Szilágyi István – Aranynak

Igen Kedves Barátom!

Három rendbeli levél

n

Jegyzet

Három rendbeli levél

Arany János

1847. jan. 3., jan. 9. és jan. 31-i levelei.

fekszik előttem, mellyek tartalmának nagy része ugyan vett már talis qualis

n

Jegyzet

talis qualis

olyan amilyen.

feleletet; de tudom, hogy – in integro,

n

Jegyzet

in integro

egészében véve.

mindenesetre adós vagyok. Mentse azonban illy későre maradtomat a körülmény hogy a szigeti rigorosumok

n

Jegyzet

rigorosum

szigorlat.

ideje épen január és február hónapokra esik, annak utolsó, ennek elsőbb heteit fogván magában. Új félév kezdetén állva

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

ismét a gondok lepik meg a tanitót. Hej! be bajos philosophicum, s főleg mathematicum studiomokat amugy elemi módon próbálni betömni 13-ik philosophus – soi disant – fejekbe.

n

Jegyzet

betömni 13-ik philosophus – soi disant – fejekbe.

Azaz: tizenhárom éves úgynevezett „filozófusok” fejébe.

Szilágyi

Szilágyi István

ironikus fogalmazásának magyarázatát az egykorú iskolarendszerben találhatjuk meg. A regi magyar iskolákban az elemi ismereteket nyújtó két osztályt követően a mai gimnáziumnak megfelelő hat osztályon át jut el a tanuló a főiskolára, amelynek első két éve alkotja az itt emlegetett „filozófiai” taufolyamot. Ha a tanulók iskoláztatása ötéves korukban megkezdődött, tizenharmadik életévükben valóban a filozófiai tanfolyamig juthattak el, amelynek azonban a valódi filozófiához nem sok köze volt.

Szilágyi

Szilágyi István

maga tizenöt éves korában lett „filozófussá” .

Mert itt illyen világ van!

Sorba veszek mindent!

1) A január 9.-ki levele hozza

k

Szerkesztői feloldás: kedves

bnak

Szerkesztői feloldás: barátomnak

a görög classicusokról tudósítását. Trachini nők-et illetőleg:

n

Jegyzet

Trachini nők-et illetőleg:

válasz

Arany

Arany János

1847. jan. 31-i levelére, amelyben Sophokles drámájának fordításához a

Szilágyi

Szilágyi István

tól korábban már egyszer kölcsönvett német nyelvű prózai Sophokles-fordítást kérte ismét.

Szilágyi

Szilágyi István

itt adja meg e német fordítás bibliográfiai adatait.

a szóban forgó német fordítás czíme: Des Sophokles Tragődien in deutscher Prosa. Von einem Vereine Gelehrter. Erfurt u. Leipzig. Ludwig Hilsenberg’ Verlag 1840. Ára mennyi lehet: nem tudom. Azonban sohse költekezzék értte

é

Szerkesztői feloldás: édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

Szentgyörgy vásárkor nézesse meg

Telegdy

Telegdi Kovács Lajos

t: ott fogom letenni számára s vitesse el – a magam példányát. – Hatod jambusokban forditja?

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

? – Kifogásom ellene nincs; de annyit minden esetre szeretnék, ha valamikép kifürkészhetne

[!]

[sic!]

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

vajjon a Kisf. társaság által elfogadottak – minőek? – Mert annyit tudok:

Schedel

Toldy Ferenc

, a „mü fordítás elvei” czimü munkájában,

n

Jegyzet

SchedelToldy Ferenc , a „mű fordítás elvei” czimü munkájában,

Schedel

Toldy Ferenc

1828-ban használta először írói álnévként a

Toldy

Toldy Ferenc

nevet; hivatalosan 1847. ápr. 22-én változtatta nevét

Toldy

Toldy Ferenc

ra. Nem lehetetlen, hogy ebben

Arany

Arany János

Toldija is játszott bizonyos szerepet. Itt idézett műve: A műfordítás elveiről. Buda 1843.

s mellyet valami 6 fő kritikus helyben hagyott, nem barátja az olly alaknak, melly, a Nemzet természetéhez semmi simulattal nincs pl.

Voss

Voss, Johann Heinrich

Homer ja,

n

Jegyzet

VossVoss, Johann Heinrich Homer ja,

Johann Heinrich Voss

Voss, Johann Heinrich

1781-ben adta ki az Odüsszeia, 1793-ban az Iliász német fordítását.

Hexameterekben hideg mü. – Olly köntöst kiván, melly kötött legyen ugyan, mint az eredeti generice, de a schema a mi izlésünkhöz járjon közelebb. S igy – szeretném én az 5-öst… De ez csak figyelmeztetésül ! – A mi a Kart, németül, illeti: azt ide rekesztettem.

n

Jegyzet

A mi a Kart, németül, illeti: azt ide rekesztettem.

Arany János

1847. jan. 31-i levelében arra kérte

Szilágyi

Szilágyi István

t, hogy addig is, amíg a német nyelvű Sophokles-fordítást kezéhez juttathatja, küldje meg neki a Trachisi nők egyik karversének szövegét e német fordítás szerint.

Szilágyi

Szilágyi István

mellékeli leveléhez a kért sorokat.

2) Toldi-ról, hogy olly szépen szólnak a lapok, a bírálók

n

Jegyzet

Toldi-ról, hogy olly szépen szólnak a lapok, a bírálók…

A magyar időszaki sajtó valóban nagy rokonszenvvel kommentálja

Arany

Arany János

művét – már a megjelenését megelőző hónapokban is. – Lásd PHirl., PDl., Életk., MSzSzle. – az ADATTÁRban.

egyetemesen: nekem nagyon jól esik … Látom: a józan izlés, megvan még, s a

Petőfi

Petőfi Sándor

durvaságai, meztelenségei, kit egyébiránt én igen szeretek,

n

Jegyzet

PetőfiPetőfi Sándor durvaságai, meztelenségei, kit egyébiránt én igen szeretek,

Szilágyi

Szilágyi István

nak tehát – szívélyes személyi kapcsolatai ellenére – megvannak a maga fenntartásai

Petőfi

Petőfi Sándor

vel szemben. Mint szavaiból kitetszik,

Petőfi

Petőfi Sándor

népiessége, szókimondása riasztotta.

Arany

Arany János

nem osztotta ezt a

Petőfi

Petőfi Sándor

kortársai körében gyakran hangoztatott véleményt. Válasz nélkül hagyta

Szilágyi

Szilágyi István

megjegyzését, meleg barátságot kötött

Petőfi

Petőfi Sándor

vel.

Petőfi

Petőfi Sándor

levelei

Szilágyi

Szilágyi István

val szemben nem tartalmaznak semminemű fenntartást.

mert jó fiú, – nem rontották el egészen. – Ép e tekintetben szerettem volna én az Epost is mint emlitém, kisimitani.

n

Jegyzet

az Epost is mint emlitém, kisimitani.

Az elveszett alkotmány t; lásd

Arany János

–

Szilágyi

Szilágyi István

nak, 1846. febr. 22. Erre szerencsére nem kerülhetett sor, minthogy

Erdélyi

Erdélyi János

sürgősen visszakérte a kéziratot; lásd

Arany

Arany János

1847. jan. 3-án kelt levelét.

Az egésznek újra dolgozását – nem mondom, mert az sok munka lett volna, de a nyelv döcögését mindenesetre elhárittatni. Én sokat gondolkoztam róla itthon: s végre is, fenszóval kezdtem mással olvastatni, s mit vettem észre?

F

Szerkesztői feloldás: Felelet

: az „a” articulus ”o”

ségét

Szerkesztői feloldás: rövidségét

, az „n” – supinum s adverbiumi végzetet. Próbáltam az a-t kihagyni, vagy ugy változtatni, hogy mindig –

[szerkesztői feloldás]

=hosszú

legyen: s megörültem – mert nem döczögott

[!]

[sic!]

a vers … Kitaláltam! ’S ist gefunden! kiálték. Pennát ragadtam; irni kezdtem; s az a posta hozza épen a

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

levelét, hogy – már visszaküldte Erdélyinek … – Elkésett tanács! …

Reservabitr

Szerkesztői feloldás: Reservabitur

ad melius

n

Jegyzet

Reservabitur ad melius

félretesszük jobb időkre.

…

3. „Rózsát és Ibolyá t” nem ismerem: de arra mindenesetre kérem, kinszeritem

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

; hogy a pusztai embereket meséltesse meg!

n

Jegyzet

a pusztai embereket meséltesse meg!

Szilágyi

Szilágyi István

biztatását nyilván

Erdélyi János

Népdalok és mondák című akkor már kétkötetes népköltési gyűjteményével kell kapcsolatba hoznunk.

Erdélyi

Erdélyi János

gyűjteményének meseanyaga szembetűnően szegényes;

Szilágyi

Szilágyi István

viszont tapasztalhatta szalontai tartózkodása idején az ottani mesemondók leleményének bőségét, előadásának ízességét.

Arany János

gyűjtőtevékenységét ránk maradt kéziratos gyűjtése igazolja. (Kiadták

Kodály Zoltán

–

Gyulai Ágost

: Arany János népdalgyűjteménye. Bp. 1952.)

Arról

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

, hogy valamellyik lap – ingyent kapjon: álmodni sem

kel

Szerkesztői feloldás: kell

. – „Tiz -tizenöt mese” s kiadót neki! Kapunk már arra! Ott lesz

Magyar M.

Magyar Mihály

ki a „Népdalok at” kiadta.

n

Jegyzet

Ott lesz Magyar M.Magyar Mihály ki a „Népdalok at” kiadta.

Magyar Mihály

nem kiadója, hanem bizományosa volt a Kisfaludy Társaság

Erdélyi János

szerkesztésében kiadott Népdalok és mondák című népköltészeti gyűjteménye II. kötetének. Ez a kötet „Pesten,

Magyar Mihály

nál (Ivanics-örökösök könyvkereskedésében) 1847.” impresszummal jelent meg. A mű I. kötete

Emich

Emich Gusztáv

et jelöli meg bizományosként. A II. kötet megjelenése alkalmával a Pesti Divatlap annál is inkább ajánlja e gyűjteményt olvasóinak, „mert kiadója,

Magyar Mihál

Magyar Mihály

, vállalatiban már is szép részvétet tanusit a magyar irók és irodalom iránt”. (10. sz. 1847. márc. 7. 317. l.)

Szilágyi

Szilágyi István

talán erre az értesülésre támaszkodott.

Ajánlóul még a Kisf. Társaságot is meg lehetne majd kérni… Azonban, vegye figyelmébe

é

Szerkesztői feloldás: édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

a nép schemákat is a verselésben. Meg vannak-e a Népdalok? I. II. köt. = 1 f. 20 rpp. a két kötet 60–70-ivnyi. –

4. A mi a „Népepost” illeti:

n

Jegyzet

A mi a „Népepost” illeti:

a kérdést

Arany

Arany János

1847. jan. 9-i levele veti fel.

szeretném, ha velem a „tárgyat” közlené édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

. Ismeri é a Niebelungen Noth-t

n

Jegyzet

Ismeri é a Niebelungen Noth-t

A Nibelungen Not szövegének második részét s a hozzá csatlakozó Klagét 1757-ben adta ki Bodmer; első teljes kiadását C. H. Miller 1782-ben nyújtotta. Első szövegkritikai igényű kiadása a Hohenemsből származó ún. „A” kézirat alapján K. Lachmann műve: 1826-ban jelent meg.

Szilágyi

Szilágyi István

idevágó ismereteit talán szepességi német nyelvészeti tanulmányútján szerezte. Hogy a német eposzra tereli

Arany

Arany János

figyelmét, a Buda halála szempontjából jelentős.

édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

? … Ha nem: Én csak azért is megveszem: Etele királyról népepósz az, a németek első

lregibb

Szerkesztői feloldás: legregibb

hős költeménye … Nem sajnálok semmit: csak valami derékat állithasson a magyar elé …

Ha időt szakaszthatok magamnak: majd papirra teszem én egyszer gondolataimat a „Népiesség”-ről,

n

Jegyzet

gondolataimat a „Népiesség”-ről,

lásd

Szilágyi

Szilágyi István

nak 1847. ápr. 9-én

Arany

Arany János

hoz írt levelét.

mert ez nálunk még aestheticailag kifejtve, meghatározva nincs. Hiszen erről

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

is pennázhatna egy kevessé.

5. Azt kérdem: fog-e valamit az idei Kisfaludy palyázással tenni?

n

Jegyzet

fog-e valamit az idei Kisfaludy palyázással tenni?

A kitűzött pályatétel: „Készittessék költői beszély, mellynek tárgya Szécsi Mária. Jutalma tizenkét darab arany, Marczibányi-Motesiczky Vinczenczia asszony alapitásából. Beküldés határnapja nov. 20. 1847”

… Én kérem. Tekintse meg

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

Byron

Byron, George Gordon

Parisináját,

n

Jegyzet

ByronByron, George Gordon Parisináját,

1815-ben írt elbeszélő költeményét. (Lásd már

Szilágyi

Szilágyi István

–

Arany János

nak 1846. jan. 10-én kelt levelében is.) Hősnője férje első házasságából származó fiával lép szerelmi kapcsolatba; a mű a bűnös szerelem tragikus következményeit tárgyalja.

der Gefangene

v

Szerkesztői feloldás: von

Chillon

n

Jegyzet

der Gefangene vSzerkesztői feloldás: von Chillon

Byron

Byron, George Gordon

The prisoner of Chillon című 1816-ban írt elbeszélő költeménye a Genfi-tó partján emelkedő várbörtön rabjának, Bonnivardnak sorsáról.

