Vettem f. hó 3. költ bizodalmas sorait, és sietek a
szőnyegre hozott tárgyban a következőket válaszolni. 1. Az 1629ki
lőcsei kiadásban általam lelt azon 15 versszak, mely az 1746-ban
hiányzik,
kd
előtt nem csak ismeretes, de,
mint Toldiának szövegéből és jeligéiből látom, fel is használtatott. Mindamellett
teljes megnyugtatására, hogy t.i. semmi sincs azokban, mit
Szerkesztői feloldás: kegyed
kd
ne tudna, ime leírtam azokat a tulsó
lapon; s minthogy egy, szóban (12 vsz. Az réten) eltérést veszek észre a
Szerkesztői feloldás: kegyed
kd
textusától (hol Az
éren áll,
Toldi pag. 28.): viszont én kérek
felvilágositást az iránt 1) miféle kiadás az, melyet
Szerkesztői feloldás: kegyed
kd
használt? 2) van-e abban több eltérés is,
és melyek, az itt közlött szövegtől? – 2. A Toldi-mondából, melyet Szerkesztői feloldás: kegyed
Rádai Pál
(a múlt század elején) még a nép
szájában ismertRáday Pál
[!]
már csak az van fen, mit [sic!]
Ilosvai
és Ilosvai Selymes Péter
Dugonics
őrzöttek meg,Dugonics András
n
s némely Jegyzet
A Toldi-mondából, melyetRádai Pál(a múlt század elején) még a nép szájában ismert már csak az van fen, mitRáday PálIlosvaiésIlosvai Selymes PéterDugonicsőrzöttek meg,Dugonics András
Dugonics András
: Jeles történetek. Mellyeket a magyar játékszinre alkalmaztatott – –
királyi oktató. Első könyv. Pesten, 1794. Toldi Miklós. Szomorú történet három
szakaszokban. 3–170. l . – Mint Dugonics András
Dugonics
„Atyámfiai!” című bevezetőjében
vallja; „megmagyarositottam egy korfui történetet.” – Amit Dugonics András
Dugonics
a hazai Toldi-mondáról tud, jegyzetekben
közli:
26–27. l.
: „A’ TOLDI NEMZETSÉG (mellyet
Dugonics András
ILLÓSVAI
THOLDINAK
nevez mindenütt, de közönségessebben TOLDINAK irattatik) már ezen Ilosvai Selymes Péter
MiklósTOLDI
előtt
meg-nemesedett. Birt-é ennek-előtte valami jószágot, nem tudni, noha bizonyos az: hogy
Nógrád-vármegyében Told nevezetű falu vagyon még most-is. Ezt
Toldi Miklós
MátyásBÉL
a’ TOLDI Nemzetségnek örökjévé teszi, de megnem
bizonyíttya. Magát Bél Mátyás
MiklosTOLDI
t-is nem Told faluban, hanem faluNAGY
ban születettnek lenni
mondgya
Toldi Miklós
Illósvai Péter
, Attya vólt LőrinczTOLDI. Ennek két fiai valának, az öregbiket
Györgynek, a’ kissebbiket
Ilosvai Selymes Péter
Miklós
nak nevezték.
György
hamarébb jött a’ király udvarába, és, mivel
Toldi Miklós
MIKLÓS
-öcscse tanúlni nem akart, igen ellenzette azt
az ő Báttya György, midőn ő-is magát leg-először az
Udvarnál mutogatni akarta. De meg-kedveltetvén a’ királytól, csak ugyan bé-férkezett, és
lassan-lassan előre-is ment. Adott néki az annya egy hív szolgát-is száz aranyokkal; de
ezeket fiának kezeibe nem adta, jól tudván tékozló indúlatait; hanem alattomban, egy
tésztába csinálván, azt parancsolta a’ szolgának: hogy csak akkor adgya azt Toldi Miklós
Miklós
eleibe, midőn elkerűlhetetlen
nagy szüksége lenne. Vette-é hasznát valaha, nem tudni. Mert ezen száz aranyokról semmi
emlékezetet nem tesznek Toldi Miklós
MiklósTOLDI
nak utóbbi Történetei.
Toldi Miklós
PéterILLOSVAI
, ki Ilosvai Selymes Péter
TOLDI
nak életét magyar versekkel le-irta 1574-dik esztendőben, azt mondgya: hogy Toldi Miklós
MiklósTOLDI
,
Toldi Miklós
Károly
és első Károly Róbert
Lajos
királlyaink idejében élt. Születésének
esztendejét Urunk után tészi 1320-dikra. De ebben ellenkezik
véle az egész Hagyomány, melly őtet Nagy Lajos
Mátyás
-király’ idejére veszi. Ellenkezik véle Mátyás
PálRÁDAI
-is, ki
Bélius
nál Ráday Pál
TOLDI
T hasonló-képpen Toldi Miklós
Mátyás
-király’ udvarában virágzónak mondgya. Azon kivűl
Nográd-vármegyeinek állíttya. Ellenkeznek mindnyájan mások-is, kik Mátyás
MiklósTOLDI
ról csak két szót-is
szóllanak. Toldi Miklós
ILLOSVAI
.
Ilosvai Selymes Péter
RÁDAI
. Ráday Pál
MátyásBÉL
.
58–61.
l.
: Bél Mátyás
MiklósTOLDI
nak erejéről ezeket
találtam a’ régi feljegyzésekben. I-szer: Néki gyermekségében igen
kevés hajlandósága vala a’ tanúlásra. Ugyan azért otthon nem igen társalkodott a’
Tanúlttakkal, hanem csupán a’ tenyeres-talpas béresekkel, és más é-féle betyáremberekkel.
Leg-nagyobb vitézségét abban helyheztette, ha meggyőzhette a’ leg-izmosabbakat. Egy se
vólt, a’ ki rajta ki-foghatott volna. II-szor: A’ malom köveket
könnyen fel-emelte. III-szor: a’ nagy rudakat két annyira hagyította,
mint a’ többiek. IV-szer: Egy erős Bérest, kivel küszködik vala, úgy
találá a’ földre le-vetni, hogy az tüstént ki-adná lelkét. Éppen ekkor haza jöve Báttya
Budáról, kinek haragját hogy elkerűlhesse Toldi Miklós
Miklós
(mert tudta, hogy ezen Béres
igen kedves embere vala Báttyának) tüstént el-szökött, és, az ereken túl, a’ nádasba
tartózkodott. Itt őtet az Annya Szárcsa-tojásokkal tartotta mind addig, még Báttya
meg-nem-engesztelődött. V-szer. Toldi Miklós
Laczfi András
, Lackfi András
Mátyás
-királynak nagy embere, Erdélyből Váradnak tartván, el-vesztette az útat katonáival egygyütt. Hogy Nagyfalunak határára jött, elő találta Mátyás
Toldi Miklós
t, és tőlle Buda’
tájjékát meg-kérdezte. Toldi Miklós
Miklós
meg-kapván egy nyomtató rudat annak végénél, Buda felé mutatott,
csupán jobb kezével. VI-szor: Otthon a’ többieken gyözedelmeskedvén
Toldi Miklós
Miklós
, Buda felé vágyódott. Nem mert nyilván járni, Báttyának neheztelésétől
tartván, ki őtet, úgy-mint tanúlatlant, szégyenlette Test-vérjének mondani. Alattomban
el-érkezvén Budára, Toldi Miklós
Mátyás
-királynak konyhájába iktatta bé magát, és itt csupa élelemért
kuktáskodott, mosogatott, fát hordott, és, a’-mi leg-nagyobb csudálkozásjokra vólt a’
Szakácsoknak, két nagy kondérokat véve két kezébe, és a’ Dunáról a’ Várba vitte a’
temérdek vizeket. VII-szer: Midőn itt a Vitézek nagy Gömböket, avagy,
köveket hánytanak; ő néha a’ konyhából ki-tekíntvén, mindég továbbra vetette a
nagyobbakat. Irigylették néki ezen erejét. Ugyan-azért nem maradhatott Budán, hanem Pestre által jött.
VIII-szor: Itt a’ Mészárosoknál szolgált a’ Veséjért, mellyet igen
szeretett. Midőn egykor egy szilaj Bikát le-akarának a’ legények vágni; a’ Bika,
el-szakasztván a’ kötelet, az ott ácsorgó embereknek nagy veszedelmével, a’ vágó hidról
el-szaladtt. Utánna Mátyás
Toldi
, és
farkán fogva viszsza-húzta, és mindaddig tartotta, még fejszékkel le-nem-veretett. Ez-után
meg-kettőztették a’ vesét, májat-is adtak hozzája. IX-szer
Által-csalattatván a’ Budai mészárosoktól, itt a’ le-vágott marha darabokat vállain
vitte-fel a’ Budai várba. X-szer: Egy nevezetes cselekedete után
(mellyet, mivel nem éppen ide tartozik, azután fogom elő-adni) bé-vétetvén a’ Királyi
házba, elsőben Toldi Miklós
Mátyás
-királynak
csatlósa léve. Ekkor osztán mente’ újjában hordozta a’ buzogánt. Prágában lévén a’ Királlyal, egy velevetélkedő Csehet meg-akarván alázni, és
ijeszteni, kettőt-hármat forgott, és buzogányos mente-újjaval úgy le-csapta az embert,
hogy tüstent szömyűt halt. Őtet az ítélet eleibe nem idézhették, mert: buzogánját nem
látván, magokkal a’ Csehek el-hitették: hogy azt a’ szél
ütötte-légyen-meg
77. l.: Nem csak Mátyás
Toldi Miklós
egyedül vala ekkor
Toldi Miklós
Mátyás
király’ idejében
Magyar-országban, kinek csudállatos erőssége igen híres vala; hanem hasonló erejük vóltak
Mátyás
Magyar Balázs
-is,
Magyar Balázs
Kinizsi Pál
-is…
83–84. l.: A’-mint a’
Nagy Uraknak Palotájokban meg-szokott történni, hogy néha valaki jó kedvekben, néha
haragjok ban esik, éppen így történt Kinizsi Pál
Toldi Miklós
sal-is. Nem tudni annak okát, de el-kelletett mennie Toldi Miklós
Mátyás
-királynak Palotájából;
viszszase-jöhetett egész három esztendeig. Azomban Olasz-országból egy Baj-vivó Olasz
érkezvén Magyarországba, Buda-várossába méne, és sokat
meg-győzött a’ Magyar Bajnokok közül. Ezeknek meggyőzettetésjeket igen szívére vévén
Mátyás
Mátyás
-király, Mátyás
Toldi Miklós
t kezdé azok előtt
emlegetni, kik néki jó baráti valának, és előttök azt mondani: hogy, ha ő most Budán jelen vólna, azon Olaszt emberségre meg-tanítaná. Ezt tüstént
meg-izenék Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak
azok, kik illy alkalmatosságot régtől vártanak. De nem mere maga’ személlyében Budán meg-jelenni (mert e’vólt a’királynak szoros parancsolattya) hanem,
eleget törvén bús fejét, midőn Pesten által ment, hogy maga’
személlyében járni se láttszattasson, a’ Gvárdiántól barát ruhát kére, melly öltözetben,
lovára ülvén, fel-méne a’vári Piaczra, és az Olaszt viadalra hítta. Tüzes szikrákat
hánytanak Toldi Miklós
Toldi
paripájának
patkói, midőn kietlen nagy dorongjával ide-tova hadarászott az emberek’ láttára. Előállott
az Olasz, de meg-se-álmodta, midőn Toldi Miklós
Toldi
tól a’ nyeregből kivettetett, és, nagy szégyennel, a’ föld-szinére
terittetett. Kérdezte a’ király: ki-légyen ama’ nyertes barát? Hogy őtet Toldi Miklós
Toldi
nak lenni hallotta, magát
el-nevette, és ismét a’ Palotába bévette. Toldi Miklós
Toldi Miklós
azután mindenkor azzal kérkedett: hogy nékiis használt a’
barát csukja. Toldi Miklós
ILLOSVAI
.
129–131. l.:
Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklós
nak Baj-vívása-is
igen nevezetes, melly ide tartozó. – A’ dolog így történt: Hogy leg-elsőben Toldi Miklós
Toldi Miklós
Budára érkezett, egy özvegy Aszszonyhoz szállott, kinek két fiait
a Baj-vivásban nem csak meg-nyerte, hanem meg-is-ölte egy Cseh-országi ember, kit akkoron
közönségessen Cseh Mikolának neveztek. Ezen nagy erejü és
vitézségű ember, minek-utánna tizen-két Vitéz Baj-vivókat le-tett, és azoknak jószágát
(mert más államány alatt nem-is vítt) javára forditotta, úgy el-híresedett, hogy kevesen
akarnának beléje kapni, futná pedig még társaságát is. Toldi Miklós
Toldi Miklós
, hogy azon özvegy aszszonynak, kitől
Budán jól tartatott, adakozóságát meghálálhassa, Cseh Mikolát egy szál kardra ki-hitta a’ Nyulak’ szigetjébe.
öszve-gyűltek a’ Duna partyára a’ temérdek sok emberek, midőn e’ két Baj-vívó két kis
csónakon a’ Nyulak’ szigetébe evedzett. Hogy Toldi Miklós
Toldi
a’ csónakból ki-ugrott, a’ csónakot meg-rugta,
melly rugással Budára egészlen a’ partig vitetett. Ennek okát
hogy a’ Baj-vívó kérdezte; azt mondá Toldi Miklós
Toldi
: hogy itt a’ Szigetben egynek el-kellene veszni. Ugyan-azért a’
viszsza-menetelre egy csónaknál nem vólna többre szüksége. Erre Cseh Mikolának szíve meg-rettent. De jobban ki-vette Toldi Miklós
Toldi
amannak szívét akkor, midőn ,a’
bajvivás előtt, barátságos parolát kérvén tőlle, úgy megszorította jobját: hogy a ’ vér
újjain szökdöcsölne ki-felé. Hogy a’ földreveretett, kérte Toldi Miklós
Toldi
tól életét. De ez, az Özvegy-aszszony’ fiainak
halálát szemére hányván, fejét le-csapta, és azt az aszszonynak eleibe vitte, néki
ajándékozván minden azon Jószágokat, mellyeket Cseh Mikola
a’ meg-győzött Bajnokoktól el-véve. Ez vólt Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak első cselekvénnye Budán, mellyet a Király hallván, őtet maga mellé vette, és lassan-lassan
többre, meg-megtöbbre vitte. Toldi Miklós
GALEOTTUS
. Galeotto Marzio
ILLOSVAI
.
