Tompa Mihály – Aranynak

Kedves édes barátom!

Szinte megdöbbenek én is, midőn leveled homlokára tekintek, mellyen julius 21.-ke áll; 76 nap óta nem válaszoltam, levonván a leveled idáig jövetelére szükséges nehány napot. Azonban én nem vádolom, nem vádolhatom magamat; annyi minden historián átmentem azóta, hogy bolondság lett volna meg nem várnom ezt az időt, midön már nyugodt kedéllyel irhatok. Voltam tractualis és superintendentialis gyülésen, mellyről írva van, hogy ott „nincsen szentlélek”.

n

Jegyzet

Voltam tractualis és superintendentialis gyülésen,… „nincsen szentlélek”

egyházmegyei gyűlések, az utóbbi: püspöki kerületi, amelyeken, nyilván az ellentétek miatt irja, hogy: „nincsen szentlélek”.

– Küzdöttem ezer vén pappal egy magam, azon állás miatt, mellyen most vagyok.

n

Jegyzet

Küzdöttem… azon állás miatt, mellyen most vagyok.

A hanvai református parochia Gömör megye egyik legjobb jövedelmű papi állása volt.

Tompa

Tompa Mihály

csak felesége rokoni összeköttetései révén tudta megszerezni.

Elbucsúztam, beköszöntem,

n

Jegyzet

Elbucsúztam, beköszöntem,

Kelemérről Hanvára – a „Fekete könyv” 82. sz. darabjai szerint – 1851. szept. 5-én költözött.

hurczolkodtam, viseteztem

[!]

[sic!]

, ismerkedtem, szóval azóta fészkestől fenekestől felfordultam először, aztán fészkestől fenekestől ismét helyre verekedtem; – láthatod levelem homlokán, hogy immár isten kegyelméből Hanváról irok. – Ne képzelj azonban új helyzetemről sem valami sokat, jobb amannál igaz valamivel, tán jóval is jobb; de még sem elég egy becsületes megélhetésre. Csak te maradj mappád nullainál, ezek legjobban eligazitnak; azon különbséggel, hogy Hanva mellett nagyobb nullát gondolj, példaul illyenképen: Kelemér = o; Hanva = O.

Bizony nagy szerencsétlenség az nekünk édes

Jánoská

Arany János

m! hogy ollyan messze lakunk egymáshoz; igaz, hogy a lélek az a mi szeret, és

de mégis jó volna valamibe kapaszkodni is a lélek mellett; az az becsűletes tiszta kebellel egymáshoz szorítanunk egymást; hidd el nekem, lelkem üdvére mondom rendkivül boldog napom lenne ez! és aztán annyi mindent szeretnék én veled beszélni, hogy isten a megmondhatója! iszonyú ügyetlen levéliró vagyok e mellett, és a beszélendők bőségének érzése elkedvetlenit nemileg az irástól (érts meg: nem a levelezéstől) példaul mit ér nehány szót váltanunk irodalom stb-ről, napokig szeretnék én veled erről beszélni; mit ér nekem az ha mondod: kis leánykám javúl, fiam már egésséges, örülök mind ezen szivemből, de köztök szeretnélek látni; ezért van az, hogy leveleim mind egy hangon pendűlnek; no de csak várjunk, várjunk… ! Nem teszem fel az istenről hogy egymást-láthatásunkat ellenzené!

Édes barátom! Mit magadról írsz: tökeletesen áll nálam is; engem is elfoglal a hivatal, és pedig most sokkal inkább mint Kelemérben; de engem sem foglal el annyira hogy ne irhatnék eleget; és még sem írok; eszembe sem jut irni; s ha csakugyan hozzá ülök: ollyan ostobán kezdek kinézni, mintha a telegraf táblája előtt ülnék, vagy most fognék először tollat kezembe. De nem is sokat törődöm vele! közönség és irodalom annyira alászallottnak tetszik nekem: hogy nem érdemlik a figyelmet; amaz a gyalázatosságig részvétlen; ebben pedig nem tudom én minemü őrült demon lakik; az irodalom alig él, csak az imádság tartja benne a lelket, megfogytak elbujdostak sok jelesek; hatravonúlt elnémult szinte sok, és új sarjadék igen kevés nőtt valamire való; még is olly veszett viczkándozás marakodás van! mint az őszi légy vesztit érzi! egyfelől

Mentovics

Mentovich Ferenc

megharagszik birálojára s a Hölgyfutárban szamárnak nevezi;

n

Jegyzet

MentovicsMentovich Ferenc megharagszik birálojára s a Hölgyfutárban szamárnak nevezi;

a Pesti Napló 1851. 259–260. szept. 19-i és 20-i számaiban névtelen cikkiró ismertette a Losonczi Phőnix II. kötetét. Előbb prózai dolgozatokkal, majd a költeményekkel foglalkozott. Magasztalta

Arany János

Családi körét, elismeréssel szólt

Tompa

Tompa Mihály

: Alföldi képek című verséről, de elmarasztalta

Mentovich Ferenc

Éjjel című költeményét, melyben – a kritikus szerint – nincs egyetlen költői gondolat, mely összetartaná, megelevítené az egészet. Verselése szaggatott, kivitele hibás. –

Mentovich

Mentovich Ferenc

a Hölgyfutár 1851/II. fé. 220. szept. 25-i számában „Mese a szamár- és Phönix-madárról. (Emlékül a’ Losonczi Phőnix II. kötete egyik bírálójának)” – címen verset írt arról, hogy: „vadászni indult a füles szamár,” – A vers befejező része részletesen magyarázza: „Az uj erdő: a szépirodalom, | A vaktöltésű járatlan vadász | Némely hivatlan kritikoszter”

[szerkesztői feloldás]

kritikus

stb.

aztán valószínüleg ez a szamár egy czikkecskét ír a Pesti naplóba, hol

Mentovics

Mentovich Ferenc

ot „híg velejű gyermeknek és igen rosz versfirkátornak” nevezi; mi ez barátom! nem a kofák nyelve-e ez? másfelől roppant dolog tőrténik, t:i:

Tot Kalmán

Tóth Kálmán

és

Endre

Tóth Endre

egy tárcza felett fognak egész ország feszült figyelme közt költői versenyt futni!

n

Jegyzet

Tot KalmánTóth Kálmán és EndreTóth Endre egy tárcza felett fognak… versenyt futni!

Mi van kék szemedben? címen verset írt

Tóth Kálmán

és

Tóth Endre

. A vers alatt zárójelben mindketten közölték: „Költőverseny.”

Tóth Kálmán

nal, illetve

Tóth Endré

Tóth Endre

vel. A vers alatt megjegyzés, mely szerint: „Egy alföldi derék magyar hölgy egy gyönyörü tárcát

[szerkesztői feloldás]

kézimunkát

külde hozzánk jutalmul a jobbnak itélendő költemény szerzője számára. A birálat eredményét jövő szombaton nyilvánitandjuk.” Szerk. (Hölgyfutár, 1851/II. fé. 230. okt. 7. 913. l.). – A tárcát

Tóth Endre

verse nyerte. (Lásd Hgyf. 234. okt. 11. sz. 931. l.)

Nem szánalmas mosolyra méltó nyomorúság-e ez? Nem gyermekkorát sőt csecsemői idejét éli az irodalom?

Ha örülök-e annak hogy

Jókay

Jókai Mór

szerkeszti a Reményt?

n

Jegyzet

örülök-e annak hogy JókayJókai Mór szerkeszti a Reményt?

1851. II. félévétől kezdve

Jókai

Jókai Mór

és

Vahot Imre

együtt szerkesztette.

erre nem tudok mit válaszolni, mivelhogy a

Jókay

Jókai Mór

szerkesztéséből én egy betűt sem láttam. Annyi figyelemmel voltak ugyan is a jo urak és barátok irántam: hogy a Reményt nem kűldték meg számomra, én pedig nem kértem. Fülhegygyel hallom: hogy a Phőnix 2-ik kötetébe kűldött és acceptált verseimet most adogatják ki a Remény ben.

n

Jegyzet

verseimet most adogatják ki a Remény ben.

Tompá

Tompa Mihály

nak a Reményben a következő versei jelentek meg: Emléksorok egy szép hölgyhez (1851. I.

[szerkesztői feloldás]

jan.

füzet, 3–5. l.). – Az ibolya álmai (II.

[szerkesztői feloldás]

febr.

füz. 65–67. l.). – Bosnyák Zsófia (IV. ápr. füz. 182–188. 1.) – Pacsirtadal (VI. jún. füz. 357–358. l.). – Szőlőhegyen (1851. II. fé. V.

[szerkesztői feloldás]

nov.

füz. 200–201. l.). – Két rege: I. A mézharmat. II. A kérész (II. fé. VI.

[szerkesztői feloldás]

dec.

füz. 241–244. l.)

Az ő dolgok! majd csak kifogynak egyszer magokhoz csikart verseimből! Nincs örömem az illyen eljárásokban! innen nem sokat gondolok én vele igazán, édes barátom! ha nincs is irni kedvem. Kinek? Minek? Kiért? Miért? – Azért hogy egy némely szerkesztő egyék igyék kurválkodjék a dolgozótársaitól elvont pénzből? mig a szegény vidéki irónak szép szóval szurják ki a szemét! Sz–m! nekem nem kell több dicsőség mint a mi van! vagy van elég és ekkor jó: vagy ha nincs, a mostani működéssel bizony nem lessz több! így categorice édes

Jánoská

Arany János

m! Egyebaránt én

Jókay

Jókai Mór

t tiszta becsületes embernek tartom; csak azt sajnálom hogy

Vahot

Vahot Imre

tal egy lébe keveredett; ennek meglásd nem lessz jó, vagy legalább szép vége.

Én most valami egy kötet versemet az elbeszélői modorból öszveszedek, és [törölt]
« Hel »

Heilprin

Heilprin Mihály

miskolczi könyvárusnak ajándékozom,

n

Jegyzet

egy kötet versemet az elbeszélői modorból… HeilprinHeilprin Mihály miskolczi könyvárusnak ajándékozom,

Regék, beszélyek című kötete valóban Miskolcon jelent meg 1852-ben, de akkor már Deutsch Dávid kiadásában.

ki azt kinyomatja, eladja, a költséget levonja, a megmaradt haszonnal pedig elosztozunk. Mert Pestről és Pesttől én többé a kiadási vagy eladási tekintetben épen semmit sem várok. Annyi örömem lesz a dologban, hogy kinyomva látom firkáimat.

Nem tudom közlöttem-e már veled (mert iszonyú fataliter levelezünk) a

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

levelét és forditását ha nem imé irok belöle egy rakást: A „Hamburger Literarische und Kritische Blätter” két számát kaptam töle egy levél kiseretében; a Lapokban Szuhay Matyás és a Csörsz árka van agyon teremtve,

n

Jegyzet

a Csörsz árka van agyon teremtve,

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

e kifogásolt fordításáról

Tompa

Tompa Mihály

a Fekete könyv-ben is megemlékezik (83. sz. a.). Egy helyen

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

t, eredeti családi neve:

Carl Maria Benkert

Kertbeny Károly Mária

– alapján, „

Mária

Kertbeny Károly Mária

ur”-nak is nevezi.

példák szoljanak; én mondom Rádról:

ő mondja Rádról:

Én mondom Csörszről:

Ő Délibábra forditja:

én mondom Rádról:

én mondom:

ő mondja:

Piros kun menyecskék = Die rothen Kunsag Mädchen.

úgy is segít magán: hogy a hol nem tudja egy ket strófát elhágy; hanem restelem több apróbb nagyobb hibáit kiirni; ebből láthatod mit tud a dominus; pedig azt irja hogy [törölt]
« Der Treue wegen »
, Der Treue wegen,

n

Jegyzet

Der Treue wegen, stb.

„A hűséget illetően nyugodt lehet, minthogy sok gyakorlat által most már csaknem tökéletesen ura vagyok anyanyelvünknek

[szerkesztői feloldás]

Tompa

Tompa Mihály

megjegyzése: „a mit nem hiszek:”

ami persze másként állt, amikor először

Petőfi

Petőfi Sándor

költeményeit fordítottam, amelyekben sok mindent teljesen félreértettem, vagy csak nagynehezen adtam vissza.”

[szerkesztői feloldás]

Tompa

Tompa Mihály

: „ezt elhiszem”.

können Sie unbesorgt sein da ich durch viele Uebung unserer Mittersprache jezt

[!]

[sic!]

schon fast wollkommen mächtig bin, (a mit nem hiszek:) was freilich nicht der Fall war, als ich

Petőfi

Petőfi Sándor

’s Gedichte zuerst übertrug, in denen ich Manches wöllig miszwerstanden, oder nur sehr schwer wiedergegeben habe. (ezt elhiszem:) Levelét így kezdi: Ich weisz nicht,

[szerkesztői feloldás]

n

Jegyzet

Ich weisz nicht,

„Nem tudom, vajon

Arany

Arany János

megismertette Önt az én nevemmel” stb.

ob Sie

Arany

Arany János

schon mit meinen Namen bekannt machte stb. Igen is ösmerlek igen jól!

