Lévay József – Aranynak

Kedves

János

Arany János

!

Hogy igazán szeretlek, az bizonyos előttem; hogy pedig a te neved

János

Arany János

, arról hiteles bizonyságot tesz a matricula. És mégis egy egész álló esztendeig

n

Jegyzet

egy egész álló esztendeig

Lévay

Lévay József

előbbi levelét valóban több mint egy éve: 1850. május 27-én írta

Arany János

nak. Jelenlegi levele keltezésekor pedig 1851 helyett 1850-et írt.

Arany László

is mint 1850-ből valót közölte.

nyeltem e nagy város porát a nélkűl, hogy egy rövid isten jó nappal fölkerestelek volna. A lélek mindig kész volt; de a test, ez a megúnt csont és bőr, lassúbb az ólommadárnál, lustább az őszi légynél. Ha azt mondtam neki: hajrá! dologra! egy darabig juhszemmel bámult a levegőbe, azután megnehezité szempillámat és az ágyba vonszolt; ha azt mondtam; bocsásd örűlni lelkemet! rám se hallgatott, hanem megette és megitta a maga portióját s maradt tovább is börtöne a léleknek. Csak vegetáltam. Azonban ha még tovább is igy folytatom ezt a levelet, olyan sentimentális novella kerekedik belőle, hogy a Hölgyfutár fájdalmas könyeket talál utána sírni. Azért hát fogadd röviden ölelésemet akár Geszten akár Szalontán

n

Jegyzet

akár Geszten akár Szalontán

mivel

Arany János

1851 májusától tanított Geszten, ez is a levél 1851-beni keletkezése melletti döntő tény.

s hallj egy pár szót e gyönyörű fővárosi életről, azután áldd meg a gondviselést, hogy neked Szalontán mutatott fészket, hova elvonulhass.

Életünkről annyit mondhatok neked édes barátom, hogy azt igaz nevén nyomoruságnak nevezhetni. Irodalmunk fiatal bajnokai némely vénekkel együtt kevés reményt nyujtanak jobb jövendőre. A közös átokhoz, mely rajtok fekszik, még azt is toldják, hogy a hol lehet meghasonlanak. Nem a szeretet lelke, nem az ügy szentsége vezérli őket, hanem kiki magának! mint a lúd.

n

Jegyzet

kiki magának! mint a lúd.

Népi mondás. A ludak úgy indulnak a legelőre, hogy majd közösen szedik a szemet; ahogy odaérnek, gágogni kezdik: „kiki magának”.

Ez szomorit engem legjobban. S egy tehetséget sem látok közöttünk, mely a meghasonlani kész erőket állandóan egyesíteni képes volna. E körülményről élő szóval mondhatnék többet s ohajtva várom az alkalmat, hogy veled találkozzam.

Azonban irodalmunk lassan lassan mégis csak mozog. Itt van a Hölgyfutár, itt vannak

Szilágyi

Szilágyi Sándor

és

Jókai

Jókai Mór

füzetei.

n

Jegyzet

a Hölgyfutár, itt vannak SzilágyiSzilágyi Sándor és JókaiJókai Mór füzetei.

Nagy Ignác

lapja, s a Magyar Irók Füzetei.

A Hölgyfutár annyira sülyedt, hogy többé nem csak nők, de férfiak sem vehetik kezökbe. Megszeplősité az irodalmat ízetlen firkáival.

Nagy Ignácz

Nagy Ignác

köti az ebet a karóhoz, hogy jövő évre maga ura lesz s akkor rendbe szedi magát. Szép tőle, csakhogy elkésett. –

Szilágyi

Szilágyi Sándor

vállalatával furcsán van az íróvilág. Én nem tudom mi véleményben vagy te ezen fiatal ember felől, ki a forradalom után egyszerre fölburjánzott, mint a csuszó, mászó iszalag, mely a romok közül hirtelen kisarjadzott. A közvélemény a mennyire én tudom, őt már elitélte a neve bármely vállalat élin malum omen.

n

Jegyzet

a neve bármely vállalat élin malum omen.

Szilágyi Sándor

nevét rossz jelnek mondja. Mint már 1850. máj. 27-i levelében, itt is nagy ellenszenvvel támadja

Szilágyi

Szilágyi Sándor

t, akinek folyóiratában valóban gyilkos hangú szatira jelent meg

Lévay

Lévay József

: Emlékdalok De la Grange asszonynak című verskötetéről; lásd alább a 80. sor jegyzetét.

