AJOM 15

Jegyzet

a

Tanításra

Szerkesztői feloldás: Tanítására

bízott apróbb gyermekeknek

– 1834 tavaszán került Kisújszállásra. Mint önéletrajzi levelében ( AJ. kk. XIII. k. 109. l.) világosan megírja, azért ment, hogy „eszközt” szerezzen tanulmányai folytatására. A kisújszállási presbiteri ülésen 1834. febr. 9-én jelentette be az iskolák felügyeletével megbízott Dorka Illés, hogy a két „kisebb” tanító egyikének állása megüresedik s erre a debreceni kollégium t ajánlotta, aki a rektoriákra kibocsátó könyvbe maga jegyezte be: „18. Mar. annorum 17. H. C. Hungarus Szalontaiensis Bihariensis designates sum. Praeceptor scholae Kisújszállásiensis” (lásd : Arany kisújszállási tanítósága. It 1914, 31-32. l.) : Beszélytöredékek II.-ben ( AJ. kk. X. k. 46-47. l.) nyilvánvalóan a debreceni kollégiumból való saját elindulását kezdte szépirodalmi formában feldolgozni. Itt egy „locsogó februári délutánt” említ, míg önéletrajzi levelében ( AJ. kk. XIII. k. 109. l.) Kisújszállásra érkezése hónapjául a valóságnak megfelelő márciust jelöli meg. A presbitérium a tavaszi vizsgálatokat márc. 19-én, a promotiot 23-án kívánta megtartani. Az új félév ápr. 6-án kezdődött. Dorka Illés feljegyzése szerint másnap, azaz ápr. 7-én már fel is kereste az új tanítót. Kisújszálláson a nemzeti, vagyis a mai általános iskola első osztályát tanította. Osztályába 85 tanuló járt, ezek közül 25 már 1833 ősze óta, míg a többi 60-nak ő volt az első tanítója. Az iskola átszervezése miatt osztályának létszáma az év végi vizsgálatok idején 59.

