Arany – Erdélyi Jánosnak
Ugy nevezett víg eposomat e hó 10-dike körül kezemhez
kapván, van szerencsém azt igen kevés változtatás után visszaküldeni. Az átadó azon izenetét
mellékelte t.
Szőnyi
urnak,Szőnyi Pál
n
miszerint kivánatos volna e műnek uj évrei felküldése: igy azon sokat
változtatnom az idő sem engedé. De mit is változtassak? Az egészet tüzbe vetnem s helyette
mást alkotnom kellene haJegyzet
azon izenetét mellékelte t.Szőnyi Pálról lásd ADATTÁR.Szőnyiurnak,Szőnyi Pál
AJ
. az ő közvetítésével tartott kapcsolatot a Kisfaludy
Társasággal, váltott levelet Arany János
Erdélyi
vel,
neki küldte meg nyugtáját, hogy Az elveszett alkotmányért, majd hogy a
Toldiért járó pályadíjat a Kisfaludy Társaságtól felvette. (Lásd Balogh Péter válaszát Erdélyi János
Erdélyi
nek, Erdélyi János
Arany
felől
érdeklődő 1846. febr. 15-i levelére.
100éKisf. T. 91. l., továbbá Erdélyi János
1847. május végén vagy június
elején Toldy Ferenchez intézett keltezetlen levelét.
Erdélyi Lev. I. k. 308. l. 232. sz. és
Arany János
AJ
. – Arany János
Petőfi
nek 1847. jún. 25-én írt
levelét.)Petőfi Sándor
n
a szépműtan
igényeinek megfelelővé akarnám tenni; igy, a mint van, részletes javitgatás által mit sem
nyer. Érzettem én ezt mielőtt pályára indítám is; tudtam, hogy meséje torzított allegoria,
szerkezete hízakosJegyzet
Az egészet tüzbe vetnem s helyette mást alkotnom kellene ha…hasonlóan ír az eposzról
Szilágyi
nak 1846. febr. 22-i levelében:
„Az egészet kellene megsemmisítnem, ha javítni akarnék rajta.”Szilágyi István
n
Jegyzet
hízakoshézagos. Tájnyelvi alak.
[!]
és
pongyola, tiszta komikum benne igen gyéren, hanem helyette azon ál humor találtatik, mit a
magyar furcsálkodásnak nevez, hogy többnyire gúnyra éspedig keserü gunyra hajlik s a benne
uralkodó leiró modor miatt gyakran idomtalanúl elszélesedik stb. stb. És épen ezért – miután
szilárdságom nem volt az általam is igen gyarlónak elismert művet, pályázás előtt, örök
semmiségnek adni át – akarám azt álnév alatt[sic!]
n
bocsátni közönség elébe: hadd ’folyjon’ gondolám ’iszaposan’ – hadd vágjon
saját módja szerint, jobbra és balra; ha itt-ott tyúkszemre toppant, elevenre tapint, egy
parlagi embert megnevettet vagy másikat boszant, ennyi minden érdeme. Azonban isten az irói
erény jutalmáúl s irói bűn ostoráúl könyvsajtót adott; e büntetést én sem kerűlhetém ki: de
engesztelő áldozatot igérek a komikum megsértett istennőjének.
Jegyzet
álnév alatttervezett álnevét
Szilágyi
hoz 1846. febr. 22-én írt leveléből ismerjük: akkor még csak
célzásként, burkoltan említi a Szilágyi István
Vadonffy Bertalan
nevet. Az elveszett alkotmányt ott még nem
említi.Arany János
A mi a nyelv- és mértékbeli vételmeket illeti:
n
az
ít igeragot s az a, e szócskákat örömest vettem
volna mindenütt hosszu verstagnak s átalában az i, u, ü hangzókról tudom
hol kelljen azokat hosszuknak és hol rövideknek venni: de prózai nyelvű, pongyola költeményem
kedviért önkénytesen távoztam el a szabálytól, hogy szabadabban mozoghassak s ne legyek
kénytelen igen sok prosodiátlan, de azért czélomhoz megkivántató szavakat félrevetni. Ezeket
most már csak az egész mű soronkénti ujradolgozásával javíthatnám meg: de a rozzant bensőü
épület illy gondos kültatarozást nem érdemel. A h előtti rövid
mássalhangzót mindenütt hosszúvá javítám; igyekeztem a kimutatott többi hibákat is
helyrehozni; a nyőtt szót mindazáltal, mellyet –
nyövött – helyett – a szenvedő értelmű nyövik
középige mult idejéűl veszek, meghagytam.
Jegyzet
A mi a nyelv- és mértékbeli vételmeket illeti:feltételezhető, hogy amit
Arany
az egyes „verstagul” használt ragok, képzők, szavak és szóvégződések
hosszúságára vonatkozóan előad, lényegében válasz azokra a „közlött figyelmeztetésekre”,
amelyeket Arany János
Erdélyi
az eposz
visszaküldésekor azóta elveszett kísérő levelében előadott.Erdélyi János
Végre, a czím- és invocatióbeli furcsálkodás helyett, a kezdetet
óhajtanám illyformán, mint mellékelve van, változtatni.