Arany – Fáy Andrásnak

a magáét már márc. 9-én megírta. Gondos és gyors válaszát megkönnyíthette hivatali jártassága s a szalontai református egyház rendesen vezetett anyakönyve. Mivel a hivatalos népmozgalmi összesítésekben az elhaltak kor szerinti csoportosítása nem szerepelt oly részletesen, amint azt

Fáy

Fáy András

kívánta,

Arany János

a halottak korcsoportokba sorolásával rövid idő alatt tekintélyes statisztikai munkát végzett (lásd

Kápolnai Iván

: Arany János és a statisztika. Statisztikai Szemle, 1967. okt. 1. 1017–1018. l.).

még pedig, az utasítás ellenére, postán, – mert ezen vidékről nagy ritkán szokott alkalom akadni Pestre. A kitűzött 7 pontra igyekeztem volna minél hivebben felelni meg; némelly részben, ugy hiszem, czélt is értem: de más részben csak hozzávetőleges felelettel szolgálhatok. A lelkek számát egy régiebb népösszeírás után, a szülöttek és haltak száma egybehasonlításával, egészitettem ki. A született magzatok számát teljes pontossággal adom, az egyházi anyakönyv után: mert nálunk tisztán reformált egyház van, egyéb semmi. Azon néhány más vallású, ki az egyházi schematismusokba felszokott jegyeztetni, holmi cseléd és tekergő, kik itt számításba nem jöhetnek. – A meghaltakat – éveik szerint, – magam dolgoztam ki a halottas jegyzőkönyvből, nem akarván e munkát magamnál, ugy lehet hanyagabb, vagy könnyebben gondolkozó emberre bizni: melly munkám pontosságáról kezeskedem. A meghaltnak életkora hitelesen fel van jegyezve az említett halotti jegyzőkönyvben. E két rendű – anya- és jegyzőkönyvi-kivonatot talán az illető egyházi egyének által hitelesíttetnem kellett volna: azonban én jót állok a hitelességről. – A negyedik kérdés azon részére: hány ember él itt jelenleg, ki felül van a hatvan éven? e tekintetben semmi összeirásunk nem lévén, egyenesen meg nem felelhetek: hanem, a halottak táblájából vonva következtetést, mellyszerint évenldnt egyre másra 50–60 ember hal el felűl a 60-on, talán nem csalatkozom ha a jelenleg élők számát két – sőt talán három annyira is teszem a kérdés másik részére pedig szinte a halottak táblája felel meg, mellyből világos hogy 10 év alatt 9 ember volt, ki a 95 éven, ezek közől pedig 3 a ki a 100 éven is tul élt. – Az 5-dik, 6-dik és 7-dik kérdésekre tehető feleletimet a tulsó lapon adom – jobbat azoknál, körülményink közt, nem adhatok.

Ki egyébiránt gyarlóságimért bocsánatot kérve,

n

Jegyzet

gyarlóságimért bocsánatot kérve,

Arany János

nak nem volt oka e túlzott szerénységre. Munkája minőségét dicséri az is, hogy adatait

Fáy

Fáy András

Adatok Magyarország bővebb ismertetésére (Pest, 1854.) című munkájában fel is használta.

teljes tisztelettel maradtam

Szalontán, mártz. 9-én 1847.

Tekintetes Táblabíró urnak

alázatos szolgája

Arany János

sk

szalontai másodjegyző

Szalonta m. városban

I. Lelkek száma:

n

Jegyzet

I. Lelkek száma

Fáy András

említett munkájában, az egyes táblázatokhoz fűzött „Jegyzetek” között

Arany János

nyomán a következőket írja Nagyszalontáról: „Népessége 1846-ban volt 10393. Az egész népesség fölvétetett. 95 éven felül 10 év a latt 9 halt el, s ezek közt 3 egyén 100 éves koron felül, mi valóban ritka jelenet. A lakosok leginkább lázakban halnak el. 1839-ben és 1841-ben itt a skarlát dühöngött.” (Idézett mű 46. l.) –

Fényes Elek

: Magyarország geographiai szótárában Pest, 1851. IV. k. 61. l. Nagyszalonta lakosságát 10300 főre becsüli, feltehetően

Fáy

Fáy András

, illetőleg

Arany János

nyomán.