Azonban most mégis hozzá szegődött néhány hírneves iró (

Kazinczi G.

Kazinczy Gábor

Kemény Zs.

Kemény Zsigmond

stb.) Füzeteiből akarnak egy talpra esett folyóiratot teremteni. Én nem tudom miért gyalázták ez urak

Jókai

Jókai Mór

t. Talán mert

Szilágyi

Szilágyi Sándor

t kényök szerint forgathatják! Ezt némileg

Jókai

Jókai Mór

val is tehették volna s

Jókai

Jókai Mór

szive még is nagyon különbözik amazétól. A végszükség rákényszeríti az embert, hogy

Szilágyi

Szilágyi Sándor

nak ollykor valamit adjon,

n

Jegyzet

SzilágyiSzilágyi Sándor nak ollykor valamit adjon,

Szilágyi

Szilágyi Sándor

Lévay

Lévay József

tól a Vágtat a ló című verset közölte ( MEmlékl. 209. l.). A vers alatt

Lévay

Lévay József

álneve:

Bátor Miklós

Lévay József

– olvasható.

de ő nem azon ember kivel komoly czélra egyesülhetni. Hát te mit gondolsz, mert hiszen téged is dolgozótársai közt trombitál.

A Falu könyvét

Vas G.

Vas Gereben

kézzel-lábbal nyomkodja. Most már a verseket is magok írják ő és

Atádi

Atádi Vilmos

. No hanem bocsássa meg nekik az isten. Többet érne ha addig káromkodnának. Én régen válét mondtam nekik. A Naplóban egy pár szót írtam róla s vállalatáról,

n

Jegyzet

A Naplóban egy pár szót irtam róla s vállalatáról,

a Pesti Naplóban, amelynek

Lévay

Lévay József

ekkor munkatársa volt.

azóta megölő ellenségem. Pedig csak szánója vagyok neld. Fűhöz-fához folyamodik előfizetőkért stb.

Az albumok lassan haladnak. Félő hogy csúnya véget érnek. Az a komáromi album

n

Jegyzet

a komáromi album

Lásd Komáromi Romemlékek. Szerkesztette:

Beöthy László

.

kivált, igen furcsa körmök közt van. A Phőnixet már tegnap kiadta a rendőrség.

n

Jegyzet

A Phőnixet már tegnap kiadta a rendőrség.

A Losonczi Phőnixet; lásd ADATTÁR.

Vahot

Vahot Imre

a 3-ik kötetet is igéri. Addig feji, míg csak adja.

Petőfi

Petőfi Sándor

verseit lassan nyomják.

n

Jegyzet

PetőfiPetőfi Sándor verseit lassan nyomják.

A Pesti Röpivek 1850/5. nov. 3-i száma Caleidoscop című rovatában írja: „Örvendetesebb hírrel alig kezdhetnők meg e rovatot, mint az, miszerint

Petőfi

Petőfi Sándor

szelleme újra föléled irodalmunkban.

Emich Gusztáv

könyvárus

Petőfi

Petőfi Sándor

ujabb költeményiből egy második füzetet rendez.” E híradás feltételez már egy eddig megjelent első kötetet. –

Petrik

Petrik Géza

: Magyarország bibliográfiájában szerepel egy, a fenti híradással azonosítható adat: „Petőfi Sándor Ujabb költeményei” 2 kötet (12-r. 365, 313. l.) Pest, 1849.

Emich Gusztáv

kiad. –

Petrik

Petrik Géza

szerint: „Rendkivül ritka, mert egy-két példány kivételével, az egész kiadást elkobozták. A Nemzeti Muzeum példányán a főcimlap hiányzik s valószinüleg nem is létezik.” ( Petrik, III. k. 81. l.)

Nem lesz az készen még ez évben sem. Szörnyen megherélve látand világot. Némely dalból több strófa, némelyből több sor hagyatott ki. A forradalmiak pedig mind. S hogy mit kell kihagyni, mit nem, azt elítélte és végrehajtotta

Kecskeméthi Csapó Dániel

Kecskeméthy Csapó Dániel

, a nyomda correctora. A kihagyottak majd egy pótlék kötetben jönnek Lipcsében.

n

Jegyzet

egy pótlék kötetben jönnek Lipcsében.

Nincs tudomásunk róla, hogy

Petőfi

Petőfi Sándor

nek a magyarországi kötetből kimaradt verseit (magyarul) Lipcsében kiadták volna.

Olvastam a correcturában több uj költeményét; olvastam az Apostol t és Lehelt. Amaz leghosszabb költeménye, de nem legjobb. Nincs abban semmi egyéni, semmi jellemző; egy hosszú, mysanthrópiával teljes lyrai vers. Lehel töredék, nagyszerü költeménynak nagyszerű kezdete. Többet ér amannál. Tudsz-e már

Petőfi

Petőfi Sándor

ről valamit?

Olvastad

Garay

Garay János

Szent Lászlóját?… Tisztelem becsülöm

Garay

Garay János

t és sok kegyelettel vagyok iránta kivált mostanában, hanem Szent László csak martyrkoszorut tehet fejére borostyánt vagy babért semmi esetre. Lyrai formát választott éposának. Ez is nagy hiba. De hogy irta meg? Ah

János

Arany János

barátom! szeressük őt, hanem de sa veston ne parlons pas!

n

Jegyzet

de sa veston ne parlons pas!

a kudarcáról ne beszéljünk!

Lévay

Lévay József

itt összecserélte a hímnemű veston szót a nőnemű veste = bukás, kudarc jelentésű szóval. Mind a „le veston”, mind a „la veste” mellényféle ruhadarabot jelent. Az itt lehetséges értelmezések: 1. szeressük őt, de a mellényéről

[szerkesztői feloldás]

azaz valami fogyatékosságáról

ne beszéljünk; 2. szójáték: remporter une veste = kudarcot vallani; a „veste” itt egyszerre jelenthet ruhadarabot és kudarcot.

Igaz! te tán nem is tudod, hogy én a mult évben De la Grange dalmüvésznőnek ajánlva néhány költeményt adtam ki.

n

Jegyzet

én a mult évben De la Grange dalmüvésznőnek ajánlva néhány költeményt adtam ki.

Emlékdalok De la Grange asszony tiszteletére. Pest, 1850. Hogy e könyvéből

Arany János

nak is küldött,

Gyulai

Gyulai Pál

nak is említi: „

Arany

Arany János

nak minap irtam s egy ,Emlékdalt’ küldtem neki”. (1851. aug. 8. Gyulai Lev. 95. l.)

Megbántam így is amugy is.

n

Jegyzet

Megbántam igy is amugy is.

A Pesti Röpivek okt. 13. száma már jelezte, hogy

Lévay

Lévay József

tól, „Emlékdalok de la Grange asszonynak elhagyta a sajtót.” (58. l.) – Azonban alighogy megjelent, a rendőrség betiltotta: „a könyvkereskedésben és a szerzőnél talált példányok lefoglaltattak.” ( P. Napló, 1850. okt. 21. sz.) – E kellemetlenség mellett

Lévay

Lévay József

t

Szilágyi Sándor

Pesti Röpivekjének nov. 12-i számában még ki is gúnyolták: „Emlékdalok Irta Babszem János.” Dalaiban

Lévay

Lévay József

a művésznő filigrán termetét is kiemelte. A szatíra szerint Babszem János versei Tom Pouce-hoz, az akkor Pozsonyban fellépő törpéhez (lásd PNapló, okt. 12.) vannak intézve: „Beszéljek-e kicsin testednek azon nagy lelkéről…,” amely nagy lélek főleg a bankókra festett angyalkákat kedveli… Irodalmi berkekben tudták, hogy De la Grange asszony levélben is megköszönte

Lévay

Lévay József

verseit, s ígérte, hazájában is megismerteti őket. – A szatíra szerint: Babszem János költői tehetségét Liliputban majd „pyramisként bámulják.” (Pesti Röpivek, 1850. nov. 24. 249. l.)

Még akkor mindjárt irtám

[!]

[sic!]

számodra egy példányt, de elküldésre nem volt alkalmam. Mostanában viszi azt neked

Fekete Miska

Fekete Mihály

gr. Bethlen nevelője.

n

Jegyzet