146–147. l.:
Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklós
nak, még fiatal
korában, igen megtettszett Budán egy ifiú özvegy aszszony, de ki,
a’-mint az-után ki-tettszett, semmi hajlandósággal nem vala hozzája: mert akkori időben
igen szegény vala még a’ legény. El-únván annyiszor történtt hozzája jövetelét a’
menyecske, egy oroszlánynak képét fából faragtatott, és azt úgy tétette az ablakra a’
másadik emeletben, hogy kevés hozzá-nyulás után ki-felé billenne. El-jött Toldi Miklós
Toldi
t arra kérte az özvegy, hogy
tánczollyon (mert ő a’ tánczot igen szereti vala, jól is tudott hozzá) az-után, midőn
meg-hevesedett, arra kérettetett, hogy, ha könnyűségét meg-kévánná mutatni, ugordana-fel
amaz Oroszlányra. Toldi Miklós
Toldi
,
hátra menvén, és neki, ugordván, fel-ugrott ugyan evetkönnyűséggel az Oroszlányra, de ez
meg-billenvén, Toldi Miklós
Toldi
t
le-buktatta a’ vár piaczczára. Itt sok ideig tébolyogván Toldi Miklós
Toldi
, bé-ment egy Lakatos mühelybe, és nála reggelig
szállást kért, jól tudván, hogy a’ királynál bézárattattak mindenek, oda immár
viszsza-nem-mehetne. Beszélgetés közben elő-hozza Toldi Miklós
Toldi
azon Kis-aszszonyt, melly, a’ Királynénak
szobaleánya lévén, nem régiben meg-hala, és Zsigmond-templomának kriptájában igen gazdagon el-temettetett. Sajnállotta
Toldi Miklós
Toldi
azon gazdagságot,
hogy ott minden haszon nélkűl heverne. Kérte a’ Lakatos gazdát: hogy a’ Templomot
ki-nyitná, és fele-nyereségből a kincsnek elnyerésére segítené. Jó szívvel ajánlotta magát
a’ Lakatos. Meg-nyitotta a’ Templom ajtaját. Segítette Toldi Miklós
Toldi
t a Kripta-kövének fel-emelésében. Bé-menvén
Toldi Miklós
Toldi
a’ Kriptába,
meg-nyitván a’ gazdag koporsót, mindeneket a’ lakatosnak kiadott. Gonosz intézetű lévén a’
lakatos, Toldi Miklós
Toldi
ra
viszszaforditotta az iszonyú nagy követ: hogy ott veszszen, és maga bírja a’ kincset. De
Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak
ki-mondhatatlan nagy ereje meg-győzte végtére a’követ, és a kriptából nagy nehezen
ki-jöhetett. De bé-lévén csukva a’ templom ajtajai, egész reggelig a’ templomban
várakozott, elrejtve lakatos ruhában. Meg-boszszúllotta-é Toldi Miklós
Toldi
azon özvegy aszszonynak Csalárdságát, mind ezen
lakatosnak Istentelenségét, nem tudni. De hogy szárazon el-nem-vitték, el-gondolhatni.
Toldi Miklós
ILLOSVAI
.
153–158. l.:
Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklós
nak azon
Fegyverei: mellyek régi időtől fogva a’ Budai várnak Bécsi kapujában fel-akasztva
függöttek, ennek előtte nyolcz darabokból állottak, de már most vagy le-húllottak, és
talán el-is-vesztek, vagy egy két icze borért az Örr-állóktól el-adattak, és így
eltévelyedtek.
I. Húsz, vagy talán több kő-galacsinok, az-az ökölnyi, avagy talán
annál-is nagyobb golyóbisok, mellyeket Toldi Miklós
Toldi Miklós
, az igen régi hagyományok szerént, a’ Dunának egygyik
partjáról a’ másikra parittyából hagyított. Ezen golyóbisok bal kéz felől vannak
fel-akasztva, a’-mint a’ várból a’ Bécsi kapun kimegyünk.
II. A’ kapunak jobb kéz
felől való falán függ az emberi Főnél nagyobb Golyóbis kőből, mellybe egy vas vagyon bele
csinálva; a’ vas pedig eme’ buzogánnyal lánczon függ. Azt mondgyák; hogy ezt övén
hordozta, a’ hadban, és vele egy kézzel könnyen hadarászott, mellyet mások két kézzel-is
alig emelhetnének-fel.
III. A’ Buzogány mellett vagyon ama’ híres Szántó-vas,
melylyet, erejének elsőbbi ki-mutatása végett, Zsámbékon
lándsájával könnyen körösztül döfött, Toldi Miklós
Mátyás
-királynak jelen-léttében.
IV. Nem meszsze ezektől vagyon
Mátyás
Toldi Miklós
nak ama’
Paissa, avagy Kar-vasa, mellyet a’ nyilak, landsák, és kardok ellen bal karján hordozott.
Vasból, vagy aczélból vagyon meg-horgasítva, és olly nehézségű; hogy, a’ mái emberek
közűl, alig vihetné-el onnat egy-valaki, aki el-kévánná lopni.
V. Vólt, de már nincs
ott, egy LÁNDSÁJA Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak, mellynek csak vasát fél-mázsának lenni mondották, mellynek högye
egy-nagy-vastag-széles vasból egyenesíttetett. Olly nagysága vala pedig, hogy ama’ régi
Orjásoknak se volt magossabb fegyverjek.
VI. Vólt, de már nincs ott, Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak ama PÁNCZÉLJA, melly
csupa vas karikákból füzettetett, és valami ing módra felvéttetett. Erről azt mondgya
Toldi Miklós
Bél Mátyás
: hogy az ő
idejében csak fele vala azon Pánczélnak fel-függesztve: mert, úgy mond: ha egész volna,
azt egy mostani ember el-nem-viselhetné.
VII. Vólt, de már most nincs ott,
Bél Mátyás
Toldi Miklós
’ lovának egy
kietlen PATKÓJA, mellyből ki-lehetett-venni azon lónak temérdek nagyságját, és erősségjét,
mellyen Toldi Miklós
Toldi Miklós
ül
vala.
VIII. Vólt, de már most nincs ott, Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak széles, hoszszú tarajos SARKANTYÚJA,
mellyből csizmájának nagyságát meg-lehetett ítélni, és a’ régi szokást a’ mostanival egybe
vetni.
Fel-mentem magam Buda-várba 1794-dik esztendőben Februariusnak hetedik
napján, és Toldi Miklós
Toldi Miklós
nak
fegyvereiből nem tapasztaltam többet ott függeni, amint mondám, ezen négynél: úgy mint:
ott vannak a’ Galacsinok, a’ Buzogány, a’ Szántóvas, és a’ Pais, avagy a’ Kar-vas. A többi
négy darabok el-vesztek, noha éjjel-nappal ott az Örr-állók. Láttam magam-is gyermek
koromban 1756-dik esztendőben mind azon emlitett fegyvereket.
Látta, amint írja, maga Toldi Miklós
Bél Mátyás
-is, maga’ idejében. Elég az: hogy mind ezen régiségeket
meg-nem-tudták őrizni azok, kiknek gond-viselésjekre a’ főlsőségtől bízattatott. Kárt
ugyan az Ország, hogy el-vesztek, velek nem vallott; de meg-érdemlette vólna Bél Mátyás
Toldi Miklós
ebben-is az örök
emlékezetet. Csak már arra vihetnők a’ dolgot, hogy ama’ most ott találkozó négy darabokat
megőrizhetnék a’ gondatlanok. Csekélységet kérek ugyan a’ Budaiaktól, de, ha meg-teszik,
örök emlékezettyekre méltót. Tegyenek arról, hogy Utóink meg-ne-átkozzák
hamvokat.”
Toldi Miklós
Toldi
ra vonatkozó közmondások.Toldi Miklós
n
Mind ezekből semmi sincs, mit
Jegyzet
…némelypl. „erősökre” vonatkozó: „Toldira vonatkozó közmondásokToldi Miklós
Toldi Miklós
nak unokája minden bizonnyal.” – „Cselekedeti
hasonlóságra”: „Úgy lép, mint a Toldi Miklós
Toldi Miklós
lova.” – „Tengődik, mint Toldi Miklós
Toldi Miklós
lova a szeméten.” – „Tulajdoni
Hasonlatosságok” között: „Erős, mint Toldi Miklós
Toldi Miklós
”. – (Lásd
Magyar példa beszédek és jeles
mondások. Öszveszedte, és meg világositotta Toldi Miklós
Dugonics András
királyi oktató. Szegeden, 1820. I. k.
105., 193., 201., 217. l.; II. k. 244. l.)Dugonics András
kd
vagy ne ismerne, vagy használhatna. Ha
mindazáltal Szerkesztői feloldás: kegyed
Dugonics
nem volna
Dugonics András
kd
kezénél, szivesen leiratom, úgy a
Muzeumban említett munkámnak azt illető §-át, hogy Szerkesztői feloldás: kegyed
Toldi
újabb költője tudja ki mint vélekszik e szép, de már
csak romjaiban fenlévő tárgyról. Ezeket az Évlapok
VII-Toldi Miklós
d
kötetével s némely más újabb
nyomtatásaival együtt a Kisfaludy-Társaságnak (mik
Szerkesztői feloldás: dik
kdnek
mint tagnak járnak), Szerkesztői feloldás: kegyednek
Kovács
Úrnak fogom átadni. Szolgálnék ama
munkácskámnak egy példányával is, de – nincs többé.
Kovács János
És ezek után hadd fejezzem ki a feletti őszinte buzgó örömemet, hogy
kdet
e roppant convulsiók után is, régi
fészkében, hihetőleg régi viszonyaiban, s így biztosítva, tudhatom; és hogy egyszersmind régi
nemes munkásságához látom visszatértnek, melynek gyümölcsei irodalmunk állandó díszére vannak,
nevét pedig az elfeledtetéstől mindenkorra megóvják. Engedjen
Szerkesztői feloldás: kegyedet
kd
nekem egyetlen egy kérést: ne írjon
Szerkesztői feloldás: kegyed
kd
semmit egyebet, csak elbeszélő költeményeket, s e körben is minél
terjedelmesb, bonyolódottabb, s igen igen hosszu lélekzetet kivánó tárgyakat dolgozzon fel. Az
apróbbak maradjanak későbbre, midőn a productiv erő fogyni kezd, s a teremtő íhletet a
mesterség kell hogy pótolja. Szerkesztői feloldás: kegyed
Kdtől
én egy
magyar Odüsseát ohajtok ma holnap olvasni: ez az, mire a kegyes természet
felkészítette: minden egyebet vessen meg, az
Szerkesztői feloldás: Kegyedtől
kd
talentumához nem méltó. Az első
Toldi egyik legyszebb műve költésztünknek, azt senki sem képes meghaladni, csak
Ön. Örvendek, hogy a második ennél nagyobb alapra van fektetve: legyen ez középtagja egy
Toldi-trilogiának, melynek harmadik része a hanyatló Szerkesztői feloldás: kegyed
Toldi
t, a lemenő napot, tárgyalja. A Losonczi
Phoenixben álló kezdet aggódtatna, hogy Toldi Miklós
Toldi
nagyon korán fogatik a szent igába s ez által eleje
vétetik számtalan érdekes szövődésnek, ha a Toldi Miklós
kd
találmányos elméjében nem kellene bíznom, hogy így is fentartani és, lépcsőnként nevelni fogja
tudni a hős költői érdekét. De szabad-e néhány kérdést tennem: nem volna-e
Szerkesztői feloldás: kegyed
kd
hajlandó Szerkesztői feloldás: kegyed
Toldi
t Toldi Miklós
Lajos
sal Napolyba, Litva és Oroszországba vinni, s
péld. háromszori megmentésével a király életének megérdemeltetni vele a Rozgonyi leányát (a szent hármas szám!) etc., mik által a dolog folyamatát
megakasztani, érdekét a történet felsőbb köreibe vonatás által nemesbíteni és sokféle érdekes
közbeszövésekkel tarkítani lehetne… De bocsánat, az elmélet embere a mestemek dolgába vágott…
ki egyelőre semmit buzgóbban nem ohajt, mint hogy a Muzeum olvasóit valamely
mutatványnyal megörvéndeztethesse. Isten Velünk!
Nagy Lajos
Toldy F.
Toldy Ferenc