Tehát intra muros et extra

n

Jegyzet

intra muros et extra

(Iliacos) intra muros peccatur et extra = = Vétkeznek (a trójai) falak közt is, a falakon kívül is. (

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

, Epist. 1, 2, 17. –

Tóth Béla

: Szájrul-szájra, Bp. 1909. 308. l.) –

Tompa

Tompa Mihály

e mondást az irodalmi berkeken belüli és kívüli helyzetre alkalmazza.

komiszúl bánnak az emberrel édes barátom! kinek volna tehát kedve? Azt is irja még

Maria

Kertbeny Károly Mária

ur, hogy kűldjek neki kéziratokat bőven, de ezt nem teszem; nem lehetek annyira hű követője Jézus nak, hogy önként kezökbe adjam hóhéraimnak magamat, mint ő. –

Fúrja, fúrja az óldaladat tehát mit gyanítok én abból hogy te nekem olly ritkán írsz levelet?! Nem mondom meg azért sem! az az hogy csak megmondom, azzal a hozzátétellel hogy már most akkori gyanításom egészen megszűnt; at

[szerkesztői feloldás]

azt vagy át

gondoltam egyenesen: hogy meg untad a levelezést; de látom hogy csupán a lustaság öli meg benned a virtust. „Jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen! azt mondja Máté t.i. az evangelista Máté, nem az a Máté Pesta, ki én velem Bejei pap koromban sokat járt, hordozván engemet gondtalan ifjuságomban ide s tova két lovas szekerén.

Akkor, akkor!

János

Arany János

diák! nőtelen koromban! nem volt semmire gondom; még is csak jobb így, csendesebb nyugalmasabb az élet, habár nem is ollyan zajos. Látd látd! ha már közelebb laknánk, eljönnétek hozzánk apróstól nagyostól, bizony úgy szeretnénk benneteket! Minő örömem volna látni, hogy feleségem sorra ölelgeti csókolgatja a te gyermekidet; nekünk nincs!

n

Jegyzet

nekünk nincs! [szerkesztői feloldás] gyermekünk

Kálmán fiuk 1850-ben kéthónapos korában meghalt.

elvette az isten… ! stb [törölt]
« aztán »
meg mi mennénk ti hozzátok, ketten hozzánktartozóinkkal egy családot formálnánk; egy patriarchalis boldog családot! No de nem poétáskodom! mert nem lehet!

Tudj az isten! minden gondolatom ezen egy pontra tér vissza, hogy láthatnók már egymást!

Szász Károly

nagy kőrösi professor lett. –

Gyulai

Gyulai Pál

hallottam hogy nálad járt – tőled; mert a Pesti naplót nem olvasom;

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál hallottam hogy nálad járt… a Pesti naplót nem olvasom,

Gyulai

Gyulai Pál

e látogatásáról írt beszámolót lásd

Gyulai

Gyulai Pál

nál, ADATTÁR.

sajnálom is mert ott bántották

Mentovics

Mentovich Ferenc

ot a mint képzelem, a miért ugy megharagudott. Barátom! most nem jó tréfálni! mert

Berecz

Berecz Károly

, vagy valamellyik híres ferfiú neked áll mondván: az úr egy szamár, egy rosz versfirkátor!

[!]

[sic!]

– Hogy

Mentovics

Mentovich Ferenc

Petőfi

Petőfi Sándor

volna abból semmi sincs, de hogy nyömoru

[!]

[sic!]

versfirkátornak neveztessék: méltánytalanság! Mert hát azokat kik nála leebb állanak, azokat a sok ezereket hova sorozza? Minek nevezi? Ha én egér vagyok,

Lévai

Lévay József

ur micsoda?

n

Jegyzet

Ha én egér vagyok, LévaiLévay József ur micsoda?

Lévay

Lévay József

utalása

Tompá

Tompa Mihály

ra: „rá ösmerünk körméről – az egérre.” Lásd „Gömörből, mart. 26.” – címen, Magyar Hírlap, 1851. márc. 30., továbbá

Tompa

Tompa Mihály

ápr. 24-i levelét és jegyzetét.)

Hát a te kis poétád,

n

Jegyzet

a te kis poétád,

Tisza Domokos

.

mert ugy hiszem és emlékszem rá, hogy görögöt és poësist tanitasz, mit csinál? hogyan halad? Teremts belőle egy magadhoz hasonlót vagy még jobbat, mert nem tartok a nyíri táblabiróval, ki azt monda ujdon született fiáról, hogy még most megfojtaná, ha tudná hogy nála derekabb ember lessz. Remélem hogy a ház teljes tisztelettel és méltánylassal bánik veled; mi abból már magából megtetszik hogy egy héten igen kevés órát adsz neki. Semmi édes

Jánoská

Arany János

m! békűlj ki sorsoddal! légy nyugott; eszedbe vévén hogy sok millio ember irigylil még világi helyzetedet; én legalább így vigasztalom magamat, neked is ezt javaslom.

Hogy pedig máskorra is maradjon: isten áldjon meg benneteket! feleségem csokolja feleségedet, kit látatlanba, legalább is úgy szeret, mint én tegedet! Legyetek boldogok!

igaz barátod

Tompa Mihály

AJOM 15

Megjegyzések: