Arany – Szilágyi Istvánnak

Kedves Barátom uram!

Sietek kivonni önt aggodalmiból, miután mult évi december 25-én kelt, de hozzám csak ma érkezett becses leveléből megütközve tapasztalom, hogy ön már két levelemet nem kapott.

n

Jegyzet

két levelemet nem kapott.

Arany

Arany János

jan. 3-i levele keresztezte

Szilágyi

Szilágyi István

1846. dec. 25-i levelét, csak ez utóbbiból értesült két levele elvesztéről. (Lásd

Arany János

1846. okt. és nov. elején írt elveszett leveleit.)

Igen is, én mindenik köteget épen, legkisebb hiány nélkül megkaptam; a trachini nőket már el is olvastam,

n

Jegyzet

a trachini nőket már el is olvastam,

Arany

Arany János

a drámát németül már korábban olvasta, ekkor görögül tanulmányozta Sophokles művét, annak a közelebbről nem ismert kiadásnak alapján, amelyet

Szilágyi

Szilágyi István

a máramarosszigeti könyvtárból kölcsönzött neki (lásd

Szilágyi

Szilágyi István

–

Arany János

nak 1846. szept. 25.). A német nyelvű Sophoklest, amelyet ugyancsak

Szilágyi

Szilágyi István

kölcsönzött 1844-ben a költőnek, 1846. nyarán Szalontáról való távozásakor visszavette

Arany

Arany János

tól. (Lásd

Szilágyi

Szilágyi István

Arany János

nak 1844. aug. 9. és 1847. márc. 12. kelt levelét.)

s fordításukhoz is kedvem jött; de még, mielőtt ezt nyilvánosan tenném, méllyebben akarok behatolni a hellen nyelv előcsarnokába; ön számára azonban – és saját használatomra is későbbi fordításná1 – egy prósafordítást tehetnék. Most

Xenophon

nak „mézes” dialogjait – különösen Οἰκονομικός

n

Jegyzet

Οἰκονομικός

az Oikonomikos

Xenophon

i.e. 400. táján írt műve, amelyben Sokrates és Ischomachos beszélget a háztartás és mezőgazdálkodás körében a háziasszonyra és dolgozó férjére váró feladatokról.

Arany

Arany János

Xenophon

t

Szilágyi

Szilágyi István

tól kapta kölcsön (lásd

Szilágyi

Szilágyi István

–

Arany János

nak 1846. szept. 25. 4. pont).

-át olvasom; erről megyek át

Platon

Platón

ra, kinek ugyan Ion-jából már olvastam.

n

Jegyzet

PlatonPlatón ra, kinek ugyan Ion-jából már olvastam.

Ugyancsak

Szilágyi

Szilágyi István

kölcsönzése (lásd

Szilágyi

Szilágyi István

id. levele. 3. pont.).

Pλουτος-t

[!]

[sic!]

is nézegettem,

n

Jegyzet

Pλουτος-t is nézegettem

Arany János

szórakozottságában Πλοῦτος helyett Pλουτοςt ír, azaz latin betűvel kezdi a görög szót. Aristophanes vígjátékát egyébként szintén

Szilágyi

Szilágyi István

tól kapta kölcsön (lásd Id. levele 2. pontját).

s

nagyjáb

Szerkesztői feloldás: nagyjából

olvasgattam is, de nem studiummal. Egyébiránt

Xenophon

arra tanít, hogy nem elég csak a versbeli formák szerint ismerkedni meg a hellen nyelvvel, mert vannak prosai szóllás módok, mellyek versben soha elő nem fordulnak: azért prosa és vers, váltogatva. Zrínyi is itt van,

n

Jegyzet

Zrínyi is itt van,

Szilágyi

Szilágyi István

díjnyertes drámája, amelynek átdolgozását kérte

Arany János

tól (lásd Id. levele 8. pont).

majd neki fekszem. A

Pope

Pope, Alexander

hajfürtje irósvajhoz hasonló

n

Jegyzet

irósvajhoz hasonló

Pope

Pope, Alexander

komikus eposzát is

Szilágyi

Szilágyi István

kölcsönzi (lásd id. levele 6. pont).

