Tompa Mihály – Aranynak

Arany János

m!

Ez úttal ollyan voltam a válaszolásban, mint a kovás puska a sülésben, a lobbanás után nagysokára pukkan. Lobbanásom megtörtént leveled vételekor, de némi temetési kőrülmények miatt csak most sült el végkép irhatásom, a golyó persze csak nehány nap mulva talál téged szíveden.

Én az álmos könyvből csak ennyit tudok:

Pálczán járni: betegség.

Ludhust enni: jó. – azt sem tudom hát megfejteni: álmad, mellyben engem kék kabatban láttal, mellyet pedig nem viselek, mit jelent? alkalmasint az ellenkezőt: tudni illik hogy nem fogsz nálad látni. Irtóztató messze vagyunk egymástól! olly messze testben, mint a millyen közel lélekben! A pisztrang igen felséges eledel, de csak jönnél te, hal nélkül is elfogadnálak. Dionysius Catonak igassága van,

n

Jegyzet

Dionysius Catonak igassága van,

Dicta Catonis = Cato mondásai, Disticha Catonis = Cato párversei (i. e. 3. sz.-tól) latin nyelvű gnóma gyűjtemény. Magyarországon e korban sokat idézett könyv. (Lásd Világir. Lex. 1972. II . k. 716. l .)

mert hogy te ohajtasz engem látni tudom; én is ohajtalak téged, bár soha sem álmodtam meg veled, mit szinte restelek. –

Álomról beszeltem, folytatom. A magyar irodalomból nem lessz semmi; s annak általad remélt felvirulása csak álom.

Szász Károly

nál olvastam egy

Gyulai

Gyulai Pál

által írt levelet,

n

Jegyzet

olvastam egy GyulaiGyulai Pál által írt levelet,

ez a német „vizsgáló bizottmány” tevékenységét ismerteti a magyar kezdeményezesek ellen. „A rendőrség censurai osztálya oly szigoru és nevetséges, hogy ha mind igy megy, alkalmasint a ,magyar’ szót sem fogja szenvedni” – írta

Gyulai

Gyulai Pál

(1851. jan. 20. GyulaiLev. 70. l.).

ebben szörnyű vonásokkal festetik azon minden képzeletet meghaladó nyomás, mellyet a visgaló bizottmány (német katonák) minden magyar ellen kifejt. Ma holnap a puszta magyar szó botrány lessz szemökben. Nem garantirozza a mi jövőnket barátom semmi csupán a – halál. Nem hiszem hogy az én lelkem delejszerűn nem azon enyészetét érzi az irodalomnak, melly bekövetkezni fog, mert egészen elcsüggedve, leverve van. Nevess ki a minap leültem irni, és szemem – miért, miért nem? egyszerre könnyekkel telt meg. Ugy fáj nekem valami, ha verset akarok irni. Gyengeség, egyéni kishitüség, azt hiszem szeretem azt hinni, denique úgy van. Vedd hozzá még azon körűlményt, hogy a mit nyomatni lehet, érdektelen, a mi érdekelné a közönség lelkét, nem kiadható. A hatalom keze, a közönség hidegsége, a szerkesztők nyomorúsága, az irótársak gazsága egyesűl megsemmisitésünkre.

Én sem jöttem soha azon gondolatra hogy

Benkert

Kertbeny Károly Mária

ből

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

t syllabizaljak ki, én is mástol tudom. Nincs ennek a németnek annyi istene hogy Toldydat csak meglehetősen is visszaadja, magad tudod hogy annak igen sok helye fordíthatlan. Én is ide irom hát, a mit róla a Pesti napló 245–246-ik számaiban olvastam: „

Petőfi Sándor

költemenyeiből legelebb

Dux

Dux Adolf

fordított németre alig 30 s nehány kisebb darabot; a német közönség a rosz forditás fátyolán keresztül is fölfodözte benne a ritka költői tehetséget. – alább igy: Rákospalotai

Benkert Károl Maria

Kertbeny Károly Mária

alias

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

n

Jegyzet

KertbenyKároly

Kertbeny Károly Mária

fordítói tevékenységéről lásd még

Tompa

Tompa Mihály

1851. jan. 10-i levelét, továbbá

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

Arany János

hoz írt leveleit és azok jegyzeteit, valamint ADATTÁRt.

– ki nem ösmeri e charlatánok charlatánját? – feladatúl tűzte magának a magyar irodalmat a külfőld előtt pelengérre állítani, és remekeinek forditásához fogott.

Petőfi

Petőfi István

kőlteményiből kiadott egy vastag kötetet, rettenetes forditásban.

Maria

Kertbeny Károly Mária

ugyan is azon emberek közé tartozik, kik egy nyelvet sem tudnak, míg Magyarországban volt, senkinek sem jutott eszébe őt magyamak tartani,

Németorgban

Szerkesztői feloldás: Németországban

pedig írmodora után senki sem akarja németnek tartani, s rosz némettsége

[!]

[sic!]

mind maga, mind kiméletes biralói által azzal mentetik hogy – magyar. Legujabban

P.

Petőfi Sándor

Janos vitézet dolgozta meg, a könyvecske borítékán egy egész lap van tele magyarbol fordított munkák hirdetésevel (:no, mi alkalmasint itt paradirozunk

Jánoska

Arany János

.) mellyekkel részint már elárasztá, részint elárasztani készűl, a magyar irodalom remekeire kiváncsi német közönséget. – tovább – Illy körülmények közt magyar mint német örömmel üdvözölheti Hartmann Mórt mint

P.

Petőfi Sándor

német forditóját. – stb alább: Hartmann maga nyelvünket sem tudja (!!! e jeleket én teszem:) e hiány kipotlását

Szarvadi

Szarvady Frigyes

hazánkfia

n

Jegyzet

Hartmann Mór … [szerkesztői feloldás] Frigyes SzarvadiSzarvady Frigyes hazánkfia

Németre fordították

Petőfi

Petőfi István

verseit: Alexander Petőfi’s Gedichte. Aus dem Ungarischen von

Fr. Szarvady

Szarvady Frigyes

und Moritz Hartmann. Darmstadt, 1851.

vállalta magára (!!! ezeket is én:) ki a költő dalait először szórűl

[!]

[sic!]

szóra átfordítja Hartmannak.! Sokaig eljenek a czimborák! ezek is majd megadják savát borsát,

P.

Petőfi Sándor

költeményeinek!

Hát

Jánoska

Arany János

, hogyan tetszik

Maria

Kertbeny Károly Mária

ur? nekem sehogyan!

Most olvasom

Egresi

Egressy Gábor

hez írt versedet,

n

Jegyzet

EgresiEgressy Gábor hez irt versedet,

a Hölgyfutár 1851. febr. 6-i számában. A vers keletkezéséről, közlésének körülményeiről lásd még

Tompa

Tompa Mihály

1850. okt. 27-i és nov. 30-i,

Arany János

nak írt leveleit és azok jegyzeteit.

– a vers szép, de szegény

Gábor

Egressy Gábor

még sem tudom mikor jut színpadra. A lapok ismét pengetik, de nem hiszem hogy biztos alapja legyen fecsegéseiknek.

Szilágyi S.

Szilágyi Sándor

végkép megbukott, én is sajnalom, még ollyan sem volt, mint ő, akarmit kiabaljanak reá azok az irigy fraterek.

Pályamunkám nincs, nem is lessz. – Miről minap beszéltem neked most már mint bizonyost irom: e pályáról vissza léptem. Lelkem régóta ollyan volt már mint a leszakadni akaró gyümölcs, egy kis szellő megrázza s lenn van. Lelkűletemet ösmered régebben e tárgyban, most csak azt teszem hozzá: a pesti napló 261-ik számában így biráltattam meg:

n

Jegyzet

így biráltattam meg: stb.

A

Tompá

Tompa Mihály

t bántó bírálatot

Szilveszter

Berecz Károly

álnéven

Berecz Károly

írta s 1851. jan. 22-én jelent meg a Pesti Naplóban: Visszatekintés az 1850-ik évi magyar szépirodalomra címen. – A

Tompa

Tompa Mihály

által idézett mondat után versei közül megemlíti: A gólyához, Fiam születésekor, Tengerszem címűeket, mint amelyek „költői keble legszebb szüleményei közé sorozhatók”.

„

Tompa

Tompa Mihály

verseiben egy idő óta több költői emelkedettség vehető észre!” átlátod a malitiát melly ezen sorokban fekszik. 10 éves iró vagyok és már is emelkedettség vehető észre verseimben. Szépen haladok! e szavak megérlelték határozatomat, s visszavonultam: – sem szellemi, sem anyagi jutalma az irónak! s a mellett még piszok, azoktól a nyomorúlt középszerüsegektől, kiknek egy-két jó irók szálkák vagyunk szemeikben! a ki szereti ezt a mulatságot, irjon, nekem nincs hozzá gusztusom.

Azért azt ne gondold édes

Jánoská

Arany János

m! hogy a la

Medgyes Lajos

n

Jegyzet

a la Medgyes LajosMedgyes Lajos

Búcsú a költészettől című verse. Erdélyi Lant. írta

Medgyes Lajos

. Kolozsvár, 1846. 174–175. l.

egy versemben megirom a Búcsút a költészettől. Nem! irok biz én magamnak, jöbb

[!]

[sic!]

jövő reményében, a mi ugyan keptelenség, – de e moslékba nem elegyedem.

Vojtina Bandi válaszának a Hölgyfutarban nem lenne értelme, a Röpivekben

n

Jegyzet

Vojtina Bandi válaszának … a Röpivekben …

közben azonban a Röpíveket betiltották és így nem jelent meg sehol.

Tompa

Tompa Mihály

életrajzának írásakor akadt rá

Váczy János

,

Szilágyi Sándor

iratai közt. Ismertette a Magyar Szalonban (1890. okt., 32. l.) és

Váczy János

: Tompa Mihály életrajza (Bp. 1913. 95. l.).

jol jött volna ki. Vesszen!

Igazad van,

Nagy Ignácz

Nagy Ignác

javul, – de azért lapja sokkal gyengebb most, mint a mult évben. Hiaba! a körülmények hatalma nyomja szegény

Náczi

Nagy Ignác

t is!

Arianus

Arany János

?

n

Jegyzet

ArianusArany János ?

Arany János

álneve, a Hölgyfutárban használta 1850-ben lásd ADATTÁR.

hát barátom egy azon capacitások közűl kik most gombaként nőnek, s büdösitik mint a pöfeteg a földig rágott irodalmi gyepet.

Zalár

Zalár József

ból nem lesz

Petőfi

Petőfi Sándor

, de legalább nem boszantja ugy az embert, mint kedves collegái.

Szász Károly

Bejében nevelő, s papi candidatus, ezt a szent jármat akarja ő is nyakába venni.

Vadnai Rudi

Vadnay Rudolf

nak, vagy a mint ö szereti magát nevezni

Radó

Vadnay Rudolf

nak, febr. 1. 1851.

Dénes

Kövendi Dénes

nevü fia született,

n

Jegyzet

Vadnai RudiVadnay Rudolf nak, … fia született,

Vadnay

Vadnay Rudolf

már előbb jelezte

Tompá

Tompa Mihály

nak,

Arany János

t szeretné keresztapának (lásd

Tompa

Tompa Mihály

, 1851. jan. 10-i levele); mivel nem úgy lett, nyilván röstellte megimi

Arany János

nak.

ennyit tudok róla hírből. Egyébaránt keresztapaságodből

[!]

[sic!]

a mint látom nem lessz semmi! Hiába, mindig mondom hogy fantaszta a legény; ha látta a nehézséget és plane lehetetlenséget mi a fenének locsogta elöttem.? Némi reményt költött fel bennem; mellynek én, ismerve ötet, elég bangó voltam akkor helyet adni. Te

Jánoska

Arany János

! én nem mehetek hozzád, a hivatal barátom engem nem bocsát! De te

Janoska

Arany János

te? Jőj te hozzám barátom! Szedd fel magadat, valami debreczeni vásár alkalmával, – én elédbe megyek a Tiszáig; Hol jösz át a Tiszán Miskólcznak igyekezvén? én ott várlak a parton. Hát 20–25 mértföld csakugyan örökké való gát lenne köztünk, hogy soha ez életben ne lássuk egymást? Szégyen volna mind kettőnkre! Gondolj valamit az isten áldjon meg, s tudosits, csináljunk bizonyos tervet. Ah de bolondság! dehogy lessz abból valami!

Vas Gereben

nel, jól teszed ha nem alkuszol, engem nem csalt meg, mert nem volt vele közelebbi irodalmi viszonyom, de ha ollyan mint a többi szerkesztők nem érdemel jó szót sem. Nekem is irt, de én nem irok neki. – Persze mi volna most az a Népies füzetek ?

n

Jegyzet

Vas GerebenVas Gereben nel,… Népies füzetek ?

a Nép Barátja egykori szerkesztője most hasonlóval próbálkozott, A falu könyve című kiadványának első füzete 1851 elején jelent meg (Lásd

Tompa

Tompa Mihály

ápr. 24-i levelét.). A Hgyf. jún. 26-án hirdeti, hogy „az első tizenkét füzet elkészült.” (574. l.).

Nevelőségedre

n

Jegyzet

Nevelőségedre

ez év januárjában levelezett

Arany János

Kovács János

sal, aki őt hívatta meg Gesztre,

Tisza Domokos

mellé nevelőnek. (Lásd

Sáfrán Györgyi

: Arany János Geszten. Békési Élet 1972. 2. sz. 246–247. l.)

nem tudok mit szolani. Én évekig probáltam kipróbaltam, s megutaltam. Termeszetesen te már nem vagy fiatal praefectus, veled nem fognak roszúl bánni, kivált ha ösmered a helyet. Nincs mit mondanom egyebet, hanem hogy adjon isten sükert és jutalmat fáradozásaidban.

A Phöenix

n

Jegyzet