AJOM 15

Erdélyi János

nak 1846. dec. 30-i, továbbá

Szilágyi István

nak írt 1847. jan. 3-i levelét és

Szilágyi István

ezzel kapcsolatos érdeklődését

Arany János

hoz intézett 1847. jan 15-i levelében.

még most bizonyost nem írhatok, mert sub judice est:

n

Jegyzet

sub judice est

„a per bíró előtt van”, azaz még nem dőlt el.

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

: Epistola ad Pisones 77. A levél azt sejteti, hogy

Arany János

valamely meghatározott komikus témával foglalkozott ugyan, de egyelőre csak azt fontolgatta, munkához lásson-e vagy sem.

kidolgozzam-e vagy sem. Máskor többet; hanem

A Trachini nőket fordítanám ám; s talán boldogúlok is benne; de kár ezen könyvben, hogy ott hagyja az embert a faképnél, a hol legnehezebb, jelesűl a karénekekben. Minden esetre több szem többet lát; óhajtanám összehasonlítás tekintetéből azon német fordítást

n

Jegyzet

azon német fordítást

Szilágyi István

e német Sophoklést 1844. aug. 9-i levele mellékleteként küldötte el

Arany János

nak. s valószínűleg 1846. évi nyári szalontai látogatása alkalmával kérte vissza. (A mű címét lásd

Szilágyi István

–

nak 1847. márc. 12-én írt levelében.) Most

Arany János

a Trachisi nők fordításához ismét e német nyelvű Sophoklés-kiadványt szeretné segítségül használni.

megkapni melly közelebb nálam volt. Meg lehet-e kapni

Telegdi

Telegdi Kovács Lajos

nél? Ha nem, ugy kérem annyi szivességét kedves Barátomnak, hogy az első karéneket, melly legnehezebb, s melly eredetiben így kezdődik:

Ὃν αἰόλα νὺξ ἐναριζομένα

n

Jegyzet

Ὃν αἰόλα νὺξ ἐναριζομένα

Sophoklés Τραχίνιαι című drámájának 94. sora ( Sophocle. Tome I. Texte établi par Alphonse Dain et traduit par Paul Mazon. Paris 1962. 17. p.). „Te, akit elhunyva a csillagos Éj szül …” (

Csengery János

: Sophoklés drámái magyarul. II. k. Kolozsvár 1919. 169. l.)

Kit szül az elhaló csillagos v. barna éj

a németből lemásoltatni, s nekem elküldeni ne sajnálja. Nem igen hosszú az. S még azt is megírni miféle német fordította? mert elfeledtem. A szöveget magát hatos jambusban fordítom – sort sornak – igen kevés kivétellel – vissza adva; a karénekeket prosában fogom, mert ki tudnám ugyan csinálni a mértéket, de azonfelűl hogy az illy pindarusi mértékben magyar fül semmi gyönyört nem talál, kimondhatlan nehéz sőt talán lehetlen lenne, hű és szép fordítást tenni.

A „fordítják” pedig emlékeztetés

n

Jegyzet

A „fordítják” pedig emlékeztetés

a közös Shakespeare-fordítás tervét

Arany János

valószínűleg 1846. november eleji elveszett levelében vetette fel, utóbb jan. 3-i levelében is célzott rá, de

Szilágyi István

az előzmények ismerete nélkül a célzást nem értette meg.

Arany János

itt adja meg a felvilágosítást

Szilágyi István

jan. 15-i kérdésére: „Mit jelent a ’forditják’?”.

arra, midőn felhíttam önt, hátha mi ketten

Shakespeare

Shakespeare, William

t magyarúl adnók? – – –

Végre Toldi. Mult levelem mellett küldtem egy kis mutatványt. A minap 40

pkr

Szerkesztői feloldás: pkros

s így 4 rendes levélnyi, tömötten írt, mutatványt küldöttem

n

Jegyzet

4 rendes levélnyi, tömötten írt, mutatványt küldöttem

Arany elveszett levelei közül feltételezhetően a november elején írt tartalmazta az itt említett bőséges mutatványt.

belőle; fölöttébb sajnálom hogy elveszett. No de, ha a 40 kr kellett valakinek. – – –

Ad vocem Toldi: tegnap kaptam

Erdélyi János

levelét

n

Jegyzet

tegnap kaptam ErdélyiErdélyi János levelét

Erdélyi János

1847. jan. 23-i levele tehát jan. 30-án érkezett

Arany János

hoz Szalontára.

mellyben az elveszett alkotmány visszaküldésére hí fel, mellyet pedig már régen felküldtem Tiszáéktól,

n

Jegyzet

már régen felküldtem Tiszáéktól,

Az elveszett alkotmány visszaküldésére vonatkozóan lásd még a költő

Erdélyi János

nak 1847. jan. 30-án írt levelét.