Arany

Arany János

dicsérete kétértelmű: jelentheti a kidolgozás finom, csiszolt simaságát, választékosságát; de a mű szegényes eszmetartalmára is célozhat.

classicum quid.

n

Jegyzet

classicum quid

valami klasszikus-féle alkotás.

Toldi nagyra nőtt. Azok, miket utóbb írtam, egészen más modorúak, népiesebbek, könnyebbek. Szeretném az elejét – a mit ön olvasott – megváltoztatni,

n

Jegyzet

Szeretném az elejét – a mit ön olvasott – megváltoztatni,

Eszerint

Arany

Arany János

a Toldi elejével

Szilágyi

Szilágyi István

látogatásakor, 1846 augusztusában már elkészült. Művének ezt a részét sohasem dolgozta át, pusztán a második énekbe szőtt utólag néhány verssort. (Lásd

Arany János

Erdélyi

Erdélyi János

nek 1847. febr. 17.)

de már késő. Az egészet postán el nem küldhetvén, mutatványt küldtem belőle:

n

Jegyzet

mutatványt küldtem belőle:

lásd

Arany János

1846. nov. elején

Szilágyi

Szilágyi István

nak írt elveszett levelét.

fájdalom hogy kézbe nem kerűlt. János vitéz-nél nagyobb; megolvastam. – A historikusokat örömmel fogadnám.

n

Jegyzet

A historikusokat örömmel fogadnám

Válasz

Szilágyi

Szilágyi István

nak Thukidides, Herodotos,

Xenophon

műveinek megküldésével kapcsolatos kérdésére: „Jó lesz-e?”. (Lásd

Szilágyi

Szilágyi István

Arany János

nak 1846. szept. 25. 4. pont.)

– Egyébiránt nem sietős; lassan haladhatok a küldötteken, mert kevés időm van olvasásra s épületesen akarok olvasni. – –

Egy levelet ma egy hete indítottam postán, remélem kézben lesz.

A levelembe zárt levelet kézhez adtam; a köteget a minap hasonlóúl.

S ön beteg! miért nem lehet örömet fájdalom nélkül élvezni! A hirlap meghozta nekem az örömet,

n

Jegyzet

A hirlap meghozta nekem az örömet,

a Pesti Hírlapban olvasott

Szilágyi

Szilágyi István

akadémiai levelező tagságáról.

s ön levele fájdalmat vegyit közé! Isten mielőbb gyógyítsa önt – hogy mint levelező tag – levelezhessen és virágozhassék és gyümölcsözhessen!

Vígjátékot akarnék írni ha – tudnék. egy jó mese kereng fejemben, talán megkísértem. Fogalmim a komikumról tisztulnak; s a komikum múzsájának úgyis áldozattal tartozom – az elveszett alkotmányért.

Mi volna az ha az ember népies hős költeményt írna?

n

Jegyzet

ha az ember népies hős költeményt írna?

A komikus eposz (Az elveszett alkotmány) és a verses elbeszélés (Toldi) után

Arany

Arany János

érdeklődése az eposz hősi válfaja felé fordul, amelyet azonban a maga ízlése szerint a Toldi népies realizmusa jegyében kívánna irni. Az ekkor még csak általánosságban felmerülő ötletből alakult ki utóbb a hun trilógia koncepciója is. (Lásd

Szilágyi

Szilágyi István

válaszát 1847. márc. 12. 4. pont.)

Szokatlan ugy e? de azért talán menne? ki nevetnék vele az embert?

Mosolyg ön, hogy ennyi félét összebeszélek; s a „sokat akar”-féle közmondatra gondol? ez csak eszme; gondolkozzék rajta

é

Szerkesztői feloldás: édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

! mi lenne belőle ha valaki, ki a nép nyelvén költeni ért, megkísértené? Annyi való, hogy, ha sikerűlne, abból népszerű epos válnék.

Casinónkrul én írok, de ön a világért se írjon;

n

Jegyzet

Casinónkrul én írok, de ön a világért se írjon;

Szilágyi

Szilágyi István

a Pesti Divatlap 1846. ápr. 23-i számában közölte

Arany

Arany János

1846. febr. 22-i levelének szalontat vonatkozású híreit –n aláírással.

ezek az emberek ellenei a nyilvánosságnak – vagyis – kürtölésnek. – A. – Én nem tudom, erről a mi kaszszinónkrúl olly röviden írt valaki tavaly a divatlapba. B. És az is tele volt sületlen gúnynyal. A zsidó vendéglőst, mit, hoztak bele. C. – Nem kell kürtölgetni: tenni kell. (ferde száj:) – – – Annyi való hogy közelebb bál volt, s egy Várad vidéki kobor földes urat, kit kilökni elég erélyesek nem voltak – kitörültek a casinói tagok névsorából, s e miatt akart a Kasinó felbomlódni; de már talán megmarad. legalább egy ángáriá

[szerkesztői feloldás]

n

Jegyzet

ángária

bér, fizetés, itt: negyedévi bérlet.

n, mert azt előre letette az új vendéglős, a ki magyar, a ki lelke van! egész a bárányfürtös gubásságig.

Szőlősi Ferencz

n

Jegyzet

Szőlősi Ferenczközös ismerősüket SzilágyiSzilágyi István is említi AranyArany János nak írt 1846. szept. 25-i levelében.

nem jár Szigetre, mert, a mint mondják, lopási tetten fogatva, pusztai törvény szolgáltatás szerint

n

Jegyzet

pusztai törvény szolgáltatás szerint

az Alföldön, a közigazgatási központoktól távol eső területeken különleges pusztai jogélet alakult ki, amely alkalmilag a szokottnál jóval keményebb ítéleteket hozott.

a szó igaz értelmében castráltatott, s midőn ezt gyógyítatni szégyenlené, meghalálozott. Béke hamvaira – s feledés!

Istenem! be jól esik okos emberrel – legalább levélben – beszélhetnem. Lássa ön, egész a gyermekességig összehordok mindent. Nyomatik-e már a

K

Szerkesztői feloldás: Kedves

B

Szerkesztői feloldás: Barátom

tavalyi munkája?

n

Jegyzet

Nyomatik-e már a K. B. tavalyi munkája?

Szilágyi

Szilágyi István

nak a magyar ékes szókötésről írt pályamunkája. Ezt az Akadémia kiegészítés és átdolgozás céljából visszajuttatta a szerzőnek. Mivel azonban

Szilágyi

Szilágyi István

t máramarosszigeti elfoglaltságai hátráltatták, műve nem jelent meg.

Most, dolgozik-e valamin?

Hogyan és miképen és mimódon van? Hát Debreczenből „miképen fúj a délnyugoti szél?"

n

Jegyzet

Debreczenből „miképen fúj a délnyugoti szél?"

azaz: milyen híreket kap onnan

Szilágyi

Szilágyi István

?

Arany

Arany János

itt barátja esetleges debreceni elhelyezkedési lehetőségeit latolgatja.

Lugossi

Lugossy József

lesz-e könyvtárnok

n

Jegyzet

LugossiLugossy József lesz-e könyvtárnok

Lugossy József

,

Szilágyi

Szilágyi István

előde a máramarosi liceumban, a debreceni főiskolára került s a nyelvészeti tanszékhez kötött könyvtárosi tisztet is ellátta. Úgy látszik,

Arany

Arany János

azt is mérlegeli, nem választják-e szét a professzori és könyvtári munkakört, nem szerveznek-e külön könyvtárosi állást, amelyre

Szilágyi

Szilágyi István

pályázhatna.

– – vagy csak az uristenhez szegődik pensióba?

Zákány

Zákány József

nem resignál-e?

n

Jegyzet

ZákányZákány József nem resignál-e?

Zákány József

a debreceni főiskolán a neveléstan, a német- és francia nyelv tanára volt. A főiskolán énekkart szervezett, új dallamokat tanított, amelyekhez diákjaival íratott szövegeket; ezek részben ma is használatosak Debrecenben. (

Pap Károly

: Adalékok Arany debreczeni diákságához. It 1912. 241–242. l.) – Valószínűleg

Zákány József

francia nyelvkönyve, a Frantzia grammatika (Debreczen 1826–28.) került egykor Kisújszálláson

Arany János

kezébe: „egy nagyobb deák francia nyelvtana kezemre esvén, a francia nyelv elemeivel is megbarátkoztam”. (Önéletrajzi levele, AJ. kk. XIII k. 109. l.)

Az ő cathedrája könnyü, és gyönyörűséges. – Csak közelebb hozná önt a gondviselés. Egyéb iránt a „titulus” embereinél nagyot lök a latba a „ M.t.t.l.t. ” Magyar tudós társaság levelező tagja czim. Hiszen az öreg

Sárváry

Sárváry Pál

n

Jegyzet

az öreg SárvárySárváry Pál

Sárváry Pál

1846. dec. 19-én hunyt el 81 éves korában.

Arany János

t is tanította, ő hívta fel figyelmét

Shakespeare

Shakespeare, William

-re. (Lásd AJ. kk. XIII. k. 110. l.)

illy minőségben halt meg 80 .... egynéhány éves korában.

Véget vetek e levél-chaosznak, halászsza ki belőle kedves barátom! irántai tiszta jó érzetemet s jutalmazva lesz

Kedves barátom uramnak

tisztelője, s szerető barátja

Arany János

U.I. Ide zárok egy kis mutatványt Toldiból; tájkozásúl ennyit:

Toldi M. üldöztetve, pénz s egyéb segély nélkül megy Pestre; Pest alatt, temetőben, síró asszonyt lel, azt megszánja, mint hogy 2 fiát siratja kiket a cseh bajnok tegnap megölt; meg esküszik hogy megállja boszúját s bemegy Pest városba; ott czéltalanul kóborog, bika viadalt ví stb. Eszébe jut hogy még

cs

Szerkesztői feloldás: csak

fegyvere sincs, hogy víjon a csehvel.

így elhagyatott

állapotb

Szerkesztői feloldás: állapotban

viszamegy a temetőbe[törölt]
« n »
, hogy az özvegytől fiai megmaradt fegyverzetét elkérje, de nem találja azt. stb. ezeni bújában épen apropos jő a segedelem. stb.

Szin hely, a pesti temető.

[szerkesztői feloldás]

Kilencedik ének 18–19. vrsz.

[szerkesztői feloldás]

Tizedik ének 1–23. vrsz.

stb.

Jegyzés. Minden szakasznak jeligéje van, Illosvaiból véve, mi a történet menetét is

Ill

Szerkesztői feloldás:

Illosvai

Ilosvai Selymes Péter

szerint mutatja. ezek közül az első az, a mi jeligeül felment: Mostan emlékezem stb.

Egyébiránt a szerkezetben lényeges hibát fedeztem azóta fel egyet, mit megjavítok. T. Miklós, midőn Laczfi hada által hadi életre buzdítatik, bátyjától osztály részét, pénzt stb. lovakat kell hogy követeljen,

n

Jegyzet

bátyjától osztály részét, … kell hogy követeljen,

a Toldi első fogalmazásában a II. ének még nem tartalmazta Miklós és György drámai szóváltását. A kiegészítésre vonatkozóan lásd

Arany János

Erdélyi János

nak 1847. febr. 19-én írt levelét.

– legalább azt, hogy őt leventeileg állitsa ki, s ezen közöttük viszálkodásnak

[szerkesztői feloldás]

kell

támadna ezt megjavitandom. –

AJOM 15

Megjegyzések: