fordításokat – amelyek csak nehezen törnek maguknak utat –, hanem más nyelvekből, vagy ha más munkába fognék. Én azonban fontosabbnak tartom, hogy évekkel ezelőtt kialakított tervemet valósítsam meg, s nagy nemzetünk terjesztéséért és elismertetéséért dolgozzam s így megtörténik, hogy gyakran, higyje el drága honfitársam! hétszámra száraz kenyéren élek, sőt gyakran ezen is alig. S miután én tanúságot teszek arról, hogy az ember hazaszeretetből kimondhatatlan fáradsággal nemcsak hogy idegenben is meg tudja tanulni anyanyelvét, hanem a legnagyobb szegénységet is önként vállalom a jobb élet helyett, csakhogy hazánknak használjak: hazámból semmiféle elismerést, vagy támogatást nem kapok! – Az utóbbin pedig nem anyagi segítséget értek, hiszen tudom, hogy szegény honfitársaimnak most nincs semmijük, – de mégis támogathattak volna tanáccsal, könyvekkel és baráti felvilágosításokkal, de az összes levélre, amelyet egy év óta a Tud. társ. – a Kisf. társ. –
Schedel
Toldy Ferenc
(
Toldy
Toldy Ferenc
) –
Erdélyi
Erdélyi János
Reguly
Reguly Antal
stb. címére írtam, s volt ilyen legalább 30!!! – még csak udvariasságból sem kaptam választ! Ne csodálkozzék hát a mondottak után, hogy irodalmi viszonyainkra vonatkozóan voltaképpen csekély a tudásom, hogy fordításaimban eddig annyi téves adat és hiba van, minthogy egyetlen egy eddigi kérdésemre sem kaptam választ. Milyen könnyű lett volna ez, ha a Tud.
[szerkesztői feloldás]
Társ.
, vagy a Kisf. Társ. levelező tagjává nevezett volna ki, s ennek következtében könnyebben láthattak volna el könyvekkel, s Németországban is töbet és eredményesebben működhettem volna. De nem, inkább megalázkodunk, s franciákat és angolokat ajándékozunk meg ezzel a megbecsüléssel, akik csak nevetnek rajtunk, honfitársaikat pedig teljesen megtagadjuk. Higyje el nekem, a mi esetünkben is nagyrészt ez a tapintatlanság a bűnös. Nyitva küldöm önnek ezt a levelet, hogy olvassa el és talán használja is fel ezt a passzust illetékes helyen
Szilágyi
Szilágyi Sándor
is, akit nagyon becsülök. – E lamento után belátja majd Ön, milyen mélyen érzem én át az Ön helyzetét és az ön bajait; de bízza csak rám, én majd el fogom érni, hogy megbecsüljék Önt a hazájában, ha értesülnek róla, mennyire becsülik Önt külföldön. És ahhoz nem fér kétség, hogy az Ön művei Németországban feltűnést keltenek, mert ezt jövendölték nekem legalább is Önre nézve mindazok az itteni írók, mint Pröhle, Kühne, Kind, Gerhard stb., akikkel eddig az Ön költeményeiből töredékeket közöltem. Toldit az Ön nevében és a magyar nemzet nevében Alfred Meißnernek akarom ajánlani, és Murányt Theodor Fontanenak, az új fiatal költőnek, aki most oly nagy feltűnést kelt, és akinek verseit könyveimmel együtt könyvkereskedői úton el fogom Önnek küldeni, hogy meggyőződhessen, mennyire rokona Önnek szellemében. Azáltal végül, hogy az Ön költeményeit a német irodalomban oly jelentős neveknek ajánlom, egyúttal azt is elérem, hogy ők is síkraszállnak ezekért, s így nem vonhatja kétségbe, hogy sikere lesz; ezt a taktikát követtem
Petőfi
Petőfi Sándor
vel is, akit
Heinrich Heiné
Heine, Heinrich
nék. ajánlottam, és így dedikáltam a „Népdalokat” a híres Bettinának, aki már most szinte rajong
Petőfi
Petőfi Sándor
ért és aki gyönyörű költeményt is írt róla, amelyet szintén meg akarok Önnek küldeni. – Én most
Toldy
Toldy Ferenc
Magyar nemzeti irodalom történetének fordításán dolgozom – továbbá 60 Nemzeti és harcz dalok (nem ám népdalok) kiadásán – végül
Tompa
Tompa Mihály
Népmondáinak fordításán, amely majdnem kész, és nemsokára már meg is küldöm önnek
Tompa
Tompa Mihály
Szuhay Mátyását, valamint Csörsz árkát, amelyet éppen most adatok ki mutatványként egy szépirodalmi lapban. De
Tompá
Tompa Mihály
tól e Népmondákon kívül mást nem ismerek, és örülnék, ha ami még megjelent, megkapnám tőle, s ugyanígy életrajzát is; hasonlóképpen az Ön Katalinja sincs meg nekem, így szívesen veszem az Ön ígéretét. Az elveszett alkotmány fordításáról le akarok mondani, mivel Ön így kívánja, s helyette a Katalint fogom lefordítani. Nem szerezhetné meg nekem
Szilágyi
Szilágyi Sándor
barátunk a P. Divatlap, – Hazánk, – Életképek, – Hölgyfutár, – Népbarát, – Röpívek, – Csokonai lapok – megfelelő számait, amelyek az Ön költeményeit tartalmazzák? – Az Ön arcképét már ma megrendeltem.
Illosvai
Ilosvai Selymes Péter
művét már egyrészt
Széchényi
Széchényi Ferenc
bibl. hung.-ból, másrészt Sándor Könyvesházából ismerem, de még nem volt a kezemben. –
Laczfi
Lackfi András
nádor talán az Ön leleménye? – És most írjon Ön mielőbb az Ön bámulójának, hű barátjának és honfitársának
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
nek
Tompá
Tompa Mihály
nak személyesen akarok írni. Kiegészítés. Ha sikerül a tervem, megjelenik majd annak idején az Ön költeményeiből egy angol metrikus fordítás is, főként ha
Pulszky
Pulszky Ferenc
kezét nyújtja nekem. – Én 1825. február 28-án Bécsben születtem igaz magyar szülőktől, akik azonban, mint akkor szokás volt, szívesebben éltek a szellemi heringes-hordóban, mintsem tisztes hazájukban. Három hónappal születésem után Pestre vittek; 6-tól 12-ik évemig Egerben éltem, 14-ik évemig Győrött, és 19 éves koromban hagytam el először hazámat. Eleinte egy szót sem tudtam németül, és azután 12 éves koromtól egy szót sem magyarul. – Rokona Önnek
Aranyas-Rákasi Sándor
Aranyasrákosi Székely Sándor
, a költő? 1797-ben Keresztúron született, a Kenyérmezei harcz, – ViennászA’ Székelyek Erdélyben, – Mohács – stb. szerzője.
[szerkesztői feloldás]
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
magyarul folytatja, így:
Ugye ám
Dugonics
Dugonics András
is irt egy Toldy-t? –
Gyöngyössi
Gyöngyösi István
Murányi Vénus kívül senki más nem használt e anyagott magyar irodalomba? Németben vagyon egy regény: Die Magyaren. I. rész. Die Hochzeit auf Murány.
[szerkesztői feloldás]
Menyegző Murányban
Beonikowskytól. Leipzig 1836. Még három földit találtam itt: egy erdélyi szász férfit, a magunk pártjából; egy Eisle nevű orvost Kőszegről; és végül a híres rabbit, Einhornt, aki E. I. Horn álnéven írt három derék munkát
Görgey
Görgei Arthur
ről, a centralizációról és a zsidók szerepéről a magyar forradalomban. Mindhárom honfitársunk szívélyesen üdvözli. Válasz
Arany
Arany János
első, elveszett levelére.