Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, febr. 28.
1847.
Nem veszed tán rosz neven tőlem e megszólítást, melly, ha a hir nem hazud, kedves szójárásod
a hétköznapi s gyakran kicsinyző értelemben vett ’barátom’ helyett, s mellyet én használni
annál inkább szabadságot veszek magamnak, minthogy te – mit, ha nem mondanád is, rég tudok, s
műveidből is kilátszik – ollyan ember vagy, ki ’hanyatt vágod magad a ládán’ … hanem ezt,
persze, csak nálunk falun tehetnéd, mert a pesti salonokban (isten bocsá’ … ) láda nincsen.
Szóval azt akarom mondani, hogy téged épen olly eredeti fiúnak képzellek, mint a milly eredeti
költő vagy; szived jóságáról, lelked aethertisztaságáról addig is meg voltam győződve, míg azt
példával nem bizonyitád irányomban. Csak használd, édesem, használd egész
kényelmedet; ez a sziv, a micsodás, tied; érzelmei rokonok a tieiddel: így nem félhetsz hogy
idegen leszesz benne. –
De hát van ollyan filiszteus,
n
ki azt mondja, hogy
te el vagy fogulva a költők ellen? Hányadik tette volna azt, irányomban, a mit te tettél?
Nincs-e légyiójaJegyzet
filiszteusitt pogány, gonosz ember jelentéssel. A kifejezés az i. e. 12. századbeli filisteusokkal áll kapcsolatban, akiknek a zsidó törzsekkel ellentéteik voltak.
n
(=legyek összege) a divatlapokba kegyelemkép
assentált
Jegyzet
légyióa latin légio szó magyar változata.
Arany János
a légy szóval
összefűzve magyarosítja. Eredeti jelentése: egy, a mai ezrednek megfelelő római katonai
egység.Arany János
n
(tulajdonkép tőletek
csípett-lopott) versecskék másolóinak, kik felényit sem tettek volna,
mint
Jegyzet
assentáltfelvett, elfogadott (latin). Eredeti jelentése: besoroz (katonát).
Petőfi
tett? Mi ember az? kérdenék;Petőfi Sándor
n
hol lakik? nemes ember-e? van-e birtoka? diplomája? pénze? hivatala? (o
servum pecus!Jegyzet
Mi ember az? kérdenék; …
Arany János
nyilván tudott róla, hogy mikor
Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság
pályadíját, Arany János
Balogh Péter
lelkésztől megkérdezték, él-e Szalontán valóban ilyen nevű valaki?
Balogh Péter
Arany János
t nyilván nem
érintette kellemesen ez az érdeklődés. Annál jobban esett neki most Arany János
Petőfi
baráti ajánlkozása. (Petőfi Sándor
Balogh Péter
válaszát a Kisfaludy
Társaságnak lásd
100é.Kisf.T. 91. l., továbbá
Balogh Péter
Balogh Péter
nél,
ADATTÁR.).Balogh Péter
n
) …… Jegyző s mégcsak nem is megyei rend és
szám-feletti, tiszteletbeli? „Pfuj! kéh’mer in die
Vaterlandsmorgendämmerung,n
und schreib’ mer áni Didaskalia áf ihn.” Te nem teszesz
így. Fölkeresed rejtekében az egyszerű verselőt, buzdítod, ösztönzöd a rögös pályára s hogy el
ne tántorodjék, hogy ne zugolódjék sorsa mostohasága ellen, baráti kezet nyujtasz neki. Ezt
csak Jegyzet
„Pfuj! kéh’mer in die Vaterlandsmorgendämmerung,pesties németséggel írt mondat utolsó szava a Honderű szó szerinti fordítása. A folyóirat 1846. második félévi számaiban
Zerffi Gusztáv
Didaskaliak (görög szó, annyi mint magyarázat) címen csipős
színikritikákat írt. Zerffi Gusztáv
Arany János
fenti tréfás felszólításának értelme tehát: Pfuj ! menj csak el a Honderü-höz és
írj rá egy didaskaliát!Arany János
Petőfi Sándor
tehette,
kívűle más senki! Ha irsz Petőfi Sándor
Tompá
nak, üdvezeld nevemben. Első megjelenése óta kedvenczem ő, mert költ:
lelket ir nem czifra szókat. S ez az, a miben te az én bálványom vagy … azaz voltál míg még
csak imádtalak … most többem vagy, mert most szeretlek is nagyon, igen nagyon. Hm, ez a
triumvirátus! ……De tudod-e hogy ama rómaiakTompa Mihály
n
egyike mindig
gyarlóbb volt s vagy idő előtt elbukott, vagy a többinek
Jegyzet
ama rómaiakazaz az ókori triumvirek: i. e. 60-ban, majd 56-ban Julius Caesar, Pompeius és Crassus, i. e. 43-ban Octavianus, Antonius és Lepidus.
játszerévé
lön? Ti már nem lehettek a
gyarló: adja isten én se legyek. – Érdemdijra nem számolok; e két szót kár is, magyarban,
összeirni: nem járnak együtt. Azok kik dus jövedelmet (quasi dijat) huznak, nem igen törik
magukat érdem után: azoknak pedig, kik az érdemet kergetik, nem látódik
tanácsosnak gazdag jutalmat adni, nehogy, mint az elhizott agár, elpuhulván nyul után futni
resteljenek. No de se baj! mondom én is. Tűröm a szegénységet – tűröm a nagy és hosszu
képeket is: de emezeknek sohasem hódolok. Néhány kézcsók holmi
tiszta(?) kacsókra, néhány czuppantás részeg kortespofákra engem is fölebb vihetne 1 1/2
hajszálnyival: de én undorodom mindeniktől. Amaz által saját erkölcsi jellememet, emez által a
népét is megrontani nem akarom. –
Szerkesztői feloldás: játékszerévé
Egy pár szót az eposrul.
Csák
Csák nembeli Máté
n
és Jegyzet
CsákCsák nembeli Máté
Csák Máté
t, a 14. századbeli „kiskirályt” , az Csák nembeli Máté
Anjou Károly Róbert
király ellenfelét, a reformkorban az
idegen uralkodó ellen lázadó magyar jelképének tekintették s ezért rokonszenwel fordultak
feléje. Lásd
Károly Róbert
Kisfaludy Károly
: Csák Máté. Históriai tragődia. első és
második felv. – Kisfaludy Károly Minden Munkái. Öszveszedte Toldy Ferencz. Tizedik kötet.
Pótlékok. Budán, 1831. 99–173. l.
Kisfaludy Károly
Rákóczi
– sőt
II. Rákóczi Ferenc
Dózsa
is – megfordult az én fejemben: de ott a
nagy bökkenő, a censor óna. Dózsa György
Dózsá
t mosolygod talán? hisz tette nem volt egyéb, mint egy kis
reactio a természet örök törvénye szerint. Historiában ugyan semmivel
birók harcza a vagyonosok ellen: de szerintem elnyomottaké az elnyomók ellen. Istentelen(?)
rabszolgalázadás Szent
Domingón.Dózsa György
n
Jegyzet
rabszolgalázadás Szent DomingónSanto Domingo az amerikai Hispaniola sziget fővárosa, ahol – a francia forradalom hatására – 1791-ben a néger rabszolgák fellázadtak, elűzték a spanyolokat, s 1804-ben kikiáltották a függetlenséget. A történet egy szépirodalmi feldolgozását, Theodor Mügge regényét
Jósika Miklós
magyarra
is lefordította (lásd
Jósika Miklós
Szinnyei Ferenc
: Novella- és regényirodalmunk a
szabadságharcig. Bp. 1924. I. k. 180. l.).Szinnyei Ferenc
Ha én valaha népies epos irására vetném fejemet: a fejedelmek korából venném tárgyamat.
Festeném a népet szabadnak,
n
nemesnek,
fegyverforgatónak, …. a fejedelmet atyának, patriarchának, elsőnek az egyenlők közt. Festenék
szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, mellyért eldőde vére
folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, melly visszaszerezte
Etele birodalmát: az a vér részint csatatéren folyt el,
részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik. Az a vér szolgavérré sohasem fajúlhatott;
mai napig is daczol a zsarnoksággal; azért durva, nyakas, megigázhatlan; de azért merész,
őszinte és tiszta is. S e nemes vér, minthogy az egy igaz úr előtt
szolgailag csúszkálni nem tuda, szolgává kényszeríttetett: ellenben jöttek idegen földrül,
támadtak a haza megnyűgzött idegen népe közül szolgák, s azok lőnek
urakká. Epost ez utóbbi vér nem érdemel: az elsőnek akkor Jegyzet
a fejedelmek korából venném tárgyamat. Festeném a népet szabadnak, stb.