de félek hogy valami baj érte, mert hallottam hogy egy tár szekér, cselédi gondatlanság miatt Üllőn kigyúlt s elégett. Hátha abban volt. Egyébiránt Tiszáék csak 18-dika körűl indultak, s a levél 23-dikán kelt. Hihető, azóta kéznél van. A levélből kivonok ennyit:

„Egyszersmind van szerencsém üdvözölni Önt, mint pályanyertest ujra „Toldi”jával, mellynek sorsa épen a mai ülésben döntetett el, oly kedvezőleg, hogy a dijt méltányosnak lelé az ülés a ki hirdetettnél magosabbra tenni, megszaporítani.” Jól esik a tavalyi keserűre;

n

Jegyzet

Jól esik a tavalyi keserűre;

Arany János

Az elveszett alkotmányt csak félsikernek tekintette. Ebben, a levél tanúsága szerint, a Kisfaludy Társaság bírálóinak véleményén kívül szalontai környezetének vélekedése is közrejátszott.

kivált mi után némelly itteni urak annyira lovagoltak rajta, hogy a tavalyi a többi rosz közt csak kevésbbé rosz volt s azért jutalmaztatott. Egyébiránt most is igazítanoin kell Toldin, s megkértem

E

Erdélyi János

Szerkesztői feloldás:

Erdélyi János

urat

n

Jegyzet

megkértem ErdélyiErdélyi János urat

lásd

–

Erdélyi János

nek 1847. febr. 17.

küldje le, mihelyt lehet.

Zsidó költemények!

n

Jegyzet

Zsidó költemények!

felkiáltása elismerő válasz

Szilágyi István

közlésére aki „zsidó költeményeket fordít”. (1847. jan. 15.)

ugy, ugy! mindent, a mi szép. Most van ideje klassikai egyszerű szépségekre törekedni: nehogy elsodorja az embert a dagálytenger. – Olvasta ön

Jókay Mór

Jókai Mór

Büntársát az Életképekben?

n

Jegyzet

Olvasta ön Jókay MórJókai Mór Büntársát az Életképekben?

Életk. 1847. I. fé. 1–3. sz., 4–16, 36–43. és 69–73. l.

Jókai

Jókai Mór

novelláját hasonlóan ítéli meg, egyúttal részletesen ismerteti is a Magyar Szépirodalmi Szemle kritikusa (1847. márc. 14. – II. sz. 177-178. l. és márc. 21. – 12. sz. 195. l.). Arany a Szalontai Casínóban olvashatta az Életképeket (lásd 1847. jan. 3-i levelét).

– Nekem ugy tetszik, mint ha a költő, rémes éjfelen, lepedős kisértet alakban üldözné az olvasót, rettegve maga, rettegtetve mást. Én nem hiszem, hogy a költészet czélja a hajmeresztés legyen.

Casinónk nyavalyog, mint szokott. Könyvtára valahára nyert egy új könyvet: a Falu jegyzőjét.

n

Jegyzet

a Falu jegyzőjét.

Eötvös József

regénye 1845-ben jelent meg.

A többi iminnen amonnan került

Kotzebue

Kotzebue, August Friedrich

n

Jegyzet

KotzebueKotzebue, August Friedrich

lásd ADATTÁR.

s több illy álmoskönyv istória. Az én magány könyvtáram pedig a „Magyar nyelv rendszeré”-vel szaporodott.

Horváth Mihály

t is

m

Szerkesztői feloldás: meg

akarom venni:

n

Jegyzet

Horváth Mihályt is meg akarom venni:

A magyarok története című négykötetes műve (Pápa, 1842–46) az ország múltját a polgárosodásért vívott harc szempontjai szerint tekintette át.

megvegyem?

Igen: meg akarom venni, mondám.

Frankenburg

Frankenburg Adolf

és más németek igy mondanák: megvenni akarom. Szép és jó-e ez, hogy nyelvünk egy különböztető szólásmódtul megfosztatik? Szerintem itt az első van csak jól. Megvenni akarom, ezt akkor tennők, ha pl. különböztetni akarnók: megvenni, nem pedig eladni.Ön itt tekintély.

Bezzeg írtam kérdést, meg kérést, meg magamról stb. Most jönnek a fővárosi újdonságok. Először havunk volt, fagyunk nem; azután lőn fagyunk, havunk nem. Most van sárunk, mint a tenger. Másutt mondják: „annyi valami, mint a tenger.” Szalontán igy szól a nép: annyi az, mint a sár. Lám, lám! jellemvonás.

Egyéb újsággal nem szolgálhatunk.

Hallotta-é ön a Rózsa és Ibolya meséjét? le akarom írni népiesen. De akkor mit csináljak vele? Ingyen oda lökjem valamellyik lapnak? Pedig szép tárgy, a gonosz; nagyon költői.

Azonban elfogyott előlem a papír s egyéb már nem fér rá jókívánatomnál. Isten áldja meg önt, Kedves Barátom, s ne szakassza félbe a köztünki kedves viszonyt. A viszontlátásig! Önnek tisztelve szerető barátja