Márczius 12-diki levelére nem ott kezdem a választ, hol
azon levél kezdődik, hanem a legvégén, azon örvendetes tudósitásra t.i. hogy julius elején ismét szerencsés leszek
n
édes barátomat színről szinre láthatni, ölelhetni. Az a
két hét nekem ünnepem lesz. Bár csak összevágna a
Jegyzet
julius elején ismét szerencsés leszek
Szilágyi
látogatási szándékáról lásd
levelét Szilágyi István
Arany János
nak 1847. márc. 12.
Július végén valóban járt Szalontán.
(Lásd Arany János
Arany János
– Arany János
Petőfi
nek 1847. aug. 5.)Petőfi Sándor
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
látogatása a Szerkesztői feloldás: barátom
Petőfi
ével,Petőfi Sándor
n
ki azt nekem megigérte, s a
milly karakán fattyú, hiszem, teljesíti is. – Mert Jegyzet
Bár csak összevágna akSzerkesztői feloldás: kedvesblátogatása aSzerkesztői feloldás: barátomPetőfiével,Petőfi Sándor
Petőfi
már 1847. febr. 23.-i levelében ígéri látogatását. Jóval Petőfi Sándor
Szilágyi
előtt, Szatmárról visszatérőben jún. 1–10. közt tartózkodott
Szilágyi István
Arany
nál (lásd
Voin. AJé. I. 158. l. és Arany János
Petőfi
,
ADATTÁR ).Petőfi Sándor
Petőfi
(vagy: Ugyanis Petőfi Sándor
Petőfi
) alig hallotta meg jutalmaztatásomat, azonnal
sietett elolvasni Toldit, és alig olvasta el Toldit, azonnal verset irt,
és alig irt verset, azonnal levelet is irt – egy negyediv papirnak a verset egyik – a levelet
másik oldalára irva. Melly vers sub ⁒ itten mellékeltetik. Erre én
természetesen válaszoltam, – két féle képen, s válaszversem sub ⁒
mellékelem. Erre kaptam egy tömött levelét, illy megszólitással: Lelkem Petőfi Sándor
Arany
om! s illy aláirással:
igaz barátod Arany János
Petőfi Sándor
, mellyben sok minden féle szép dolgok – népköltői
triumviratus (Petőfi Sándor
Arany
, Arany János
Petőfi
,
Petőfi Sándor
Tompa
) stb. elmondatnak;
különösen kedves barátomat érdeklőleg ezek: „Tompa Mihály
Szilágyi Pistá
val levelezel ugy-e? ird meg neki hogy
eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az irásra.
Eszköz volt ő a gondviselés kezében, melly ha elrejti is gyöngyeit, rendel számára halászokat,
kik azt felhozzák.” – Mennyire állnak e szavak, az én dicséretemet illetőleg, arról hallgatok,
de önt érdeklőleg tökéletesen igazak, mert annyi bizonyos, hogy ha
Szilágyi István
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
Szalontára nem jő,Szerkesztői feloldás: barátom
n
engem senki sem lát irói pályán az életben. Már ugy lett volna jobb, vagy igy, azt, mondom,
meghatározni most nem akarom. Na, osztán Jegyzet
hairodalmi érdeklődésének felébresztésétkSzerkesztői feloldás: kedvesbSzalontára nem jőSzerkesztői feloldás: barátom
Arany
minden nyilatkozatában
Arany János
Szilágyi
nak tulajdonítja;
így Szilágyi István
Petőfi
nek írt 1847. febr. 11-i levelében s önéletrajzi levelében
(
AJ. kk. XIII. k. 112–113. l.)Petőfi Sándor
Vahot
küldi lapjátVahot Imre
n
egy csomó képpel, s hizelgőleg
felszólít, irnék neki, ha kedvem tartja, valamit. Én felküldöm Rózsa és
Ibolyá
t, s felhivást kapok tőle lapjának kizárólagos rendes
dolgozó társa lenni (népies dolgokban) dij mellett. Elfogadom. Legalább, nem kell egy vagy más
lapban kegyelemhelyet könyörgeni, ha irni akarok; ha nem írok, mindannyi. – Ki az a
Jegyzet
a Pesti Divatlapot (lásdVahotküldi lapjátVahot Imre
Vahot
Vahot Imre
Arany János
nak 1847. febr. 1.).Arany János
Vas Gereben
?Vas Gereben
n
Rám küld egy előfizetési ivet
bérmentetlenül, levél kiséretében, mellyben magát Jegyzet
Ki az aVas Gereben?Vas Gereben
Arany
kétségkívül ismerte Arany János
Vas Gereben
nevét és írásait, amelyek sűrűn jelentek meg az Életképek,
Honderű, Pesti Divatlap, Jelenkor hasábjain. Érdeklődése
Vas Gereben
Vas Gereben
személyére
vonatkozik. A szóban forgó gyűjtőíven Vas Gereben
Vas Gereben
sajtó alatt levő Életképek és darázsfészek
című tárcagyűjteményének toboroz előfizetőket; művét hirdeti a Pesti Divatlap is.
(1847. márc. 7. 10. sz. 316. l.)Vas Gereben
Vas G.
nek írja; fizetek 18 pkrt. Igy ez szokás? Képzelheti,
Vas Gereben
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
, hány előfizetője lesz Szalontán. Még nekem magamnak sincs annyi ki hányó pénzem, hogy illy körülirt
000-kért egy pengő forintot adjak. Mit tegyek illy esetben az ivvel, mellynek visszaküldési
határideje apr. 20-dika?
Szerkesztői feloldás: barátom
Menjünk fölebb a levélben. A francózási példát nem követem, épen azért, mert rosz példa; – az
adressztelen levelet kézhez adtam.
n
–
Szeretném a beköszöntőt annak idejében elolvasni.
n
Remélem, nem ollyan lesz, mint a Jegyzet
Szeretném a beköszöntőt annak idejében elolvasni.
Szilágyi István
akadémiai székfoglalóját 1847.
nov. 15-én tartotta: A magyar szótárirodalom történeti szemléje. Első korszak
Nyir- Kállaitól Molnár Albertig 1484–1604. – címen; „személyesen meg nem
jelenhetett” , dolgozatát az akadémia h. segédjegyzője olvasta fel. (Lásd
AkÉrt. 1847. – VII. évf. 303–309, 311–337.
l.)Szilágyi István
Frankenburg
éFrankenburg Adolf
n
(:Holnap reggel 10. órakor:). – Ennek az
embernek pikje van én rám. Beszélt ugyan holmi arany
tollat;Jegyzet
nem ollyan lesz, mint aFrankenburgéFrankenburg Adolf
Frankenburg Adolf
ot az Akadémia 1845. nov.
22-én választotta levelező tagjának. Holnap reggel tíz
órakor! című, valóban gyönge írása az Életképek
1846. jan. 3. számában (18–24. l.) jelent
meg, bevezetésével világosan céloz székfoglaló jellegére. Frankenburg Adolf
Arany
irodalmi tájékozottságára mutat, hogy emlékszik a
kevés figyelmet érdemlő írásra is.Arany János
n
amugy róka módra (si vocem haberesJegyzet
Beszélt ugyan holmi arany tollat;„Idvezeljük a feltünt irodalmi csillagot, s felszólítjuk, hogy arany tollát ne hevertesse” – írta
Frankenburg
, amikor a Toldi a Kisfaludy Társaság jutalmát elnyerte.
(
Életk. 1847. febr. 17. 7. sz. 222. l.)
A nevére célzó szójátékot Frankenburg Adolf
Arany
rossznéven vette, jóllehet ezt az első ötletet hamarosan a hasonlók egész sora követi. Így
kevéssel utóbb Arany János
Petőfi
é: „Te
aranyok Petőfi Sándor
Arany
a! Azt akartam oda
föl írni, hogy hány próbás arany, de nem tudom:” (1847. márc.
31.); majd magáé a költőé, aki saiát nevét franciára fordítva Arany János
Petőfi
nevével rímelteti:
Petőfi Sándor
n
stb) de tőlem ugyan
sajtot nem kap. Nem örűlök már csak annak is hogy „ő elfogadta ez s ez
művemet,Jegyzet
si vocem haberesPhaedrus Vulpes et corvus című meséjének szavai (I. 13. si vocem haberes, nulla prior ales foret – ha hangod volna, egy madár sem volna nálad különb). A mese szerint ui. a róka, a szájában sajtot tartó hollót hízelegve énekelésre biztatja, hogy az megszólalván, a sajtot kiejtse csőréből.
n
s nevem ki fog jőni nyomtatásban.” Azt sajnálom, hogy Jegyzet
Nem örűlök már csak annak is, hogy „ő elfogadta ez s ez művemet,”
Frankenburg
1847 elejétől folyóiratának borító lapján „Mondani
valónk” címen a szerkesztői üzenetek közlését szolgáló állandó rovatot nyit.
Frankenburg Adolf
Arany
e rovat hangnemét
kifogásolja, de nem szó szerint idéz. Méltán szúrhattak szemet az ilyenféle üzenetek:
„Arany János
Riskó
, Riskó Ignác
Tompa
, Bökkfy Zakariás küldeményeit legközelebb adandjuk.” (Életképek 1847. jan.
2.).Tompa Mihály
Petőfi
mellette van.Petőfi Sándor
n
Miért
nincs ez most Jegyzet
Azt sajnálom, hogyPetőfimellette van.Petőfi Sándor
Petőfi
nek az 1847. év első negyedében nyolc verse
(Karácsonkor, Reszket a bokor, A csárda romjai, Ifjúság, Világgyűlölet, Martius 1. 1847., végül
két vers egy közös cim alá vonva: A kutyák és a farkasok) és egy
novellája (A nagyapa) jelent meg Petőfi Sándor
Frankenburg
folyóiratában. Frankenburg Adolf
Arany
nem sejthette – s Arany János
Szilágyi István
még kevésbé – , hogy
Szilágyi István
Petőfi
, Petőfi Sándor
Jókai
és a „Fiatal Magyarország” körülöttük
csoportosuló társasága átvenni készül Jókai Mór
Frankenburg
folyóiratát, aki „Bécsbe történt
hivatalos elmozdíttatása következtében” megválik folyóiratától. (
Mi hír Budán? Életképek 1847. máj. 29. 22. sz. 717. l.)Frankenburg Adolf
Vahot
mellett?Vahot Imre
n
Jegyzet
Miért nincs ez mostA kérdésre magaVahotmellett?Vahot Imre
Petőfi
felel 1847. márc.
31-i levelében Petőfi Sándor
Arany
nak. Bár a Pesti Divatlap kizárólagos dolgozótársának kötötte
le magát, s Arany János
Vahot
hoz korábban
szoros szálak fűzték, Vahot Imre
Vahot
mint
szerkesztő szűkmarkú volt vele szemben, „nyomorúság volt, a mit fizetett”; mikor pedig
Vahot Imre
Petőfi
kötelezettsége
megszűnt, a költő hozzájárülása nélkül is közölt tőle verset lapjában. Utóbb Petőfi Sándor
Jókai
, mint az Életképek új
szerkesztője szellemesen pellengérezi ki ezt az eljárást: „… hej drága világuk lehetett
akkor a szerkesztőknek és kiadóknak, mikor az írókat fizetni nem k e lle tt! Oh, de e boldog
idők örökre lefolytak, s nem is igen hiszem, hogy, édes collegám, a mi kedvünkért újra
megjöjjenek az önzésnélküli ügyszeretet eme patriarchalis napjai.” (
Jókai Mór
Jókay Mór
: Irodalmi
táborozások. Életképek 1847. jún. 23. 26–27. sz. 831–835. l., lásd még
Jókai Mór
Jókai Mór
: Írói arcképek. Sajtó alá rendezte Bisztray Gyula. Bp. 1955.
195–200. és 327. l.)Jókai Mór
P
azt irta hogy az ⁒ alatti vers
ki fog jőniSzerkesztői feloldás:
Petőfi
Petőfi Sándor
n
az Életképekben, de biz az nem jő; pedig
P
azóta irta te s tu-ra fordított
levelét,Szerkesztői feloldás:
Petőfi
Petőfi Sándor
n
s igy őt kielégültnek nem
gondolhatom; hanem arra jövök, hogy Fr
komiszkodik. S vajjon nem illy komiszkodásra írta Szerkesztői feloldás: Frankenburg
Petőfi
az ifjúság czimű
versétPetőfi Sándor
n
az Életképekben? Mindegy. –
Jegyzet
nem illy komiszkodásra írtaAz Életképekben megjelent költemény (1847. febr. 20. 8. sz. 236. l.) szelíd önérzettel utasítja vissza az idősebb nemzedéknek az ifjúságot mérsékletre intő tanácsait. ( Petőfi kk. I. k. 327. l.)Petőfiaz ifjúság czímű versétPetőfi Sándor
Ha több időm lesz, elő veszem Zrinyit.
n
Históriai drámát
ugyan nehéz egy korból más korba tenni át, mert két egyforma történet ritka, de meg, ami az A.
jelleméből kényszerűleg következett, B. jelleméből már nem következik, máskép a jellem
megszünt egyedi jellem lenni: hanem majd szét nézek. Csak több szabad időm s erősebb
szemem volna! Most szemeim fájdalma miatt görögöt épen nem, római, angol betűket
csak néha, és keveset olvashatok. A télen Homér
ral rontottam el esténkint. Ezért a nyáron paraszt életet élek, a
mennyire lehet, a zöldben – csak néha, s azt olvasom, a mit elmúlhatlanúl kell.
Homer
Mindazáltal megpróbálom
Szécsi
Máriát.
n
Hiszen, ha előre tudom hogy Jegyzet
megpróbálom Szécsi Máriá t.A Kisfaludy Társaság „rendkívüli költői feladás” címen hirdette meg pályázatát: „Készittessék költői beszély, melynek tárgya Szécsi Mária. Beküldés határnapja nov. 20. 1847. Jutalma tizenkét darab arany.” (MSzSzle. 1847. 6. sz.)
Tompa
ott lesz,Tompa Mihály
n
most sem pályázok. Hátha … stb…. Már gondolkoztam
is róla, s olly szempontból fogtam fel a történetet, millyen nem hiszem,
Jegyzet
ha előre tudom hogyTompaott lesz,Tompa Mihály
Arany
t szinte
bántja, hogy Arany János
Tompá
nak miatta,
illetve Toldija miatt kellett a Kisfaludy Társaság pályázatán a
második hellyel beérnie; utóbb 1847. aug. 25-én így ír
Tompa Mihály
Petőfi
nek: „nem mondom, hogy
próbát nem teszek vele,” azaz Szécsi Máriá
val, de műve nem
készült el a kivánt határidőre.Petőfi Sándor
h
valakinek eszébe is
jusson.Szerkesztői feloldás: hogy
n
Legalább meglepő lesz, mert különös
lesz. És, véleményem szérint, csak igy elérhető e tárgyban a kifejezés
igazsága. Majd szóval többet. –
Jegyzet
olly szempontból fogtam fel a történetet, millyen nem hiszem, h. valakinek eszébe is jusson.Mint utóbb kiderült,
Petőfi
mégis Petőfi Sándor
Arany
hoz hasonló szempontból fogta fel Szécsi Mária
történetét: „nálunk … férfiaskodás és nőiség hozatik
küszdésbe,… ” (Arany János
Arany János
–
Arany János
Petőfi
nek 1848. jan. 8.)Petőfi Sándor
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
gondolatit a
népiességről szeretném olvasni. E mező még olly parlag. Majd meg veszem
a népdalokat,Szerkesztői feloldás: barátom
n
s elolvasom Erdélyi értekezését.Jegyzet
Majd meg veszem a népdalokat,
Arany
valóban megszerezte a Népdalok és mondák
Arany János
Erdélyi
szerkesztette
köteteit; a gyűjtemény szövegei jelentős nyomot hagynak költészetében. (Lásd
Voin. AJé. I. k. 164. l., továbbá A varró leányok című vers jegyzetét,
AJ. kk.
I. k. 409–410. l.)Erdélyi János
n
A
Szemle 13. száma némelly népi versmértékeket hoz.Jegyzet
elolvasom Erdélyi értekezését.
Erdélyi János
: Népköltészetről. (Kisf. T. Évk, IV. k. 1844. 154–174. l.)
Erdélyi János
n
Közelebb én is népdal schemákat gyüjtök. E
gyüjtemény legtarkább, változatosabb lesz. Jó lesz legalább saját használatomra. –
Jegyzet
A Szemle 13. száma némelly népi versmértékeket hoz.A magyar népzene és versmérték című tanulmány a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. márc. 28-i számában jelent meg, s a Népdalok és mondák gyűjteményéből vett szövegeknek
Fogarasi
és Fogarasi János
Travnyik
közölte dallamai alapján a dallam és ritmus
egymáshoz való viszonyát vizsgálja.Travnyik János
A népepos még tervben sincs.
n
Lehetne venni illyet a vezérek,
főleg Jegyzet
A népepos még tervben sincs.Célzás
Arany
és Arany János
Szilágyi
erre vonatkozó megjegyzéseire.
(LásdSzilágyi István
Arany János
– Arany János
Szilágyi
nak 1847. jan. 9., Szilágyi István
Szilágyi
Szilágyi István
Arany János
nak 1847. márc. 12.)Arany János
Árpád
korából. Akkor még az egész
magyar nép szabad és harczos volt. Csupán azt akartam kérdeni: nem chimaera-e
nép-epost gondolni? A Niebelungot (tán csak töredékét)
láttam; Árpád
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
mutatta azt valamelly tudományos
gyüjteményben. De el sem olvastam s róla más emlékezetem nincs, mint hogy érthetlen ó német
nyelven van irva. Szeretném olvasni német fordításban. Egyébiránt nálam van nép epos: az
Iliás és Odyssea. Nem egyebek ezek egyszerű – téj mézzel folyó, népi
költeményeknél. Bennök az egyszerüség a költői fenséggel párosulva van, s ha nem ez a népi
költemény feladata, ugy nincs róla helyes fogalmam. Azt akarom mondani, hogy a népköltő
feladata nem az, hogy elvegyüljön a durva nép közt, s legyen egyszőrüvé velek, hanem az, hogy
tanúlja meg a legfensőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban adni elő. Ez
lebegett előttem, midőn Toldit irtam, s ez úton haladok ezentúl is, ha lehet.
Szerkesztői feloldás: barátom
Rózsa és Ibolyá
t, ugyhiszem, már olvasta
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
.Szerkesztői feloldás: barátom
n
Ebben a cselekvény gyorsaságán igyekeztem, ellenkezőleg, mint
Toldiban. Kérek szigoru birálatot közelebb. Egy helyütt értelemzavaró
Jegyzet
Rózsa és Ibolyá t, ugyhiszem, már olvastamegjelent a Pesti Divatlap 1847. márc. 21.-i számában (12. sz. 356–367. l.)kSzerkesztői feloldás: kedvesbSzerkesztői feloldás: barátom
nyomt
hiba van benne a III. ban: Ha
megűli Rózsa ugy övé lesz a lyány
Szerkesztői feloldás: nyomtatási
h
Ha
Szerkesztői feloldás: helyett
m
Szerkesztői feloldás: megüli
R
ugy évő lesz a lyány van
nyomva. –
Szerkesztői feloldás: Rózsa
Vahot
olly szerződésre is kész
volt lépni velem, hogy lapjában megjelenő népies beszélyeimet az év végen saját költségén
kidaja, s én, díj helyett, a tiszta jövedelmet kapom. Azt is ajánlotta, hogy a lapja számára
kiszedett betűkkel egyszersmind külön is kinyomatja. De én egyiket sem
fogadtam el. Mindenik elzárt volna az ujabb kiadás előtti előleges javítástól. Tehát maradtunk
a rendes dijazasnál, a mi csekély ugyan (25 pft) azonban annyi haszna van, hogy ez úton a
közönség nehány beszélyemmel megismerkedvén, ha majd ujakkal megpótolt
összes kiadás hirdettetik, – inkább akad vevő. Vahot Imre
Vahot
azt is megigérte, hogy kiadót keres, ha kell, s ő az illyesekben ügyes
ember. NB. ezzel is per Barátom beszélek. –
Vahot Imre
Az epos sajtó alatt van. Javítni semmikép – ha jó tanácsát előbb kapom –
sem lett volna időm.
n
Szörnyen
sürgették. No de igy jár a ki, a szépmüvészet fő szabályát θύε ταῖς
χάριον,
Jegyzet
Javítni semmikép – ha jó tanácsát előbb kapom – sem lett volna időm.Az elveszett alkotmány átdolgozása
Szilágyi
elvei szerint
aligha lett volna lehetséges. „Ha Szilágyi István
Szilágyi
még Szalontán van, kétségkívül tűzbe
dobtam volna” – írja önéletrajzában utóbb a költő. (Szilágyi István
Gyulai Pál
nak, 1855. jún.
7.
AJ. kk. XIII. k. 113. l.)Gyulai Pál
n
szeme elől
eltéveszti. – Én a mennyire lehet, soha többé. Nem a külforma – vers – stb. bánt engem abban:
az bánt, hogy vig epos helyett csak ollynemű alant járó
humoristico-satirico-allegorico-comicus
valami,Jegyzet
θύε ταῖς χάριον(helyesen: χαρίτεσσι) mutass be áldozatot a báj istennőinek.
n
millyet ma gombai szaporasággal teretn az általam ugynevezett
rhaparium-irodalom.Jegyzet
humoristico-satirico-allegorico-comicus valami,
Arany
írói
érzékenysége nem tud napirendre térni Az elveszett alkotmány
kiforratlanságain.Arany János
n
– Toldi sem mindenütt tetszik nekem; – az eleje igen
nehézkes; – sok helyett igen elszélesedik, s néhol nagyon is alant jár. Egyes sorok sok
helyett numerustalanok. Akárki mit mond, én Rózsá
t ma is jobban szeretem. Amazon új kiadás segíthetne. Nem
tudom mikor lenne azt szabad ujra kiadnom? Mert hogy többel együtt és
javítva kiadom, az bizonyos. Igy nagyon van okom félni még a
jóakaró kritikától is, hát még a nétalán irigytől. –
Jegyzet
rhaparium-irodalom.Nyilván a görög ῥαφ-, ῥαπ-szótőből képzett, a varrásra, fércelésre célzó elnevezés; ’fércmű-irodalom’.
Sophoklessel nem tudom mit csináljak; hiszen fordítják annak
majd minden darabját – s tán a
tr
nőket is, a Kisfaludy-Társaság számára. Várjuk el azon fordításokat. Hatos jambust
csak azért választottam, mert így egy görög sor rendesen belé fért egy magyar sorba: de ha más
ötösben fordítja, ugy én is ugy fordítom. A karénekeket köszönöm; az ugy van, a mint én a
szöveget magyaráztam. Mindenesetre megnézetem Szerkesztői feloldás: trachini
Telegdi
nél a „deutsche
prosát”Telegdi Kovács Lajos
n
– legalább
használom a
Jegyzet
a „deutsche prosát”Des Sophokles Tragődien in deutscher Prosa című mű, melyet
Szilágyi
ajánlott
figyelmébe márc. 12-i levelében.Szilágyi István
Tr
nők tökéletes megértésére. Addig hallok valamit a
Kisf. T. részére készülőben levő fordításokról – s tán a szemem is épűl; mert illy szemmel
görög betűk közt nem buvarkodom. – Erőnek erejével eredeti íróvá tesznek,
– s a fordítás hátrább marad. De én azért tudom: mi különbség van a fordítás és műfordítás
közt, s ez utóbbit studiumommá tenném, ha tudnám, ha körülményim
kedveznének, ha alkalom volna, ha – ha – stb.
Szerkesztői feloldás:
Trachini
És most felértem a
kedv
barátom levele
kezdetéhez, mellyben őszintén megvallja, hogy felelettel még adós. Ugy van, s mostani levelem
tetézi abbeli adósságát. E kölcsönös tartozás lefizethetlen; itt a
liquidatioval ujabb adósságot csinálunk.Szerkesztői feloldás: kedves
n
Csak kérem, ha lehet, ne legyen rosz
fizető, és szük marku fizető. –
Jegyzet
liquidatioval ujabb adósságot csinálunk.Ha levelezésbeli adósságukat törlesztik, válaszra tarthatnak igényt, amelyre viszont ismét választ kell írniok.
Városi hireinket, pletykáinkat illetőleg: casinónk még él, de élete nagyon csenevész, csak
egy szamár kell neki, melly főbe rugja, s azonnal vége, mint a mese oroszlánjának. Könyvtára
az
Eötvös
Falu jegyzőjéből s néhány ócska
Kotzebue-istoriákból áll. Olvassa a
Hirlap
ot, Hiradó
t,
és az Életképek
et. Toldit veszettűl
akarnák elolvastatni nyilvánosan, de nem teszem. Félek a N. J-né féle
kritikától.Eötvös József
n
Átalában a szalontai kritikától félek. A hol János vitézre el
mondják: „az is bolond, a ki az illyet kinyomatja”, ott Toldi nem
várhat kedvező fogadtatást. Akarnám, hogy mindenütt elolvassák csak itt ne. Itt a Pegasus sem
kell, ha csak nem fontolva haladó, vagy ha politikai czikkekből nincs a nyeregtakarója. –
Jegyzet
Félek a N. J.-né féle kritikától.Feltételezhetően Nagy József lelkész, iskolafelügyelő feleségének ítélététől, aki e levélből kivehetően jelentős szerepet játszott a szalontai műveltebb társaság véleményének kialakitásában. (Nagy József és
Szilágyi
feszült
viszonyáról lásd
Dereano, 76. l.).Szilágyi István
Nem irok már többet a
K
Szerkesztői feloldás: Kedves
B
erszénye rovására, hanem bezárom levelemet
– nőm és gyermekeim üdvözlése tolmácsolása után – azon óhajtásom kijelentésével: bár mielőbb
nálam telepednék kedves barátom; hogy áldozhatna teljes örömmel φανερὰς
ἑκατόμβας
Szerkesztői feloldás: Barátom
n
Jegyzet
φανερὰς ἑκατόμβαςnyilvános ünnepi áldozatot.