AJOM 15

Ilosvai Selymes Péter

Toldijának lőcsei, 1692-i kiadásában levő tizenöt versszak, melyről

azt hitte, nincs meg a birtokában levő 1746-i pozsonyi kiadásban.

csakugyan megvan a birtokomban levő kiadásban. Pedig e kiadás Pozsony 1746. Teljes czim: Az hires nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való historia. Irattatott Illosvai Péter által. Quid damnosa juvant sine clausa

[!]

[sic!]

bellacieri?Tutius estregnisperpete pacefrui. Posonban Spajzer Ferencznél fel találtatik. 1746. Nagyon kis 8^ad rét.

A Tek. ur által megküldött 15 versszakot összehasonlitottam a nálami kiadás szövegével, lényeges eltérést azonban nem találtam. 8. versszak: Nador ispán nálam is. 9-k. v. sz. Nálam csak karjával. 10-k. v. sz. Nálam: vitéz ő szólgái – és nem közöttök hanem köztök. 11. v. sz. nálam csak messzebb. u.o. és több helyen gyakran helyett nálam gyakrán 17. v. sz. nálam ismét. 18. v. sz. nálam máját 19. v. sz. fenne bika. (most is ejti igy e szót ki euphasissal akar káromkodni). Más eltérés nincs.

Hajlandó vagyok ugy vélekedni, hogy az 1629-ki kiadás már maga sem első, vagy legalább nem az eredeti kézirat után van. Azt mondja

Ilosvai Selymes Péter

az utolsó versszakban: „a ki ez dolgokat szerzé be versekben – neve versszerzőnek vagyon versfejekben.” A vers-fejekben van is valami,

n

Jegyzet

az 1629-ki kiadás … A vers-fejekben van is valami, stb.

Ilosvai Selymes Péter

Toldi-históriájának a legrégebbi kiadásokból s kéziratokból helyreállított szövegét

egykori tanítványa,

adta ki: Az híresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história. írta

Ilosvai Selymes Péter

. Bevezette és jegyzetekkel kísérte

. Bp. 1886. –

Szilády Áron

bevezető tanulmányában bebizonyítja, hogy

valóban élt

korában. Mindenekelőtt megemlíti, hogy

Toldy Ferenc

a Toldi mondát egy magyar őskori mythosból fentmaradt töredéknek tekinti; szerinte

– mint a görögök Heraklésze – az erő és bátorság képviselője. A monda a századokkal változott.

Szilády Áron

végigtallózza mese és mondavilágunk erős embereit is, majd rátér a történeti valóságot megőrző helynevekre: Told, Toldvár stb. (Id. m. 15–21. l.) Kutatásait ezután a Toldi-család genealogiájára s az oklevelekre összpontosította. Szól a monda időbeli elhelyezéséről

, illetve

Mátyás

király alatt s azokról, akik véleményt mondottak e kérdésben.

Szilády Áron

kutatásainak eredményeiből a következő adatok derültek ki:

Ilosvai Selymes Péter

szerint

1320-ban született. Halála évét csak körülírva említi, ami – krónikája alapján – kb.

1382

[bizonytalan olvasat]

-re tehető.

Ilosvai Selymes Péter

szerint

Budára gyűlésbe hívta

Toldi Miklós

t, aki ezután két évre halt meg. Kérdés: mikor volt ez a gyűlés? –

Nagy Iván

említ egy oklevelet, amely szerint egy

1354-ben Pozsony megye alispánja volt. – Azt is korábbi dokumentumokból tudjuk, hogy a király 1359 végén

nevű s nagy erejű (

Nicolaum Toldi

Toldi Miklós

Valoris) emberét Firenzébe küldte átvenni két oroszlánkölyket. – Az oklevelekben hat év múlva újabb adat bukkan fel: 1365-ben

Toldi Miklós

t ismét Olaszországban találjuk: öt évre a pápa és a szicíliai királyné szolgálatába szegődik mint az angol és magyar seregben a magyar vitézek feje. Ujabb oklevelek ( Szilády, 43. l.) 1372–75 között itthon mint Heves, majd Szabolcs, azután mint Bihar megye főispánját említik, s 1382-ben szabolcsi főispánnak írja magát. Ettől kezdve 1385. aug. 19-ig vannak saját oklevelei. Ha ezt az évet vesszük halála évének, mint

megjegyzi: „

Toldi Miklós

is 66-dik évében halt meg, mint

.” (id. m. 45. l.). – Visszatérve

nak

Ilosvai Selymes Péter

által megénekelt halála évére,

Szilády Áron

a következőket állapítja meg: az a bizonyos gyűlés, amelyre

Toldi Miklós

t a király meghívta,

élete utolsó évében: 1382-ben lehetett.

–

Ilosvai Selymes Péter

szerint – utána még két évet élt, 1383–84-ben. Azt mindössze eggyel kell megtoldanunk –

történeti személyét illetőleg, – hogy a mondát az oklevelek teljes mértékben igazolják. – Külön érdekesség, hogy

Miklós

Toldi Miklós

nak György nevű bátyjáról 1376-ból és 1382-ből, mint bihari főispánról, szintén vannak oklevelek (id. m. 44–45. l.).

e bevezető tanulmánya után a Toldi-história olyan szövegét közli, mely az 1629-i és 1673-i kiadásokon kívül, Petrovai Miklós 1670 tájáról származó másolatát is figyelembe veszi; ez

Szilády Áron

szerint amazokénál eredetibb. Az így összeállított versfejekből

Szilády Áron

a következő értelmet kapta: „MAGNIFICO DOMINO STAPHANO DE PEREN COMITI COMITATVS VGOCENSIS

PETRVS ILOSVANVS

Ilosvai Selymes Péter

. Ezután SERVITVTEM sejthető, s néhány értelmet nem adó versfő után MEAM s azután ismét értelem nélkül hét versfő.” (Szilády id. m. 51. l.)

én a nálam levő kiadásban ezen betűket találtam, de mellyek nagy revolutio nyomait mutatják a verszakok elrendezésében: MAGNIFlKO DOMINO STAPHANO DEPVRAMO… OMITI COMKTATVM VGOCENSIS PESRVA JLOSTAN – a többi érthetetlen betűzagyvalék, miből legfölebb összefüggés nélkűli egyes latin szókat lehet kihalászni. Hogy

Ilosvai Selymes Péter

nem e kezdő betűket, vagy legalább nem illy renddel, használta eredetileg, világos.

Ha a Toldi-mondából kevés van, vagy semmi nincs is fel azon felül, mit már ismerek, az engem, mint irót, nem aggaszt: de rösteltem volna valami fönlevőt, s felhasználhatót fel nem dolgozni. Ugy vagyok én a régi mondákkal, mint a pap a jeligével, szeretek, a hol csak lehet, rájok támaszkodni, s több hitelt, nyomatékot vélek általok művemnek adhatni.

Mindazáltal örömmel veszem, ha Tekintetes ur az igérteket leiratván

Kovács

Kovács János

ur által leküldendi.

n

Jegyzet

az igérteket leiratván KovácsKovács János ur által leküldendi.

Toldy Ferenc

ápr. 16-i levelében írta

nak, hogy amit

Rádai Pál

Ráday Pál

a Toldi mondából még a nép ajkáról ismert, az már csak

Dugonics

Dugonics András

nál és

Ilosvai Selymes Péter

nál van meg. Ezt az anyagot lásd

Toldy

Toldy Ferenc

ápr. 16-i levele jegyzetében.

Toldy

Toldy Ferenc

– ápr. 28-i levele szerint – lásd

Dugonics András

: Jeles történetek (Pest, 1794.) című könyvében: Toldi Miklós. Szomorú történet három szakaszokban. Ezt

elküldte

nak

sal,

nevelőjével, a Szalontával szomszédos Gesztre.

Ki tudja, mit, hol használhatok? egy töredék, egy forgács, egy példabeszéd gyakran becses eszméket költ fel, s épitőnek, míg műve nem kész, az anyag sohasem fölösleges.

Szinte röstelem, hogy a Phoenixbe mutatványt adtam Toldi második részéből.

n

Jegyzet

a Phoenixbe mutatványt adtam Toldi második részéből.

(Lásd Losonczi Phőnix, ADATTÁR)

Az illy mutatvány rendesen kielégítetlenűl hagyja az olvasót, hát még a műitészt! Hasonlit a mutatóul vásárra vitt téglához,

n

Jegyzet

Hasonlit a mutatóul vásárra vitt téglához, stb.

E párhuzam – szinte szó szerint – benne van

Petőfi

Petőfi Sándor

nek 1848. jan. 8-án írt levelében, akkor a Murány ostromával kapcsolatban. – A vásárra vitel pedig u. az évben jan. 27-i,

Szilágyi István

nak szólóban.

miről senki sem ismerhet a házra, melly árultatik. Egy megjegyzést nagyon vártam s éppen azt nem hallom semmi felől. Toldi (az első) végző versszakaiban ez van valahol: „Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága, Azután sem lépett soha házasságra”. E szavakat nem lesz könnyű visszavonni, s ha vissza nem vonatnak, ugy a szent iga el is maradhat. – E helyzet egy eszmét keresztűl vinnem kényszerit, mibe könynyen belebukhatom, de mégis megkisértem. – Öröm volt egyébiránt olvasnom Tek. urnak azon sorait, hol