Meg
[!]
sem hittem hogy illy sokáig maradjon el találkozásom veled. Pedig ohajtottam, ha
egyébért nem is, mindenesetre a fáradságért, mit a Fónyad féle
dolog elintezésére forditottál. Alkalmam legjobb lett volna, midőn Lovassi Bandi haza ment; de a zaj, mellyben akkor lelkem volt, a véletlennél fogva, nem
engedé, hogy formalis levelet készitsek; mert ohajtám, szokás szerént, egy-más Antiquummal is
legalább becsessé tenni.[sic!]
[!]
az pedig akkor meg nem történheték. Csak azt teljesitém hát
akkor, a mit lehete, – magvakat raktam el. Megkaptad- e őket? Van-e
valami sikere a küldeménynek?… Volt közttök egy hagyma féle, külországi pompás virág:
(Ferrária) ha ez nem költ volna ki, vagy talán fás
alakja miatt keveset tartanátok róla: sajnálnám. Az pompás egy darab lesz. De csak jövőre
nyilik. Remélem, jövőre ujabbakkal, szebbekkel szolgálok kertednek. Saját
kertemből. Mert lesz ám.
[sic!]
– Mi csoda, ki csoda az a
Kertbeni
?
Kertbeny Károly Mária
n
… Én már rég olvasom nevét a magyar lapokban; de hogyan
forgolódott Toldi
d körül: nem tudtam. Most,
tegnap olvasom az Ostdeutsche
Post
ot,Jegyzet
Mi csoda, ki csoda az aKertbeni?Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
1847. szept. 23-án (lásd
Kertbeny Károly Mária
Fekete József
: Datenblätter zu K. M. Kertbeny’s Memotren. Erstes Heft: 1824–1851. Berlin
1875. A kötethez mellékletül csatolt Familien-Geneologie adata), más forrás szerint
1848. febr. 22-én kapott engedélyt régi Fekete József
Benkert
nevének
megváltoztatására. (
Kertbeny Károly Mária
Detrich Márta
: Kertbeny Károly élete és műfordítói
munkássága. Szeged 1936. 14. l.) Bár nemcsak a társaságban ismert, de
íróink, politikusaink körében is sokat forog, Detrich Márta
Szilágyi István
csak az önkényuralom napjaiban kezd
érdeklődni működése iránt.Szilágyi István
n
melly Bécsben jő ki; benne Toldi és Murány forditása birálatát. Az az ember neked nem igen tesz igy
jó szolgálatot.Jegyzet
tegnap olvasom az Ostdeutsche Post ot,a bécsi lap 1851. jún. 26-án megjelent 150. száma részletes bírálatban foglalkozik
Kertbeny Károly
műfordítói munkásságával. A kritika szövegét utóbb maga Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
juttatta el – más
recenziókkal együtt – Kertbeny Károly Mária
Arany
hoz
(lásd Arany János
Kertbeny Károly
levele Kertbeny Károly Mária
Arany János
nak 1851. aug. 15-én és
jegyzete).
Arany János
n
Annyi hizelgö ugyan van
benne, hogy ha e művek a darabos forditásban is illy szépek: hát az eredetiben minők
lehetnek?; de mit ér az, ha aztán a műről átmennek a
szerzőre, s abban piszkálnak? Toldi
irója iránt illő reverentiával van; de Murány
költője előtte politicus, glaçekesztyüs költő, ki Pestre jövén lakni,Jegyzet
nem igen tesz igy jó szolgálatot.
Szilágyi
félreértése: az Ostdeutsche Post kritikusának szavait
Szilágyi István
Kertbeny
nek
tulajdonítja, holott Kertbeny Károly Mária
Kertbeny
rövid bevezetése Erzählende Dichtungen von J.
Arany című kiadványához (I. Bd. XVII–XIX. l.) csupán a Murány ostromának szellemes koncepcióját és Kertbeny Károly Mária
Gyöngyösi
hez mért „teljes
önállóságát” emeli ki. A bécsi lap közleménye az önkényuralom korának jellegzetes terméke:
vállveregető és csipkelődően ironikus a legyőzött nép irodalmának legjobb alkotásaival
szemben, melyeknek értékei még Gyöngyösi István
Kertbeny
tolmácsolásán is átsugároznak.Kertbeny Károly Mária
n
s itt valamit a Világ
ból tanulván: ugy irta
Murányt. – Nekem ez annyival roszabbul esett mert, nálam levő nyilatkozatodon
kivül, (midön mondod, hogy benne a Szerelemre teremtettség a fő idea),
tapasztalásomon felül, – fel tettem, hogy a biráló ott látja a
Mottót is,Jegyzet
Pestre jövén lakni,Murány ostroma régen elkészült, amikor 1849 nyarán
Arany
Pesten lakást keres. Az Ostdeutsche Post tévedéséhez
azonban alapot szolgáltatott Arany János
Kertbeny
nek az a megjegyzése, mintha Kertbeny Károly Mária
Arany
„mindjárt a márciusi
napokban” vállalt volna állást Arany János
Szemere
mellett a belügyminisztériumban, holott erre csak 1849 tavaszán került sor.Szemere Bertalan
n
melly, ha az egésznek tendentiája előtt
szemet huny is, igazitást adhat. Aztán az a Jegyzet
ott látja a Mottót is,A Murány ostroma mottóját: „Ó hölgy! az Isten gyönyörűl | Teremte tégedet” –
Arany
Arany János
Vörösmarty
: A túlvilági kép című költeményéből kölcsönzi, hasonló szavakkal adja
meg műve alapgondolatát Vörösmarty Mihály
Szilágyi István
nak 1848. jan. 27-én írt levelében.
Maga Szilágyi István
Kertbeny
mint „a
női természet legszebb emberi oldalát” emeli ki id. bevezető tanulmányában „a szerelem
elektromos gyorsaságát” Széchy Máriában (XXIII. l.), bár fordításában a
Vörösmarty-versből vett mottót elhagyta.Kertbeny Károly Mária
Kertbeni
talán biographiai Notizot is
tettKertbeny Károly Mária
n
a müvekhez? Akár honnan jő: de én nem
tudom, hogy Jegyzet
biographiai Notizot is tetta bécsi kritikus téves adatait
Kertbeny
nek
Kertbeny Károly Mária
Arany János
életrajzát
ismertető bevezetéséből merítette. Bár ehhez Arany János
Arany János
maga küldte meg az adatokat Arany János
Kertbeny
nek (lásd Kertbeny Károly Mária
Arany János
1850. dec. kb. Arany János
23
-i elveszett levelét) – a
tévedések a [bizonytalan olvasat]
Kertbeny
által írt életrajzba mégis belecsúsztak.Kertbeny Károly Mária
Arany
,
Toldit iskola mester korában irta, ki
anyanyelvén kivül, latinul értett
egyedül valamit; s hogy a müve sikerült: ugy ment Pestre lakni, hogy Murányt irjon stb. – Keritsd meg a lapot
valahonnan; olvasd. Ha nem találnál; s ohajtanád tudni: én leiratom számodra. Nem hosszu; de
méltó volna a birálót megigazitni; mert a külföld elhiszi, hogy a dolog valóban ugy van és
volt.
Arany János
Mert azt tudod, hogy Toldi nekem nagy gyönyörüségem; ugy szeretném
én azt őrizni minden illetéstől, melly himporát bemocskolná. Szeretném olly tökélyben látni,
minőben még eddig egyet sem tudok, tudomány és müvészet tekintetében, nálunk. Felette sajnálom
ennél fogva, hogy a párbaj mechanicumát illetőleg, mind ez ideig is
semmit sem találtam, sem
Ampere
nél,
n
sem
Eichorn
nál,Jegyzet
Ampere nél,Jean Jacques Ampère: Histoire littéraire de la France avant le 12e siècle. Paris, 1839–40. 1–3. k. című művében.
n
kik tudtomra,
s tapasztalásom szerént, – (a könyveket birjuk) elég bőven irtak a középkori lovagiasság és
költészetről. Remélem azonban, hogy további kutatásaim, talán fognak még valami eredményre
vezetni.
Jegyzet
Eichorn nál,Johann Gottfried Eichhorn: Allgemeine Geschichte der Cultur und Literatur. Göttingen 1796–99. 1–2. k. című művében.
De a fiusító
Lajos
király, azóta is gondjaim egyike
volt; tudván, hogy ő az, ki alatt s által a magyar örökösödésben változás történt.
Krajnik
Nagy Lajos
n
ide tartozó munkáját nem birom; de
igen a
Jegyzet
helyesen:KrajnikKrajner Imre
Krajner Imre
: A magyar nemes jószág természete Verbőczi koráig, tekintettel a külföldi
jogokra. Pest 1843. 306 l.
Krajner Imre
Szlemenics
Magyar törvény historiájátSzlemenics Pál
n
s a Codex Diplomaticust.Jegyzet
SzlemenicsMagyar törvény históriájátSzlemenics Pál
Szlemenics Pál
: Magyar törvények
történetirata rövid vázolatban előadva. Pozsony 1845. 218 l. című
művét.Szlemenics Pál
n
– S ime
lásd, mint én mondtam:
Jegyzet
a Codex Diplomaticust.
Fejér György
: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac
civilis. Buda 1829–44. 1–43. k. című oklevélgyűjteményét.Fejér György
a)
Lajos
előtt, az ország
szokágsos törvénye (mert irott nem rendelkezik)
leányfiusitást nem ismert.
Nagy Lajos
b)
Lajos
csakugyan törvénytelenül
cselekszik a leány részire adott donationalis levéllel. Azonban szerfelett örülök, hogy a
törvénytelenséget ő nagysága nemcsak Nagy Lajos
Arany
Toldi
jában, s értt teszi;
Arany János
han
tette már a maga életében, megpedig nem
egyszer, bár az ország nem épen nem-zúgolódott a félrelépés miatt. Igen, a magát
törvény felett állónak tartott erélyes király:
Szerkesztői feloldás: hanem
1353
és
1364:
PéterSzikszai
ellenkező szokását félre téve (az író
szavai), atyja
n
mester
leanyát
Annát, apródjának Buletri Simonnak hitvesét, az ország e
részbeniJegyzet
1353 és 1364: PéterSzikszai…Lásd Fejér, id. mű Tomus IX. Vol. 3. 386. l. a CCXI. sz. oklevél.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
az ország e részbeni…„approbata regni nostri consuetudine, quae huic iuri in hac parte repugnare videtur, non obstante.”
mden
jószágában, fiu
örökössé teszi.
Szerkesztői feloldás: minden
1373: János fő
ajtónállónak,
n
már megszületett s azután születendő leányait, – ellent nem állhatván az országnak
szokásbeli ellenkező törvénye (non obstantibusJegyzet
1373: János fő ajtónállónak,Lásd Fejér, id. mű. Tomus IX. Vol. 4. 489–490. l. a CCLXXX. sz. oklevél.
n
formula), fiú örökössé
teszi.
Jegyzet
non obstantibus„ consuetudinaria lege Regni nostri, quae huic iuri et gratiae nostrae repugnare videtur non obstante.”
1365.
meg igéri a
zágrábi
n
ppk
testvérének, hogy jószágában fiúsitást nem
teszen.
Szerkesztői feloldás: püspök
Megjegyzendő: hogy ez oklevelekben sehol sem találtatik a
donationalis
n
rendes formula: „főpapjaim és báróim
tanácslatára”. Jegyzet
donationalisadományozási; adománylevelekben szokásos kifejezés.
Tht
Szerkesztői feloldás: Tehát
mdent
ön fejétől tett. –
Szerkesztői feloldás: mindent
…Igen! az öregnek oka volt leánya jövő sorsán
keseregni. – Ez barátom: a spiritusnak egy neme. Spiritus
flat, ubi vult.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
Igen! az öregnek oka voltaz öreg Rozgonyinak a régi magyar örökösödési jog következtében oka volt rá, hogy leánya jövőjén aggódjék.
n
Ha te ezt felhasználhatnád: véghetetlent nyer a mű
történeti-psycholgiai szempontból.
Jegyzet
Spiritus flat, ubi vult.„A lélek ott ihlet, ahol akar.”
– Nem szándékszol-e Debreczenbe Lőrinczkor? – – Magam is lehető,
hogy ott leszek. Pestre is szeretnék felrándulni; kivált ha akadna
uti társam; mert magamban restellek. Pedig némi elkezdett műveim bevégzése tekintetéből,
mulhatlan szükségem volna az Academia s Széchenyi
könyvtárban némi kutatásokat tenni.
– Végül pedig jelentem, hogy 1852. alkalmasint, mint
nős embert talál. Róla, mihelyt ellesz teljesen végezve: el nem
mulasztalak értesíteni.
Szilágyi I.
Szilágyi István