Nagyon bölcsen tevéd, hogy új év első napján irtál hozzám, mert igy a babona szerént reményem
van: hogy az év folytában gyakran fogod ugyanezt tenni. Ugy legyen- – „Tartsuk
melegen egymást” irod, s én beleegyezem, mert csakugyan igen jó néha néha ollyan
tűkörbe nézni, melly nem csak pirját, de szömőlcsét is megmutatja az arcznak. Legyünk
egymásnak illyen tükör, nem bánom, csak az a kár, hogy ma holnap nem lesz módunk tudni,
mellyik művet hagyja hidegen a közönség, mivelhogy nem lessz tér, mellyen fellépnünk lehessen.
Az az egyetlen Hölgyfutár van, egyeb semmi, s azt hiszem maholnap
az is elmúlik. Felűlről nyomatás,
n
alólról
reszvétlenség, – illyen két tüz és víz közt jó éjszakát mondhatunk az irodalomnak.
Jegyzet
Felűlről nyomatás stb.utalás az írókat, szerkesztőket terhelő cenzúrára, rendőrhatósági eljárásokra.
Édes
Jánoská
m! most az egyszer
ellenkező hatást tevének szavaid; megőrvendeztetni akartál s elszomorítottál. Háromszor jaj
nekünk ha a Arany János
Kertbeny
kezébe kerültünk! ez az a hires
Kertbeny Károly Mária
Carl Maria Benkert
,Kertbeny Károly Mária
n
ki az én Pesten laktomban mind a magyar mind
a német irodalom előtt köznevetség tárgya volt; akkor valami Zeitschriftet adott ki, mellyből
egy példány sem kelt el, s ennélfogva az első füzet lőn egyszersmind utólsóva. Ösmerem
személyesen is ezt a szánalomra méltó alakot, s örűlök hogy még eddig egy sort sem kaptam
tőle. Ha annak csak 1/4 igaz is, mit jelenleg a lapok mint a Jegyzet
megőrvendeztetni akartál s elszomorítottál…ezek szerintCarl Maria BenkertKertbeny Károly Mária
Arany János
először örömmel vette tudomásul, hogy
Arany János
C. M. Benkert
, azaz
Kertbeny Károly Mária
Kertbeny Károly
műveiket németre fordítja. A vele kapcsolatos gúnyos irodalmi közvélemény és Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
gyarló forditásai
idővel Kertbeny Károly Mária
Arany János
örömét is
lelohasztották. Arany János
Kertbeny
kezdeményezéseit azonban így sem lehet egyértelműen negatívnak
minősíteni.Kertbeny Károly Mária
Petőfi
forditójáról beszélnek: ugy veszve vagyunk. Nini!
most jut eszembe: Petőfi Sándor
Szilágyi
tavasszal életrajzomat kérte, valami német forditóm számára; bizonyosan ez lessz. –
Szilágyi Sándor
Per te vagy
Szilágyi
val? én is; az én historiám így történt. Valamint te álltal vele én is
úgy, elöször elkezdett nekem megszólitás nélkül irni per kegyed; azután tisztelt
barátom lettem, végre kedves barátom; Mikor azt a
Szilágyi Sándor
Mike
és
Erdélyi János
Rém Elek
féle baklövéstTompa Mihály
n
tették, hozzám irt: én megbolondulok! engem megüt a guta! az
egész dologban ártatlan vagyok! Ne haragudjék, – s béke jelül nyujtsa baráti jobbját!
elhagyván az eddigi bizalmatlan ön czimezgetést!! így született az én halhatatlan
barátságom Jegyzet
A Hölgyfutár poétái címenMikeésErdélyi JánosRém Elekféle baklövéstTompa Mihály
Gyulai Pál
szokásos, nyilazó ember jegyével cikket írt a
Pesti Röpivekbe (1850. 9. sz. dec. 1. 284–287. l.). Ebben a
Gyulai Pál
Rém Elek
álnevet használó
Tompa Mihály
Tompá
t, s a Tompa Mihály
Mike
néven író Erdélyi János
Erdélyi János
t is a „fűzfapoéták” közé
sorolta. – Erdélyi János
Nagy Ignác
mint a Hölgyfutár szerkesztője válaszolt és megnevezte a két poétát.