Jegyzet Hogy mit tanított Kisújszálláson tanítósága első felévében, erről sajátkezűleg írt specimenje így szól: „A N. K. Kisújjszállási Ref. kissebb Fiú Oskolábann tanúló Gyermekek a’ múlt nyári Oskolai félesztendőbenn ezeket tanúlták: I. A’ Vallásból, az Útmutatás czímű Könyv szerint az I-ő és II-ik Részeket. II. A Szent Dávid Soltárai közzűl ezeket: V, VIII, IX, XV, XXIII, XXIV, XXX, XXV, XXXII, XXXVIII, XLII, LVII, LXI, LXII, LXV, LXXXI, LXXXIV, LXXXIX, XCV, C, LCXXXV, VI. III. Az Oskolai Könyörgések közzűl: Az Úri Imádságot, Apostoli Hitformáját, Reggeli, Estvéli, Ételelőtti és Ételutánni Könyörgéseket. IV. Az Állatok esmérete tudományjából, a mókust Lajhárt és Kolibrit. V. A Számvetés Tudománnyából: az észbeli Számvetésenn kívűl a Római Számok esméretét és kimondását. VI. Az Olvasás, Irás és Éneklés Mesterségébe is naponként gyakoroltattak. Tanítósága alatt. (Megjelent: Dénes Szilárd: AJ. kisújszállási tanítósága. BpSzle. 1921. 185. k, 53-54. l.) Arról, amit kisújszállási tanítóskodása második félévében tanított, szintén sajátkezűleg írt specimenjét idézzük: „A Kisújszállási Ref. Fiú Oskolában, az alsó Nemzeti Osztálybeli tanulók e következendőket tanulták; 1. Az Útmutatás első Darabjából, a Világ teremtetésétől fogva Ábrahámig lefolyt idők Hisztóriáját, a második, harmadik, negyedik és ötödik részekből. 2. A Szent Dávid Soltári közzül az: V., VI., VIII., IX., XV., XVI., XIX., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXVII., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXV., XXXVIII., XXXIX., XL., XLII., XLIII., L., LXVII., LXI., LXII., LXV., LXVI., LXVII, LXXI., LXXII, LXXVII., LXXX., LXXXI., LXXXIV., LXXXVI., LXXXIX., XC., XCI., XCV., XCIX., C.; CII., CIII., CIX., CXI., CXVI., CXIX., CXXVIII., CXXXV., CXXXVIII., CXXXIV., CXLI., CXLIII., CXLVIII., CL-dik soltárokat. 3. Az oskolai könyörgések közzül: Uri imádságot; Reggeli, Estveli, Ételelőtti és Ételutánni, Tanuláselőtti és -utánni, Betegségben és meggyógyuláskor mondandó könyörgéseket; nem különben az Apostoli Hitformáját és a Tízparancsolatot. 4. Az Állatesmerés tudományjából; a Rókát, Oroszlánt, Krokodilust, Óriás vagy Bálvány kígyót, Medvét és Repülő gyíkot v. sárkányt esmerik. 5. A számvetés tudományából az észbeli számvetésen kívül a Római Számok esmeretébe, kimondásába, az Arab számok leírásába, nem különben az egyes Öszveadásba és kivonásba is gyakoroltattak, mint szinte 6. Az Írásban, olvasásban és Éneklésben is. altanító.” (Kivonatos első közlése: Gyöngyösy László: Okiratok AJ. életéből. EPhK., 1904. 269. l. – A teljes szöveg: Perényi József: A. kisújszállási tanítósága. It 1912. 385. l. E közlés hibáinak kijavítása: Dénes Szilárd: AJ. kisújszállási tanítósága. BpSzle. 1921. 185. k. 53. l. jegyzet; a szöveget e javítások szerint közöljük.)Az 1835. évi „tavaszi examenek” időpontjául az egyházi tanács ápr. 1-t jelölte meg. E napon nak még ott kellett lennie. Igaz, hogy a debreceni főiskola naplóinak tanúsága szerint az 1835. márc. 1-én kezdődő új félévre elsőül iratkozott be, de e jelentkezés történhetett írásban, vagy amikor beutazott Debrecenbe. (Lásd Gróf István: AJ. Bolond Istókja. Bp. 1914. 76. l.) - Kardos Lajos: AJ. debreczeni diákságához. It 1914. 30-33. l. - Kisújszállási tartózkodása mind következő évi kollégiumi helyzetére; mind későbbi írói pályájára gyümölcsözően hatott. könyvtára kora irodalmával ismertette meg, németül, franciául tanult, latinból fordított. (Lásd Önéletr. lev. AJ. kk. XIII. k. 109-110. l.) A dévaványai juhbehajtásról, mint nak Kisújszálláshoz fűződő művéről a vita ma sincs lezárva. - a Reform 1874. márc. 12-i számában említi először, .-nak tulajdonítva. (Lásd : Így élt Petőfi III. k. 469-470. l. és : Arany János ifjúkori elégiája: Gabuz Istók halálára. It 1958. 461. l.). : Arany János életéből című munkájában szintén így emlékezik a versről (1883. 22. l.). irodalomtörténész édesapja, margittai jegyző is művének ismerte, idézte (lásd : Arany egy zsengéje. ItK 1954. 78. l.). : A dévaványai juhbehajtás és költője (ItK 1962. 633-638. l.) c. tanulmánya szerint a mű szerzője , Dévaványa egykori jegyzője, aki „hivatalából kitétetett s ezért oka volt a mű megírására”. : Az epikus Arany indulása és Csokonai (ItK. 1965. 99-109. l.) című tanulmánya szerint a szerző mert: „Ezt a verset csak igazi, hivatott költő írhatta” – kimutatható hatásokkal. A mindkét oldalon felsorakoztatott eredmények nyomán felmerül a kérdés: versezetét nem írhatta át esetleg ?