Fáy András – Aranynak

n

Jegyzet

ismeretlen létemre stb.

szabvány bevezető formula. Az adatkérő ívet

Fáy András

700 példányban másoltatta le, s küldte szét az országban, főleg egyházi férfiaknak, akik az anyakönyveket vezették, s így leghitelesebben válaszolhattak. – (Lásd

Fáy András

: Adatok Magyarország bővebb ismertetéséhez. Pesten, 1854. 6–7. l.) – Az

Arany János

megőrizte példányt

Fáy

Fáy András

sajátkezűleg írta alá.

is, fárasztó kéréssel terhelni bátorkodom, szolgáljon mentségemül azon hazai szent ügy, mellyben bizodalmas felszólításomat intézem. A hazai első Takarékpénztár, felfogva és meltányólva helyzetének, fekvés, közlekedés és kereskedelem tekinteteinél fogva, középpontiságát a ’hazában’, s ezen okbúl több oldalról felszóllitatva a honnak olly férfiai által, kik a jövendőt megérteni képesek, leggközelebb

[!]

[sic!]

múlt januári Közgyűlésében, egy kölcsönösségre alapitandó Élet- vagy kor– biztositó intézetnek

n

Jegyzet

Élet- vagy kor– biztositó intézetnek

Ezeket a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület keretén belül kívánták létrehozni. A felszólítás írásakor

Fáy

Fáy András

ennek – mint írja – „segéd-igazgatója” volt.

Pesten felállitását határozta el. Illy intézeteknek kiszámithatatlan idveik, általánosan elismertetvék immár egész Európában, s nem is hiányzanak előttünk jeles minták, miket sok részben utánzásra használhatunk. Azonban a külföldi mintáknak, különösen pedig halálozási tábláknak

n

Jegyzet

külföldi mintáknak, különösen pedig halálozási tábláknak

A biztosítási szempontból leglényegesebb halálozási adatok feldolgozásáról,

Fáy András

halandósági táblájának értékeléséről, lásd

Pallós Emil

: A magyar halandósági táblák története és dr.

Acsádi György

: Történeti magyar halandóság tábla konstrukciók című dolgozatát az V. Statisztikai Vándorülésen, Gödöllő, 1967. máj. 23–25. (

Kápolnai Iván

: Arany János és a statisztika. Statisztikai Szemle, 1967. okt. 1. 1020. l.)

– Sterblichkeith hazánkrai alkalmazása, mi fő dolog és szemügy illy nemű intézetek felállitásainál, saját adatgyűjtéseink és teendőink sorába tartozik, s mellőzhetlen kötelességünk, ha biztos sikerrel és állandósággal kivánunk munkálkodni. E részben mi magyarok nem vagyunk olly szerencsések mint Franc és Svéd-hon, s ujabb időben Russia, melly országok alkalmas politicai nép-összeirásokkal birnak, s ennél fogva kénytelenek vagyunk halálozási némi adatok gyűjtése végett, egyedűl egyházi-könyvek jegyzéseire és lelkesebb egyházi személyeink nemes buzgalmaira támaszkodni. E czélból orvosi geographia kivánataihoz képest, a honnak különböző vidékeiben, felszólitottuk a közjóért buzgóbb egyházi férfiakat, sikert reménylve buzgóságaiktól. Miután azonban ezt csak olly helyeken tehettük hol a tisztelt lelkész urak előttünk ismeretesek valának, Nagy Szalontán

n

Jegyzet

Nagy Szalontán

e szót

Fáy András

sajátkezűleg írta be az idegen kéz által másolt szövegbe. Ugyancsak sajátkezűleg címezte meg

Arany János

nak a szabvány-szövegű kérést, melyet olyan helyekre küldtek, ahol egyházi személyt nem ismertek, hanem valaki mást kértek meg az adatok összegyűjtésére.

– pedig illy szerencsések nem vagyunk: bátorkodunk ezennel a Tekintetes urat mint ismeretes buzgó hazafit, teljes bizalommal felszólitani az iránt, hogy becses közbenjárása által, a helybeli lelkész uraknál, számunkra az ide mellékelt kérések nyomán adatokat gyüjtetni s azokat nekünk megküldeni kegyeskedjék. Bizakodva azon ügynek szentségében mellyben felszólitásunkat tesszük, s mellynek egyedűl emberiség és hazafiság, nem pedig nyereség-vágy a rugója (:melly utóbbinak a kölcsönös biztositó intézeteknél alig is lehet helye:) nem kétkedünk, hogy a Tekintetes úr ebbeli fáradalmát tőlünk megtagadni nem fogja. Ezen teljes bizodalomból bátor vagyok ide mellékelni azon kérdéseket,

n

Jegyzet

azon kérdéseket

Fáy

Fáy András

kérdései közül csak a 3. és 5. vonatkozik szorosabban a szalontai halálozások számszerűségeire, a továbbiak a születésekre, a közegészségügyre, az életmódra. így az eredetileg biztosítási statisztika célját szolgáló felmérés – Arany János márc. 9-i válaszában – Nagyszalonta akkori viszonyaiba is érdekes bepillantást nyújt.

mikre gyűjtendő adatokért alásan esedezünk:

1. ) Mi a lelkek száma a Városban, vagy helységben, egyházi Schematismus vagy popularis conscriptio nyomain, minden vallású lakosokat egybe véve?

2. ) 1837ik évtől kezdve, 1846ik évig bezárva, és igy 10 évet véve fel, mennyi gyermek született évenként?

3. ) Mennyi ember halt el a 10 év alatt évenként, de életkor számra feljegyezve? nevezetesen: a.) mennyi gyermek halt el három éves koráig? b.) mennyi 10 éves koráig? c.) mennyi 10től 20 éves korig? d.) mennyi ifjú 20tól 30ig? e.) mennyi férfiú 30tol 40ig? f.) mennyi 40től 50ig? g.) mennyi 5otől 60 évkorig?

4. ) Hány ember él a helységben jelenleg ki 60 éven felűl van? És vann e példa 95 éven felűli életkorra?

5. ) Mi betegségben halnak el legtöbben?

6. ) Jár-e a vidékben egyszer-másszor valami ragály vagy uralkodó járvány-nyavalya?

7.) Mi élet-nemet, követnek legkinkább a lakosok?

Átlátjuk mi azt: miként a 3ik és 4-ik kérdésre felelni, körűlményeinkben nem kis feladat, mit teljes bizonyossággal megoldani csak nem lehetetlen, azonban nekünk a minél nagyobb hihetőség is kedves adat leend. Úgy hisszük, hogy különösebben az utobbi 3 évet u:m: 1844, 1845, 1846 iki éveket, egy kis tudakozódás után alkalmasint kiegészithetni. És szabadna-e feltennünk, hogy akadjon lelkész ki e kis fáradalmat tehernek tekintené? Ha több vallásfelekezetek adatait megkapni nem lehetne, szivesen vesszük magának a legnépesb felekezetnek adatait is.

Ha szives kérelmünk részvétre talál, miben kétkedni sem akarunk, bátor vagyok mint intézeti segéd-igazgató azon esedezni, hogy felelő nagy becsű válaszát, ha lehet e folyó év Sz. György napjáig, hanem

[!]

[sic!]

lehet, később hozzám Pestre (:Kalap-utcza 207-ik szám:) biztos alkalommal s csak ennek hiányában postán bekűldeni kegyeskedjék. – Ki is Úri becses kedvezéseibe ajánlott tisztelettel maradtam.

Pesten februar 28-án 1847

Tekintetes Ürnak

alázatos szolgája

Fáy András

AJOM 15

Megjegyzések: