Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Szilágyi Istvánnak Szalonta, nagypéntek
[szerkesztői feloldás]
ápr. 2.
1847.  
  Igen kedves Barátom!  
  Márczius 12-diki levelére nem ott kezdem a választ, hol azon levél kezdődik, hanem a legvégén, azon örvendetes tudósitásra t.i. hogy julius elején ismét szerencsés leszek
n
Jegyzet
julius elején ismét szerencsés leszek
Szilágyi
Szilágyi István
látogatási szándékáról lásd levelét
Arany János
Arany János
nak 1847. márc. 12. Július végén valóban járt Szalontán. (Lásd
Arany János
Arany János
Petőfi
Petőfi Sándor
nek 1847. aug. 5.)
édes barátomat színről szinre láthatni, ölelhetni. Az a két hét nekem ünnepem lesz. Bár csak összevágna a
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
látogatása a
Petőfi
Petőfi Sándor
ével,
n
Jegyzet
Bár csak összevágna a
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
látogatása a
Petőfi
Petőfi Sándor
ével,
Petőfi
Petőfi Sándor
már 1847. febr. 23.-i levelében ígéri látogatását. Jóval
Szilágyi
Szilágyi István
előtt, Szatmárról visszatérőben jún. 1–10. közt tartózkodott
Arany
Arany János
nál (lásd Voin. AJé. I. 158. l. és
Petőfi
Petőfi Sándor
, ADATTÁR).
ki azt nekem megigérte, s a milly karakán fattyú, hiszem, teljesíti is. – Mert
Petőfi
Petőfi Sándor
(vagy: Ugyanis
Petőfi
Petőfi Sándor
) alig hallotta meg jutalmaztatásomat, azonnal sietett elolvasni Toldit, és alig olvasta el Toldit, azonnal verset irt, és alig irt verset, azonnal levelet is irt – egy negyediv papirnak a verset egyik – a levelet másik oldalára irva. Melly vers sub ⁒ itten mellékeltetik. Erre én természetesen válaszoltam, – két féle képen, s válaszversem sub ⁒ mellékelem. Erre kaptam egy tömött levelét, illy megszólitással: Lelkem
Arany
Arany János
om!
s illy aláirással: igaz barátod
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
, mellyben sok minden féle szép dolgok – népköltői triumviratus (
Arany
Arany János
,
Petőfi
Petőfi Sándor
,
Tompa
Tompa Mihály
) stb. elmondatnak; különösen kedves barátomat érdeklőleg ezek: „
Szilágyi Pistá
Szilágyi István
val levelezel ugy-e? ird meg neki hogy eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az irásra. Eszköz volt ő a gondviselés kezében, melly ha elrejti is gyöngyeit, rendel számára halászokat, kik azt felhozzák.” – Mennyire állnak e szavak, az én dicséretemet illetőleg, arról hallgatok, de önt érdeklőleg tökéletesen igazak, mert annyi bizonyos, hogy ha
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
Szalontára nem jő,
n
Jegyzet
ha
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
Szalontára nem jő
irodalmi érdeklődésének felébresztését
Arany
Arany János
minden nyilatkozatában
Szilágyi
Szilágyi István
nak tulajdonítja; így
Petőfi
Petőfi Sándor
nek írt 1847. febr. 11-i levelében s önéletrajzi levelében ( AJ. kk. XIII. k. 112–113. l.)
engem senki sem lát irói pályán az életben. Már ugy lett volna jobb, vagy igy, azt, mondom, meghatározni most nem akarom. Na, osztán
Vahot
Vahot Imre
küldi lapját
n
Jegyzet
Vahot
Vahot Imre
küldi lapját
a Pesti Divatlapot (lásd
Vahot
Vahot Imre
Arany János
Arany János
nak 1847. febr. 1.).
egy csomó képpel, s hizelgőleg felszólít, irnék neki, ha kedvem tartja, valamit. Én felküldöm Rózsa és Ibolyá t, s felhivást kapok tőle lapjának kizárólagos rendes dolgozó társa lenni (népies dolgokban) dij mellett. Elfogadom. Legalább, nem kell egy vagy más lapban kegyelemhelyet könyörgeni, ha irni akarok; ha nem írok, mindannyi. – Ki az a
Vas Gereben
Vas Gereben
?
n
Jegyzet
Ki az a
Vas Gereben
Vas Gereben
?
Arany
Arany János
kétségkívül ismerte
Vas Gereben
Vas Gereben
nevét és írásait, amelyek sűrűn jelentek meg az Életképek, Honderű, Pesti Divatlap, Jelenkor hasábjain. Érdeklődése
Vas Gereben
Vas Gereben
személyére vonatkozik. A szóban forgó gyűjtőíven
Vas Gereben
Vas Gereben
sajtó alatt levő Életképek és darázsfészek című tárcagyűjteményének toboroz előfizetőket; művét hirdeti a Pesti Divatlap is. (1847. márc. 7. 10. sz. 316. l.)
Rám küld egy előfizetési ivet bérmentetlenül, levél kiséretében, mellyben magát
Vas G.
Vas Gereben
nek írja; fizetek 18 pkrt. Igy ez szokás? Képzelheti,
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
, hány előfizetője lesz Szalontán. Még nekem magamnak sincs annyi ki hányó pénzem, hogy illy körülirt 000-kért egy pengő forintot adjak. Mit tegyek illy esetben az ivvel, mellynek visszaküldési határideje apr. 20-dika?  
  Menjünk fölebb a levélben. A francózási példát nem követem, épen azért, mert rosz példa; – az adressztelen levelet kézhez adtam.
n
Jegyzet
az adressztelen levelet kézhez adtam.
Szilágyi
Szilágyi István
Arany
Arany János
nak írt leveleihez többször csatolt levelet egy meg nem nevezett szalontai ismerőse részére.
 
  Szeretném a beköszöntőt annak idejében elolvasni.
n
Jegyzet
Szeretném a beköszöntőt annak idejében elolvasni.
Szilágyi István
Szilágyi István
akadémiai székfoglalóját 1847. nov. 15-én tartotta: A magyar szótárirodalom történeti szemléje. Első korszak Nyir- Kállaitól Molnár Albertig 1484–1604. – címen; „személyesen meg nem jelenhetett” , dolgozatát az akadémia h. segédjegyzője olvasta fel. (Lásd AkÉrt. 1847. – VII. évf. 303–309, 311–337. l.)
Remélem, nem ollyan lesz, mint a
Frankenburg
Frankenburg Adolf
é
n
Jegyzet
nem ollyan lesz, mint a
Frankenburg
Frankenburg Adolf
é
Frankenburg Adolf
Frankenburg Adolf
ot az Akadémia 1845. nov. 22-én választotta levelező tagjának. Holnap reggel tíz órakor! című, valóban gyönge írása az Életképek 1846. jan. 3. számában (18–24. l.) jelent meg, bevezetésével világosan céloz székfoglaló jellegére.
Arany
Arany János
irodalmi tájékozottságára mutat, hogy emlékszik a kevés figyelmet érdemlő írásra is.
(:Holnap reggel 10. órakor:). – Ennek az embernek pikje van én rám. Beszélt ugyan holmi arany tollat;
n
Jegyzet
Beszélt ugyan holmi arany tollat;
„Idvezeljük a feltünt irodalmi csillagot, s felszólítjuk, hogy arany tollát ne hevertesse” – írta
Frankenburg
Frankenburg Adolf
, amikor a Toldi a Kisfaludy Társaság jutalmát elnyerte. ( Életk. 1847. febr. 17. 7. sz. 222. l.) A nevére célzó szójátékot
Arany
Arany János
rossznéven vette, jóllehet ezt az első ötletet hamarosan a hasonlók egész sora követi. Így kevéssel utóbb
Petőfi
Petőfi Sándor
é: „Te aranyok
Arany
Arany János
a! Azt akartam oda föl írni, hogy hány próbás arany, de nem tudom:” (1847. márc. 31.); majd magáé a költőé, aki saiát nevét franciára fordítva
Petőfi
Petőfi Sándor
nevével rímelteti:
 
  „Imádott barátom, jó
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
,
  Szives üdvözlését ime küldi
Jean d’Or
Arany János
”. (1848. febr. 6.)
 
amugy róka módra (si vocem haberes
n
Jegyzet
si vocem haberes
Phaedrus Vulpes et corvus című meséjének szavai (I. 13. si vocem haberes, nulla prior ales foret – ha hangod volna, egy madár sem volna nálad különb). A mese szerint ui. a róka, a szájában sajtot tartó hollót hízelegve énekelésre biztatja, hogy az megszólalván, a sajtot kiejtse csőréből.
stb) de tőlem ugyan sajtot nem kap. Nem örűlök már csak annak is hogy „ő elfogadta ez s ez művemet,
n
Jegyzet
Nem örűlök már csak annak is, hogy „ő elfogadta ez s ez művemet,”
Frankenburg
Frankenburg Adolf
1847 elejétől folyóiratának borító lapján „Mondani valónk” címen a szerkesztői üzenetek közlését szolgáló állandó rovatot nyit.
Arany
Arany János
e rovat hangnemét kifogásolja, de nem szó szerint idéz. Méltán szúrhattak szemet az ilyenféle üzenetek: „
Riskó
Riskó Ignác
,
Tompa
Tompa Mihály
, Bökkfy Zakariás küldeményeit legközelebb adandjuk.” (Életképek 1847. jan. 2.).
s nevem ki fog jőni nyomtatásban.” Azt sajnálom, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
mellette van.
n
Jegyzet
Azt sajnálom, hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
mellette van.
Petőfi
Petőfi Sándor
nek az 1847. év első negyedében nyolc verse (Karácsonkor, Reszket a bokor, A csárda romjai, Ifjúság, Világgyűlölet, Martius 1. 1847., végül két vers egy közös cim alá vonva: A kutyák és a farkasok) és egy novellája (A nagyapa) jelent meg
Frankenburg
Frankenburg Adolf
folyóiratában.
Arany
Arany János
nem sejthette – s
Szilágyi István
Szilágyi István
még kevésbé – , hogy
Petőfi
Petőfi Sándor
,
Jókai
Jókai Mór
és a „Fiatal Magyarország” körülöttük csoportosuló társasága átvenni készül
Frankenburg
Frankenburg Adolf
folyóiratát, aki „Bécsbe történt hivatalos elmozdíttatása következtében” megválik folyóiratától. ( Mi hír Budán? Életképek 1847. máj. 29. 22. sz. 717. l.)
Miért nincs ez most
Vahot
Vahot Imre
mellett?
n
Jegyzet
Miért nincs ez most
Vahot
Vahot Imre
mellett?
A kérdésre maga
Petőfi
Petőfi Sándor
felel 1847. márc. 31-i levelében
Arany
Arany János
nak. Bár a Pesti Divatlap kizárólagos dolgozótársának kötötte le magát, s
Vahot
Vahot Imre
hoz korábban szoros szálak fűzték,
Vahot
Vahot Imre
mint szerkesztő szűkmarkú volt vele szemben, „nyomorúság volt, a mit fizetett”; mikor pedig
Petőfi
Petőfi Sándor
kötelezettsége megszűnt, a költő hozzájárülása nélkül is közölt tőle verset lapjában. Utóbb
Jókai
Jókai Mór
, mint az Életképek új szerkesztője szellemesen pellengérezi ki ezt az eljárást: „… hej drága világuk lehetett akkor a szerkesztőknek és kiadóknak, mikor az írókat fizetni nem k e lle tt! Oh, de e boldog idők örökre lefolytak, s nem is igen hiszem, hogy, édes collegám, a mi kedvünkért újra megjöjjenek az önzésnélküli ügyszeretet eme patriarchalis napjai.” (
Jókay Mór
Jókai Mór
: Irodalmi táborozások. Életképek 1847. jún. 23. 26–27. sz. 831–835. l., lásd még
Jókai Mór
Jókai Mór
: Írói arcképek. Sajtó alá rendezte Bisztray Gyula. Bp. 1955. 195–200. és 327. l.)
P
Szerkesztői feloldás:
Petőfi
Petőfi Sándor
azt irta hogy az ⁒ alatti vers
[szerkesztői feloldás]
Petőfi
Petőfi Sándor
: Arany Jánoshoz
ki fog jőni
n
Jegyzet
az ⁒ alatti vers ki fog jőni
Petőfi
Petőfi Sándor
Arany Jánoshoz című verse 1847. ápr. 17-én (16. sz. 507– l.),
Arany
Arany János
Válasz Petőfi Sándornak című verse pedig május 8-án jelent meg az Életképekben (19. sz. 607. l.).
az Életképekben, de biz az nem jő; pedig
P
Szerkesztői feloldás:
Petőfi
Petőfi Sándor
azóta irta te s tu-ra fordított levelét,
n
Jegyzet
te s tu-ra fordított levelét,
Petőfi
Petőfi Sándor
1847. febr. 4-i első levelében „Ön”-nek szólítja
Arany
Arany János
t, a második febr. 23-i levelében azonban mindjárt bevezetésül így ír: „Nem veszed tán rosz neven, ha elhagyom az önözést.”
s igy őt kielégültnek nem gondolhatom; hanem arra jövök, hogy
Fr
Szerkesztői feloldás: Frankenburg
komiszkodik. S vajjon nem illy komiszkodásra írta
Petőfi
Petőfi Sándor
az ifjúság czimű versét
n
Jegyzet
nem illy komiszkodásra írta
Petőfi
Petőfi Sándor
az ifjúság czímű versét
Az Életképekben megjelent költemény (1847. febr. 20. 8. sz. 236. l.) szelíd önérzettel utasítja vissza az idősebb nemzedéknek az ifjúságot mérsékletre intő tanácsait. ( Petőfi kk. I. k. 327. l.)
az Életképekben? Mindegy. –  
  Ha több időm lesz, elő veszem Zrinyit.
n
Jegyzet
elő veszem Zrinyit.
Szilágyi
Szilágyi István
sok reményt fűzött pályadíjjal jutalmazott színművéhez, amelynek átdolgozására
Arany
Arany János
t kérte (lásd
Szilágyi
Szilágyi István
1847. márc. 12-i levelét).
Históriai drámát ugyan nehéz egy korból más korba tenni át, mert két egyforma történet ritka, de meg, ami az A. jelleméből kényszerűleg következett, B. jelleméből már nem következik, máskép a jellem megszünt egyedi jellem lenni: hanem majd szét nézek. Csak több szabad időm s erősebb szemem volna! Most szemeim fájdalma miatt görögöt épen nem, római, angol betűket csak néha, és keveset olvashatok. A télen
Homér
Homer
ral rontottam el esténkint. Ezért a nyáron paraszt életet élek, a mennyire lehet, a zöldben – csak néha, s azt olvasom, a mit elmúlhatlanúl kell.  
  Mindazáltal megpróbálom Szécsi Máriát.
n
Jegyzet
megpróbálom Szécsi Máriá t.
A Kisfaludy Társaság „rendkívüli költői feladás” címen hirdette meg pályázatát: „Készittessék költői beszély, melynek tárgya Szécsi Mária. Beküldés határnapja nov. 20. 1847. Jutalma tizenkét darab arany.” (MSzSzle. 1847. 6. sz.)
Hiszen, ha előre tudom hogy
Tompa
Tompa Mihály
ott lesz,
n
Jegyzet
ha előre tudom hogy
Tompa
Tompa Mihály
ott lesz,
Arany
Arany János
t szinte bántja, hogy
Tompá
Tompa Mihály
nak miatta, illetve Toldija miatt kellett a Kisfaludy Társaság pályázatán a második hellyel beérnie; utóbb 1847. aug. 25-én így ír
Petőfi
Petőfi Sándor
nek: „nem mondom, hogy próbát nem teszek vele,” azaz Szécsi Máriá val, de műve nem készült el a kivánt határidőre.
most sem pályázok. Hátha … stb…. Már gondolkoztam is róla, s olly szempontból fogtam fel a történetet, millyen nem hiszem,
h
Szerkesztői feloldás: hogy
valakinek eszébe is jusson.
n
Jegyzet
olly szempontból fogtam fel a történetet, millyen nem hiszem, h. valakinek eszébe is jusson.
Mint utóbb kiderült,
Petőfi
Petőfi Sándor
mégis
Arany
Arany János
hoz hasonló szempontból fogta fel Szécsi Mária történetét: „nálunk … férfiaskodás és nőiség hozatik küszdésbe,… ” (
Arany János
Arany János
Petőfi
Petőfi Sándor
nek 1848. jan. 8.)
Legalább meglepő lesz, mert különös lesz. És, véleményem szérint, csak igy elérhető e tárgyban a kifejezés igazsága. Majd szóval többet. –  
 
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
gondolatit a népiességről szeretném olvasni. E mező még olly parlag. Majd meg veszem a népdalokat,
n
Jegyzet
Majd meg veszem a népdalokat,
Arany
Arany János
valóban megszerezte a Népdalok és mondák
Erdélyi
Erdélyi János
szerkesztette köteteit; a gyűjtemény szövegei jelentős nyomot hagynak költészetében. (Lásd Voin. AJé. I. k. 164. l., továbbá A varró leányok című vers jegyzetét, AJ. kk. I. k. 409–410. l.)
s elolvasom Erdélyi értekezését.
n
Jegyzet
elolvasom Erdélyi értekezését.
Erdélyi János
Erdélyi János
: Népköltészetről. (Kisf. T. Évk, IV. k. 1844. 154–174. l.)
A Szemle 13. száma némelly népi versmértékeket hoz.
n
Jegyzet
A Szemle 13. száma némelly népi versmértékeket hoz.
A magyar népzene és versmérték című tanulmány a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. márc. 28-i számában jelent meg, s a Népdalok és mondák gyűjteményéből vett szövegeknek
Fogarasi
Fogarasi János
és
Travnyik
Travnyik János
közölte dallamai alapján a dallam és ritmus egymáshoz való viszonyát vizsgálja.
Közelebb én is népdal schemákat gyüjtök. E gyüjtemény legtarkább, változatosabb lesz. Jó lesz legalább saját használatomra. –  
  A népepos még tervben sincs.
n
Jegyzet
A népepos még tervben sincs.
Célzás
Arany
Arany János
és
Szilágyi
Szilágyi István
erre vonatkozó megjegyzéseire. (Lásd
Arany János
Arany János
Szilágyi
Szilágyi István
nak 1847. jan. 9.,
Szilágyi
Szilágyi István
Arany János
Arany János
nak 1847. márc. 12.)
Lehetne venni illyet a vezérek, főleg
Árpád
Árpád
korából. Akkor még az egész magyar nép szabad és harczos volt. Csupán azt akartam kérdeni: nem chimaera-e nép-epost gondolni? A Niebelungot (tán csak töredékét) láttam;
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
mutatta azt valamelly tudományos gyüjteményben. De el sem olvastam s róla más emlékezetem nincs, mint hogy érthetlen ó német nyelven van irva. Szeretném olvasni német fordításban. Egyébiránt nálam van nép epos: az Iliás és Odyssea. Nem egyebek ezek egyszerű – téj mézzel folyó, népi költeményeknél. Bennök az egyszerüség a költői fenséggel párosulva van, s ha nem ez a népi költemény feladata, ugy nincs róla helyes fogalmam. Azt akarom mondani, hogy a népköltő feladata nem az, hogy elvegyüljön a durva nép közt, s legyen egyszőrüvé velek, hanem az, hogy tanúlja meg a legfensőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban adni elő. Ez lebegett előttem, midőn Toldit irtam, s ez úton haladok ezentúl is, ha lehet.  
  Rózsa és Ibolyá t, ugyhiszem, már olvasta
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
.
n
Jegyzet
Rózsa és Ibolyá t, ugyhiszem, már olvasta
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szerkesztői feloldás: barátom
megjelent a Pesti Divatlap 1847. márc. 21.-i számában (12. sz. 356–367. l.)
Ebben a cselekvény gyorsaságán igyekeztem, ellenkezőleg, mint Toldiban. Kérek szigoru birálatot közelebb. Egy helyütt értelemzavaró
nyomt
Szerkesztői feloldás: nyomtatási
hiba van benne a III. ban: Ha megűli Rózsa ugy övé lesz a lyány
h
Szerkesztői feloldás: helyett
Ha
m
Szerkesztői feloldás: megüli
R
Szerkesztői feloldás: Rózsa
ugy évő lesz a lyány van nyomva. –  
 
Vahot
Vahot Imre
olly szerződésre is kész volt lépni velem, hogy lapjában megjelenő népies beszélyeimet az év végen saját költségén kidaja, s én, díj helyett, a tiszta jövedelmet kapom. Azt is ajánlotta, hogy a lapja számára kiszedett betűkkel egyszersmind külön is kinyomatja. De én egyiket sem fogadtam el. Mindenik elzárt volna az ujabb kiadás előtti előleges javítástól. Tehát maradtunk a rendes dijazasnál, a mi csekély ugyan (25 pft) azonban annyi haszna van, hogy ez úton a közönség nehány beszélyemmel megismerkedvén, ha majd ujakkal megpótolt összes kiadás hirdettetik, – inkább akad vevő.
Vahot
Vahot Imre
azt is megigérte, hogy kiadót keres, ha kell, s ő az illyesekben ügyes ember. NB. ezzel is per Barátom beszélek. –  
  Az epos sajtó alatt van. Javítni semmikép – ha jó tanácsát előbb kapom – sem lett volna időm.
n
Jegyzet
Javítni semmikép – ha jó tanácsát előbb kapom – sem lett volna időm.
Az elveszett alkotmány átdolgozása
Szilágyi
Szilágyi István
elvei szerint aligha lett volna lehetséges. „Ha
Szilágyi
Szilágyi István
még Szalontán van, kétségkívül tűzbe dobtam volna” – írja önéletrajzában utóbb a költő. (
Gyulai Pál
Gyulai Pál
nak, 1855. jún. 7. AJ. kk. XIII. k. 113. l.)
Szörnyen sürgették. No de igy jár a ki, a szépmüvészet fő szabályát θύε ταῖς χάριον,
n
Jegyzet
θύε ταῖς χάριον
(helyesen: χαρίτεσσι) mutass be áldozatot a báj istennőinek.
szeme elől eltéveszti. – Én a mennyire lehet, soha többé. Nem a külforma – vers – stb. bánt engem abban: az bánt, hogy vig epos helyett csak ollynemű alant járó humoristico-satirico-allegorico-comicus valami,
n
Jegyzet
humoristico-satirico-allegorico-comicus valami,
Arany
Arany János
írói érzékenysége nem tud napirendre térni Az elveszett alkotmány kiforratlanságain.
millyet ma gombai szaporasággal teretn az általam ugynevezett rhaparium-irodalom.
n
Jegyzet
rhaparium-irodalom.
Nyilván a görög ῥαφ-, ῥαπ-szótőből képzett, a varrásra, fércelésre célzó elnevezés; ’fércmű-irodalom’.
Toldi sem mindenütt tetszik nekem; – az eleje igen nehézkes; – sok helyett igen elszélesedik, s néhol nagyon is alant jár. Egyes sorok sok helyett numerustalanok. Akárki mit mond, én Rózsá t ma is jobban szeretem. Amazon új kiadás segíthetne. Nem tudom mikor lenne azt szabad ujra kiadnom? Mert hogy többel együtt és javítva kiadom, az bizonyos. Igy nagyon van okom félni még a jóakaró kritikától is, hát még a nétalán irigytől. –  
  Sophoklessel nem tudom mit csináljak; hiszen fordítják annak majd minden darabját – s tán a
tr
Szerkesztői feloldás: trachini
nők
et is, a Kisfaludy-Társaság számára. Várjuk el azon fordításokat. Hatos jambust csak azért választottam, mert így egy görög sor rendesen belé fért egy magyar sorba: de ha más ötösben fordítja, ugy én is ugy fordítom. A karénekeket köszönöm; az ugy van, a mint én a szöveget magyaráztam. Mindenesetre megnézetem
Telegdi
Telegdi Kovács Lajos
nél a „deutsche prosát
n
Jegyzet
a „deutsche prosát
Des Sophokles Tragődien in deutscher Prosa című mű, melyet
Szilágyi
Szilágyi István
ajánlott figyelmébe márc. 12-i levelében.
– legalább használom a
Tr
Szerkesztői feloldás: Trachini
nők
tökéletes megértésére. Addig hallok valamit a Kisf. T. részére készülőben levő fordításokról – s tán a szemem is épűl; mert illy szemmel görög betűk közt nem buvarkodom. – Erőnek erejével eredeti íróvá tesznek, – s a fordítás hátrább marad. De én azért tudom: mi különbség van a fordítás és műfordítás közt, s ez utóbbit studiumommá tenném, ha tudnám, ha körülményim kedveznének, ha alkalom volna, ha – ha – stb.  
  És most felértem a
kedv
Szerkesztői feloldás: kedves
barátom levele kezdetéhez, mellyben őszintén megvallja, hogy felelettel még adós. Ugy van, s mostani levelem tetézi abbeli adósságát. E kölcsönös tartozás lefizethetlen; itt a liquidatioval ujabb adósságot csinálunk.
n
Jegyzet
liquidatioval ujabb adósságot csinálunk.
Ha levelezésbeli adósságukat törlesztik, válaszra tarthatnak igényt, amelyre viszont ismét választ kell írniok.
Csak kérem, ha lehet, ne legyen rosz fizető, és szük marku fizető. –  
  Városi hireinket, pletykáinkat illetőleg: casinónk még él, de élete nagyon csenevész, csak egy szamár kell neki, melly főbe rugja, s azonnal vége, mint a mese oroszlánjának. Könyvtára az
Eötvös
Eötvös József
Falu jegyzőjéből s néhány ócska Kotzebue
n
Jegyzet
Kotzebue
lásd ADATTÁR.
-istoriákból áll. Olvassa a Hirlap ot, Hiradó t,
n
Jegyzet
Hirlap ot, Hiradó t Budapesti Hirlap és Budapesti Hiradó – lásd ADATTÁR.
és az Életképek et. Toldit veszettűl akarnák elolvastatni nyilvánosan, de nem teszem. Félek a N. J-né féle kritikától.
n
Jegyzet
Félek a N. J.-né féle kritikától.
Feltételezhetően Nagy József lelkész, iskolafelügyelő feleségének ítélététől, aki e levélből kivehetően jelentős szerepet játszott a szalontai műveltebb társaság véleményének kialakitásában. (Nagy József és
Szilágyi
Szilágyi István
feszült viszonyáról lásd Dereano, 76. l.).
Átalában a szalontai kritikától félek. A hol János vitézre el mondják: „az is bolond, a ki az illyet kinyomatja”, ott Toldi nem várhat kedvező fogadtatást. Akarnám, hogy mindenütt elolvassák csak itt ne. Itt a Pegasus sem kell, ha csak nem fontolva haladó, vagy ha politikai czikkekből nincs a nyeregtakarója. –  
  Az öreg Molnár János meghalt. Ritkulnak az ön hatalmas ellenségei; a nagy férfiak.  
  Nem irok már többet a
K
Szerkesztői feloldás: Kedves
B
Szerkesztői feloldás: Barátom
erszénye rovására, hanem bezárom levelemet – nőm és gyermekeim üdvözlése tolmácsolása után – azon óhajtásom kijelentésével: bár mielőbb nálam telepednék kedves barátom; hogy áldozhatna teljes örömmel φανερὰς ἑκατόμβας
n
Jegyzet
φανερὰς ἑκατόμβας
nyilvános ünnepi áldozatot.
 
  szerető barátja  
 
Arany János
Arany János
.  
 
[szerkesztői feloldás]
Mellékelve:
Petőfi
Petőfi Sándor
üdvözlő verse és
Arany
Arany János
válasz-verse.Mellékelve:
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 610. l. 697. sz. a.). Válasz
Szilágyi István
Szilágyi István
márc. 12-i levelére.