(
Hgyf. 1850. II. fé. 128. sz. dec. 2. 520.
l.). Fessler Ignác Aurél
Szilágyi Sándor
mint a Pesti Röpívek szerkesztője igen restellte e
baklövést.Szilágyi Sándor
Szilágyi
urammal.
–
Szilágyi Sándor
„Murány
ra” törtenendett észrevételöket én sem
értem,
n
de mégis
tudok róla valamit. Eladandó Regeimről beszéltem vele; ő módakat
javalt, hogy majd Ő, így ugy tesz kéziratommal; én megköszöntem s
elutasitottam. Beszéltem aztán arról hogy könyvárusnak bizományba nem
adom; „ne hogy úgy járjak mint Jegyzet
„Murány ra” törtenendett észrevételöket én sem értem,az „én sem értem” kifejezés szerint erről
Arany János
írt jan. 1-i elveszett levelében, nem tudni mit.Arany János
Arany
, kinek Murány ostromá
ból
már Belagerung v. Murány lett,Arany János
n
s még egy
fillért sem látott munkajaért.” – erre vághattak bizonyosan valami fellábú witzet, a
Jegyzet
Murány ostromá ból már Belagerung v. Murány lett stb.Die Eroberung von Murány
Kertbeny Károly
fordításában, aki azonban később sem fizetett szerzői tiszteletdíjat Kertbeny Károly Mária
Arany János
nak.Arany János
könyarusok
ellen. Többet róla nem
tudok.
Szerkesztői feloldás: könyvarusok
A mi verset olvastál alkalmasint illyen czimű volt: Pusztán ugy-e?
n
Jegyzet
Pusztán című versét
Tompa
Tompa Mihály
Szilágyi
nak küldte: „a
kolonisatio ellen irtam” – jelzi a levélben, melyben érdeklődik, közölhető-e? 1850. júl. 13–25. között.
(
TompaLev. I. k. 109. l.)
A vers a Pesti Röpivekben nem jelent meg. Kéziratban terjedt. (Lásd
TMVM. 223–226., 680. l.).
Szilágyi Sándor
Horváth
, akarhogy dicsért is
előtted, egy hajszállal sem jobb mint a’ minőnek írtam. – Sőt cselfogást tett, tudta ki vagy
te nekem, s hogy ha szóba jön ő köztünk, tudta hogy te öszintén fogsz beszélni; s ha bánt
engem elötted, megfogom tudni, habár történetesen is. Egyéb aránt tőlem olly messze áll az
egész ember (egyszer láttam teljes életemben 1/4 óráig) hogy kár volna róla többet
szólani.
Horváth Lajos
Vadnay Rudi
val
beszéltem,Vadnay Rudolf
n
és – lepiszkoltam; ő azt felelte,
„lomhának korhelynek nevezhettek; de a többi nem
illik rám.” Egyebaránt majd irok én Jegyzet
Vadnay Rudival beszéltem,Vadnay Rudolf
Vadnay
és Vadnay Rudolf
Arany János
üzenetváltására lásd Arany János
Tompa
1850. nov. 30-i levelét, melyből egy Tompa Mihály
Arany János
által Arany János
Vadnay
nak írt levél következik; erre
Vadnay Rudolf
Arany János
nem kapott választ,
s ez méltán bántotta.Arany János
Arany
nak; Február közepén gyermekem születik,
keresztapának hívom. – Nem kell képzelned hogy Arany János
Vadnay
téged megvet; nem! hanem ő, mint már egyszer mondtam
fantasta; innen magyarázd az egészet; Sőt azt mondom, – hogy bár te minden méltánylatot és
tiszteletet megérdemelsz, – de Vadnay Rudolf
ő
mégis
túlságos becsülőd.
Szerkesztői feloldás: őt
A Röpivek betiltása
n
által egy kis barátságos
tréfánk ment füstbe; én ugyanis az irói becsületében általad olly mélyen sértett
Vojtina Andris
Válaszátn
közlendettem leveledre. Jegyzet
Vojtina Andris Válaszát
Tompa
, Vojtina Andris, a szabadon költő „vad-zseni” nevében írt választ. – E
kiadatlanul maradt költeményére Tompa Mihály
Szilágyi Sándor
hagyatékában bukkant rá Szilágyi Sándor
Váczy János
és ismertette a Magyar Salonban (1890. okt.
sz., 32. l.), továbbá későbbi Váczy János
Tompa
életrajzában (Bp. 1913. 95. l. – Lásd
AJ. kk. I. k. 446. l.).Tompa Mihály
Szilágyi
nál hever a kézirat, szeretném ha legalább neked elkűldené.
Szilágyi Sándor
Vahot
Remény
e még eddig nem mozog; sőt a
Phőenix ügye is kutyául áll; egy hónapja hogy kinyomva, bekötve készen áll a
szétkűldésre, s az a gyönyörü hatóság letartóztatta, nem tíltotta be, de
azon ürűgy alatt, hogy még át nem nézte, nem engedi utnak indúlni.
Irtoztató, kétségbeejtő az az elnyomási kéz, melly szegény irodalmunkra nehezedett. Barátom
most mit se nyomass, mert ha csupán dal, szerelem és
hóldvilág lesz is benne letartóztatják. Irtoztató! Igy Vahot Imre
Vahot
Remény
éből sem sok lett azt hiszem; én sem
egyeztem meg vele; de ha fogok én per 5 pengőjével kérem egy versért tőle a díjt; ehhez tartsd
magad; vagy ha mind a 12 füzetbe írok, legalább 50 pengőt kérek tőle. – Bizonyosan tudom hogy
megcsal de ha felszólít még is egyezkedem, mert mit csináljak? Semmi
irodalomgazdászati pros-as-res-pectusaim nincsenek mint szakasztott neked; hanem despectusom
kezd jönniVahot Imre
n
az egész komisz komédia iránt; s korán se véld igen komolytalan
historiának a mit irtam a visszalépésről; én egy sohajtás nélkül hagyom
ezt a hálátlan munkatért oda, azt hidd el nekem; kelkem testem restűl, látom a czélt melly
irodalmunk megölésére törekszik; ösmerem ezt az impertinens akasztófára való publicumot; mondd
mit sajnáljak? Jegyzet
irodalomgazdászati pros-as-res-pectusaim nincsenek… hanem despectusom kezd jönni stb.E szavak tréfás összevonásából származó: prospectusaim, aspectusaim, respectusaim – egyaránt az irodalmi kilátástalanságot jellemzik, míg a despectus a megvetést, lenézést jelenti, azaz
Tompa
undorodását az irodalmi
közállapotoktól.Tompa Mihály
Garay
nak 12
előfizetetGaray János
[!]
szereztem;[sic!]
n
24szeri pirúlás és 48szori izzadás után. A magyar nem
irodalmi nemzet. Sohsem volt, hát még most!
Jegyzet
Szent László című eposzára, melyet élete főművének tekintett, (Eger, 1851–52).Garaynak 12 előfizetet szereztem;Garay János
Az 50 példányos honorarium teljesen igaz; de többet mondok: most irtam
Lukács
nak:Lukács László
n
Jegyzet
pesti könyvkiadó, aki nehezményezte, hogyLukácsnak:Lukács László
Tompa
verseinek első kötetére ráfizetett. (Tompa Mihály
Tompa
–Tompa Mihály
Arany János
nak, 1850. nov. 30.)Arany János
Menyiért
nyomatja ki az en
Regeimet? rögtön és kész pénzzel fizetek. Barátom nem is válaszolt,
mint Szerkesztői feloldás: Mennyiért
Emich
neked; tehát még
pénzért sem akar nekem nyomatni, annyira fáj multkori miattam történt bukása. Igy megy a
világ, a mi világunk édes barátom! Emich Gusztáv
mond
meg
aztán: miért függjön az ember ezen a nyomorúlt pályán? Okvetlen kellene vagy
anyagi vagy erkölcsi jutalomnak lenni; de semmi
sincs!
Szerkesztői feloldás: mondd
Ne félj hogy én
Vahot
nak szólok;
isten tudja mikor váltok ismét levelet vele, kivált ha Remény
e füstbe megyen.
Vahot Imre
Az epistolát is hozzám bátran felre tehedd, módod sem volna hol kiadni;
aztán meg minek? Okosabb lenne az édes
Jancsiká
m! minden Epistolánal, ha csakugyan csinálna ez a Arany János
Vadnay Rudi
bolond ésszel valamit, és
téged én megláthatnálak! de nemis merek erre gondolni mert még keservesebb lesz az
ellenkezővel kibekülni!
Vadnay Rudolf
Egyébaránt köztünk maradjon az egész kereszt apaság, mert mondom a fiú különös állat,
meglehet hogy eszébe sincs már az egész dolog; de arról meggyőződve lehetsz hogy fanatice függ
rajtad. Ne félj, én nem követek ollyan intermediatori módot mint te követtél egykor
Petőfi
és közöttem, nincs
nekem arra elég nyugott kedélyem és jó szívem. Én megmondanám kiméletlenűl az igazat, ha nem
úgy volna is a mint van. Igaz, emberiebb a te modorod, de hiában nekem arra nincs elég
erőm.
Petőfi Sándor
Toldijaidat nem épen abinvisis dicsértem
n
biz én meg, ismerem a
fejét és lábát, innen következtethetem hogy a
derékát is csak kiviszed bizony te édes öcsém Jegyzet
Toldijaidat nem épen abinvisis dicsértemnem látatlanul, hiszen a Toldi estéjéből is olvasott már szemelvényt az Életképekben (1848. I. fé. 4. sz. jan. 23. 116–119. l.). – Érdekes, hogy
Tompa
itt Tompa Mihály
Arany
befejezetlen műveinek három részét, mint a Toldi fejét,
lábát, derekát emlegeti, éppen úgy, mint Arany János
Petőfi
1848. ápr. 18-i levelében.Petőfi Sándor
János
!
Arany János
Hogy Szilveszter éjén vigan voltál, örülök; én itthon gunynyasztottam esteli 9 óráig, akkor
lefeküdtem s aludtam reggelig, mintha semmi sem történt volna az idővel; minthogy nem is
történt semmi, – ha csak a mi számlalásunkban nem; a mivel pedig olly keveset gondol az idő
hogy.... épen semmit sem gondol.
Én már csak megtartom kova természetemet, tennap este kaptam leveledet és már ma az az
Január 10én válaszolok is. –
Ugy-e szép tréfa volt az a
Mike
és Erdélyi János
Rém Elek
história? nevettem a
hebehurgyákat; de jól is esett, mert Tompa Mihály
Erdélyi
hajdanában épen így tett én velemErdélyi János
n
mint most ővele tettek.
Jegyzet
a „hajdanában” kifejezésErdélyihajdanában épen így tett énvelemErdélyi János
Erdélyi
1847-es bírálataira utal a Magyar Szépirodalmi
Szemlében, az első Népregék, Népmondák (1847. I. fé.
4. sz.jan. 24. 54–59. l.), – a második Tompa Mihály
versei címmel jelent meg (1847. II. fé. 13. sz. szept. 26. 193–196.
l.). – Mindkét bírálat tárgyilagos, Erdélyi János
Tompa
mégis megsértődött, mivel „gyengéket” is talált regéi között, némi
bőbeszédűséget is emlegetett, s mint lírai költőről megjegyezte, hogy „mint dalíró, nem lesz
annyira új, hogy bennünket meglepjen!”.Tompa Mihály
Hanem már most időből, papirből
[!]
es gyertyából sőt a szuszból is vegkép kifogyván csak
azt mondom: áldjon meg az isten téged minden falamiástól, szivemből kivanom Amen!
[sic!]
Tompa Mihály
Tompa Mihály