Bartha Antal
rámutat arra, hogy reformkori liberális történetírásunk: „a
honfoglalásnak és korának jelentőségét a társadalmi osztályok – a nemesség és parasztság –
közötti kiegyensúlyozott kölcsönviszonyában látta. Reformkori polgári történettudományunk a
honfoglalás és államalapítás kori idealizált, ,polgárosult’ társadalmi képletben kereste a
kiegyensúlyozottságnak azt az előképét, amelynek egy magasabb szintű reprodukálása majd a
polgári jogegyenlőség bástyái közé fogadja a parasztságot.” (
A
IX–X . századi magyar társadalom. Bp. 1968. 163. l.) – Bartha Antal
Arany János
ez irányú irodalmi
elképzelései, törekvései is e történelmi tételt igazolják.Arany János
Homér
kellett volna, – most Ossian
,Homer
n
ki a fajúlni kezdő ivadékot az elődök erényeire visszaemlékeztetné.
E feladatot azonban, a ma élők közül, csak te birnád meg; én csupán
fígyelmeztetésűl említettem. Egy illy epost, remélem, vérré tanulna a nép s buzgóbban énekelné
azt, mint az olasz matróz Gerusalemme liberataját;Jegyzet
akkoraHomerkellett volna, – most Ossian ,Homer
Homér
–Ossian
párhuzam Homer
Arany János
számára mindinkább
megtelítődött hazai vonatkozásokkal. A teljes Ossian
t verses
formában Arany János
Fábián Gábor
jelentette meg Magyarországon először (1833). E fordításra
Fábián Gábor
Szilágyi István
hívta fel
Szilágyi István
Arany
figyelmét (1847. ápr. 9-i levele). Ígéri, elviszi Szalontára. Arany János
Arany János
tehát 1847 nyarán intenzíven
foglalkozhatott az ossiani költészettel. Bár mélyen hatott rá, mégis úgy érezte, e nemben
csak Arany János
Petőfi
tudna méltó művet
alkotni. Petőfi ez év augusztusában valóban írt egy Homér és Ossian című
költeményt. (
Petőfi kk. II. k. 243–244. l.). –
Irodalmunk legszebb Petőfi Sándor
Homér
–Ossián párhuzamát mégis Homer
Arany János
írta meg 1850-ben Ősszel
című költeményében (
AJ. kk. I. k. 114. l.).
(Lásd még
Arany János
Maller Sándor
:
Osszián Magyarországon. Debreceni angol dolgozatok, 2. sz.
1940.)Maller Sándor
n
a nemesi rend (talán)
elszégyelné magát, átvenné a néptől, mint most a népdalokat s lenne a költészet nem csak az
„irástudók és farizeusok” hanem a nemzet költészete.
Jegyzet
Gerusalemme liberata
Torquato Tasso
: Megszabadított Jeruzsálem
c. eposza (1575). Magyarra fordította: Tasso, Torquato
Tanárki János
(1805). Ezt Tanárki János
Arany János
még szalontai diák korában olvasta:
„Megismertem Arany János
Tasso
t, perse
rosz magyar prózai fordításban (Tasso, Torquato
Tanárky
tól)” – írja önéletrajzi levelében (
AJ. kk.
XIII. k. 109. l.).Tanárki János
De hagyjuk ezt. Meglátogatsz, azt igéred.
n
Jőj el, az isten áldjon meg; az én
nőmn
se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában: de Jegyzet
az én nőm
Arany János
szükségesnek tartotta feleségét bemutatni, mint aki a kor szokásos
nemesi nőtípusától eltér. – Aranynéról d. ADATTÁR.Arany János
Petőfi
t olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony, t.i. a
miből van. Majd főz ollyan töltött káposztát, hogy édes anyád is csak
ollyat főzhetett s tudom, Pesten, nem ettél ollyat,
mióta verseid első fűzete megjelent. Azt mondják ugy is hogy a nyáron Váradon (tölünk két állomás) rajzik le a természetvizsgálók
gyülése:Petőfi Sándor
n
jőj el, ha előbb nem, akkor …. hiszen
valamennyien sem érnek föl veled a természet vizsgálatában. Ők a
természet körmeit, haját stb. te lelkét vizsgálod, – s kérdem: mellyik
nagyobb? Amaz mesterség – ez müvészet.
Jegyzet
a természetvizsgálók gyülése.1841-től kétévenként rendezték meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseit az ország különböző városaiban, melyekre a szakmai résztvevőkön kívül más érdeklődőket is szívesen láttak.
Azonban elfogy előlem a papír: be kell zárnom levelemet. Bezárom azt azon jó kívánattal, hogy
isten adjon neked hoszszu, dicső életet, innen is, túl is a síron. Fogadd szívesen nőm
viszontüdvezletét, s gyermekim csókjait, kik már is égnek látni azt a jó „
Petőfi
bácsit” ki azt a szép Kukoricza Jancsi
t irta. Dicsérnek téged „még a
csecsszopók is” mondja a VlII-dik zsoltár. – Isten veled! isten veled!
Petőfi Sándor