Hogy igazán szeretlek, az bizonyos előttem; hogy pedig a te neved
János
, arról hiteles bizonyságot tesz a matricula. És mégis
egy egész álló esztendeigArany János
n
nyeltem e nagy város porát a nélkűl, hogy egy rövid isten jó nappal fölkerestelek volna. A
lélek mindig kész volt; de a test, ez a megúnt csont és bőr, lassúbb az ólommadárnál, lustább
az őszi légynél. Ha azt mondtam neki: hajrá! dologra! egy darabig juhszemmel bámult a
levegőbe, azután megnehezité szempillámat és az ágyba vonszolt; ha azt mondtam; bocsásd örűlni
lelkemet! rám se hallgatott, hanem megette és megitta a maga portióját s maradt tovább is
börtöne a léleknek. Csak vegetáltam. Azonban ha még tovább is igy folytatom ezt a levelet,
olyan sentimentális novella kerekedik belőle, hogy a Hölgyfutár fájdalmas könyeket
talál utána sírni. Azért hát fogadd röviden ölelésemet akár Geszten
akár SzalontánJegyzet
egy egész álló esztendeig
Lévay
előbbi levelét valóban több mint
egy éve: 1850. május 27-én írta Lévay József
Arany János
nak. Jelenlegi levele
keltezésekor pedig 1851 helyett 1850-et írt. Arany János
Arany László
is mint 1850-ből valót közölte.Arany László
n
s hallj egy pár szót e gyönyörű fővárosi életről, azután áldd
meg a gondviselést, hogy neked Szalontán mutatott fészket, hova
elvonulhass.
Jegyzet
akár Geszten akár Szalontánmivel
Arany János
1851 májusától tanított Geszten, ez is a levél 1851-beni keletkezése
melletti döntő tény.Arany János
Életünkről annyit mondhatok neked édes barátom, hogy azt igaz nevén nyomoruságnak nevezhetni.
Irodalmunk fiatal bajnokai némely vénekkel együtt kevés reményt nyujtanak jobb jövendőre. A
közös átokhoz, mely rajtok fekszik, még azt is toldják, hogy a hol lehet meghasonlanak. Nem a
szeretet lelke, nem az ügy szentsége vezérli őket, hanem kiki magának! mint a
lúd.
n
Ez szomorit engem legjobban. S egy tehetséget sem látok közöttünk, mely
a meghasonlani kész erőket állandóan egyesíteni képes volna. E körülményről élő szóval
mondhatnék többet s ohajtva várom az alkalmat, hogy veled találkozzam.
Jegyzet
kiki magának! mint a lúd.Népi mondás. A ludak úgy indulnak a legelőre, hogy majd közösen szedik a szemet; ahogy odaérnek, gágogni kezdik: „kiki magának”.
Azonban irodalmunk lassan lassan mégis csak mozog. Itt van a Hölgyfutár, itt
vannak
Szilágyi
és Szilágyi Sándor
Jókai
füzetei.Jókai Mór
n
A
Hölgyfutár annyira sülyedt, hogy többé nem csak nők, de férfiak sem vehetik
kezökbe. Megszeplősité az irodalmat ízetlen firkáival. Jegyzet
a Hölgyfutár, itt vannakSzilágyiésSzilágyi SándorJókaifüzetei.Jókai Mór
Nagy Ignác
lapja, s a Magyar Irók Füzetei.Nagy Ignác
Nagy Ignácz
köti az ebet a karóhoz, hogy jövő évre maga ura
lesz s akkor rendbe szedi magát. Szép tőle, csakhogy elkésett. – Nagy Ignác
Szilágyi
vállalatával furcsán van az íróvilág. Én nem
tudom mi véleményben vagy te ezen fiatal ember felől, ki a forradalom után egyszerre
fölburjánzott, mint a csuszó, mászó iszalag, mely a romok közül hirtelen kisarjadzott. A
közvélemény a mennyire én tudom, őt már elitélte a neve bármely vállalat élin malum
omen.Szilágyi Sándor
n
Azonban most mégis hozzá szegődött néhány hírneves iró (Jegyzet
a neve bármely vállalat élin malum omen.
Szilágyi Sándor
nevét rossz jelnek
mondja. Mint már 1850. máj. 27-i levelében, itt is nagy
ellenszenvvel támadja Szilágyi Sándor
Szilágyi
t, akinek folyóiratában valóban gyilkos hangú szatira jelent meg
Szilágyi Sándor
Lévay
: Emlékdalok De la Grange asszonynak című verskötetéről; lásd alább a 80. sor
jegyzetét.Lévay József
Kazinczi G.