Az 1841-ben történt pótlékos népösszeírás szerint 9875

Azóta született: 1887

meghalt: 1369.

Igy szaporuság 518.................................... 518

Öszvesen a lelkek száma 1847 elején .......................10393.

II, III. Születést és halálozást kimutató tábla 1837-től 1846-ig.

						Meghalt
Évszám	Született	0–3 évig	4–9 évig	10–19 évig	20–29 évig	30–39 évig	40–49 évig	50–59 évig	60–94 évig	95 éven felül	Összesen
						bezárólag
1837	381	104	17	7	11	11	15	19	48	1	233

Jegyzet: Ezek közt 1 van 102 éves

1838

428

119

4

11

8

11

17

11

39

1

221

Jegyzet: Köztük egy 103 éves.

						Meghalt
Évszám	Született	0–3 évig	4–9 évig	10–19 évig	20–29 évig	30–39 évig	40–49 évig	50–59 évig	60–94 évig	95 éven felül	Összesen
						bezárólag
1839	423	240	80	19	10	12	8	15	37	1	422

Jegyzet: Egy 95 éves

1840	402	96	14	11	11	12	12	11	42	–	209
1841	413	278	87	28	11	9	15	11	34	2	475

Jegyzet: Egy 95, s egy 96 éves.

1842	384	113	27	11	15	15	8	18	73	–	280
1843	360	121	32	12	22	17	11	16	68	1	300

Jegyzet: Egy köztük 100 éves.

1844	386	101	18	18	13	14	16	19	35	–	234
1845	389	113	23	11	11	11	17	20	51	1	258

Jegyzet: Egy van 98 éves

1846

368

117

32

17

16

15

64

2

297

Jegyzet: Egy 96 és egy 95 éves.

V. Mi betegségben halnak el legtöbben?

n

Jegyzet

V. Mi betegségben halnak el legtöbben?

E korszakot megelőzően, a századforduló gyermekhalandóságára nyújt adatokat Bordás László–

Dánielisz Endre

: Arany János korán elhunyt testvérei című tanulmánya, melyet Szathmáry Katalin gyermekorvos közreműködéséveí írtak. (Klny. a Nyelv- és Irodalmi Közlemények XI. évf. 1967. 2. számából. 289–295. l. Románia, Szocialista Köztársaság Akadémiájának Kiadója.) A tanulmányról részletesebben lásd Arany Györgyné Megyeri Sáránál, ADATTÁR.

– Erre felelni nehéz, minthogy a halottak könyvében nem orvosi, hanem rendesen csak ahoz nem értő paraszt, u.n. funeratorok jelentése szerint van az elhaltnak nyavalyája bejegyezve. Városunk orvosa mindazáltal, ki pár év óta itten lakik, a váltóláz nyavalya nemet, mondja leginkább uralkodónak.

VI. A gyermekek közt 1839-ben és 1841-ben az ugynevezett skárlathimlő uralkodott; s ugyanaz, orvosunk jelentése szerint jelen év eleje óta megint nagy mértékben dúlong.

VII. A lakosok főfoglalkozása

n

Jegyzet

VII. A lakosok főfoglalkozása

Arany János

felsorolását érdemes kiegészíteni a

Fényes Elek

által közöltekkel is, mint például azzal, hogy „a város határa a népességhez kicsiny”, ezért lakói „a szomszéd uraságoktól bérlenek pusztákat és földeket” ; továbbá, hogy az állattenyésztés körében említést érdemel a sertéstenyésztés, mivel országszerte ismertek „a szalontai nyulánk, konyafülü, vörössertések” , továbbá, hogy a szalontaiak „marhával, sertéssel, juhval, mézzel kereskednek, fuvaroznak, szőlős kertjeikben csekély bor ellenében” ; végül, hogy „mezőségeikben hires görögdinnye termesztetik” . (

Fényes Elek

, id. m. IV. k. 62. l.)

szántás-vetés, marhatenyésztés. Csizmadia és bőrkészitő mesteremberek vannak, czéheik is, – de nyárban ezek is inkább csak földmüveléssel foglalkoznak. –

AJOM 15

Megjegyzések: