Ez úttal ollyan voltam a válaszolásban, mint a kovás puska a sülésben, a lobbanás után
nagysokára pukkan. Lobbanásom megtörtént leveled vételekor, de némi
temetési kőrülmények miatt csak most sült el végkép irhatásom, a golyó
persze csak nehány nap mulva talál téged szíveden.
Ludhust enni: jó. – azt sem tudom hát megfejteni: álmad, mellyben engem kék kabatban láttal,
mellyet pedig nem viselek, mit jelent? alkalmasint az ellenkezőt: tudni illik hogy nem fogsz
nálad látni. Irtóztató messze vagyunk egymástól! olly messze testben, mint a millyen közel
lélekben! A pisztrang igen felséges eledel, de csak jönnél te, hal nélkül is elfogadnálak.
Dionysius Catonak igassága van,
n
mert hogy te
ohajtasz engem látni tudom; én is ohajtalak téged, bár soha sem
álmodtam meg veled, mit szinte restelek. –
Jegyzet
Dionysius Catonak igassága van,Dicta Catonis = Cato mondásai, Disticha Catonis = Cato párversei (i. e. 3. sz.-tól) latin nyelvű gnóma gyűjtemény. Magyarországon e korban sokat idézett könyv. (Lásd Világir. Lex. 1972. II . k. 716. l .)
Álomról beszeltem, folytatom. A magyar irodalomból nem lessz semmi; s annak általad remélt
felvirulása csak álom.
Szász Károly
nál olvastam egy Szász Károly
Gyulai
által írt levelet,Gyulai Pál
n
ebben szörnyű
vonásokkal festetik azon minden képzeletet meghaladó nyomás, mellyet a visgaló bizottmány
(német katonák) minden magyar ellen kifejt. Ma holnap a puszta magyar szó
botrány lessz szemökben. Nem garantirozza a mi jövőnket barátom semmi csupán a – halál. Nem
hiszem hogy az én lelkem delejszerűn nem azon enyészetét érzi az irodalomnak, melly
bekövetkezni fog, mert egészen elcsüggedve, leverve van. Nevess ki a minap leültem irni, és
szemem – miért, miért nem? egyszerre könnyekkel telt meg. Ugy fáj nekem valami, ha verset
akarok irni. Gyengeség, egyéni kishitüség, azt hiszem szeretem azt hinni, denique úgy van.
Vedd hozzá még azon körűlményt, hogy a mit nyomatni lehet, érdektelen, a
mi érdekelné a közönség lelkét, nem kiadható. A hatalom keze, a közönség hidegsége, a
szerkesztők nyomorúsága, az irótársak gazsága egyesűl megsemmisitésünkre.
Jegyzet
olvastam egyez a német „vizsgáló bizottmány” tevékenységét ismerteti a magyar kezdeményezesek ellen. „A rendőrség censurai osztálya oly szigoru és nevetséges, hogy ha mind igy megy, alkalmasint a ,magyar’ szót sem fogja szenvedni” – írtaGyulaiáltal írt levelet,Gyulai Pál
Gyulai
(1851. jan. 20.
GyulaiLev. 70. l.).Gyulai Pál
Én sem jöttem soha azon gondolatra hogy
Benkert
ből Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
t syllabizaljak ki, én is mástol tudom.
Nincs ennek a németnek annyi istene hogy Toldydat csak meglehetősen is visszaadja,
magad tudod hogy annak igen sok helye fordíthatlan. Én is ide irom hát, a mit róla a
Pesti napló 245–246-ik számaiban olvastam: „Kertbeny Károly Mária
Petőfi Sándor
költemenyeiből legelebb
Petőfi Sándor
Dux
fordított németre alig 30 s
nehány kisebb darabot; a német közönség a rosz forditás fátyolán keresztül is fölfodözte benne
a ritka költői tehetséget. – alább igy: Rákospalotai Dux Adolf
Benkert Károl Maria
alias Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
n
–
ki nem ösmeri e charlatánok charlatánját? – feladatúl tűzte magának a magyar irodalmat a
külfőld előtt pelengérre állítani, és remekeinek forditásához fogott. Jegyzet
KertbenyKároly
fordítói tevékenységéről lásd még Kertbeny Károly Mária
Tompa
1851. jan. 10-i levelét, továbbá Tompa Mihály
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
Arany János
hoz írt leveleit és
azok jegyzeteit, valamint ADATTÁRt.
Arany János
Petőfi
kőlteményiből kiadott egy vastag
kötetet, rettenetes forditásban.
Petőfi István
Maria
ugyan is azon emberek közé
tartozik, kik egy nyelvet sem tudnak, míg Magyarországban volt, senkinek sem jutott eszébe őt
magyamak tartani, Kertbeny Károly Mária
Németorgban
pedig
írmodora után senki sem akarja németnek tartani, s rosz némettségeSzerkesztői feloldás: Németországban
[!]
mind maga, mind
kiméletes biralói által azzal mentetik hogy – magyar. Legujabban [sic!]
P.
Janos vitézet dolgozta meg, a könyvecske borítékán egy egész lap van tele magyarbol
fordított munkák hirdetésevel (:no, mi alkalmasint itt paradirozunk Petőfi Sándor
Jánoska
.) mellyekkel részint már
elárasztá, részint elárasztani készűl, a magyar irodalom remekeire kiváncsi német közönséget.
– tovább – Illy körülmények közt magyar mint német örömmel üdvözölheti
Hartmann Mórt mint Arany János
P.
német forditóját. – stb alább: Hartmann maga nyelvünket sem tudja (!!! e jeleket én teszem:) e hiány
kipotlását Petőfi Sándor
Szarvadi
hazánkfiaSzarvady Frigyes
n
vállalta magára (!!! ezeket is én:) ki a költő dalait először szórűlJegyzet
Hartmann Mór …Németre fordítottákhazánkfiaSzarvadi[szerkesztői feloldás]FrigyesSzarvady Frigyes
Petőfi
verseit:
Alexander Petőfi’s Gedichte. Aus dem Ungarischen von
Petőfi István
Fr. Szarvady
und
Moritz Hartmann. Darmstadt, 1851.
Szarvady Frigyes
[!]
szóra átfordítja
Hartmannak.! Sokaig eljenek a czimborák! ezek is majd
megadják savát borsát, [sic!]
P.
költeményeinek!
Petőfi Sándor
Most olvasom
Egresi
hez írt
versedet,Egressy Gábor
n
– a vers szép, de szegény Jegyzet
a Hölgyfutár 1851. febr. 6-i számában. A vers keletkezéséről, közlésének körülményeiről lásd mégEgresihez irt versedet,Egressy Gábor
Tompa
1850. okt. 27-i és
nov. 30-i ,
Tompa Mihály
Arany János
nak írt leveleit és
azok jegyzeteit.Arany János
Gábor
még sem tudom mikor jut színpadra. A lapok ismét
pengetik, de nem hiszem hogy biztos alapja legyen fecsegéseiknek.
Egressy Gábor
Szilágyi S.
végkép megbukott,
én is sajnalom, még ollyan sem volt, mint ő, akarmit kiabaljanak reá azok az irigy
fraterek.
Szilágyi Sándor
Pályamunkám nincs, nem is lessz. – Miről minap beszéltem neked most már mint bizonyost irom:
e pályáról vissza léptem. Lelkem régóta ollyan volt már mint a
leszakadni akaró gyümölcs, egy kis szellő megrázza s lenn van.
Lelkűletemet ösmered régebben e tárgyban, most csak azt teszem hozzá: a pesti napló 261-ik
számában így biráltattam meg:
n
„Jegyzet
így biráltattam meg: stb.A
Tompá
t bántó bírálatot Tompa Mihály
Szilveszter
álnéven Berecz Károly
Berecz Károly
írta s 1851. jan. 22-én jelent meg a Pesti Naplóban: Visszatekintés az 1850-ik évi magyar szépirodalomra címen. – A
Berecz Károly
Tompa
által idézett mondat
után versei közül megemlíti: A gólyához, Fiam születésekor, Tengerszem címűeket, mint amelyek
„költői keble legszebb szüleményei közé sorozhatók”.Tompa Mihály
Tompa
verseiben egy
idő óta több költői emelkedettség vehető észre!” átlátod a malitiát melly ezen
sorokban fekszik. 10 éves iró vagyok és már is emelkedettség vehető észre
verseimben. Szépen haladok! e szavak megérlelték határozatomat, s
visszavonultam: – sem szellemi, sem anyagi jutalma az irónak! s a
mellett még piszok, azoktól a nyomorúlt középszerüsegektől, kiknek
egy-két jó irók szálkák vagyunk szemeikben! a ki szereti ezt a mulatságot, irjon, nekem nincs
hozzá gusztusom.
Tompa Mihály
Azért azt ne gondold édes
Jánoská
m! hogy a la Arany János
Medgyes Lajos
Medgyes Lajos
n
egy versemben
megirom a Búcsút a költészettől. Nem! irok biz én
magamnak, jöbbJegyzet
a laBúcsú a költészettől című verse. Erdélyi Lant. írtaMedgyes LajosMedgyes Lajos
Medgyes Lajos
. Kolozsvár, 1846. 174–175. l.
Medgyes Lajos
[!]
jövő reményében, a mi ugyan keptelenség, – de e
moslékba nem elegyedem.
[sic!]
Vojtina Bandi válaszának a Hölgyfutarban nem
lenne értelme, a Röpivekben
n
jol
jött volna ki. Vesszen!
Jegyzet
Vojtina Bandi válaszának … a Röpivekben …közben azonban a Röpíveket betiltották és így nem jelent meg sehol.
Tompa
életrajzának írásakor akadt rá Tompa Mihály
Váczy János
, Váczy János
Szilágyi Sándor
iratai közt. Ismertette a Magyar Szalonban (1890. okt., 32. l.) és
Szilágyi Sándor
Váczy János
: Tompa Mihály életrajza (Bp. 1913. 95. l.).Váczy János
Igazad van,
Nagy Ignácz
javul, –
de azért lapja sokkal gyengebb most, mint a mult évben. Hiaba! a körülmények hatalma nyomja
szegény Nagy Ignác
Náczi
t is!
Nagy Ignác
Arianus
?Arany János
n
hát
barátom egy azon capacitások közűl kik most gombaként nőnek, s büdösitik mint a pöfeteg a
földig rágott irodalmi gyepet.
Jegyzet
Arianus?Arany János
Arany János
álneve, a Hölgyfutárban használta 1850-ben lásd ADATTÁR.
Arany János
Zalár
ból nem lesz Zalár József
Petőfi
, de legalább nem boszantja ugy az
embert, mint kedves collegái. Petőfi Sándor
Szász Károly
Bejében nevelő, s papi candidatus, ezt a szent jármat akarja ő is
nyakába venni.
Szász Károly
Vadnai Rudi
nak, vagy a mint ö
szereti magát nevezni Vadnay Rudolf
Radó
nak,
febr. 1. 1851.
Vadnay Rudolf
Dénes
nevü fia
született,Kövendi Dénes
n
ennyit tudok róla hírből. Egyébaránt
keresztapaságodbőlJegyzet
Vadnai Rudinak, … fia született,Vadnay Rudolf
Vadnay
már előbb jelezte Vadnay Rudolf
Tompá
nak, Tompa Mihály
Arany János
t szeretné keresztapának (lásd Arany János
Tompa
, 1851. jan.
10-i levele); mivel nem úgy lett, nyilván
röstellte megimi Tompa Mihály
Arany János
nak.Arany János
[!]
a mint látom nem lessz semmi! Hiába, mindig mondom hogy fantaszta a
legény; ha látta a nehézséget és plane lehetetlenséget mi a fenének locsogta elöttem.? Némi
reményt költött fel bennem; mellynek én, ismerve ötet, elég bangó voltam akkor helyet adni. Te
[sic!]
Jánoska
! én nem mehetek hozzád, a
hivatal barátom engem nem bocsát! De te Arany János
Janoska
te? Jőj te hozzám barátom! Szedd fel magadat, valami debreczeni vásár
alkalmával, – én elédbe megyek a Tiszáig; Hol jösz át a Tiszán Miskólcznak igyekezvén? én ott várlak a parton. Hát 20–25 mértföld csakugyan
örökké való gát lenne köztünk, hogy soha ez életben ne lássuk egymást? Szégyen volna mind
kettőnkre! Gondolj valamit az isten áldjon meg, s tudosits, csináljunk
bizonyos tervet. Ah de bolondság! dehogy lessz abból valami!
Arany János
Vas Gereben
nel, jól teszed ha nem
alkuszol, engem nem csalt meg, mert nem volt vele közelebbi irodalmi viszonyom, de ha ollyan
mint a többi szerkesztők nem érdemel jó szót sem. Nekem is irt, de én nem
irok neki. – Persze mi volna most az a Népies
füzetek
?
Vas Gereben
n
Jegyzet
a Nép Barátja egykori szerkesztője most hasonlóval próbálkozott, A falu könyve című kiadványának első füzete 1851 elején jelent meg (LásdVas Gerebennel,… Népies füzetek ?Vas Gereben
Tompa
ápr. 24-i levelét.).
A Hgyf.
jún. 26-án hirdeti, hogy „az első tizenkét füzet
elkészült.” (574. l.).Tompa Mihály
Nevelőségedre
n
nem tudok mit
szolani. Én évekig probáltam kipróbaltam, s megutaltam. Termeszetesen te már nem vagy
fiatal praefectus, veled nem fognak roszúl bánni, kivált ha ösmered a
helyet. Nincs mit mondanom egyebet, hanem hogy adjon isten sükert és jutalmat
fáradozásaidban.
Jegyzet
Nevelőségedreez év januárjában levelezett
Arany János
Arany János
Kovács János
sal, aki őt hívatta
meg Gesztre, Kovács János
Tisza Domokos
mellé nevelőnek. (Lásd
Tisza Domokos
Sáfrán Györgyi
: Arany János
Geszten. Békési Élet 1972. 2. sz. 246–247. l.)Sáfrán Györgyi
A Phöenix
n
még mindig
tojásait üli; engem pedig zaklatnak a könyv- vagy pénzért! nyomorúlt allapot, – Jegyzet
A Phöenixa Losonczi Phőnix című folyóirat terjesztését
Tompa
is vállalta, ezért zaklatták az előfizetők.Tompa Mihály
Vahot
Remény
e nyugszik. Vahot Imre
Gereben
fűzeteiről mit sem hallok. Lapengedélyt senki sem
kapott. Bizony szépen vagyunk.
Vas Gereben
Bajza összes munkai
ra
n
és valami Szemüveg
naplojá
ra kaptam előfizetési ivet.Jegyzet
Bajza összes munkai ra Bajza József összegyűjtött munkái. I–II. köt. Pest, 1851.
n
Majd bolond vagyok más
firkainak koldúlni, míg a magamét a moly eszi meg.
Jegyzet
Szemüveg naplojá ra kaptam előfizetési ivet.Az 1851-ben névtelenül megjelent mű teljes címe: Egy szemüveg naplója a forradalom előtt, alatt és utáni korszakból. Szerzője
Szilágyi Sándor
.
Szilágyi Sándor
Tompa
ez évi ápr. 24-i levelében
felsorolta Tompa Mihály
Arany János
nak azokat
a műveket, amelyekre előfizetési gyűjtő íveket kapott.Arany János
Hogy kicsoda tehát még is az az
Arianus
? az az arianus barátom! az .... He, te gonosz, istentelen Arany János
Jánoska
! kelepczébe akartál keríteni, – de
meg is adtam neked feljebb! Tedd zsebre már most!
Arany János
Tompa
Tompa Mihály