Kazinczy Gábor
Kemény Zs.
stb.) Füzeteiből
akarnak egy talpra esett folyóiratot teremteni. Én nem tudom miért gyalázták ez urak
Kemény Zsigmond
Jókai
t. Talán mert Jókai Mór
Szilágyi
t kényök szerint forgathatják!
Ezt némileg Szilágyi Sándor
Jókai
val is tehették
volna s Jókai Mór
Jókai
szive még is nagyon
különbözik amazétól. A végszükség rákényszeríti az embert, hogy Jókai Mór
Szilágyi
nak ollykor valamit
adjon,Szilágyi Sándor
n
de ő nem azon ember kivel komoly czélra
egyesülhetni. Hát te mit gondolsz, mert hiszen téged is dolgozótársai közt trombitál.
Jegyzet
Szilágyinak ollykor valamit adjon,Szilágyi Sándor
Szilágyi
Szilágyi Sándor
Lévay
tól a Vágtat a ló című verset közölte (
MEmlékl.
209. l.). A vers alatt Lévay József
Lévay
álneve: Lévay József
Bátor Miklós
– olvasható.Lévay József
A Falu könyvét
Vas G.
kézzel-lábbal nyomkodja. Most már a verseket is magok írják ő és Vas Gereben
Atádi
. No hanem bocsássa meg nekik az isten. Többet érne ha
addig káromkodnának. Én régen válét mondtam nekik. A Naplóban egy pár szót írtam
róla s vállalatáról,Atádi Vilmos
n
azóta megölő
ellenségem. Pedig csak szánója vagyok neld. Fűhöz-fához folyamodik előfizetőkért stb.
Jegyzet
A Naplóban egy pár szót irtam róla s vállalatáról,a Pesti Naplóban, amelynek
Lévay
ekkor munkatársa volt.Lévay József
Az albumok lassan haladnak. Félő hogy csúnya véget érnek. Az a komáromi
album
n
kivált, igen furcsa körmök közt van. A
Phőnixet már tegnap kiadta a rendőrség.
Vahot
a 3-ik kötetet is igéri.
Addig feji, míg csak adja.
Vahot Imre
Petőfi
verseit lassan
nyomják.Petőfi Sándor
n
Nem
lesz az készen még ez évben sem. Szörnyen megherélve látand világot. Némely dalból több
strófa, némelyből több sor hagyatott ki. A forradalmiak pedig mind. S hogy mit kell kihagyni,
mit nem, azt elítélte és végrehajtotta Jegyzet
A Pesti Röpivek 1850/5. nov. 3-i száma Caleidoscop című rovatában írja: „Örvendetesebb hírrel alig kezdhetnők meg e rovatot, mint az, miszerintPetőfiverseit lassan nyomják.Petőfi Sándor
Petőfi
szelleme újra föléled irodalmunkban. Petőfi Sándor
Emich Gusztáv
könyvárus Emich Gusztáv
Petőfi
ujabb költeményiből egy második füzetet rendez.” E
híradás feltételez már egy eddig megjelent első kötetet. – Petőfi Sándor
Petrik
: Magyarország
bibliográfiájában szerepel egy, a fenti híradással azonosítható adat:
„Petőfi Sándor Ujabb költeményei” 2 kötet (12-r. 365, 313. l.) Pest,
1849. Petrik Géza
Emich Gusztáv
kiad. – Emich Gusztáv
Petrik
szerint:
„Rendkivül ritka, mert egy-két példány kivételével, az egész kiadást elkobozták. A Nemzeti
Muzeum példányán a főcimlap hiányzik s valószinüleg nem is létezik.”
(
Petrik, III. k. 81. l.)Petrik Géza
Kecskeméthi Csapó Dániel
, a nyomda correctora. A
kihagyottak majd egy pótlék kötetben jönnek Lipcsében.Kecskeméthy Csapó Dániel
n
Olvastam a
correcturában több uj költeményét; olvastam az Apostol
t és Lehelt. Amaz leghosszabb költeménye, de
nem legjobb. Nincs abban semmi egyéni, semmi jellemző; egy hosszú, mysanthrópiával teljes
lyrai vers. Lehel töredék, nagyszerü költeménynak nagyszerű
kezdete. Többet ér amannál. Tudsz-e már Petőfi
ről valamit?
Petőfi Sándor
Olvastad
Garay
Szent Lászlóját?… Tisztelem becsülöm Garay János
Garay
t és sok kegyelettel vagyok iránta kivált mostanában, hanem Szent
László csak martyrkoszorut tehet fejére borostyánt vagy babért semmi esetre. Lyrai
formát választott éposának. Ez is nagy hiba. De hogy irta meg? Ah Garay János
János
barátom! szeressük őt, hanem de sa veston ne parlons
pas!Arany János
n
Jegyzet
ne beszéljünk; 2. szójáték: remporter une veste =
kudarcot vallani; a „veste” itt egyszerre jelenthet ruhadarabot és kudarcot.
de sa veston ne parlons pas!a kudarcáról ne beszéljünk!
Lévay
itt összecserélte a
hímnemű veston szót a nőnemű veste = bukás, kudarc
jelentésű szóval. Mind a „le veston”, mind a „la veste” mellényféle ruhadarabot jelent. Az
itt lehetséges értelmezések: 1. szeressük őt, de a mellényéről Lévay József
[szerkesztői feloldás]
azaz valami fogyatékosságáról
Igaz! te tán nem is tudod, hogy én a mult évben De la Grange
dalmüvésznőnek ajánlva néhány költeményt adtam ki.
n
Megbántam így is
amugy is.Jegyzet
én a mult évben De la Grange dalmüvésznőnek ajánlva néhány költeményt adtam ki.Emlékdalok De la Grange asszony tiszteletére. Pest, 1850. Hogy e könyvéből
Arany János
nak is küldött, Arany János
Gyulai
nak is említi: „Gyulai Pál
Arany
nak minap irtam s egy ,Emlékdalt’ küldtem neki”. (1851. aug. 8.
Gyulai Lev. 95. l.)Arany János
n
Még akkor mindjárt irtám
Jegyzet
Megbántam igy is amugy is.A Pesti Röpivek okt. 13. száma már jelezte, hogy
Lévay
tól, „Emlékdalok de la Grange asszonynak elhagyta a sajtót.”
(58. l.) – Azonban alighogy megjelent, a rendőrség betiltotta: „a
könyvkereskedésben és a szerzőnél talált példányok lefoglaltattak.”
(
P. Napló, 1850. okt. 21. sz.) – E
kellemetlenség mellett Lévay József
Lévay
t
Lévay József
Szilágyi Sándor
Pesti Röpivekjének nov. 12-i számában még ki is gúnyolták:
„Emlékdalok Irta Babszem János.” Dalaiban Szilágyi Sándor
Lévay
a művésznő filigrán termetét is kiemelte. A szatíra szerint Babszem
János versei Tom Pouce-hoz, az akkor Pozsonyban fellépő törpéhez
(lásd
PNapló, okt. 12.) vannak intézve:
„Beszéljek-e kicsin testednek azon nagy lelkéről…,” amely nagy lélek főleg a bankókra
festett angyalkákat kedveli… Irodalmi berkekben tudták, hogy De la Grange asszony levélben is megköszönte Lévay József
Lévay
verseit, s ígérte, hazájában is megismerteti őket. –
A szatíra szerint: Babszem János költői tehetségét Liliputban majd „pyramisként bámulják.”
(Pesti Röpivek, 1850. nov. 24. 249. l.)Lévay József
[!]
számodra egy példányt, de elküldésre nem volt alkalmam. Mostanában viszi azt neked
[sic!]
Fekete Miska
gr. Bethlen nevelője.Fekete Mihály
n
Jegyzet
A Bethlen fiúk, akikkelFekete Miskagr. Bethlen nevelője.Fekete Mihály
Fekete
Gesztre látogatott, első unokatestvérei voltak Fekete Mihály
Arany János
tanítványának, Arany János
Tisza Domokos
nak.Tisza Domokos
Elhagyom a hosszu beszédet. Ha meguntad olvasni, büntess engem hasonló módon s legyen ugy
mint régen vót! süvegelje meg a magyart stb.
n
Jegyzet
legyen ugy mint régen vót! süvegelje meg a magyart stb.E dal először
Szini Károly
: A magyar nép dalai és
dallami (1865) című gyűjteményben jelent meg (166. sz., 184.
l.). – Ezentúl több gyűjteményben is szerepelt. Szini Károly
Kodály Zoltán
1921 novemberében feljegyezte a Szatmár megyei Durrécsén a következő megjegyzéssel: „eléggé ismerik a korosok.” – Kodály Zoltán
Szomjas György
szerint „a
népdal határán van”. – (A fenti adatokat Szomjas-Schiffert György
Szomjas György
és Szomjas-Schiffert György
Rácz Ilona
népzenekutatóknak köszönöm! )Rácz Ilona
LJózsef
Lévay József