Vahot Imre – Aranynak

Önnek „Családi kör” czimü gyönyörü költeménye épen úgy mint a Daliás esték, vagy

Petőfi Sándor

Téli esték-je, – valóban disze, gyöngye leend a Phőnix 2-ik kötetének. Mind a ki csak olvassa, a hű festések által egészen el van ragadtatva. – Hanem én, ki annyira ismerem a mostani sajtószabadság viszonyait – egy bökkenőt találtam benne, mi nem csak magát a verset, hanem egész vállalatomat veszélyeztetné. – A béna harczfi beköszöntése még megjárja, – hanem azon négy sor, mely igy kezdődik:

„Beszél a dicsőség véres napjairól” stb. – Semmiesetre nem láthat napvilágot,

n

Jegyzet

azon négy sor, mely igy kezdődik: „Beszél a dicsőség véres napjairól” stb. – Semmi esetre nem láthat napvilágot,

A Családi kör kérdéses versszaka így hangzott:

Beszél a dicsőség véres napjairul,

S keble áttüzesűl és arca felpirúl,

Beszél azokról is – szemei könyben úsznak –

Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak. –

Elbeszéli vágyát hona szent földére,

Hosszu terhes utját, amig haza ére.

E sorok helyett írta

Arany János

az alábbiakat, amelyek azóta – a kritikai kiadásig – az összes eddigi kiadásokban szerepeltek:

Az idősb fiú is leteszi a könyvet,

Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;

És mihelyt a koldús megáll a beszédben:

„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek”, – igy feddi az apja,

Rátekint a vándor és tovább folytatja.

A kritikai kiadás

Arany János

eredeti szövege szerint közli a verset, míg a

Vahot

Vahot Imre

kérésére javított, a jegyzetben található. (Lásd AJ. kk. I. k. 133. l. 85–90. s. és 449. l.) – Arról, hogy a mai olvasók hogyan fogadták a kritikai kiadás nyomán a Hét évszázad magyar versei és egyéb gyűjteményekben közölt eredeti vers-részletet, érdekes áttekintést ad

Barta János

: Arany-adalékok című közleményében. Tény, hogy bár

Arany

Arany János

Vahot

Vahot Imre

kérésére írta, át eredeti szövegét, később ő maga is ehhez az átírt szöveghez ragaszkodott.

Arany László

a Hátrahagyott versek bevezetésében említi, hogy atyja maga mondta neki, e verset voltaképp

Burns

Burns, Robert

: The Cotter’s Saturdey night című költeményének hatása alatt írta, s csak azért nem említette ezt meg, hogy ne zavarja a versnek a béna harcossal keltett korabeli emlékező és emlékeztető hatását. Mégis –

Barta János

szerint is – az utókor számára „az eredeti változat az igazabb, amely jobban utal a szabadságharcra, a rákövetkező elüldöztetésre és bújdosásra s amely még a csonka harcfi honvágyát is át tudja érezni”. (

Barta János

: Arany-adalékok It I959. 67. l.). –

Kristóf György

az eredeti szöveg mellett foglal állást. (Lásd: „A Családi kör végleges szövegéről” című hozzászólását, It 1959. 475–478. l.)

mert a vizsgáló igen jól érti a czélzásokat – a „Kikkel más hazába bujdosott ....koldusnak” kifejezés sem közölhető, mert a kibujdosottak – a menekültek s átalán véve, a forradalmi dicsőség és nyomoruságról még csak emlitést sem lehet tenni. Én tudom ezt, mert a Phőnix 1-ső kötete e miatt operáltatott.

n

Jegyzet

… a [szerkesztői feloldás] Losonczi Phőnix 1-ső kötete e miatt operáltatott.

A „forradalmi dicsőség és nyomoruságról” írottakért, melyeket akkor nem volt szabad említeni. –

Gyulai

Gyulai Pál

is ír erről

Szász

Szász Károly

nak 1851. jan. 20-án: „A rendőrség letiltá

Vahot

Vahot Imre

egy czikkeért s

Lévai

Lévay József

,

Székely

Székely József

egy két költeményéért.” ( GyulaiLev. 69–70. l.)

Én tehát arra kérem önt, sziveskedjék az emlitett helytől kezdve – egész eddig: „Néma kegyelettel függenek a szaván” – czélszerüen megváltoztatni költeményét, az az kihagyva a dicsőség napjainak s a kibujdosás megemlitését. Ez mit sem fog levonni a költemény becséből, s biztositandja közölhetését.

Kovács

Kovács János

úr által küldtem 20 pftot,

n

Jegyzet