Kertbeny Károly – Szilágyi Sándornak és Aranynak
Lipcsén 1151 Szombat
estén.
n
Jegyzet
Lipcsén 1151a keltezés nyilván hibás,
Kertbeny
rendszere szerint az „11151” jelzés
volna helyes. Bevezetése kétségkívül Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
1851. jan. 1-én kelt terjedelmes levelére céloz, címzettje
pedig az Kertbeny Károly Mária
Arany
hoz írt levelek
közvetítője, Arany János
Szilágyi Sándor
.Szilágyi Sándor
[!]
[sic!]
[szerkesztői feloldás]
jan. 11. 1851.
Tisz nap óta lesz, hogy Önnek
Arany
urnak számára egy nyilt levélt beküldőttem, és ime, kénytelen vagyok egy
új „Depeche-t” az első után kibocsátani, és még honi nyelvűnkben, mert félek ösmerös
nyelvbenArany János
n
kérelmet postára adni.
Jegyzet
ösmerős nyelvbennyilván a kormányzat hivatalos nyelvén, németül.
Az egész dolog összefoglalhatom ebben: Ha Ön és
Arany
Arany János
n
minden csak kaphatando forradalmi, nemzeti és csatódalok nékem
legkurtább időn alatt beküldhetnének? Természetessen eredeti nyelvében.
Nem lehetne e részin a „Magyar irók füzetei
n
-ben” valamit találni.
Jegyzet
Magyar irók füzetei
Szilágyi Sándor
füzetes kiadványa, amelyet az 1850. júl. 1-ével betiltott Magyar Emléklapok
folytatásaként bocsátott közre. Szeptember végéig
négy füzete jelent meg, de a 4. számot elkobozták s ezzel meg is szűnt. Utóbb a négy füzet
Magyar Írók Albuma címen egybekötve mégis megjelent (Pest 1850. VIII,
312. l.).Szilágyi Sándor
Csak egy munka
Karádfi
tól:Szilágyi Sándor
n
Honvéd- és Huszárélet anekdotokban juttot eddig kezembe, de abban semmi becsest nem
találandó.
Jegyzet
Karádfitól:Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
álneve; az itt idézett mű:
Honvéd- és huszárélet. Pest 1850. Heckenast 127
l.
Szilágyi Sándor
Mind e kérdésekben biszonyossan ólly jó lesz – mert tudomás, és, hiszen, honfiszerelem sem
fog hibázni – nekem gyümölcsdus felelet adni, és, a mitt másodszór kérni ólly merész vagyok:
leg hamarabb időben.
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
mit Briefen an
F. L. Herbig
in Leipzig
n
Jegyzet
Mit Briefen an F. L. Herbig in Leipzig
Kertbeny
magyarországi
levelezésének közvetítője tehát a Toldi és a Murány ostroma Kertbeny-féle fordításának kiadója, a lipcsei Friedrich Ludwig Herbig volt.Kertbeny Károly Mária
Ha ön átolvasta, küldjen e levélt
Arany
barátunknak.Arany János
n
Jegyzet
Aranybarátunknak.Arany János
Szilágyi Sándor
e levelet valóban el is juttatta
Szilágyi Sándor
Arany
hoz. Valószínűleg e levél
mellékleteként vette kézhez Arany János
Arany János
a Toldi fordításának első három nyomdai
ívét, amely az Erzählende Dichtungen von J. Arany című gyűjtemény
első kötetének 1–48. lapjaiból állt, s a mű előhangját és első négy énekét tartalmazta (az
utóbbinak öt utolsó versszaka híján, amely már a következő ívre került). Arany János
Kertbeny
korábbi, 1851. jan. 1-én írt levelében hasonló nyomtatványt nem küldött
Kertbeny Károly Mária
Arany János
nak, pusztán az első
ének tizenkét „stanzájának” kéziratát juttatta el hozzá első levelének mellékleteként.
Egyébként is már ez első, 1850. okt. 28-i levelében arról
értesítette a költőt: Leider kann ich Ihnen die Uebersetzung vor dem Druck nicht zur
Vergleichung einsenden – azaz: „sajnos, a fordítást kinyomtatása előtt már nem küldhetem el
önnek összehasonlításra”. 1851. jan. 1-én ugyanígy ír: bei
diesen schlechten Postengang zwischen mir und Ihnen, verzichte ich auf die Einsendung der
Aushängebogen, – azaz: „a köztem és Ön közötti rossz postajárat miatt lemondok a
korrektúra-ívek küldéséről.” S mégis a Toldi Kertbeny-féle
fordításának első három íve Arany János
1851. jan.
20
körül már feltétlenül [bizonytalan olvasat]
Arany
nál volt; másként nem írhatta volna meg jan. 26-i keltezésű német nyelvű levelét, amelyben részletesen
elemzi a fordítást. Minden jel arra mutat tehát, hogy habár e jan.
11-i levélben erre utalás nincsen, Arany János
Kertbeny
e levél mellékleteként küldötte meg –
Kertbeny Károly Mária
Szilágyi Sándor
közvetítésével – Szilágyi Sándor
Arany
nak a
Toldi-fordítás első három kinyomtatott ívét, aki azt Nagyszalontán
1851. jan. 20. táján kapta kézhez.Arany János