Arany – Petőfi Sándornak

Petőfi Sándor

!

Nem veszed tán rosz neven tőlem e megszólítást, melly, ha a hir nem hazud, kedves szójárásod a hétköznapi s gyakran kicsinyző értelemben vett ’barátom’ helyett, s mellyet én használni annál inkább szabadságot veszek magamnak, minthogy te – mit, ha nem mondanád is, rég tudok, s műveidből is kilátszik – ollyan ember vagy, ki ’hanyatt vágod magad a ládán’ … hanem ezt, persze, csak nálunk falun tehetnéd, mert a pesti salonokban (isten bocsá’ … ) láda nincsen. Szóval azt akarom mondani, hogy téged épen olly eredeti fiúnak képzellek, mint a milly eredeti költő vagy; szived jóságáról, lelked aethertisztaságáról addig is meg voltam győződve, míg azt példával nem bizonyitád irányomban. Csak használd, édesem, használd egész kényelmedet; ez a sziv, a micsodás, tied; érzelmei rokonok a tieiddel: így nem félhetsz hogy idegen leszesz benne. –

De hát van ollyan filiszteus,

n

Jegyzet

filiszteus

itt pogány, gonosz ember jelentéssel. A kifejezés az i. e. 12. századbeli filisteusokkal áll kapcsolatban, akiknek a zsidó törzsekkel ellentéteik voltak.

ki azt mondja, hogy te el vagy fogulva a költők ellen? Hányadik tette volna azt, irányomban, a mit te tettél? Nincs-e légyiója

n

Jegyzet

légyió

a latin légio szó magyar változata.

Arany János

a légy szóval összefűzve magyarosítja. Eredeti jelentése: egy, a mai ezrednek megfelelő római katonai egység.

(=legyek összege) a divatlapokba kegyelemkép assentált

n

Jegyzet

assentált

felvett, elfogadott (latin). Eredeti jelentése: besoroz (katonát).

(tulajdonkép tőletek csípett-lopott) versecskék másolóinak, kik felényit sem tettek volna, mint

Petőfi

Petőfi Sándor

tett? Mi ember az? kérdenék;

n

Jegyzet

Mi ember az? kérdenék; …

Arany János

nyilván tudott róla, hogy mikor Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját,

Balogh Péter

lelkésztől megkérdezték, él-e Szalontán valóban ilyen nevű valaki?

Arany János

t nyilván nem érintette kellemesen ez az érdeklődés. Annál jobban esett neki most

Petőfi

Petőfi Sándor

baráti ajánlkozása. (

Balogh Péter

válaszát a Kisfaludy Társaságnak lásd 100é.Kisf.T. 91. l., továbbá

Balogh Péter

nél, ADATTÁR.).

hol lakik? nemes ember-e? van-e birtoka? diplomája? pénze? hivatala? (o servum pecus!

n

Jegyzet

O servum pecus!

Ó szolganépség! (

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

).

) …… Jegyző s mégcsak nem is megyei rend és szám-feletti, tiszteletbeli? „Pfuj! kéh’mer in die Vaterlandsmorgendämmerung,

n

Jegyzet

„Pfuj! kéh’mer in die Vaterlandsmorgendämmerung,

pesties németséggel írt mondat utolsó szava a Honderű szó szerinti fordítása. A folyóirat 1846. második félévi számaiban

Zerffi Gusztáv

Didaskaliak (görög szó, annyi mint magyarázat) címen csipős színikritikákat írt.

Arany János

fenti tréfás felszólításának értelme tehát: Pfuj ! menj csak el a Honderü-höz és írj rá egy didaskaliát!

und schreib’ mer áni Didaskalia áf ihn.” Te nem teszesz így. Fölkeresed rejtekében az egyszerű verselőt, buzdítod, ösztönzöd a rögös pályára s hogy el ne tántorodjék, hogy ne zugolódjék sorsa mostohasága ellen, baráti kezet nyujtasz neki. Ezt csak

Petőfi Sándor

tehette, kívűle más senki! Ha irsz

Tompá

Tompa Mihály

nak, üdvezeld nevemben. Első megjelenése óta kedvenczem ő, mert költ: lelket ir nem czifra szókat. S ez az, a miben te az én bálványom vagy … azaz voltál míg még csak imádtalak … most többem vagy, mert most szeretlek is nagyon, igen nagyon. Hm, ez a triumvirátus! ……De tudod-e hogy ama rómaiak

n

Jegyzet

ama rómaiak

azaz az ókori triumvirek: i. e. 60-ban, majd 56-ban Julius Caesar, Pompeius és Crassus, i. e. 43-ban Octavianus, Antonius és Lepidus.

egyike mindig gyarlóbb volt s vagy idő előtt elbukott, vagy a többinek

játszerévé

Szerkesztői feloldás: játékszerévé

lön? Ti már nem lehettek a gyarló: adja isten én se legyek. – Érdemdijra nem számolok; e két szót kár is, magyarban, összeirni: nem járnak együtt. Azok kik dus jövedelmet (quasi dijat) huznak, nem igen törik magukat érdem után: azoknak pedig, kik az érdemet kergetik, nem látódik tanácsosnak gazdag jutalmat adni, nehogy, mint az elhizott agár, elpuhulván nyul után futni resteljenek. No de se baj! mondom én is. Tűröm a szegénységet – tűröm a nagy és hosszu képeket is: de emezeknek sohasem hódolok. Néhány kézcsók holmi tiszta(?) kacsókra, néhány czuppantás részeg kortespofákra engem is fölebb vihetne 1 1/2 hajszálnyival: de én undorodom mindeniktől. Amaz által saját erkölcsi jellememet, emez által a népét is megrontani nem akarom. –

Egy pár szót az eposrul.

Csák

Csák nembeli Máté

n

Jegyzet

CsákCsák nembeli Máté

Csák Máté

Csák nembeli Máté

t, a 14. századbeli „kiskirályt” , az

Anjou Károly Róbert

Károly Róbert

király ellenfelét, a reformkorban az idegen uralkodó ellen lázadó magyar jelképének tekintették s ezért rokonszenwel fordultak feléje. Lásd

Kisfaludy Károly

: Csák Máté. Históriai tragődia. első és második felv. – Kisfaludy Károly Minden Munkái. Öszveszedte Toldy Ferencz. Tizedik kötet. Pótlékok. Budán, 1831. 99–173. l.

és

Rákóczi

II. Rákóczi Ferenc

– sőt

Dózsa

Dózsa György

is – megfordult az én fejemben: de ott a nagy bökkenő, a censor óna.

Dózsá

Dózsa György

t mosolygod talán? hisz tette nem volt egyéb, mint egy kis reactio a természet örök törvénye szerint. Historiában ugyan semmivel birók harcza a vagyonosok ellen: de szerintem elnyomottaké az elnyomók ellen. Istentelen(?) rabszolgalázadás Szent Domingón.

n

Jegyzet

rabszolgalázadás Szent Domingón

Santo Domingo az amerikai Hispaniola sziget fővárosa, ahol – a francia forradalom hatására – 1791-ben a néger rabszolgák fellázadtak, elűzték a spanyolokat, s 1804-ben kikiáltották a függetlenséget. A történet egy szépirodalmi feldolgozását, Theodor Mügge regényét

Jósika Miklós

magyarra is lefordította (lásd

Szinnyei Ferenc

: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. Bp. 1924. I. k. 180. l.).

Ha én valaha népies epos irására vetném fejemet: a fejedelmek korából venném tárgyamat. Festeném a népet szabadnak,

n

Jegyzet

a fejedelmek korából venném tárgyamat. Festeném a népet szabadnak, stb.

Bartha Antal

rámutat arra, hogy reformkori liberális történetírásunk: „a honfoglalásnak és korának jelentőségét a társadalmi osztályok – a nemesség és parasztság – közötti kiegyensúlyozott kölcsönviszonyában látta. Reformkori polgári történettudományunk a honfoglalás és államalapítás kori idealizált, ,polgárosult’ társadalmi képletben kereste a kiegyensúlyozottságnak azt az előképét, amelynek egy magasabb szintű reprodukálása majd a polgári jogegyenlőség bástyái közé fogadja a parasztságot.” ( A IX–X . századi magyar társadalom. Bp. 1968. 163. l.) –

Arany János

ez irányú irodalmi elképzelései, törekvései is e történelmi tételt igazolják.

nemesnek, fegyverforgatónak, …. a fejedelmet atyának, patriarchának, elsőnek az egyenlők közt. Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, mellyért eldőde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, melly visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik. Az a vér szolgavérré sohasem fajúlhatott; mai napig is daczol a zsarnoksággal; azért durva, nyakas, megigázhatlan; de azért merész, őszinte és tiszta is. S e nemes vér, minthogy az egy igaz úr előtt szolgailag csúszkálni nem tuda, szolgává kényszeríttetett: ellenben jöttek idegen földrül, támadtak a haza megnyűgzött idegen népe közül szolgák, s azok lőnek urakká. Epost ez utóbbi vér nem érdemel: az elsőnek akkor

Homér

Homer

kellett volna, – most Ossian ,

n

Jegyzet

akkor HomerHomer kellett volna, – most Ossian ,

a

Homér

Homer

–Ossian párhuzam

Arany János

számára mindinkább megtelítődött hazai vonatkozásokkal. A teljes Ossian t verses formában

Fábián Gábor

jelentette meg Magyarországon először (1833). E fordításra

Szilágyi István

hívta fel

Arany

Arany János

figyelmét (1847. ápr. 9-i levele). Ígéri, elviszi Szalontára.

Arany János

tehát 1847 nyarán intenzíven foglalkozhatott az ossiani költészettel. Bár mélyen hatott rá, mégis úgy érezte, e nemben csak

Petőfi

Petőfi Sándor

tudna méltó művet alkotni. Petőfi ez év augusztusában valóban írt egy Homér és Ossian című költeményt. ( Petőfi kk. II. k. 243–244. l.). – Irodalmunk legszebb

Homér

Homer

–Ossián párhuzamát mégis

Arany János

írta meg 1850-ben Ősszel című költeményében ( AJ. kk. I. k. 114. l.). (Lásd még

Maller Sándor

: Osszián Magyarországon. Debreceni angol dolgozatok, 2. sz. 1940.)

ki a fajúlni kezdő ivadékot az elődök erényeire visszaemlékeztetné. E feladatot azonban, a ma élők közül, csak te birnád meg; én csupán fígyelmeztetésűl említettem. Egy illy epost, remélem, vérré tanulna a nép s buzgóbban énekelné azt, mint az olasz matróz Gerusalemme liberataját;

n

Jegyzet

Gerusalemme liberata

Torquato Tasso

Tasso, Torquato

: Megszabadított Jeruzsálem c. eposza (1575). Magyarra fordította:

Tanárki János

(1805). Ezt

Arany János

még szalontai diák korában olvasta: „Megismertem

Tasso

Tasso, Torquato

t, perse rosz magyar prózai fordításban (

Tanárky

Tanárki János

tól)” – írja önéletrajzi levelében ( AJ. kk. XIII. k. 109. l.).

a nemesi rend (talán) elszégyelné magát, átvenné a néptől, mint most a népdalokat s lenne a költészet nem csak az „irástudók és farizeusok” hanem a nemzet költészete.

De hagyjuk ezt. Meglátogatsz, azt igéred.

n

Jegyzet

Meglátogatsz, azt igéred,

Petőfi

Petőfi Sándor

első szalontai látogatásáról 1847. jún. 1–10-ig lásd

Petőfi

Petőfi Sándor

-nél (ADATTÁR).

Jőj el, az isten áldjon meg; az én nőm

n

Jegyzet

az én nőm

Arany János

szükségesnek tartotta feleségét bemutatni, mint aki a kor szokásos nemesi nőtípusától eltér. – Aranynéról d. ADATTÁR.

se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában: de

Petőfi

Petőfi Sándor

t olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony, t.i. a miből van. Majd főz ollyan töltött káposztát, hogy édes anyád is csak ollyat főzhetett s tudom, Pesten, nem ettél ollyat, mióta verseid első fűzete megjelent. Azt mondják ugy is hogy a nyáron Váradon (tölünk két állomás) rajzik le a természetvizsgálók gyülése:

n

Jegyzet

a természetvizsgálók gyülése.

1841-től kétévenként rendezték meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseit az ország különböző városaiban, melyekre a szakmai résztvevőkön kívül más érdeklődőket is szívesen láttak.

jőj el, ha előbb nem, akkor …. hiszen valamennyien sem érnek föl veled a természet vizsgálatában. Ők a természet körmeit, haját stb. te lelkét vizsgálod, – s kérdem: mellyik nagyobb? Amaz mesterség – ez müvészet.

Azonban elfogy előlem a papír: be kell zárnom levelemet. Bezárom azt azon jó kívánattal, hogy isten adjon neked hoszszu, dicső életet, innen is, túl is a síron. Fogadd szívesen nőm viszontüdvezletét, s gyermekim csókjait, kik már is égnek látni azt a jó „

Petőfi

Petőfi Sándor

bácsit” ki azt a szép Kukoricza Jancsi t irta. Dicsérnek téged „még a csecsszopók is” mondja a VlII-dik zsoltár. – Isten veled! isten veled!

igaz barátod

Arany János

sk

szalontai másodjegyző.

AJOM 15

Megjegyzések: