Arany – Fáy Andrásnak
Kedvesen fogadott megkereső soraira sietek ezennel válaszolni,
n
még pedig, az utasítás ellenére, postán, – mert ezen vidékről nagy ritkán szokott alkalom
akadni Pestre. A kitűzött 7 pontra igyekeztem volna minél hivebben
felelni meg; némelly részben, ugy hiszem, czélt is értem: de más részben csak hozzávetőleges
felelettel szolgálhatok. A lelkek számát egy régiebb népösszeírás után, a szülöttek és haltak
száma egybehasonlításával, egészitettem ki. A született magzatok számát teljes pontossággal
adom, az egyházi anyakönyv után: mert nálunk tisztán reformált egyház van, egyéb semmi. Azon
néhány más vallású, ki az egyházi schematismusokba felszokott jegyeztetni, holmi cseléd és
tekergő, kik itt számításba nem jöhetnek. – A meghaltakat – éveik szerint, – magam dolgoztam
ki a halottas jegyzőkönyvből, nem akarván e munkát magamnál, ugy lehet hanyagabb, vagy
könnyebben gondolkozó emberre bizni: melly munkám pontosságáról kezeskedem. A meghaltnak
életkora hitelesen fel van jegyezve az említett halotti jegyzőkönyvben. E két rendű – anya- és
jegyzőkönyvi-kivonatot talán az illető egyházi egyének által hitelesíttetnem kellett volna:
azonban én jót állok a hitelességről. – A negyedik kérdés azon részére: hány ember él itt
jelenleg, ki felül van a hatvan éven? e tekintetben semmi összeirásunk nem lévén, egyenesen
meg nem felelhetek: hanem, a halottak táblájából vonva következtetést, mellyszerint évenldnt
egyre másra 50–60 ember hal el felűl a 60-on, talán nem csalatkozom ha a jelenleg élők számát
két – sőt talán három annyira is teszem a kérdés másik részére pedig szinte a halottak táblája
felel meg, mellyből világos hogy 10 év alatt 9 ember volt, ki a 95 éven, ezek közől pedig 3 a
ki a 100 éven is tul élt. – Az 5-dik, 6-dik és 7-dik kérdésekre tehető feleletimet a tulsó
lapon adom – jobbat azoknál, körülményink közt, nem adhatok.
Jegyzet
Kedvesen fogadott megkereső soraira sietek ezennel válaszolni,
Arany János
nem puszta udvariasságból írta ezt. Arany János
Fáy András
t mint írót, közéleti férfit s
mint pénzügyi szakembert egyaránt nagyrabecsülte. (Lásd Fáy András
Petőfi
nek írt levelét, 1849.
jan. 12. B. levél.) Petőfi Sándor
Arany János
kb. márc. 5–
6. táján kaphatta meg Arany János
Fáy
febr. 28-i levelét, s bár Fáy András
Fáy
Szent György napjáig, azaz ápr. 24-ig kérte a választ, Fáy András
Arany János
a magáét már márc. 9-én megírta.
Gondos és gyors válaszát megkönnyíthette hivatali jártassága s a szalontai református egyház
rendesen vezetett anyakönyve. Mivel a hivatalos népmozgalmi összesítésekben az elhaltak kor
szerinti csoportosítása nem szerepelt oly részletesen, amint azt Arany János
Fáy
kívánta, Fáy András
Arany János
a halottak korcsoportokba sorolásával rövid idő
alatt tekintélyes statisztikai munkát végzett (lásd
Arany János
Kápolnai Iván
: Arany János és a
statisztika. Statisztikai Szemle, 1967. okt. 1. 1017–1018. l.).Kápolnai Iván
Ki egyébiránt gyarlóságimért bocsánatot kérve,
n
teljes tisztelettel maradtam
Jegyzet
gyarlóságimért bocsánatot kérve,
Arany János
nak
nem volt oka e túlzott szerénységre. Munkája minőségét dicséri az is, hogy adatait
Arany János
Fáy
Adatok Magyarország bővebb ismertetésére (Pest, 1854.)
című munkájában fel is használta.Fáy András
I. Lelkek száma:
n
Az 1841-ben történt pótlékos népösszeírás szerint 9875
Jegyzet
I. Lelkek száma
Fáy András
említett munkájában, az egyes táblázatokhoz
fűzött „Jegyzetek” között Fáy András
Arany János
nyomán a következőket írja Nagyszalontáról:
„Népessége 1846-ban volt 10393. Az egész népesség fölvétetett.
95 éven felül 10 év a latt 9 halt el, s ezek közt 3 egyén 100 éves koron felül, mi valóban
ritka jelenet. A lakosok leginkább lázakban halnak el. 1839-ben
és 1841-ben itt a skarlát dühöngött.” (Idézett mű 46. l.) –
Arany János
Fényes Elek
: Magyarország geographiai szótárában Pest, 1851. IV. k. 61.
l.
Nagyszalonta lakosságát 10300 főre becsüli, feltehetően Fényes Elek
Fáy
, illetőleg Fáy András
Arany János
nyomán.Arany János
Meghalt | |||||||||||
Évszám | Született | 0–3 évig | 4–9 évig | 10–19 évig | 20–29 évig | 30–39 évig | 40–49 évig | 50–59 évig | 60–94 évig | 95 éven felül | Összesen |
bezárólag | |||||||||||
1837 | 381 | 104 | 17 | 7 | 11 | 11 | 15 | 19 | 48 | 1 | 233 |
Meghalt | |||||||||||
Évszám | Született | 0–3 évig | 4–9 évig | 10–19 évig | 20–29 évig | 30–39 évig | 40–49 évig | 50–59 évig | 60–94 évig | 95 éven felül | Összesen |
bezárólag | |||||||||||
1839 | 423 | 240 | 80 | 19 | 10 | 12 | 8 | 15 | 37 | 1 | 422 |
V. Mi betegségben halnak el legtöbben?
n
– Erre felelni nehéz,
minthogy a halottak könyvében nem orvosi, hanem rendesen csak ahoz nem értő paraszt, u.n.
funeratorok jelentése szerint van az elhaltnak nyavalyája bejegyezve.
Városunk orvosa mindazáltal, ki pár év óta itten lakik, a váltóláz
nyavalya nemet, mondja leginkább uralkodónak.
Jegyzet
V. Mi betegségben halnak el legtöbben?E korszakot megelőzően, a századforduló gyermekhalandóságára nyújt adatokat Bordás László–
Dánielisz Endre
: Arany János korán
elhunyt testvérei című tanulmánya, melyet Szathmáry Katalin gyermekorvos közreműködéséveí írtak. (Klny. a Nyelv- és
Irodalmi Közlemények XI. évf. 1967. 2. számából. 289–295. l. Románia, Szocialista
Köztársaság Akadémiájának Kiadója.) A tanulmányról részletesebben lásd Arany Györgyné Megyeri Sáránál,
ADATTÁR.
Dánielisz Endre
VI. A gyermekek közt 1839-ben és 1841-ben az ugynevezett skárlathimlő uralkodott; s ugyanaz, orvosunk jelentése
szerint jelen év eleje óta megint nagy mértékben dúlong.
VII. A lakosok főfoglalkozása
n
szántás-vetés, marhatenyésztés. Csizmadia és bőrkészitő mesteremberek vannak, czéheik is, – de
nyárban ezek is inkább csak földmüveléssel foglalkoznak. –
Jegyzet
VII. A lakosok főfoglalkozása
Arany János
felsorolását érdemes kiegészíteni a Arany János
Fényes Elek
által közöltekkel is, mint például azzal, hogy
„a város határa a népességhez kicsiny”, ezért lakói „a szomszéd uraságoktól bérlenek
pusztákat és földeket” ; továbbá, hogy az állattenyésztés körében említést érdemel a
sertéstenyésztés, mivel országszerte ismertek „a szalontai nyulánk, konyafülü,
vörössertések” , továbbá, hogy a szalontaiak „marhával, sertéssel, juhval, mézzel
kereskednek, fuvaroznak, szőlős kertjeikben csekély bor ellenében” ; végül, hogy
„mezőségeikben hires görögdinnye termesztetik” . (
Fényes Elek
Fényes Elek
, id. m. IV. k. 62. l.)Fényes Elek