– miket én németben olvastam, vagy talán még

D

Szerkesztői feloldás: Die

Braut

v

Szerkesztői feloldás: von

Abydos:

n

Jegyzet

DSzerkesztői feloldás: Die Braut vSzerkesztői feloldás: von Abydos:

Byron

Byron, George Gordon

The bride of Abydos című elbeszélő költeménye, Giaffir basa leányának, Zuleikának és unokaöccsének Szelimnek titkos szerelméről.

s foghat ollyan Szécsy Mariá t irni, mint senki más.

Garay

Garay János

, nem ugy szokott oda irni

mt

Szerkesztői feloldás: mint

a studiumos

G

Szerkesztői feloldás:

Garay

Garay János

n

Jegyzet

Garay , nem ugy szokott oda irni mtSzerkesztői feloldás: mint a studiumos GSzerkesztői feloldás: Garay

azaz nem gondolatgazdagon, tudásának teljét költőileg kamatoztatva.

hnm

Szerkesztői feloldás: hanem

,

mt

Szerkesztői feloldás: mint

a ki érzi, hogy – fiatal, gyakorlatlanokkal kél pályára. – Legalább Frangepán Kristófné

n

Jegyzet

Frangepán Kristófné

Garay János

: Frangepán Kristófné. Költői beszély. Pest 1846. Emich G. 58 l.

elébb

vam

Szerkesztői feloldás: valami

merő lyricusra, azután felette kezdő kezü elbeszelőre mutat: Szóval: ollyan költői beszély, könnyen felülhaladható …

Ennekem Zrinyi biographiá ja eleitől fogva ideálom volt.

n

Jegyzet

Ennekem Zrinyi biographiá ja eleitől fogva ideálom volt.

A Kisfaludy Társaság ekkori tudományos pályatétele: „Kivántatik

Zrinyi Miklós

Zrínyi Miklós

– , a költőnek életrajza, mellyben annak mind polgári, mind irodalmi és házi élete lélektani felfogással festetik, különös figyelemmel a müvészeti előadásra. Beküldés hatámapja nov. 20. 1847. Jutalma tizenöt darab arany.” ( Pesti Divatlap 1847. febr. 14. 214. l.)

De nagyon roszkor jött. Nehezen foghatok, egyéb dolgaim mellett hozzá. – Bécsi nap-jaimat

csakuan

Szerkesztői feloldás: csakugyan

crucifigálta a censura a 17 k. Évlapban kellett volna lennie: s nem jött.

6. Ha Zrinyi mre nem sajnálna kezet vetni édes

b

Szerkesztői feloldás: barátom

: nosza tenné át az Anjou ház korába ha tudna ott ollyas eseményt. Igy,

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

is csinálván onnan: egy Trilogot v. egyebet szerkeszthetnénk. Mit mond hozzá? – Az 1842-ki Syntaxist most hirdeti az ujság. Csak 5 év tölt bele. Minő sietség! nemde. – Most beköszöntőre készülök. Tárgyam nagy lesz és hosszu: Irodalom történeti kérdés: Előre bocsátván: a philologia meghatározását, czelját, körét, ágait, segédtudományait: Adassék

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter

Magyar országon az egyetemes philologia történet irása; különösen a magyar nyelv s irodalomnak literaturai alaprajza … Szeretném jól kivinni.

E levelet

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

franco, azért küldöm, mert más is van benne. De ne hogy példámat kövesse

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

. – Irjon

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

bőségesen dolgairól. Kedveseitt

[!]

[sic!]

helyettem csókolja. Még legalább egy tömött levelet várjon tőlem. Julius 1–7 napjaira

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

készitse magát, – mert akkorra személyesen ott lesz, s ott lakik vagy két hétig

sz

Szerkesztői feloldás: szerető

b

Szerkesztői feloldás: barátja

Szilágyi I

Szilágyi István

[szerkesztői feloldás]

Sophokles: Trachisi nők című drámájának első karverse, német prózai fordításban:

Den die gestirnte Nacht

n

Jegyzet

Den die gestirnte Nacht stb.

Sophokles Trachisi nők című drámájának első karverse. Az idézett sorok

Kardos László

magyar tolmácsolásában: KAR

Napistenünk, akit az éj tüze szűl,

Már hamvadóban, s újra magába temet,

Hélios, áldva könyörgünk,

Hol van Alkméné fia, Héraklés, hova tűnt, hova tűnt?

Szólj hát, aranyfény, szétlobogó ragyogás!

A tengeren bolyg szerteszét vagy tán a földön, s mely felén?

Ó, mondd, te mindent átfogó szem!

S ím annak is bú keseríti szívét,

Kit harcokon nyert: Déianeira zokog,

Bús csalogány ma a lelke,

Árva pilláin nem álom száll, csak a könny, csak a könny,

A messze férfiért epedez szomorún,

És özvegy ágyán rettegés közt várja sorsuk rémeit.

Halk ugyan és szelid ajkam,

Mégis a szó csupa feddés.

Nem szabad elpazarolnod,

Őrzeni kell a reményt.

Mert bútalan sorsot az Ég

S a Föld urától soha itt

Nem nyertek a por fiai;

Váltva kering a bú s öröm,

Mint ama medve futja fenn

Útjait égi körben.

Mint ha az északi orkán,

Mint ha a délszaki szélvész

Ostroma dúlja a tenger

Dalmahodó vizeit:

Kadmos fiát úgy veri rég

A sorsa harcba – veri, mint

Zivatar a krétai tengert,

Ámde egy isten óvja, és

Nem zuhan ő le a komor

Hádési éji mélybe.

Az éji bolt fényei

Nem maradnak ott az égen,

Nincs ború, se kincs örök,

Öröm, bú folytonos cserén

Térítí-váltja egymást.

Ebből meríts erőt te is szünetlenül,

Tanácsolom. Vajh ki látta, hogy Zeus

övéit cserbe hagyta volna?

Sophoklés: Trakhisi nők. Fordította:

Kardos László

. ( Sophoklés drámái. Bp. 1970. 122–123. l.)

hinsinkend hervorbringt, und später wieder zur Ruhe Stätte zurückführt, dich strahlenden Helios , dich Helios flehe ich darum an, daß du laut uns verkündigst, wo jetzt, o Beherrscher des leuchtenden Sonnenwagens, der Sproß der Alkmene wohl weilet, ob er in den Schluchten der Meere herum irrt, oder in einem der zwei

Ertheile

Szerkesztői feloldás: Erdtheile

sich aufhält. O sage du es uns, der du das All mit deinem Blicken ermissest.

Denn rastlos sehe ich Dejaniren, um die einst ein wilder Wett kampf begann, von Sehnsucht gequält, gleich der ewig klagenden Nachtigall; nimmer senkt sie die Matten, längst ausgeweinten Augen zum Schlummer nieder, sondern, ewig ihres Gatten nur gedenkend, ängstigt sie sich um den Fernen und quält sich ab auf dem őden, sorgenvollen Lager, in dem sie ein schreckliches Unheil erwartet.

Denn so viele Wogen, wie man bei rastlos empörten Notus oder Boreas im unendlichen Meere zurück weichen und wieder heranbrausen sieht, – so viele Wogen des Schicksals stürmen auf den Nachkommen des Kadmus los, und schwellen sein mühevolles Bebensgeschick, gleich der kretischen Meeresflut; wärend jedoch eine Gottheit den ewig Umherschweifenden von des Hades Wohnungen rettend zurückhält.

Darum muß ich mit sanftem Tadel dir entgegen treten und dich warnen, noch länger dieser schrecklichen Verzweiflung dich preiszugeben. Denn, obgleich der allmächtige Kőnig der Kőnige, der hohe Kronide, nicht ungetrübte Freude den Streblichen verlieh: so krichen doch, bei allen Schmerz und Dust, gleichwie des Bärengestirnes (a 7. csillagot érti) wandelnde Bahnen.

Nicht immer lassen auf den sterblichen die Schrecken der Nacht, und die furchtbaren Keren (Sorsistennö), noch blühen ihnen ewig des Reichthums Freuden; sondern entschwindt Alles rasch, auf daß im Wechsel Uiberfluß und Mangel stets zurückkehren. Deshalb ermuntere ich, dich auch, o Kőnigin, hinfort im Glauben und Hoffen auf ihn zu harren; denn wer sah je den Zeus seiner Kinder so ganz vergessen?

UI.

Xenophon

Sympo– – syon át

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

forditsa le.

AJOM 15

Megjegyzések: