Petőfi Sándor – Aranynak
Pest, febr. 23.
1847.
Nem veszed tán rosz neven, ha elhagyom az önözést. Én ollyan ember vagyok, hogy, a melly
házba bemegyek, szeretem magamat hanyatt vágni a ládán … miután tehát nálad bekopogtattam, s
te ajtót nyitottál: megengeded, hogy égész kényelmemet használjam, annyival inkább, mert már
barátomnak neveztelek s te engemet viszont, és én, részemről nem szoktam e szót mindennapi
értelmében használni, s reménlem, te sem így alkalmaztad reám. Igaz, hogy ismernünk kell annak
jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted
munkáimból, valamint én kiismertem a tiedet Toldidból. A ki illy dicsően festette a
gyermeki szeretetet, annak magának is jó fiúnak kell vagy kellett lennie, s a ki jó fiú, az
nem lehet rosz ember, az szép, tiszta, nemes lélek. Illyennek tartalak téged, s ezért
neveztelek mingyárt barátomnak. – Leveled csak ma kerűlt kezemhez, isten tudja hányadik
embertől, a minek magam vagyok oka, mert elfelejtettem megírni szállásomat, annyira magamon
kivűl voltam akkor az elragadtatás miatt. Látod, és még is azzal vádolnak némellyek, hogy én
el vagyok fogulva a költők ellen. Ez udvarias kifejezése annak, hogy magamon kivűl senkit sem
akarok költőnek ismerni, s az élő istenre mondom, ez a legnyomorúbb rágalom. Az igaz, hogy a
tehetség nélkül vagy a fél tehetséggel előretolakodó embereket nem szeretem, nem szenvedhetem,
elgázolom, ha lehet, de a valódi tehetség előtt leborulok és imádom! – Nagy, igen nagy
örömemre volt leveled, s versedet már annyiszor elolvastam, hogy könyv nélkül tudom. Majd
leírom és elküldöm
Tompá
nak.
Legény ám még az is a talpán! Átaljában: Tompa Mihály
Arany
, Arany János
Petőfi
,
Petőfi Sándor
Tompa
, isten krisztus ugyse
szép triumviratus,Tompa Mihály
n
s ha dicsőségünk nem lesz is olly nagy, mint a római triumviratusé volt,
de érdemünk, ugy hiszem, lesz annyi, ha több nem. S az érdemdíj? egy falusi papság, egy falusi
jegyzőség és egy nagyvárosi … .izé … .. semmi. De se baj! én igénytelen ember vagyok, s ezzel
is beérem, s ha éhen veszek is megélek holtom napjáig, azon túl pedig nem szoktam aggódni
sorsom felől… . a temetési költségekről gondoskodjék más. Bizony nyomorú mesterség ez a magyar
iróság! valami hivatalt tán csak magam is kaphatnék, de attól meg irtózatosan iszonyodom, s
így nem marad más hátra, mint: egyél, öcsém, ha van mit. Ah, a lelkem fáj, ha elgondolom,
millyen beduinn
veszett el bennem! de hiszem az istenemet, hogy itt nálunk is megjön még
az ideje, mikor a szabadság-imádó pogány emberek is megélhetnek, nem csak az egy
igaz úr előtt alázatosan görnyedező jámbor keresztyének. Ezért nem is
házasodom,Jegyzet
beduinÉszak-Afrika és a Közel-Kelet nomád arabjai.
n
mert megeshetik, hogy a mit nem akarnék,
özvegyet és árvákat hagynék magam után. Nem házasodom, barátom, pedig hejh be képzelem,
millyen szép az a házasélet, millyen boldog lehetsz te benne! – Azt kérded leveledben, hogy
nem lenne-e chimaera a népi szellemben és nyelven írt komoly éposz? meghiszem, hogy nem; és
nagyon jól teszed, ha minél elébb bele kapsz. Csak királyt ne végy hősödnék, még Jegyzet
Ezért nem is házasodom,
Petőfi
1846. szept. 8-án látta először Petőfi Sándor
Szendrey Juliá
t, mint azt Szendrey Júlia
Kerényi Frigyes
hez intézett IV. számú
úti levelében megörökítette (
Petőfi kk. V. k. 50.
l.); ugyanaznap este ismerkedtek meg. (
Hatvany I.
k. 902–903. l.) – Kerényi Frigyes
Petőfi
e fenti pesszimista kijelentésének magyarázata az,
hogy ekkor még nem kapta meg Petőfi Sándor
Szendrey Julia
első, közeledő üzenetét (lásd
Petőfi-
Lev. 333. l.)Szendrey Júlia
Mátyás
t se. Ez is király volt, s egyik kutya
másik eb. Ha már a szabadság eszméit nem olthatjuk szabadon a népbe, legalább a szolgaság
képeit ne tartsuk szeme elé, még pedig a szolgaságnak a költészet színeivel kellemessé,
vonzóvá festett képeit. Nekem illy epos már régi eszmém, hőseim Mátyás
Trencséni Csák Máté
és Rákóczy.Csák Máté
n
Az a szerencsétlenségem, hogy egyiket is másikat is
agyonütné a censura, s későbbi tán jobb idők számára azért nem írhatom meg, minthogy napról
napra élek, s így nem fordíthatom időmet olly művek készítésére, mellyekért mingyárt nem
fizetnek. Látod, barátom, illyen a nyomoruság. Adna csak nekem a nemzet évenként hét, nyolcz
száz pengő forintot, megmutatnám, hogy pénze nem lenne elvesztegetve. Ezt természetesen csak a
nemzettől, fogadnám el, privát embertől a fél világ sem kellene ajándékban; persze, hogy a
nemzetnek kisebb gondja is nagyobb, mint illyesmire csak gondolni is. Nincs a földön
Jegyzet
Trencséni Csák Máté ésMint eposzhősökRákóczy.Rákóczi Ferenc
Petőfi
terveiben csak tervek
maradtak. Petőfi Sándor
Rákóczi
ról
azonban két verset írt: Szent sír és Rákóczi c. (
Petőfi kk. II. k. 144–145. l. és
III. k. 50. l.).II. Rákóczi Ferenc
gyermeitől
zsarnokilag-követelőbb s
aztán irántok hálátlanabb anya, mint édes hazánk, ez a jó Magyarország. – De már annyit
pletykáztam, hogy bele is unhattál; megállj, ha arra a tájra vetődöm, majd kibeszéljük
magunkat. Meglehet, hogy a jövő nyáron Erdélybe utazom;Szerkesztői feloldás: gyermekeitől
n
akkor
semmi esetre sem mulasztalak el meglátogatni. Ugy szeretnélek már látni, és megölelni és
fölkiáltani a múzsa nevében: „Lelkemtől lelkezett gyönyörű
magzatom!"Jegyzet
Meglehet, hogy a jövő nyáron Erdélybe utazom;
Petőfi
végül is csak 1847. okt. végén utazott
el feleségével Erdélybe. Utazásának előbbi terveiről lásd
PetőfiLev. 314–315. l.
Petőfi Sándor
n
mint Toldinak
mondja az anyja. – Én ugyan roppant kuvasz levéliró vagyok, de azért, ha nem resteled,
néha-néha szívesen firkantok össze egy pár bolondságot számodra, s a te leveleidet mindig
gyönyörrel veszem. Lakásom: Hatvani utca, Jankovics-ház, 585 szám, 2-dik emelet … . .azonban,
ha írsz, tán még is inkább Pillwax kávéházába czimezd; ott könnyebben
hozzá jutok, minthogy itthonn nagy néha szoktam lenni. Marcziusi vásárra megjelennek összes
költeményeim;Jegyzet
Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom!Toldi édesanyjának szavai (XII. é. 17. vrsz.).
n
ha tudnám: mi úton-módon juthatna hozzád, küldenék egy példányt. –
Jegyzet
Marcziusi vásárra megjelennek összes költeményeim;1847. márc. 15-én jelentek meg (ld. az ADATTÁR-ban
PETŐFI
-nél , az Petőfi Sándor
Arany János
nak ajándékozott könyvek
között).Arany János
Szilágyi Pistá
val levelezel
ugy-e?Szilágyi István
n
írd meg neki, hogy eddig is szerettem, de
most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az írásra. Eszköz volt ő a
gondviselés kezében, melly ha elrejti is gyöngyeit, rendel számára halászokat, kik azt
fölhozzák. Te uj példa vagy azon régi állításomra, hogy a világon semmiféle tehetség el nem
vesz. Nem ollyan bolond a természet, hogy hiába teremtsen erőket. A mit teremt, azért teremti,
hogy hasznát vegye. Hanem hát áldjon meg a jó isten, és ha érdekli hitvesedet idvezletem,
mondd, hogy idvezlem őt melegen. Téged pedig ölel
Jegyzet
írt levelében számolt be
Szilágyi Pistával levelezel ugye?Szilágyi István
Petőfi
1844-ben „egy darab ideig” együtt lakott Pesten Petőfi Sándor
Szilágyi
val. Arany János
1847. nagypénteken Szilágyi István
[szerkesztői feloldás]
ápr. 2-ánSzilágyi
nak Szilágyi István
Petőfi
első verséről és leveléről.
Másolatban mind Petőfi Sándor
Petőfi
versét,
mind saját válaszát elküldte barátjának.Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
NB. Hallom visszakérted Toldit javítani vagy mi,
n
ugyan minek? hanem ha már ott van, legalább iparkodjál felküldeni,
hogy minél hamarabb kinyomhassák, s aztán bámulhassa két ország!
Jegyzet
Hallom visszakérted Toldit javítani vagy mi,
Petőfi
Petőfi Sándor
Erdélyi
től hallott erről, aki
éppen e napon kérte Erdélyi János
Toldy Ferenc
től a Toldi kéziratát, hogy a javításokat,
amiket Toldy Ferenc
Arany
kért,
elvégezhesse.Arany János