Engedje meg Ön, hogy azon rokonszenvnél fogva, mellyel becses személye iránt viseltetem,
ezentúl kölcsönösen illy hangon szólitsuk meg egymást. – „Rózsa és Ibolya” czimü
gyönyörü népies meséjét nagy örömmel vettem, s rövid időn közölni fogom
lapomban
n
egyszerre az egyszerü, erőteljes nyelven irt, s költői
szépségekben gazdag müvet. S minthogy már az Életképeknek ez évre meg van a maga
népies költője, t.i. Jegyzet
„Rózsa és Ibolyá”Megjelent: PDl. 1847. I. fé. 12. sz. márc. 21. 356–367. l.… rövid időn közölni fogom lapomban[szerkesztői feloldás]t
Vahot
hozzáfűzött szerkesztői
jegyzetét lásd ADATTÁR , Pesti
Divatlapnál.Vahot Imre
Petőfi
,
ezennel arra kérem tisztelt barátomat, sziveskedjék nyilatkozni, vajjon nem volna-é hajlandó
lapom kizárólagos dolgozótársává elkötelezni magát,Petőfi Sándor
n
olly módon, hogyJegyzet
nem volna-é hajlandó lapom kizárólagos dolgozótársává elkötelezni magát,
Arany János
megadta beleegyezését (lásd elveszett levele
1847. márc. 20. előtt). – Erről a PDl. márc.
28-i számában Arany János
Vahot
már
hírt adott (lásd Pesti Divatlap,
ADATTÁR ). – Vahot Imre
Petőfi
a hírt felháborodva fogadta (lásd 1847. márc. 31-i levelét Petőfi Sándor
Arany János
hoz).Arany János
n
egyedül az én lapomba adná munkáit,
mellyeket bár milly hoszszuak volnának is, ivenként 25 pengő forinttal dijazni kötelességemnek
tartanám. – Egyébiránt azt is ajánlanám önnek, hogy az olly népies költeményt, mint nálam lévő
meséje, érdemes volna később külön is kinyomatni,Jegyzet
a három divatlap közülPesti Divatlap, Életképek, Honderű.
n
különösen
a nép számára. És ez igen kevesbe kerülne úgy, ha például én a már lapom számára kiszedett
betüket nem hányatnám szét, hanem mintegy 1000–1500 példányban egyszerü papiron mind a
könyvkereskedés, mind a ponyvák számára kinyomatnám ugyanazon költeményt s pőrén befűzve adnám
be az illető helyekre eladás végett.
Jegyzet
olly népies költeményt, mint nálam lévő meséje, érdemes volna külön is kinyomatni,
Arany János
a Rózsa és Ibolya
ilyenforma terjesztésébe nem egyezett bele. (Lásd Arany János
Arany János
Arany János
Vahot
nak, 1847. márc. 20. előtti elveszett levelét.)Vahot Imre
Ezen tárgyak iránti határozott
nyilatkozát
, véleményét elvárván, a
legszívesebb indulattal vagyok
Szerkesztői feloldás: nyilatkozatát
Vahot Imre
Vahot Imre
U.i. Feledém mondani, hogy olly alkura is léphetünk, miszerint én az év végén mindazon népies
költeményt, mellyet ön lapomban közölne, összesen kiadnám;
n
a kiadás költsége engem terhelne, s a könyvből
bejövő tiszta jövedelem Önt illetné. – Lehetne ekkor kétféle kiadásban, dísz- és egyszerűben a
müvet előállítani.
Jegyzet
mindazon népies költemény, mellyet ön lapomban közölne, összesen kiadnám;
Arany János
ebbe sem egyezett bele, mivel
addigi összes költeményeinek kiadását tervezte (lásd ugyanott) – Arany János
Vahot
ajánlata, igyekvése mégis jól esett
neki, s az ezt jelképező „per Barátom” , ahogy már Vahot Imre
Vahot
ot is szólíthatta. (lásd Vahot Imre
Szilágyi
nak, 1847.
nagypéntek, ápr. 2.)Szilágyi István