Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Erdélyi Jánosnak
[szerkesztői feloldás]
Nagyszalonta, 1847. február 17.
 
  Tekintetes Titoknok Ur!  
  Nem tudom, csalatkozom-e ha a M. Szépirodalmi Szemle 6-odik számában olvasható
n
Jegyzet
A M. Szépirodalmi Szemle 6-odik számában olvasható
a MSzSzle. idézett helye a Toldiról a következőket írja „A társaság rendes szépműi jutalmára érkezett tizennégy költői beszélyek közül az öt vizsgáló (
Bártfay
Bártfay László
,
Gaal
Gaál József
,
Garay
Garay János
,
Tóth Lőrincz
Tóth Lőrinc
,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
) egyértelműleg a IV. számu, ,Toldi czimü költeményt ajánlotta megkülönböztetéssel jutalmaztatni … Az ülés örömmel értesült e pályázás szép sikeréről, és méltatása jeléül, vékony pénzbeli erejéhez képest, a 15 arany jutalmat húszra emelte. Felbontatván az illető jeligés levélkék, kitünt, hogy a koszorúzott mű szerzője
Arany János
Arany János
, nagyszalontai jegyző, ki ,Az elveszett alkotmány’ czímü vig eposával a mult évben is koszorut érdemlett a Társaságtól. Mellesleg jelenthetjük, hogy az epos immár sajtó alatt van s hogy Toldi is azonnal nyomatni határoztatott.” (1847. febr. 7.I. évf. 6. sz. 93. l.)
azon mellékes említést, miszerint ’Toldiazonnal nyomatni határoztatott, oda magyarázom, hogy leküldésére idő nincsen: de ha ez eset forog fenn, ebben is megnyugszom, csak egy helyre kivánom a Tekintetes Ur becses figyelmét felhívni.  
  Én előttem azon hely, hol a mezőrűl a vágy- és haragteljes Miklós hazamenvén, véletlenűl megérkezett bátyjával összekap (II. szakasz) erőtlennek látszik.
n
Jegyzet
Én előttem azon hely … erőtlennek látszik.
Arany
Arany János
főként Miklós és György II. énekbeli drámai összeütközésének első kidolgozását érezte erőtlennek. (Lásd
Szilágyi
Szilágyi István
hoz 1847. jan. 9-én írt levelét.)
György nagyon is hamar osztja az arczúlcsapást, mi ugyan összefér jellemével: de Miklós, mintha nem is az volna, a ki az I. szakaszban, megelégszik asszonyi szemrehányásokkal; holott neki, bár a meglepetés miatt rövid időre megjuházott is, azon lélekállapotba kell vala visszaesnie, mellyben a viszontlátás előtt volt: vágy hadi életre, harag bátyjára, ki őt pórnak nevelte. Mikép iparkodám e hézakot
 [!]
[sic!]
kifoldani, a tulsó lapon méltóztatik olvasni; most csak abbeli bizodalmamat kivánom kijelenteni: hogy én e pótléknak közbeszurását, vagy mellőzését egészen a Tekintetes Ur ismert műbirói éleslátására bízom.
n
Jegyzet
ismert műbirói éleslátására bízom.
Hogy
Erdélyi
Erdélyi János
helyeselte
Arany
Arany János
kiegészitését, gyors intézkedése igazolja. Amint megkapta
Arany
Arany János
levelét, febr. 23-án már levélben kérte vissza
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
től a Toldi kéziratát: „
Arany
Arany János
ismét irt. Ha Toldia el nem ment volna még, ugy kérem hozzám küldeni;
Arany
Arany János
javitása nálam van, én majd belé szurom a hová kell.” (Lásd ErdélyiLev. I. k. 299. l.)
 
  Ki, e háborításért bocsánatot kérve, teljes tisztelettel maradtam  
  Szalontán, febr. 17én 1847.  
  Tekintetes Titoknok Urnak  
  alázatos szolgája  
 
Arany János
Arany János
sk  
  szalontai másodjegyző.  
  II. Szakasz, 12-dik rend vers.  
  „Átok és hazudság stb. (Miklós szavai, az egész rend megy,) Az után közbejő egy egész rend: (M. szavai.)  
 
  „Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek,
  Nem bánom én, igen, – akár ma elmegyek,;
  Száz mérföld a világ, erre is, arra is:
  Nem bánom én, igen; elmegyek én ma is.
  De a mi az enyém azt elviszem innet:
  Add ki, bátya, tüstént a mi engem illet;
  Add ki a jusomat: pénzt, paripát, fegyvert;
  Azontúl – az isten áldjon minden embert.”
 
  A következö rend első két sora igy váliozik:  
 
  „Itt a jus, kölyök; ne mondd hogy ki nem adtam.”
  György kiált, és arczulcsapja, szintugy csattan.
  Toldi Miklósnak sincs stb. stb.
 
 

Megjegyzések:

T. Erdélyi Ilona
Erdélyi Ilona, T.
tulajdonában.