Arany – Toldy Ferencnek
Nagy örömmel s köszönettel vettem megkereső soraimra érkezett becses válaszát, és most,
részint, hogy örömemet kifejezzem, részint hogy a Tek. ur által tett kérdesekre feleljek, im
ezekben válaszolok.
Azon 15 versszak, mellynek leirásával a Tek. urat fárasztottam,
n
csakugyan megvan a birtokomban levő kiadásban.
Pedig e kiadás Pozsony
1746. Teljes czim: Az hires nevezetes Tholdi
Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való historia. Irattatott Illosvai Péter
által. Quid damnosa juvant sine clausaJegyzet
Azon 15 versszak, mellyek leírásával a Tek. urat fárasztottam,az
Ilosvai
Toldijának lőcsei, 1692-i kiadásában
levő tizenöt versszak, melyről Ilosvai Selymes Péter
Arany János
azt hitte, nincs meg a birtokában levő 1746-i pozsonyi kiadásban.Arany János
[!]
bellacieri?Tutius estregnisperpete pacefrui.
Posonban Spajzer Ferencznél fel találtatik. 1746. Nagyon kis
8ad rét.
[sic!]
A Tek. ur által megküldött 15 versszakot összehasonlitottam a nálami kiadás szövegével,
lényeges eltérést azonban nem találtam. 8. versszak: Nador ispán nálam
is. 9-k. v. sz. Nálam csak karjával. 10-k. v. sz.
Nálam: vitéz ő szólgái – és nem közöttök hanem
köztök. 11. v. sz. nálam csak messzebb. u.o. és több
helyen gyakran helyett nálam gyakrán 17. v. sz.
nálam ismét. 18. v. sz. nálam máját 19. v.
sz. fenne bika. (most is ejti igy e szót ki euphasissal akar
káromkodni). Más eltérés nincs.
Hajlandó vagyok ugy vélekedni, hogy az 1629-ki kiadás már maga
sem első, vagy legalább nem az eredeti kézirat után van. Azt mondja
Ilosvai
az utolsó versszakban: „a
ki ez dolgokat szerzé be versekben – neve versszerzőnek vagyon
versfejekben.” A vers-fejekben van is valami,Ilosvai Selymes Péter
n
én a nálam levő kiadásban ezen betűket találtam, de mellyek nagy
revolutio nyomait mutatják a verszakok elrendezésében: MAGNIFlKO DOMINO
STAPHANO DEPVRAMO… OMITI
COMKTATVM VGOCENSIS
PESRVA JLOSTAN – a többi
érthetetlen betűzagyvalék, miből legfölebb összefüggés nélkűli egyes latin szókat lehet
kihalászni. Hogy Jegyzet
az 1629-ki kiadás … A vers-fejekben van is valami, stb.
Ilosvai Selymes Péter
Toldi-históriájának a legrégebbi kiadásokból s kéziratokból
helyreállított szövegét Ilosvai Selymes Péter
Arany János
egykori tanítványa, Arany János
Szilády Áron
adta ki:
Az híresneves Tholdi
Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história. írta Szilády Áron
Ilosvai Selymes Péter
.
Bevezette és jegyzetekkel kísérte Ilosvai Selymes Péter
Szilády Áron
. Bp. 1886. – Szilády Áron
Szilády
bevezető tanulmányában bebizonyítja, hogy Szilády Áron
Toldi Miklós
valóban élt Toldi Miklós
Nagy Lajos
korában. Mindenekelőtt megemlíti,
hogy Nagy Lajos
Toldy Ferenc
a Toldi
mondát egy magyar őskori mythosból fentmaradt töredéknek tekinti; szerinte Toldy Ferenc
Toldi Miklós
– mint a görögök Heraklésze – az erő és bátorság képviselője. A monda a századokkal
változott. Toldi Miklós
Szilády
végigtallózza mese és mondavilágunk erős embereit is, majd rátér a történeti valóságot
megőrző helynevekre: Told, Toldvár stb.
(Id. m. 15–21. l.) Kutatásait ezután a Toldi-család genealogiájára s az
oklevelekre összpontosította. Szól a monda időbeli elhelyezéséről Szilády Áron
Nagy Lajos
, illetve Nagy Lajos
Mátyás
király alatt s azokról, akik véleményt mondottak e
kérdésben. Mátyás
Szilády
kutatásainak
eredményeiből a következő adatok derültek ki: Szilády Áron
Ilosvai
szerint Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklós
1320-ban született. Halála évét csak körülírva említi, ami –
krónikája alapján – kb. Toldi Miklós
1382
-re
tehető. [bizonytalan olvasat]
Ilosvai
szerint Ilosvai Selymes Péter
Nagy Lajos
Budára gyűlésbe hívta Nagy Lajos
Toldi
t, aki ezután két évre halt meg. Kérdés: mikor volt
ez a gyűlés? – Toldi Miklós
Nagy Iván
említ egy
oklevelet, amely szerint egy Nagy Iván
Toldi Miklós
1354-ben Pozsony megye alispánja volt. – Azt is korábbi
dokumentumokból tudjuk, hogy a király 1359 végén Toldi Miklós
Toldi Miklós
nevű s nagy erejű
(Toldi Miklós
Nicolaum Toldi
Valoris)
emberét Firenzébe küldte átvenni két oroszlánkölyket. – Az
oklevelekben hat év múlva újabb adat bukkan fel: 1365-ben
Toldi Miklós
Toldi
t ismét Olaszországban
találjuk: öt évre a pápa és a szicíliai királyné szolgálatába szegődik mint az angol és
magyar seregben a magyar vitézek feje. Ujabb oklevelek
(
Szilády, 43. l.) 1372–75 között itthon mint Heves, majd Szabolcs, azután
mint Bihar megye főispánját említik, s 1382-ben szabolcsi
főispánnak írja magát. Ettől kezdve 1385. aug.
19-ig vannak saját oklevelei. Ha ezt az évet vesszük halála évének, mint Toldi Miklós
Szilády Áron
megjegyzi: „Szilády Áron
Toldi
is 66-dik évében halt meg, mint
Toldi Miklós
Arany János
.” (id. m. 45.
l.). – Visszatérve Arany János
Toldi Miklós
nak Toldi Miklós
Ilosvai
által megénekelt halála évére, Ilosvai Selymes Péter
Szilády
a következőket állapítja meg: az a bizonyos
gyűlés, amelyre Szilády Áron
Toldi
t a király
meghívta, Toldi Miklós
Nagy Lajos
élete utolsó
évében: 1382-ben lehetett. Nagy Lajos
Toldi Miklós
– Toldi Miklós
Ilosvai
szerint – utána még két évet élt, 1383–84-ben. Azt mindössze eggyel kell
megtoldanunk – Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklós
történeti személyét illetőleg, – hogy a mondát az oklevelek teljes mértékben igazolják. –
Külön érdekesség, hogy Toldi Miklós
Miklós
nak György nevű bátyjáról 1376-ból és 1382-ből, mint bihari
főispánról, szintén vannak oklevelek (id. m. 44–45. l.). Toldi Miklós
Szilády Áron
e bevezető tanulmánya után a
Toldi-história olyan szövegét közli, mely az 1629-i és 1673-i kiadásokon kívül, Petrovai Miklós
1670 tájáról származó másolatát is figyelembe veszi; ez
Szilády Áron
Szilády
szerint amazokénál
eredetibb. Az így összeállított versfejekből Szilády Áron
Szilády
a következő értelmet kapta: „MAGNIFICO DOMINO STAPHANO DE PEREN
COMITI COMITATVS VGOCENSIS Szilády Áron
PETRVS ILOSVANVS
. Ezután SERVITVTEM sejthető, s néhány értelmet nem adó versfő után
MEAM s azután ismét értelem nélkül hét versfő.” (Szilády id. m. 51.
l.)Ilosvai Selymes Péter
Ilosvai
nem e kezdő betűket, vagy legalább nem illy renddel, használta eredetileg, világos.
Ilosvai Selymes Péter
Ha a Toldi-mondából kevés van, vagy semmi nincs is fel azon felül, mit már ismerek, az engem,
mint irót, nem aggaszt: de rösteltem volna valami fönlevőt, s felhasználhatót fel nem
dolgozni. Ugy vagyok én a régi mondákkal, mint a pap a jeligével, szeretek, a hol csak lehet,
rájok támaszkodni, s több hitelt, nyomatékot vélek általok művemnek adhatni.
Mindazáltal örömmel veszem, ha Tekintetes ur az igérteket leiratván
Kovács
ur által
leküldendi.Kovács János
n
Ki tudja,
mit, hol használhatok? egy töredék, egy forgács, egy példabeszéd gyakran becses eszméket költ
fel, s épitőnek, míg műve nem kész, az anyag sohasem fölösleges.
Jegyzet
az igérteket leiratvánKovácsur által leküldendi.Kovács János
Toldy Ferenc
ápr. 16-i levelében írta Toldy Ferenc
Arany János
nak, hogy amit Arany János
Rádai Pál
a Toldi mondából még a nép ajkáról ismert, az már
csak Ráday Pál
Dugonics
nál és
Dugonics András
Ilosvai
nál van meg.
Ezt az anyagot lásd Ilosvai Selymes Péter
Toldy
ápr. 16-i levele
jegyzetében.
Toldy Ferenc
Toldy
– ápr. 28-i levele szerint – lásd
Toldy Ferenc
Dugonics András
: Jeles történetek (Pest, 1794.) című könyvében: Toldi Miklós. Szomorú történet három szakaszokban. Ezt Dugonics András
Toldy Ferenc
elküldte Toldy Ferenc
Arany János
nak Arany János
Kovács János
sal, Kovács János
Tisza Domokos
nevelőjével, a Szalontával szomszédos Gesztre.Tisza Domokos
Szinte röstelem, hogy a Phoenixbe mutatványt adtam Toldi második
részéből. Az illy mutatvány rendesen
kielégítetlenűl hagyja az olvasót, hát még a műitészt! Hasonlit a mutatóul vásárra vitt
téglához,
n
miről senki sem
ismerhet a házra, melly árultatik. Egy megjegyzést nagyon vártam s éppen
azt nem hallom semmi felől. Toldi (az első) végző versszakaiban ez
van valahol: „Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága, Azután sem lépett soha
házasságra”. E szavakat nem lesz könnyű visszavonni, s ha vissza nem vonatnak,
ugy a szent iga el is maradhat. – E helyzet egy eszmét keresztűl vinnem
kényszerit, mibe könynyen belebukhatom, de mégis megkisértem. – Öröm volt egyébiránt olvasnom
Tek. urnak azon sorait, hol Jegyzet
Hasonlit a mutatóul vásárra vitt téglához, stb.E párhuzam – szinte szó szerint – benne van
Petőfi
nek 1848. jan. 8-án írt levelében,
akkor a Murány ostromával kapcsolatban. – A vásárra vitel pedig
u. az évben jan. 27-i, Petőfi Sándor
Szilágyi István
nak szólóban.Szilágyi István
Toldi
kalandjainak históriai körbe vonásáról van szó: Tekintetes ur eltalálta, gondolatim
egy részét, mi igen felvidámitott. A nápolyi
hadjárat csakugyan befűzendő lesz,Toldi Miklós
n
sok egyéb dolgokkal együtt.
Jegyzet
A nápolyi hadjárat csakugyan befűzendő lesz,
Arany János
ekkor már értekezett ez ügyben Arany János
Szilágyi István
nal, aki 1850.
dec. 26-i levelében jelzi, hogy küldi a könyveket, amelyeket használhatóknak
talált Szilágyi István
Nagy Lajos
sal és nápolyi
hadjáratával kapcsolatban.Nagy Lajos
Mutatványt addig, mig a darab idő óta heverő művet ujra elő nem veszem, s a dolgozásnak
mintegy filumára nem jövök, a Museum számára nem küldhetek, akkor azonban
szerencsémnek fogom tartani.
Arany János
Arany János