Aranysárkány fejléc kép
 
Tompa Mihály – Aranynak Kelemér martius 27. 1851.  
  Kedves barátom!  
  Egy kicsit nagyon elkésett ezúttal a kova, a mint egy hónapi nem-válaszolásomból magad is bőlcsen láthatod. Hanem ne okolj, körűlményeim, – vagy a mint egy tréfás czimborám szokta mondani: sorom volt, – tehát körűlményeim nem engedték, hogy úgy a hogy kisüssem a constructiót.
n
Jegyzet
elkésett ezúttal a kova,… körűlményeim nem engedték, hogy úgy a hogy kisüssem a constructiót.
Utalás az acél-kova hasonlatra, amely szerint
Arany János
Arany János
az acél s ütésére a kova, azaz
Tompa
Tompa Mihály
– szikrát vet. (Lásd
Arany János
Arany János
1850. nov. 20-i,
Tompa
Tompa Mihály
nov. 30-i leveleit.)
Aztán édes
Jánoská
Arany János
m én e naptól fogva tísztán jó barátod vagyok és nem poëta-collegád, ha tehát ritkábban irok, az az oka, mert a kezem reszket, versirás helyett ugyanis már most egész nap ások, kapálok, óltok s egyéb parasztikus munkát végzek. – Igaz, 32 éves koromban
n
Jegyzet
32 éves koromban
Tompa
Tompa Mihály
– mint 1847. júl. 5-i leveléből tudjuk, sokáig, ezek szerint még 1851-ben is, abban a hiszemben volt, hogy 1820-ban született – holott 1817-ben.
tán még igen korán van, szegre akasztani a dudát, vagy a mint szokták mondani: borostyánaimon pihenni, a mellyek ugyan nincsenek, de lehetnének. Hanem tudj’ a manó ez az állapot nekem sokkal kényelmesebb, sokkal nyugtatóbb; mert mese az édes barátom! hogy én feláldozni tartozom nemzetemnek magamat, ez pedig mit sem áldozik értem s az irodalomért. De hagyjuk a száraz okoskodást, ugy sincs belőle semmi haszon! Elég az hozzá hogy én nem irok, ha még egyszer úgy agyonütsz is mint lepingáltad,
n
Jegyzet
mint lepingáltad,
Arany János
Arany János
önéletrajzi levelében is említi, hogy ifjú korában „majd festő, majd szobrász” vágyott lenni. ( AJ. kk. XIII. k. 110. l.) –
Tompá
Tompa Mihály
nak lerajzolta házatája alaprajzát, kb.
febr. 20
[bizonytalan olvasat]
-i levelében pedig azt, hogyan üti agyon
Tompá
Tompa Mihály
t, ha beszünteti szépírói munkásságát. E rajzos levelei elvesztek, de ismerjük a Naturam furci expellas című versének sajátkezű illusztrációját: a két ágasra kifeszitett tökharangot, amelyet gyermekkorában kongatott. ( AJ. kk. I. k. 320. l.).
legalább mostani határozott meggyöződésem nem írni; a fene tudja, nem bolondúlok-e azonban ismét meg az irásra, mint most rögtön tevém a nem-irásra!  
  A Phőnixet még nem kaptuk, s igy a Daliás idők et nem láttam,
n
Jegyzet
A Phőnixet még nem kaptuk, s igy a Daliás idők et nem láttam,
a Losonczi Phőnix, (I. k. 78–85. l.).
de előre felteszem, hogy ollyak minőknek én gondolom.  
  Accurat úgy jártam pedig én is mint te; a Magyar Hirlaptól 5 darab 9xos jegyet kaptam
n
Jegyzet
a Magyar Hirlaptól 5 darab 9xos jegyet kaptam
9 krajcáros postabélyegeket. Az első osztrák bélyegeket 1850. jún. 1-én bocsátották ki, nálunk is ezek voltak forgalomban. Magyarország csak a kiegyezés után, 1867 júniusától bocsáthatott ki önállóan bélyegeket.
egy nyomott levélkében; s még az a legszebb hogy innen Pestig csak 6-os jegy kell, s a 9-esek mind arra valók hogy Szalontára irjak alattok; de bezzeg én sokkal roszabb vagyok mint te; az az te jó vagy én rosz, hogy a sors és szerencse adományát illy későn használom. Semmi, még tovább tart!  
  Azért irok most én illyen rendetlenűl, hogy egyszer a leveledbe pillantok, máskor a fejemből irom a mi eszembe jut; azonban mindegy csak legyen, akarhogy, s remélem: hogy, azért hogy literator ember vagy nem itéled meg az én parlagiságomat.  
 
Benkert
Kertbeny Károly Mária
forditásáról azóta, megint jót dicséretest olvastam a lapok valamellyikében; az ördög érti ezeket az ujságírókat!  
  Mit a fametszetekről álmodozol,
n
Jegyzet
Mit a fametszetekről álmodozol,
Arany János
Arany János
ban fent említett képzőművész hajlamai azt a gondolatot, vágyat ébresztették, bár Toldija fametszet illusztrációkkal jelenhetne meg.
– mert az csak „elröppenő álomkép, csalódás” mint egy pataki chorusbeli énekben vagyon – azt a magyar irodalom és nemzet kebelében soha el nem éred. Csak kiadhasd, fiu! Ad vocem kiadás: Pestről egy illyenforma levelet kaptam egy ismerősömtől: „Ismerni fogja ön
Puzdor Gyulá
Puzdor Gyula
t,
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
Puzdor Gyulá
Puzdor Gyula
t,
verselt is (lásd pl. Időjárás című versét Hgyf. 1850. II. fé. 67. sz. szept. 20. 265. l.). –
Tompa
Tompa Mihály
regéit azonban nem ő adta ki.
ez pápai fiú, komoly ember és gazdag; előttünk azon ajánlatot tevé: hogy ön Regeit kiadja a maga kőltségén, ha ön bele egyezik, azért tudosítson kézirata felöl stb
” Ez furcsán hangzik ugy-e? Nevetnék rajta, ha a véletlenség adná ki kéziratomat! egyébaránt azóta mitsem hallottam a dologról; ez is alkalmasint ollyan „elreppenő álomkép, csalódás” leszsz, mint a te fametszeted; – pedig tudom és hiszem, hogy Toldydból véghetetlen sok komoly és humoristicus és bohós helyzetet lehetne egy ügyes embernek rajzolni. –  
 
Gereben
Vas Gereben
fene ember, az igaz; forradalomban néplapot, most néplapot adni ki,
n
Jegyzet
Gereben
Vas Gereben
… forradalomban néplapot, most néplapot adni ki
a Nép Barátját először
Arannyal
Arany János
együtt, majd egyedül szerkesztette. – 1851-ben jelentek meg A falu könyve című füzetei.
még is csak jó gyomor, s kiváltkép jó pofa kell hozzá; nekem is írt, hogy dolgozzam neki, hanem én is épen annyit dolgozom neki, mint te, ut figura docet.
n
Jegyzet
ut
Szerkesztői feloldás: uti
figura docet
mint a példa mutatja.
Vahot
Vahot Imre
nál két versem volt történetből,
n
Jegyzet
Vahot
Vahot Imre
nál két versem volt történetből,
= véletlenből. Ezek közül Az ibolya álmai a Remény februári számában jelent meg (65–67. l.), a Bosnyák Zsófiát pedig az áprilisi számban (182–188. l.) közölte
Vahot
Vahot Imre
.
azt adogatja ki a Remény ben, mivel vissza nem tudtam tőle csikarni. A Reményt is megriasztották már egyszer, az az, a 2-ik füzetet lefoglalták, legalább ezt olvastam a Wanderer, vagy Ost-deutsche-postban; bizonyos, hogy a 4-ik vagy 9-ik füzetnél végkép letiltják, mint a
Gereben
Vas Gereben
ét is; mivelhogy most mindent letiltanak; vagy is a mint te vigasztaltál engem: nem azért tiltják be mert veszedelmes iranyú, hanem mivel most mindent betiltanak a mi magyar. –  
  Tehát nálatok templom is van! luxus az barátom ollyen félre helyen, ollyan istenháta megett (:vagy a mint
Frankenburg
Frankenburg Adolf
egyszer isten háza megettnék nyomatta nem mervén háta megettet nyomatni mivelhogy nem tudott jól magyarúl a lelkem:) jobb ha korcsmának forditjátok, avvagy dohányaboldónak,
n
Jegyzet
dohányaboldónak
dohányszárító (?)
nincs most a vallás módiban. Azok is kik eddig hittek, megtagadtak mindent mondván: nem megyek a templomba sem nem imádkozom, mig nem fordúl a dolog.” – Az igaz hogy nagyon rád ért az illus-trálás, vagy tán itt kellett volna megszakasztani illu-strálás? még addig forgatom ezt a boldogtalan szót, hogy
Illucz
Oláh János
lesz belőle,
n
Jegyzet
Illucz
Oláh János
lesz belőle,
az előbbi mondatban illustrálás szó elválasztási módján tűnődött, s ez juttatta eszébe t, akit mint a Nemzeti Ujság külföldi rovatvezetőjét, majd 1845-től szerkesztőjét, ismert.
kinek hirét nem hallottam mióta a nemzeti ujság meghalt. Toldy illustralása forog eszedben. Azonban jobb szeretném én ha ütnél valóban, mint pingálva, tán lenne még nekem is minden tilalom daczára is egykét pipa jó gömöri dohányom!  
  Hát
Vadnay
Vadnay Rudolf
tól kaptál-e már levelet,
n
Jegyzet
Vadnay
Vadnay Rudolf
tól kaptál-e már levelet,
Vadnay
Vadnay Rudolf
Arany János
Arany János
hoz írt levelének határozott nyomát nem találtuk.
mert azt hallom, hogy valóban te vagy a keresztapja Dénes nevű fiának. Egyebaránt kevés erintkezésben lévén az egész családdal, keveset is tudok rólok. Itthon ülök én barátom, egy nyomorúlt faluban építtetett meg nyomorúltabb viskóban; gondolkozom és alszom; ások és kapálok; – most egyébaránt arra szeretném magamat szoktatni: hogy ne csináljak semmit, ne beszéljek de ne is gondolkozzam.  
  Gyermekeid betegesek? Szinte örülök hogy nekem nincs.
Szemeré
Szemere Miklós
nél láttam minő kín az apának a gyermekek szenvedése.
n
Jegyzet
Szemeré
Szemere Miklós
nél láttam minő kín az apának a gyermekek szenvedése.
Szemere Miklós
Szemere Miklós
nak három leánya volt: Vilma, Ida és Mária. Egyiküknek egész élete súlyos betegségben telt. Az apa panaszait sokszor olvashatjuk
Tompá
Tompa Mihály
nak írt leveleiben. (Lásd TompaLev. I–II. k. )
Most tőled hallom, s örűlök hogy a magamét eltemettem. Isten úgyse! boldogok, a kik meghalnak! En már 32 éves vagyok!  
  Isten áldjon meg édes kedves barátom szeretett tieiddel együtt. –  
  igaz barátod  
 
Tompa Mihály
Tompa Mihály
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 660. l. 917. sz. a.). Válasz
Arany
Arany János
kb.
febr. 20
[bizonytalan olvasat]
-án kelt levelére.